Keressen minket

Vadászat

Karakas István: A hivatásos vadász feladatai – MÁRCIUS

+1

Karakas István 1944. március 15. Nagymágocson született, majd gyerekkorát Kunszentmártonban töltötte. Apja fogságba került a háborúban, kilenc évesen ismerhette meg. Egész életében rajongott a természetért és erdész szeretett volna lenni.

+1

Közzétéve:

+1

Karakas István 1944. március 15. Nagymágocson született, majd gyerekkorát Kunszentmártonban töltötte. Apja fogságba került a háborúban, kilenc évesen ismerhette meg. Egész életében rajongott a természetért és erdész szeretett volna lenni. Persze, ahogy szokott lenni, nem vették fel. Ez azonban nem szegte kedvét és előbb Szarvason öntözési- és meliorizációs szakon végzett, majd a Debreceni Agrártudományi Egyetemen folytathatta az egyetemi tanulmányait. A későbbiekben megszerezte a Soproni Egyetem kiegészítő szakán az erdőkezelői felsőfokú képesítést és tovább folytatta a tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vadgazdálkodási szakán. Fővadász megannyi helyen, vadgazdaságvezető – Szenes István fővadász meghívására – a Szarvasi Bemutató Gazdaságban, majd nevéhez köthető a Várerdei Vadaskert kialakítása. Bélmegyerben, egészen 78 éves koráig dolgozott. 2024. március 15-én tölti a 80. életévét.

Fényképezte: Retkes Tamás természetfotós

Munkája mellett oktatási intézmények sorában tanított: Csongrádon, a Bársony István Technikumban, Gyöngyösön, a Károly Róbert Főiskolán. Szarvason volt idő, amikor éves szinten, irányítása alatt, 80 000 fácánt és további 30 000 vadrécét neveltek. Különleges körülmények között, szabadon nevelték a fácánt, amelyet később hálókkal fogtak vissza és az élő fácánt exportálták főleg Olaszországba és Franciaországba. A Várerdei Vadaskert kialakítása után, nyugdíjazását követően sem tétlenkedett és Bélmegyerbe kapott meghívást, ahol egészen 78 éves koráig dolgozott. Irányította a vadtenyésztést és évente ismét 20-30 000 fácánt neveltek fel.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Karakas István, avagy, ahogy a szakmában ismerik „Pista bácsi”, most sem tétlenkedik és eljuttatta az Agro Jager szerkesztőségébe, hogy mi is a feladata egy hivatásos vadásznak. Azzal a megjegyzéssel, hogy okuljon belőle az is, aki csak sportvadászként vagy laikusként figyeli a vadászokat, de zsinórmértéke legyen a mostani hivatásos vadászoknak is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Március

Kiürült a vadászház, a puskák bekerültek a szekrényekbe és a szerencsésebbeket még le is ápolták. Elcsendesedik az erdő és a vad is jobban csak fekszik, keveset mozog, csak az etetők környékén nagyobb a mozgás. Hullik az agancsa a gímszarvasnak s ha csendesebb az idő, a hóvirág után már az ibolya is nyílik. Szemlátomást bokrosodik a gabona s ha a nyúl ki is látszik belőle, biztosak lehetünk benne, hogy az első szaporulat már ott rejtezik a sorok között. Jó orrú vizslánk talán meglelheti, de inkább a dúvadra figyeljünk, mert a macska, a kóbor kutya sok kárt tehet. A dúvad visszaszorításában pótolhatatlan hetek előtt állunk. A határban már nagy a mozgás és nemcsak a mezőgazdasági területeken indulnak el a gépek, az első magágykészítések, a műtrágyaszórások, hanem érkeznek az első madárcsapatok s téli vendégeink úgy hagynak itt bennünket, mintha sose jártak volna erre. Pedig a kert alatt hányszor töltötték a délutánokat vadlibák zajos csapatai. Akik a határba indulnak, vagy onnan jönnek, váltsunk velük néhány szót: mit láttak, merre jártak, mert sok érdekességet tudhat a mezei ember. Hiszen nem érhetünk oda területünk minden zugába s ha egy új kotorékot ásnák a rókák, az sokszor messziről világít, mert hát a róka is okos állat s tudja, hogy egy-egy homokkúp mégiscsak másabb, mint a vizes, fekete, ragadós föld. Megfordult az idő. A böjti szelekkel megérkeznek apró récéink is, megelevenednek a vizek a rétekben. Minden élőlény, madár, állat igyekszik, hogy fészket rakjon, az utódnevelés sürgető parancsa érkezik a szelekkel. Ha reggelente még csípős is az idő, azért már közeleg a virágillatú tavasz…

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

A legfrissebb képek Gemencből. Kattintson a képre és kövesse Retkes Tamás Facebook oldalát!

“Az egyes feladatokat csak címszavakban fogalmaztam meg, mert azok jelentését a szakembereknek ismerniük kell!”
Karakas István

Karakas István: A hivatásos vadász márciusi feladatai

  • A vadállomány folyamatos, állandó megfigyelése, számlálása, feljegyzések készítése.
  • Etetések folytatása.
  • Vadkár elhárítások végzése, felkészülés a soron következő ilyen feladatokra!
  • Vetések következnek, talaj előkészítés, vadföldeken is.
  • Orvvadászatok megakadályozása (hurkolás).
  • Kóbor kutyák, macskák folyamatos féken tartása.
  • Ónos esős időszakok következhetnek (orvvadászat).
  • A fácán volierekben tovább végezzük a munkálatokat, javítások, felújítások kellő időben történő befejezése érdekében.
  • A kezdődő madár vonulások megfigyelése, feljegyzések készítése.
  • A vadgazdálkodási jelentés benyújtása, határideje március 20.
  • Adminisztráció.

Borítókép és illusztráció: Retkes Tamás természetfotós

+1

Vadászat

A várva várt nap – Az első őzbakvadászatom

Published

on

+1

A nap már aranyszínű fátylat borított a tájra, amikor megérkeztünk a Százhalombattai Benta Völgye Vadásztársaság Elvira-major területére. Az őzek előszeretettel járnak ide, főként a hajnali, illetve esti órákban.

Csendben lopakodtunk be a gyümölcsösbe, ahol a fák között már mozgolódott néhány őzbak és suta. Tovább cserkeltünk egészen egy hatalmas vetésig, amely a gyümölcsös két oldalán terült el. Ott megakadt a szemünk egy érett, érdekes agancsú bakon, aki éppen a gyümölcsös felé sétált a sutájával. Türelemmel figyeltük őket, kivártuk a megfelelő pillanatot.

Fotó: Gargyánszki Alexander – Agro Jager News

Felállítottuk a lőbotot, beállítottuk a puskát is, majd megkaptam az engedélyt a vadászmestertől az őzbak kilövésére, amint megfelelőnek látom a pillanatot. A célzás pontos volt, a lövés megtörte a késő délutáni csendet. Az őz összeesett. Megkönnyebbülve néztünk össze, de a vadászat itt még nem ért véget.

Cigarettaszünet után lassan elindultunk a rálövés helyére, ami megközelítőleg 150 méterre volt. Amikor azonban odaértünk, az őz nem volt ott – csak friss vérnyomok vezettek át a gyümölcsösön egy darabig. Később, amikor már nem találtunk több nyomot, távolabb mentünk egymástól, és egy vonalban, átfésülve kerestünk tovább a gyümölcsösben. Végül észrevettük: sebágyában feküdt. Megriadt, és elfutott, így utánamentünk. Végül Gargyánszki Alexander, a társaság vadőre megadhatta neki a kegyelemlövést, hogy ne szenvedjen tovább.

Fotó: Mészáros Tibor – Agro Jager News

Mielőtt kivittük volna a vetésre, még pár percig magamra hagyott a vadászmester és édesapám, hogy méltón elbúcsúzhassak tőle. Ahogy a hagyomány is megkívánja, a vadászmester az őzbak szájába helyezte az utolsó falatot, a sebhez töretet tett, a vérrel megfestett töretet pedig nekem adta. Miután megadtuk a kellő tiszteletet, fényképeket készítettünk.

Végül sor került az avatásra is, amit a vadászmester és édesapám végeztek el – a vadászmester átadta az avatás megkezdésének jogát apámnak. Az avatás során édesapám szemében ott csillogott a büszkeség, a vadászmester mozdulatai pedig tiszteletteljesek voltak. Végül mindannyian meghajtottuk fejünket az őzbak fölött.

Fotó: Mészáros Tibor – Agro Jager News

Azt hiszem, ez a vadászat nem csupán egy elejtett bak története. Ez összeköt édesapámmal, a természettel, a vadászati hagyományokkal. Ahogy visszanéztem a gyümölcsös felé, már csak az emlék maradt – a naplemente fénye, az őzek nyoma és a természet örök rendje.

Írta és fényképezte: Mészáros Nóra

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Az idei év első őzbakja

Published

on

+1

Diana április 19-én, szombat délután kegyes volt hozzánk. Jani barátommal vártuk ezt a bakot, de nem jött ki a megszokott helyén. Az utolsó, lővilág előtti időben Jani úgy döntött, hogy rácserkelünk, és megnézzük, miért hisztizik folyamatosan a bakunk. Napsütéses, késő délután, három sutával, a kiszemelt terület melletti spaléton riasztott folyvást-folyvást.

Fotó: Agro Jager News

Hála Istennek, inkább a sutákkal volt elfoglalva, mint velünk, így sikerült lőtávra közelíteni. Elsőre elhibáztam 😞, és másodikra sem volt jó a találat. Kb. 250 méter volt a távolság. Sántikálva elfutott a sutákkal. Sebzett vadat nem hagyunk szenvedni!!! Sietve utána eredtünk, ami jó döntés volt. Majd kb. 180 méterről eleresztettem a lövést. Egy gerinclövéssel tűzben rogyott, és sikerült terítékre hozni az idei évem első bakját. Nagyon köszönöm Jani barátomnak, köszönöm a Zsámbéki Medence Vadásztársaságnak, nem utolsósorban az elnök úr barátomnak, Pistának! Békesség a vadnak.

Írta és fényképezte: Kovács Péter

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Búcsú

+1

Baracskay Lajost elismerésben részesítette a Veszprém Vármegyei Vadászkamara

+1

Published

on

+1

Ritka eseményre került sor a veszprémi Betekints étteremben, ahol a Veszprém Vármegyei Vadászkamara tisztelettel és szeretettel búcsúztatta nyugdíjba vonulása alkalmából Baracskay Lajost, aki 28 éven keresztül odaadóan szolgálta a vármegye vadász közösségét a kamara titkáraként.

Fotó: OMVK

A kivételes eseményen a kamarai és vadászszövetségi küldöttek mellett megtisztelte jelenlétével az ünnepeltet a főispán,  az országos szervezet és a vadászati hatóság képviselői is, továbbá a legszűkebb családi kör is osztozott a megható pillanatokban, ezzel is hangsúlyozva Baracskay Lajos munkájának és személyének elismertségét a vadászvilágban és a magánéletben egyaránt.

A leköszönő titkártól búcsút vett a kamara vezetősége és munkatársai, majd elismerésének jeleként Takács Szabolcs főispán, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke egy elegáns faliórával köszönte meg Baracskay Lajos fáradhatatlan munkáját. A Verga Zrt. nagylelkű ajándékaként egy muflonkos, míg a Bakonyerdő Zrt. egy felejthetetlen élménnyel, egy dámbika elejtésének lehetőségével ajándékozta meg a leköszönő titkárt. Pap Gyula vármegyei elnök egy vadászfestménnyel fejezte ki köszönetét a majdnem három évtizedes közös munkáért.

Fotó: OMVK

Baracskay Lajos közel három évtizedes munkássága a Veszprém Vármegyei Vadászkamara élén elévülhetetlen érdemeket szerzett a vármegye vadgazdálkodásának és a vadászközösség összetartásának terén. Nyugdíjba vonulása a kamara és a vadászok számára egyaránt jelentős változás, de az általa letett alapok biztosítják a sikeres munka folytatását. A Veszprém Vármegyei Vadászkamara hálásan köszöni Baracskay Lajosnak a sokéves áldozatos munkáját, és jó egészséget, valamint sok örömet kíván a nyugdíjas évekre családja körében!

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom