Vadászat
Veszettség
A NÉBIH szakemberei cikket írtak a veszettségről
A veszettség heveny, agy- és gerincvelőgyulladással járó vírusos betegség, amely elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű. Emberek esetében, ha már kialakultak a betegség tünetei, a túlélés orvostörténeti ritkaságnak számít. A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegíthet, így a házi és vadon élő emlősállatok minden fajában kialakulhat a betegség, a madarak azonban kevésbé fogékonyak a fertőzésre.
A betegség világszerte előfordul. Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma, a nyugat-európai országokban egy-egy ritka, behurcolt esettől eltekintve a klasszikus veszettség napjainkban már nem fordul elő. A közép-európai régió országai közül Romániában és Lengyelországban az elmúlt néhány évben még viszonylag nagy számban állapítottak meg veszettség eseteket, a régió többi országában szórványos volt a betegség előfordulása. A harmadik országokkal határos EU tagállamok területén (például a balti tagállamokban) elvétve előfordulnak behurcolt esetek. Ukrajnában még nagy esetszámmal fordul elő a veszettség, de az Európai Unió támogatásával néhány éve Kárpátalján is megkezdődött a rókavakcinázási program.
A program célja az, hogy a lakosság felismerje a betegségre utaló tüneteket és jelentse a veszettségre gyanús állatokat az állategészségügyi hatóság felé, ugyanakkor a városokban is egyre gyakrabban megjelenő, egészséges rókák ne okozzanak felesleges riadalmat.
A veszettségmentesítési programról minden információ megtalálható a következő honlapon:
Fontos tudnivalók
1. Kutyáját évente oltassa be a kötelező veszettség elleni védőoltással!
2. A kijáró, nem csak lakásban tartott macskákat szintén ajánlott beoltatni veszettség ellen!
3. A veszettség leggyakrabban harapás útján terjed, ezért soha ne fogjon meg szelídnek tűnő rókát vagy egyéb vadállatot, denevért sem!
4. Ne ijedjen meg a lakott területen felbukkanó rókáktól, de kerülje az állattal való közvetlen kontaktust; a lakhelye környékén való találkozás lehetőségét csökkentheti, ha gondoskodik a hulladék megfelelően zárt tárolásáról!
5. Ha olyan rókát vagy egyéb vadállatot lát, amely hagyja magát néhány lépésre megközelíteni,
vagy támadó magatartást mutat, illetve vadállat tetemet talál, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a Nébih Zöld számát, a +36 80 263 244 telefonszámot!
6. Ha a rókák számára kihelyezett, vakcina tartalmú csalétket talál, ne nyúljon hozzá, és kutyáját is
tartsa távol tőle!
7. Kerülje az ismeretlen kutyákkal és macskákkal való közvetlen kontaktust!
8. Ha Önnek kutya, macska, vagy vadállat sérülést okoz, haladéktalanul forduljon orvoshoz!
Forrás: NÉBIH
Kiemelt cikk
VADÁSZATI LEHETŐSÉG: Terelés január 5-én az Ormánságban
Egy német csoport betegség miatt visszamondta a Drávamenti Szarvaskörnél 2025. január 5-re lekötött terelését, amelyre most január 3-án 12 óráig bárki jelentkezhet. A Drávamenti Szarvaskör, amely három vadásztársaságot tömörítve, Baranya vármegyében, az Ormánságban gazdálkodik, évente mindössze két terelést szervez – tekintettel a jelentős szarvasállományukra. Mészáros Kálmán, a Szarvaskör elnöke az Agro Jager News-nak kiemelte, hogy az előző évek gyakorlata szerint garantált a 19 vad. A terelést, a szarvasbika-vadászatban elismert szakember, Hohmann Endre vezeti, amelyen 30 hajtó és 15 kutya segíti a vadászokat. Elegendő jelentkező esetén mindenképpen megtartják a vadászatot. Most olyan területre is bejuthatunk, ahol minden évben 13 kilogrammos szarvasbikák felett is szól a kürt.
Mészáros Kálmán elnök kiemelte, hogy igazán pazar, szabad területes hajtásra készülnek. A német vendégek számára már december eleje óta irányított etetésekkel, vadászati tilalmakkal készültek a hajtásra, amelyet sajnálatos módon visszamondtak.
Ennek a hajtásnak az adja a különlegességét – folytatta, az Agro Jageren már több alkalommal szereplő elnök -,hogy karnyújtásnyira folyik a Dráva, amely mentén mély, nagy erdőket, döntően tölgyeseket mozgatnak át, amelyek között sok fiatalos sűrűt is megtalálhatunk
Leszögezte: a visszatérő német vendégek már tudják, hogy a legjobb bikák már elvetették az agancsokat, ezért nagyon kell ügyelni minden vadásznak!
A standokról maximum 80 méterre lehet lőni: gyakorlatilag két tereléssel, egy átállással számolnak. Minden vadászt terepjárókkal szállítanak, a gyülekező helyszínén pedig, Vajszló és Páprád között egész nap személyi őrzéssel védik az autókat. Titok nincs, sokan ismernek bennünket itthon és külföldön is, csak a következő költségekkel kell számolni:
A terelés részvételi díja: 600 euró
Továbbá 19 vad felett, vadanként, résztvevőnként további 20 eurót számolnak fel.
Lőhető vadfajok: gímszarvas tehén és ünő, vaddisznó, dúvad.
Számolni kell, hogy az aranysakál erős állománya miatt több is kerülhet puskavégre. Az elnök a jelentkezőktől azt kéri, hogy minimum 7 mm-t elérő kaliberrel érkezzenek.
A lőtt vad a helyszínen megvásárolható!
Jelentkezni személyesen és telefonon Mészáros Kálmán elnöknél:
Telefon: +36209384411
Szálláslehetőség egyénileg lehetséges!
Kattints ide és nézz körül, hogy milyen szállásokat találhatsz Vajszló 10-20 kilométeres körzetében, a Harkányi Gyógy-, és Strandfürdőtől pár perc autózásra!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész (1877 – 1936) az I.vh- t követően 1918 – ba tért haza Kaposvárra. Azonnal részt vett a város társadalmi életének újjáélesztésében. Nevéhez fűződik a „Turul Sport Egyesület” megalakítása, amelynek elnöke is volt. Aktív vadászként is tevékenykedett. A helyi és megyei lapok elismerően írtak úgy az ügyészi, mint a társadalmi tevékenységéről. Amikor értesült a magyar vizsla megmentésén fáradozó mozgalomról, azonnal támogatta és kezdeményezésére 1920. május 29-én megalakították az alapszabály nélküli „Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesület” néven működő szervezetet, amelyben ügyvezető főtitkárrá választották. Országos jelentőségű munkájukat jellemezte, hogy sorra alakultak a kennelek, a szaporulatot nagyon szigorúan szelektálták a meghatározott küllemi és vadászati alkalmasság tekintetében. Megkezdték a „házi törzskönyv” vezetését, ahová csak azok az egyedek kerülhettek be, amelyek ezen elvárásoknak maradéktalanul megfeleltek. Tevékenységük olyan mértékben kiszélesedett, hogy 1924 –ben (100 éve) megalakult az Országos Vizsla Club (OVC). A továbbiakban 1926-tól az OVC-n belül „Magyar Vizsla Szakosztály” néven működött tovább az egyesület szegedi székhellyel. 1936 -ban bekövetkezett haláláig szívén viselte a magyar vizsla ügyét. Emlékére az OVC vezetősége javaslatot tett egy Dr. Polgár Kálmán örökös vándordíj alapítására, amelyet 1942. október 26.-án Fóton vizsláknak és spánieleknek rendezett versenyen adták át, mint kiderült először és utoljára, a bekövetkezett politikai és társadalmi változások okán!
A II. világháború idején ismét kihalás fenyegette a fajtát, de 1947- től lassú javulás mutatkozott. 1974. évben Dr. Perényi Miklós versenyt hirdetett „ötven éves nyomokon” című felhívásában. A MAVOSZ fővadászai négy megyéből (Somogy, Tolna, Baranya, Fejér) a háború után betiltott emlékversenyt újjáélesztve, jubileumi „Polgár Kálmán emlékversenyt” szerveztek és rendeztek 1974 október 26.-án Kaposváron. I. helyezett: Pogány István somogyi vadász „Nádorvárosi Flecco” pointer kanja lett,
- Bősz József tolna megyei vadász, rszmv.
III. Sajtos Lajos somogyi vadász rszmv.
Ezt követően ismételt politikai nyomásra. névváltoztatással lehetett a versenyt megrendezni, így lett „Dunán túli” verseny.
Most újból eltelt 50 év, visszatérve a „Dr. Polgár Kálmán emlékverseny” elnevezéshez, rendezzük meg szellemiségét tovább éltetve az I. Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt. Véleményem szerint az igazi hagyomány tisztelése a múlt jeles eseményeinek, jelenben történő megelevenítésében rejlik. Így az OVC százéves és az 1974. évi „Polgár Kálmán” néven, Kaposváron megrendezett emlékverseny 50. éves évfordulójára indítottuk a Szt. Hubertus verseny szervezését. Egyhangú támogatást kaptunk a Somogy vármegye mindkét vadászati szervezetétől. A Sióvölgye Földtulajdonosi Vadász Egyesület vezetősége megkeresésemre az ügy mellé állt és vállalta a szükséges infrastruktúra, egyszóval a háttér biztosítását, valamint az élő fácán kihelyezését. A Magyarországi Drótszőrű Magyar vizsla Tenyésztők Egyesülete bonyolította a nevezéseket és az azzal járó egyéb feladatokat, így vált teljessé a verseny előkészítése. A vadászverseny 2024. 11. 30.-ára lett kitűzve.
A jelzett napon reggel 7.oo- tól érkeztek a benevezett versenyző vadászok vizsláikkal a Balaton szabadi Külsőhegy területén lévő, „ Pap Pincészetbe”, az egész napos rendezvény központjába. A kijelölt versenyterület onnan 1000 m távolságra terült el. Az időjárás kegyes volt hozzánk, esőmentes, kissé szeles időben történt a regisztráció, a sorsolás, az egyéni beírókönyvbe történő beírás, vadászjegyek és egyéb a vadászathoz szükséges felszerelések és a kutyák okmányainak ellenőrzése. A vadászatvezető és a vezető bíró mindezeket követően felkérték a versenyzőket és az érdeklődőket, hogy sorakozzanak fel a megnyitóhoz, ahol a megfelelő baleset megelőző oktatásba részesültek az érintett vadászok! A megnyitót Noveczki Katalin, a MDMTE elnöke és Skerlecz Tamás, a házigazda Egyesület elnöke tartották. Az előre betervezett időben a nevezett 9 versenyző kutyáikkal kivonult a vadászterületre, ahol a segítők kihelyezték a szükséges fácánokat. A bírók ezt követően indították a versenyző párosokat.
Számomra azért is érdekes volt a verseny és valójában az egész nap, mert az állami vadászvizsgára felkészítő tanfolyam gyakorlati foglalkozása is erre a napra volt beütemezve ennél a vadászatra jogosultnál: A téma az apróvad gazdálkodás, vadászati módok, vadgazdálkodási berendezések. Érdekes volt a hallgatóknak is, mert igazi egyéni vadászaton még nem vettek részt. Itt láthatták a vadász és kutyája közti összhangot, a vadász munkáját és a vadászkutya szerepét és alkalmazási lehetőségét. Kiegészítéskép a társaság vadászmestere, Kersák György irányításával megismerték a használatos vadászati módokat, a nádasok hajtását, láthatták a vadászat előtti tevékenységeket, az eligazítást és még sok hasznos dolgot, ami a gyakorlati ismereteiket bővítette.
A versenyzők egy – egy futam (20 perc) alatt bizonyíthatták a terület adottságainak, valamint a környezeti tényezők figyelembe vételével a tudásukat. A vizslának ez idő alatt kellett a rejtőző vadat megtalálni, azt a fajtának megfelelő módon jelezni, vagyis a vadászt lövéshez segíteni. Lövést követően a vadat terítékre hozni. A munkát két gyakorlott vadász bíró bírálta és értékelte. Minden az előzőleg megtervezett norma szerint zajlott, kiváló időjárási viszonyok között. A versenyzők vizsláik segítségével 6 fácánkakast hoztak terítékre. A nap folyamán sok látványos munkát láthatott az érdeklődő közönség, köztük a hét tanfolyami hallgató. A verseny végeztével a jelenlévő kb. ötven fő elfogyasztotta a finomra sikerült csülkös babgulyást. Ez idő alatt a bírók elvégezték a versenyzők pontszámai alapján történő besorolását. Ezt követően kürtszó jelezte az eredményhirdetéshez való gyülekezőt. A terítéken lévő fácánokat a végtisztesség megadásának jeléül ismét megszólalt a kürt, majd a vadászat vezetője, ifj. Kersák György átadta az Egyesület elnökének, ahogy ez a vadászatokon illik! Az elnök a szervezést, a versenyzők balesetmentes, sportszerű viselkedését méltató szavai után került sor a mindenkit izgató eredmény kihirdetésére. Noveczki Katalin, az MDMTE elnöke, egyben az egyik bíró, a méltatást az izgalmak fokozása okán hátulról kezdte. A helyezésen kívül minden vizslafajta megkapta, a fajta legjobbja címet, a megfelelő serleg kíséretében. A támogatók által felajánlott díjakból és ajándékokból minden versenyzőnek, segítőnek és a bíróknak is jutott. A dobogós versenyzők szép serlegeket, kutyáik tápot kaptak.
A verseny fő díja a KASZÓ Zrt. vezérigazgatója, Galamb Gábor által felajánlott egy hétvégi egyéni vaddisznó és tarvad-vadászat teljes ellátással a verseny győztese és kísérője számára. A díjat dr. Kemenszky Péter, a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza adta át és méltatta az emlékverseny eseményeit.
- Barta István és Bereki Ciklon rszmv. kan vizslája
- Sándliné Kiss Erzsébet és Billegi Vadász Jupiter rszmv. szuka vizslája
- Szabó Sándor és Mezőföldi Kajtató Díva szuka vizslája
Az első három díjazott kürtszó kíséretével vette át a díjat.
Minden résztvevőnek további eredményes vadászatot és sikeres versenyzést kívánva, valamint a rendezésben és szervezésben résztvevők munkáját, a minőségi vadászkürtölést Tapai Balázs vadásztársnak, valamint házigazda Sióvölgye Földtulajdonosi Vadász Egyesület vezetőségének, a versenyhez való hozzá állását megköszönve, Pomázi Ágoston Árpád az OMVK Svm. Területi Szervezet kinológiai szakbizottság elnöke, egyben a verseny vezető bírója, minden jelenlévőnek Áldott Karácsonyt és Boldog Új évet kívánva zárta a rendezvényt.
Írta és fényképezte:
Pomázi Ágoston Árpád a verseny vezető bírója
További képek: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kövér Sándor aranysakálra vadászott a Farmosi Hunor Vadásztársaság területén, a Göbölyárás és Farmosi-Nagykátai hármashatárnál. Életében először ejtett el aranysakált:
Először is, kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek! Hatalmas szerencsével zárult a tegnap estém, a Farmosi Hunor V.T. területén, Göbölyárás és Farmosi-Nagykátai határ szikes, nádasos részén. Egy kolléga, a szomszéd területről, este tíz óra környékén ragadozó behívással próbálkozott hangtechnikai eszközzel (rabbit distress), nyúlsírámmal, ami után én is jobban figyelni kezdtem, hátha a nagyon nyugodt este után végre megmozdul valami ragadozóféle.
Két hívására, tőlem 500 méterre, azonnal észrevettem egy gyors mozgású vadat, amire azonnal hangosan rácincogtam – szájjal. Egyből reagált. A kollégám nyúlsírása mégsem volt neki annyira vonzó, mert visszafordult felém. 👏🙏😅
365 méterről megállítottam, de a lövést elhibáztam, mert fölément. Viszont a hangtompítónak köszönhetően nem tudta, mi történt, így a második lövéstől tűzben rogyott. A .22-250 Remington Hornady V-Max szépen tette a dolgát! Örömöm hatalmas volt, mert életem első aranysakálját ejtettem el: egy hatalmas, öreg szuka (11 kg), amit előtte még sosem láttam.
Szerintem pont az ilyen „furcsán” alakuló történések miatt is szép a vadászat, ezért is osztottam meg veletek! Vadászsikerekben gazdag új évet kívánok!
Írta és fényképezte: Kövér Sándor