Keressen minket

Vadászat

Vadásztörténet: A bujáki, kapitális “nyergesem”

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Elcsigázottan, de annál inkább kíváncsibban ültünk autóba október 28-án délelőtt, hogy megnézzük a Kelet-Cserhát vadgazdákodóinak trófeaszemléjét, a festői Mátraverebély-Szentkút zarándokhelyen. Nem csalódtunk, hiszen csodás tárlatot készítettek a szervezők az idén is. Azonban nem mulasztottam el megnézni a zarándokhely templomát – ahol egyébként ezidőtájt misét tartottak -, hogy áldást kapjak a délután esedékes kosvadászatomhoz – küldte el vadásztörténetüket, kalandjukat Farkas József, az Agro Jager News szerkesztőségének.

Fotó: Farkas József – Agro JAger News

Szükségem is volt rá, mivel bizony már több alkalommal kíséreltük meg első muflon kosomat becserkelni, mindezidáig sikertelenül. A bujáki Sasbérc Vadásztársaság területének lankáit róttuk kísérőmmel, Monoki Csaba hivatásos vadásszal, de a vadászszerencse elkerült bennünket. A táj lenyűgöző mindig, az időjárásra sem lehetett panasz, azonban berregésben kost lőni lehetetlen küldetésnek tűnt számomra. Na, de hátha ma délután ránk mosolyog Diána, hiszen szóltam hozzá Szentkúton!

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A mai találkozó is 15 órára beszéltük meg a vadásztársaság szilosi vadászházánál, ahova mindig jó szívvel térek vissza. A házigazdáknál szívesen látott vendég a vadász éppúgy, mint a lelkes természetjáró. Szép számmal fel is keresik az ízléses vadászházat és a környék nevezetességeit, a Sasbérci Kilátót, a Kálvária templomot, a Bujáki várromot. Hamar bepattantunk Csaba terepjárójába, aki tájékoztatott, hogy nem messze megyünk a vadászháztól.

Fotó: Farkas József – Agro JAger News

Mintegy 10 perc autózás után a járművet hátrahagyva, cserkelve kezdtük meg a mai vadászatunkat is. Hiszen muflonkost üzekedéskor elejteni, cserkelve van leginkább esélye a vadásznak. Bár meglehetősen nehéz feladat ilyenkor becserkelni a vadat – gímet, dámot, muflont egyaránt -, mivel nagy valószínűséggel a kosok a nyájjal vannak, ahol érvényesül igazán a “több szem többet lát” bölcsesség. Valaki mindig őrt áll és figyel, akár a vadludak. Ezt magam is megtapasztaltam többször. Ha szokatlant, netán veszélyt sejtenek, megindul az egész csapat, mely pánikszerűen elviheti magával a közelben szedegető szarvasrudlit is. Kísérőm azonban felkészült, kiváló gazdája a rá bízott területnek, hiszen hivatásánál fogva ismeri annak minden négyzetméterét, a vadállomány viselkedését, rezdüléseit. Sokszor kísért már egyéni vadászataim során, így ismerem a szokásait, jelzéseit.

Fotó: Farkas József – Agro JAger News

Biztonságban érzem magam mögötte, bízom a szaktudásában, ami egy kezdő női vadásznak különösen nagyon fontos! Alíg félórányi cserkelés után, Csaba hirtelen, egy szálerdőben megállva, jelzi számomra, hogy valami számunkra fontos és érdekes látható a távcsövében. Mozgása még lassúbbá, elnyúltabbá vált, szinte lopakodva csaltuk tovább a távolságot közöttünk és a számomra még nem látható “lény” között. Közelebb lépve kísérőmhöz, megmutatta izgalmunk okozóját, egy igazi nyerges kost. Még soha nem láttam élőben! Lám! Diána meghallgatott, és szerencsét hozott, hiszen a korábbi alkalmakkal ellentétben, főhősünk most egyedül volt, ergo: nem érvényesülhetett a korábban idézett tétel, illetve az ellenkezője igen: “kevesebb szem kevesebbet lát”.

Fotó: Farkas József – Agro JAger News

Csaba a távcsövével elbírálta a magányos kost, és lőhetőnek ítélte. Akkurátusan előkészítette a lőbotot, előzékenyen segített felhelyezni rá a fegyveremet, hiszen ez nagyon fontos mozzanat, a lövés biztonsága és eredményessége is múlhat rajta. Időnk volt minderre, hiszen a színpadon a csak egy főszereplő volt, aki viszont nem sejtve a veszélyt, békésen fitette a tölgyes avarszintjét, a tápláló és ízletes makkot keresve. Amikor ideális volt a helyzete, nekünk merőlegesen állt, fejét jobbra tartva, a csigák tisztán hagyták a nyeregfolt előtti felületet, amit kísérőm jelzésére – lőhető! – gondosan megcéloztam, majd útjára engedtem a lövedéket.

Ha vadászruházat, akkor ->  E W I D E N T     Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!

A következő pillanatban, miközben én újratöltöttem, Csaba hátrafordulva intett, hogy a lövés sikeres, a találattól a kos tűzben rogyott. A tagjaim remegni kezdtek, az erő kezdett elhagyni, tipikus lövés utáni reakció nálam. Nehezen leírható érzés fogott el: az első kosom, ez tényleg igaz?! Csaba biztatott, hogy szívjunk el együtt egy cigarettát. Nem mintha ki kellene békülnünk, csak hát a szokás, a vadat ilyenkor még – utoljára – magára illik hagyni. A kötelező 10 perc szilencium végeztével óvatos léptekkel közelítettünk a zsákmány felé. Vágyakozásunk, kíváncsiságunk a távolság csökkenésével egyre fokozódott.

Fotó: Farkas József – Agro JAger News

A szívem a torkomban dobogott, kevés volt a levegő, de amikor megérkeztünk az első kosomhoz, a lélegzetem el is állt. Kalapot levéve, ámulatba estem, nem tudtam szólni…A gyönyörű csigás ott feküdt előttünk, mintha aludna. A fejdísze még a sokat látott kísérőmet is meglepte. Lehajoltunk hozzá, nézegettük, bírálgattuk a korát, a csiga állapotát, és latolgattuk a méreteit. Az már az első pillanatban nyilvánvalóvá vált Csaba számára – hiszen elismert szakember lévén, sokat látott és fogott már mufloncsigát -, hogy nem mindennapi trófeát sikerült elejtenem. Az előzetes becslése szerint az immár saját trófeám 85 cm (+), de a hiteles választ a mérce adja majd meg. Elhelyezte a vadazonosítót, az utolsó falatot, a sebtöretet, valamint átnyújtotta nekem életem első muflon kalaptöretét. Boldogság és meghatottság kerített hatalmába, talán még könnyeztem is… Nem tudtam értelmezni, hogy igazán mi történik most velem. Kellett egy negyedóra, mire erőt vettem magamon, autóba ültünk és elindultunk a vadászház felé. Csaba útközben nem mulasztotta el, hogy vágjon egy avatóbotot is.

További részletekért kattintson a fényképre!

A vadászház udvarán kísérőm gondos, és ízléses ravatalt készített életem első kosának, vadászkürtjén elfújta az ilyenkor szokásos dallamokat, majd muflonkos vadásszá avanzsált. Ragyogó trófeával gazdagodott gyűjteményem s hálás vagyok Monoki Csaba kísérőmnek, barátunknak!

Fotó: Farkas József – Agro JAger NewsKöszönöm a türelmet, amit egy szárnyait még csak bontogató fiatal női vadász felé tanúsítottál! Köszönöm a bujáki Sasbérc Vadásztársaságnak, hogy több éve már szebbnél-szebb vadászélményben lehet részem itt, Önöknél! Amire a mai vadászat és eredménye, ez a csodálatos trófea, végképp feltette a koronát! Hiszen az előzetes mérések alapján az egyik csiga 94 cm, míg a másik 91 cm nagyságú. Hálás vagyok mindenért! Tisztelet a vadnak!

Írta és fényképezte: Farkas József

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Áfonya 58. munkája

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében járunk, a Zemplén lábánál, ahol a napokban riasztották Gergely Csabát, hogy az esti cserkelésnél egy őzbakra tettek lövést, de sajnos elugrott és beváltott, egy körülbelül öt hektár kiterjedésű, ősnádasba. Kora reggel aztán Áfonyával, a hatéves hannoveri vérebemmel indultunk útnak – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Gergely Csaba vérebes utánkereső.

Áfonya 58. munkája Fotó: Gergely Csaba

Még pénteken beszéltem a barátaimmal és a társaság elnökével is. Tudtam, hogy szlovák vendégek látogattak hozzánk. A vadásztársasággal régi jó viszonyban vagyunk és nemcsak a vadászatok idején, hanem egyébként is tartjuk a kapcsolatot.

Akkor este annyit mondtak, hogy világos, habos vért találtak és megjelölve a rálövés, az elugrás helyét, a szürkület érkeztével otthagyták a nádast.

Persze ilyenkor nehezebben telik az este a vadászházakban és ha fogadni nem is mertem volna rá, de azért biztos voltam, ha szlovákok vadásznak nálunk, azokat a vendégeket otthon sem lehet tartani. Mivel ismertem a területet, abban maradtam a barátaimmal, hogy kint találkozunk – mesélte Gergely Csaba.

Gergely Csaba és kutyája Áfonya, a hannoveri véreb. Fotó: Agro Jager News

Persze ott volt a vadőr barátom, a szlovák vendég és a tolmács is. Elmondták, hogy egy 8×57-es kaliberrel vadásztak. Az autót hátrahagyva felvettük a csapát. A barátommal úgy döntöttünk, hogy megnézzük, van-e esély arra, hogy meglesz, mert ha beljebb jutott a nádasba, akkor fel kell vegyük a combcsizmát is. Tudvalevő ugyanis, hogy az a nádas még ilyen száraz tavasz esetén is tud meglepetéseket okozni. Az autóban egyébként sok mindent magunkkal viszünk – folytatta Gergely Csaba, így viszünk a kutyának vizet is, felszerelést és még sebkötöző csomag is van a vérebnek, ha esetleg valami baj érheti, hiszen ezeken a részeken vaddisznót is keresnek. Ámbár az ASP okozta járvány visszavetette a társaságok lehetőségeit, s jobban őzet és szarvast szoktak keresni.

Áfonya az 58. utánkeresése. Fotó: Agro Jager News

Áfonya az elmúlt évben, ha nem is kényszerpihenőn volt, de kölykei miatt többet járt Gergely Csaba Szép-völgyi Nyomkövető Csinossal, hívónevén Borókával, aki alig három esztendős, de már komoly munkákat tudhat maga mögött. Mégis mondhatjuk, hogy Csaba életében Áfonya a nagy szerelem.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A rálövésnél a kutya szépen felvette a csapát és ahogy a vadőr mutatta, ahol az őz beváltott, ők is beléptek az ingoványba. Fújt a szél és az éjjel esőt is hozott, amitől tartottak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy eső után a vérebek jobban dolgoznak – legalábbis az enyémek, mondta Gergely Csaba. Egy dupla puskaszíjon öreg Mauserje várakozott, amelybe .30-06-os, 14,3 grammos Sako lőszert töltött. A puskán pedig egy 1-6×24 hajtástávcső ült.

 

Éreztem, hogy most hallgatni fog a vállamon, mert láttam a kutyán, hogy közel a vad s aki vérebes, már tudja, látja a kutyáján, hogy dermedt-e a vad vagy hajszára kéredzkedik.

Bent a nádban azután a kutya újabb csapajelet talált és akkor már tudtam, hogy nem fogunk sokat menni. Egyre élénkebb lett előttem Áfonya, mikor szétnyílt a nád és a vezetéken beértem a kutyát, már fogta az őzet, amit dermedten találtunk meg.

Ilyenkor néhány perc az enyém a kutyával. Ezt minden vérebes átéli s a megtalált vadnak a kutya éppen úgy örül, mint mi, sőt – úgy gondolom büszke is arra, hogy ő vezetett oda. Leülünk, mellétérdepelünk a vadnak. Nagyon hálás ilyenkor a kutya.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A nádas széléhez érve, már tudták, hogy megtaláltuk és a vendég számára sikerült kihozni az őzet a nádból. Nyilvánvaló volt, hogy kutya nélkül ez nem sikerülhetett volna. A töretátadás után a szlovák vendég odalépett Áfonyához és átadta a kutyának.

Áfonya és az őzbakja.

Magam részéről azt kívánom minden vérebesnek és vadásznak is, hogy egyszer legyen részese egy ilyen utánkeresésnek, mert még soha nem történt olyan szlovák vendégekkel, hogy ne tudták volna, mi a vadászat írott és íratlan szabálya. Nem kell tanítani, nem kell magyarázni, hogy kellett volna, mint kellett volna. Egyszerűen tudják. A vendég tudja, hogy mit szabad és mit nem és azt is, hogy számára mi a kötelező, ha idegen helyen jár.

Jó volt látni ezt és jó volt együtt örülni egy vadászatnak, mert mégiscsak megkerült az őzbak. Úgy gondolom, jó döntést hozott a vadőr barátom, hogy nem keresték tovább – mi meg, ahogy általában, szívesen érkeztünk.

Gergely Csaba utánkereső és kutyája: Áfonya. Fotó: Agro Jager News

Itt a Zemplénben mostanság kevesebb a vad, így minden munkát megbecsülünk. Ezzel a visszarakott, úgy hat évesre becsült, örökös közepes őzbakkal pedig Áfonya teljesítette az 58. sikeres keresését is – tájékoztatta az Agro Jager Newst Gergely Csaba vérebes utánkereső.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Gergely Csaba

Utánkeresőt keres a Zemplén lábánál?
Gergely Csaba -> Telefon: +36303528399

Agro Jager News

Tovább olvasom

Vadászat

Verőfényes Vadásznapon Pápán

Print Friendly, PDF & Email

Vadásznapot szerveztek Pápán

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Vadásznapjaink közül a legmélyebben gyökerező a pápai összejövetel. Volt itt már Szent György napi és „sima” agrárexpo, legújabban fiatalosabbra hangolt „Agrárpiknik”, de volt, ami sosem változott: az, hogy szombaton mindig mi, vadászok voltunk a főszereplők!

Fotó: Gyurom János – OMVK

Bakony Vadászkürt Egylet hívogató kürtszignáljainak elhangzása után Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere köszöntötte a vadászokat, azt kívánva, hogy a számukra hétköznapi jelenségként megtapasztalt természetélményt minél több embernek, köztük sok fiatalnak át tudják adni.

Győrffy Balázs országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elismerését fejezte ki az országos és területi vadgazdálkodási tanácsok munkájának új lendületéért, és ígéretet tett arra, hogy a falugazdászok felkészítése és segítsége révén a gazdálkodók pontosabb képet kaphatnak majd a vadkár megelőzésével és kezelésével kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Takács Szabolcs, Veszprém vármegye főispánja, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke a közelmúlt jelentős jogszabálymódosításai között említette azt a lehetőséget, hogy a következő vadászati évtől már elektronikus beírókönyvet is használhatnak majd a jogosultak, és azt a tényt, hogy kibővült a vadászat során használható eszközök tárháza, ami remélhetőleg hozzájárul majd a vadkárok csökkentéséhez, a lokálisan megnövekedett nagyvadlétszám észszerű apasztásához.

Fotó: Gyurom János – OMVK

Az apróvad életfeltételeinek javítása, a szaporulat túlélése érdekében a Veszprém Vármegyei Vadászkamara díjat alapított a dúvadgyérítésben élen járó, példát mutató vadászközösségek jutalmazására. Idén a Marcal-Bitvaközi Vadásztársaság, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága és a Csobánc Vadásztársaság érdemelte ki a legjobbaknak járó díjakat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Fotó: Gyurom János – OMVK

A megyei vadásznapok kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a kiváló teljesítményt nyújtó vadásztársak áldozatos munkáját, több esetben évtizedes szolgálatát a tágabb közösség előtt is méltassuk, illetve elismerjük. Az idei első vadásznapon hét vadásztársunk részesült kitüntetésben: Árvai István a Magyar Vadászatért Érdemérmet vehette át, Fejes Dezső a Hubertus kereszt gyémánt fokozatával, Baki Zoltán és Mayer Nándor a Hubertus kereszt arany fokozatával gazdagodott, míg Kovács Attila, Bedő Gábor és Sipos Gábor szolgálatát Nimród Érem kitüntetéssel ismerték el. Részletes méltatásukat ide kattintva olvashatják.

Sok év kihagyás után ismét van rá lehetőség, hogy a frissvizsgás vadászok egy igazi vadászünnepen tehessenek fogadalmat a vad, a természet, a vadásztársak és a hagyományok tisztelete mellett. Ezúttal tizenöt fő, köztük három hölgy tett hitet a vadászat írott és íratlan szabályainak betartása mellett. Korn Ignác hivatásos vadász a Nimród 1948. február 15-ei számából vett Láng Rudolf-idézettel bocsátotta őket útjukra:

„Kedves öreg és fiatal vadásztársaim, szívleljétek meg, amit írtam. Sok esztendőnek tapasztalata tanított meg erre. Ti öregebbek, ne sajnáljátok a fáradságot és oktassátok a fiatalt, ti fiatalok pedig ne resteljetek tanulni. Mert tanulni sosem szégyen. Szégyen csak az, ha valaki tudatlan marad. És az élet nagyon kíméletlen, nagyon szigorú cenzor. Irgalmatlanul megbuktatja azt, aki nem akar tanulni.”

Fotó: Gyurom János – OMVK

Ezt követően a Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola 4./Z osztálya műsora oldotta a feszes hangulatot. A nebulók produkciója lendületesen ötvözte a zenei, valamint a vadászat szellemi-lelki tartalmához hozzájáruló elemeket. A színpadot a gyerekek után a Bakony Vadászkürt Egylet tagjai vették ismét birtokban, akik színvonalas előadásukkal stílszerű dallamokat szolgáltattak a vadételek elköltése mellé.

A szabadtéri rendezvényhelyszínen Krekács Zoltán révén a látogatók a solymászat régmúltjába és jelenébe is betekintést nyertek, Maróti Béla vadásztársunk (a megyei Kinológiai Szakbizottság elnöke) és Keresztes János agarászegyleti elnök pedig a vadászat során használt kutyafajtákkal ismertették meg a vadásznapra kilátogató laikus közönséget, de a vizslabemutató meglett vadászokból is hangos elismerést váltott ki.

Fotó: Gyurom János – OMVK

A hagyományos vadételfőző verseny minden indulója aranytányérral és aranymedállal lett gazdagabb, ám idén is voltak, akik kimagaslottak a húsz induló közül. Így a Sümegi Kinizsi Vadásztársaság III. díjat, Pálffy László II. díjat, a Nadler Herbert Vadászati Egyesület I. díjat kapott.

Fotó: Gyurom János – OMVK

Veszprém Vármegyei Diana Vadászhölgy Klub a főzőverseny Nagydíját mondhatta magáénak, a Csatári Plast által felajánlott különdíj pedig a Nagyvázsonyi Kinizsi Vt.-nél talált gazdára. A díjakat Pap Gyula vármegyei vadászkamarai elnök, és Kovács Zoltán országgyűlési képviselő adta át – aki annak idején még polgármesterként a legelső Pápán megrendezett megyei vadásznapot megnyitotta, tübb, mint negyedszázada.

Legközelebb május 26-án, a várpalotai vadász-gyereknapon találkozunk!

Forrás: OMVK
Fotó: Gyurom János

Tovább olvasom

Vadászat

Társasági rekordbak Ibrányban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságnál rendkívüli élményben volt része Czina Ferenc vendégnek és kísérőjének, Vigh Sándor vadászmesternek. Az idei vadászati idény kezdetén, néhány órányi sikertelen bakra történő cserkelés után, a vendég már javasolta, hogy térjenek vissza a vadászházhoz és a nap második felében kíséreljenek meg elejteni egy 500 gramm fölötti őzbakot. 

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Végül megegyeztek, hogy tesznek még egy utolsó reggeli próbát, mindkettőjük által jól ismert területrészen. Sándor az idény előtti megfigyelései alapján tudta, hogy a kiszemelt területrészen két szép bak is található, amelyek jól tartják helyüket. A két bak közül az egyiket kiemelkedő agancsúnak tartotta, amely már látszott a téli etetéskori felrakásból is, de ekkor még nem tudta, mennyire igaza lesz.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A területre érve, a gépkocsiból kiszálltak majd egy domboldalon cserkeltek és óvatosan, éppen csak a fejüket kidugva várták, hogy a szokásos búzatáblában meglássák a kiszemelt bakot. Aznap reggel kivételesen egy őzet sem láttak a búzatáblában. A rutinos vadászmesterben elkezdődött keringeni a csalódottság érzése. Egyszer csak a búzatáblából felállt egy suta, egy gida, egy barkás bak, még egy barkás bak, mégy egy suta gida és még egy suta. Sándor már ekkor tudta, hogy nem lesz itt a bak.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A kis rudli lassan elvonult, majd a vadászmester és vendége épp menni akartak, amikor Ferenc elnézett jobbra, egy 4-500 méterre lévő lucernatábla irányába, amiben  meglátott egy őzet. A vadászmester a spektívjével  megállapította, hogy egy suta. Ez bizalommal töltötte el, mert korábban a megfigyelt bak, mindig egy sutával mutatkozott, feltételezte, hogy ott lesz a bak is, de azt nem látták. Egyszer csak észrevették, ahogy a tavaszi napfény megcsillan a nagy bak agancsának a végén. Beültek a terepjáróba, hogy közelebb érjenek, de ekkor elindult a suta, majd felállt bak és követte a sutát. Szerencsére nem elfelé mentek, hanem a vadászokhoz közelítettek, a szokásos búzatáblájuk felé. Mindössze 40-50 méterre az őzek felé, volt egy fasor, ami mellett a vadászok már takarásból tudtak közelíteni. Megállt a suta és megállt a bak is. A vendég kiszállt és gyalog folytatta az útját, míg a vadászmester gépkocsival gurult lassan tovább mellette, amíg elértek egy nyiladékot, aminél a vendég jelezte, hogy megfelelő lesz a biztonságos lövéshez.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A vendég a lőzsákot felhelyezte a géptetőre. Az útközben Sándor végig követte a bakot, hol szabad szemmel, hol távcsővel, így tudta, hogy megtalálták a vágyott bakot, amely végig követte a sutát. Azonban a fasori fák takarása miatt a vadászmester nem látta a bakot, csak a sutát, így annak jelzéseire figyelt. Évek óta visszatérő, jó lövő vendége eleresztette a lövést, a becsapódás jól hallható volt. A suta elugrott balra, majd kis idő múlva visszafordult és lefelé nézett. Ekkor már Sándor biztos volt benne, hogy sikerrel jártak. A vendég elindult a nyiladékon keresztül a rálövés helyére, a vadászmester pedig a fasort megkerülve indult el. A kísérő már a fasort elhagyva egyből meglátta, hogy a bak a tarlón fekszik, a nagy kő leesett a szívéről. Amikor odaértek, hogy birtokba vegyék az elejtett vadat, mindkettőjük szeméből kicsordult egy-egy könnycsepp és egy kis ideig megszólalni sem tudtak. Ott feküdt előttük egy csodálatos bak. Ferenc élete bakjának nevezte, de Sándor kijavította, hogy egy gyönyörű, csodálatos bak, nem tudhatja, mit hoz még az élet. Ez amiatt volt, mert a vadászmester egy korábbi, szintén évekig visszajáró vendége, egy ilyen kijelentetés után, sajnálatos módon rövid időn belül elhunyt. De most Ferenc és Sándor nem búslakodtak, közösen élték meg az örömüket.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elejtés után közvetlenül 550-600 grammra becsülte Sándor a bakot, amit elsőfokon 692 gramm tömegűre, 6 éves érettre és 174,1 CIC pontra bíráltak. A végleges trófea bírálatot másodfokon, az Országos Trófeabíráló Testület fogja meghatározni. Ez a bak a társaság történetének legnagyobbika, amellyel a nyugdíjba vonuló Vigh Sándor megkoronázta az elmúlt 17 éves vadászmesteri karrierjét, amely során több, mint 500 bak sikeres elejtésében működött közre, az általa kísért vendégek nagy örömére. „Életem egyik legszebb vadászélménye volt.”, zárta beszámolóját a vadászmester.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Vadászmesterünk a tagság felé tartott szakmai értékelésében kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint a bakok tömegét három fő dolog befolyásolja. Az első a genetika. A második a változatos növény kultúra, pillangós- és kalászos növények valamint kukorica és napraforgó is található az adott terület részen. A harmadik pedig a vadnak biztosított nyugalom, amelyet a lehető legkisebb mértékben történő vadásztatással lehet biztosítani egy-egy ilyen kiemelkedő területrészen. Biztos abban, hogy a suta aznap reggel megérezte, hogy bakja a kiszemelt és emiatt nem volt a kiskora óta tartott búzatáblában. Vadászmesterünk érvelését mi sem bizonyítja jobban, hogy  a tavalyi évben ugyanezen a területen, ugyanígy Czina Ferenc, egy 547 grammos bakot hozott terítékre.

Üdv a vadásznak és tisztelet a vadnak.

 

Az ibrányi Nimród ’96 Vadásztársaság rövid bemutatása:

Vadásztársaságunk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Nyíregyházától északra található, a Tisza partján. Társaságunk 11.835 hektár területen folytat vadgazdálkodást, amely a Tiszamenti Vadgazdálkodási Tájegységhez tartozik. A terület jellegzetes alföldi, erdő foltokkal tarkított mezőgazdasági terület, amely esetünkben kiegészül a Tisza parti ártéri erdősávval, kifejezetten apróvadas és őzes tájnak tekinthető. A  megfelelő élőhely kialakítására nagy gondot fordítunk, a területen több magaslest, őz és fácán etetőt és itatókat hoztunk létre, amelyeket folyamatosan karbantartunk, fejlesztünk és nagy hangsúlyt fektetünk a téli etetésre is. Ennek a munkának köszönhetően fejlődik az őz állományunk is, a legutóbbi vadászati idényben az elejtett bakok közül 3 arany, 6 ezüst és 13 bronz érmes lett. A bakok selejtezésére kiemelten figyelünk, ennek köszönhető, hogy az elejtett bakok 30%-a 300 gramm alatti selejtbak, ami mellé párosul 20%-nyi 400 gramm fölötti trófea tömegű és évi 3 darab 500 gramm fölötti, kiemelkedő bak is. Az elmúlt 5 évben (2019-2023) 432 őz bak került elejtésre tagjaink, valamint belföldi és külföldi vendégeink által.

Társaságunk egy nagyon szép állapotú, kényelmes, jól felszerelt, csendes helyen elhelyezkedő vadászházzal rendelkezik, amelynek vendégszobáiban 6 vendéget tudunk elszállásolni, a nagyterme pedig lehetőséget biztosít különböző (önkormányzati, társasági és családi) rendezvények megtartására.

Társaságunk minden évben nevel 1000-1200 darab fácánt is, a vadászházunk mellett kialakított volierben, amelyek 75%-a visszavadászásra kerül, 25%-ával pedig az apróvad állományt erősítjük.

 

Írta és fényképezte: Bárány Péter, a Nimród ’96 Vadásztársaság titkára

 

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságról további információ itt érhető el

Tovább olvasom