Vadászat
Változás az ASP állami kártalanítási összegekben
Módosították az állami kártalanítási összegeket
2023 második felében Pásztor Szabolcs országos főállatorvos jelezte a vadászkamara központjának, hogy időszerű az afrikai sertéspestis elleni védekezés során alkalmazott állami kártalanítási összegek felülvizsgálata és módosítása, figyelembe véve a kialakult magas inflációt. Ez azért volt szükséges, hogy a járvány terjedésének megakadályozását célzó intézkedéseket a továbbiakban is hatékonyan végrehajtsák a vadászatra jogosultak.

Fotó: OMVK
A Vadászkamara központja a megkeresést követően a vármegyei területi szervezetei révén összegyűjtötte a megkereséssel kapcsolatos véleményeket és javaslatokat, majd továbbította az országos főállatorvosnak. Вr. Pásztor Szabolcs a Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetőségének megküldött tájékoztatása szerint, a fentieket figyelembe véve az állami kártalanítás egyes tételei 2024. március 1-től az alábbiak szerint változtak.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
- Az elhullott vaddisznók helyszíni ártalmatlanításáért a korábbi egyedenként 5000 Ft 10 000 Ft-ra emelkedett.
- Az elhullott vaddisznók gyűjtőhelyre szállításáért a korábbi egyedenként 3000 Ft szintén 10 000 Ft-ra emelkedett.
- A diagnosztikai célúelejtés során elejtett vaddisznó testek gyűjtőhelyre való beszállítása a korábbi egyedenként 3000 Ft helyett 6000 Ft-ra emelkedett.
- Fertőzött területen az állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai céllal elejtett egyedek után a korábban malac és süldő esetében 15 000 Ft-os, kan és koca esetében 40 000 Ft-os kártalanítás egységesen 20 000 Ft-ra változott, függetlenül a vaddisznó súlyától, ivarától és korától.
- Fertőzött területtől eltérő kockázati besorolású – magas és közepes kockázatú – területen az előbbiekben leírt módosított kártalanítási összeget kell figyelembe alkalmazni diagnosztikai célú elejtésnél, azzal a kiegészítéssel, hogy a vad teste értékesíthető felvásárlónak, így a 20 000 Ft állami kártalanításon felül a vadászatra jogosult további bevételét képezi az értékesítésből befolyt összeg.
- A mentesítési terv a diagnosztikai célú elejtés esetén egyedenként 5000 Ft lődíjat állapított meg, amely összeg 7000 Ft-ra emelkedett.
- A diagnosztikai célú elejtés esetén a mintavételért járó, szintén 5000 Ft-os díj egyedenként 7000 Ft-ra emelkedik.
A fentiek okán fontos megjegyezni, hogy a mentesítési tervben leírtak alapján a 2024/25. vadászati év végére az egész ország területére vonatkozóan el kell érni azt a bizonyos 0,5 egyed / 100 ha vaddisznósűrűséget. Ezen cél elérése érdekében kapta a vadgazdálkodási ágazat az állami kártalanítást. A vadászatra jogosultaknak tehát saját érdekükben célszerű egy önvizsgálatot végezniük – szükség esetén a helyi ASP tanácsadót valamint a tájegységi fővadászt bevonva – hogy a kezelt területen hogyan sikerül(t) elérni az előírt állománysűrűséget, és szükség van-e további intézkedésre ennek érdekében.
Visszatérve a kártalanítási összegek módosítására: ezek láthatóan kedvezően alakultak, és nemutolsósorban arra ösztönzik a vadgazdálkodókat, hogy – amennyiben a kockázati besorolás engedi – az elejtett vaddisznókat értékesítsék lőttvad-felvásárlónak, és ne pedig megsemmisítsék az értékes vadhúst. Ez mindannyiunk érdeke még abban az esetben is, ha némileg több adminisztratív terhet jelent.
További információk a NÉBIH tematikus gyűjtőoldalán
Forrás: OMVK
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



