Keressen minket

Vadászat

A vadkamrai erdei őzbak

Közzétéve:

Mudra László vadászíjász őzbakot hozott terítékre egyéni vadászata során. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Üdv mindenkinek, egy áprilisi őzbakvadászatot szeretnék megosztani. Még előző év decemberében vadászíjász barátaimmal bejártuk a területet, felderítve, hol érdemes leshelyeket kialakítani. Azt tapasztaltuk hogy igen erős a mozgás az úgynevezett vadkamra erdő és a mezőgazdasági művelésben levő földek között. Találtam egy nagyon jónak ígérkező erős váltót, annak közelében levő nagy akácfán alakítottam ki egy íjászlest szóróval, sózóval.

Fotó: Mudra László – Agro Jager News

A választás jónak bizonyult, három tarvadat sikerült elejtenem róla februárban. Több alkalommal jelent meg egy páros hatos bak is, akkor még barkában. Számomra az egyik legszebb őzbaktrófea a páros hatos, ezért nagyon szerettem volna elejteni. Reménykeltő volt, hogy erősen járt volt a szóró, három-négy nap alatt elfogyott a kirakott kukorica. Az őzbakvadászati idény kezdete hétfőre esett, ezért vasárnap kivittem a családot egy kis kirándulásra, mellékesen feltölteni a szórót kukoricával.

Fotó: Mudra László – Agro Jager News

Kellemeset a hasznossal.. Bejárva területet megláttam a bakot, aki már elsőként letisztítva pihent a lucernában. Közel százméteres távolságról megmutattam a kisfiamnak távcsővel. A közelgő hidegfront miatt nem várhattam, eldöntöttem hogy kihasználom a hétfő hajnalt…. Három órakor kiugrottam az ágyból, negyed ötkor már a területen voltam. Az idő fantasztikus volt. Langyos 15 fok, enyhe szellő, madárcsicsergés és finom virágillat fogadott. A lucerna tele volt őzzel, amerre csak a szem ellátott, nagy esély volt rá, hogy pirkadatkor a lesemnél váltanak vissza az erdőbe. A sötétség leple alatt lassan haladtam a les felé, ahonnan perceken át rókaszuka hívó hangja hallatszódott. Már majdnem elfogott a rókavadászat hangulata, erősen észben kellett tartanom, milyen céllal érkeztem. Mikor megérkeztem a fámhoz, még láttam az elillanó alakját a keresőben. Lassan elhelyezkedtem, bebiztosítottam magam a még szinte csupasz akácon a standkötélre, vesszőt helyeztem a felakasztott íjra és a lassan derengő hajnalban kényelmesen körbe nézelődtem. A felhozatal igen ígéretes volt. Azon a területrészen legalább négy lőhető bakot láttam és több mint tíz sutát, gidát vegyesen… Ahogy telt az idő, finoman mozgásba kezdtek a csapatok. Már kellően világos volt, jól láttam, ahogy egy sutagida beérkezett a nád elé kiszórt kukoricából csemegézni. Csak gyönyörködtem benne, egészen közel hozta őt az ötvenedik szülinapomra frissen kapott távcső. Hirtelen belépett a látott képbe a kiszemelt bak… Takarásban jött, jól meglepett. Bambuszrügy növekedésének sebességével “gyorsan” leakasztottam az íjam 😁. A bak keresztben állt, már szinte belekezdtem a húzásba, de elugrottak. Hangosan méltatlankodva beugrottak az erdősávba. Átfutott rajtam a gondolat hogy még ekkora balfék nem lehetek 😂 Minden klaffolt és én bealudtam… Hát hova tette a szemét Ladó…( Mondta az öreg Matula bácsi.)… Álmodozik, nézelődik? Bakot lőni ki fog? 😀 De türelem, még csak fél hat!

Fotó: Mudra László – Agro Jager News

Negyed óra múlva kisétált az erdőből egy suta három gidával és a Bak! Tőlem hetven-nyolcvan méterre elkezdtek legelni a lucernában, sajnos rossz széllel. Ezért sokszor láttam hogy felemelik a fejüket és magasra tartott orral bizalmatlanul szimatolnak. Sokáig ment ez így, amíg egyszer csak elkezdtek egy másik irányba feszülten figyelni. A területen átvezető úton megjelent egy kutyasétáltató páros, két vizslával. Óó!! – hogy szidtuk őket korábban, mikor szabadra engedve csaholva feltúrták a nádast, mialatt a gazdájuk hívogatta őket kétszáz méterről.. De most valami jó előérzetem támadt. Ahogyan lassan túljutottak az őzek vonalán, azok pozíciót váltva kiugrottak a lucernából a kopasz boronált területre és onnan lassan felém közeledtek. Hamar íj a kézbe, elsütő az idegre és behúzódtam a fa takarásába. Csak a fél szemem hagytam kint 😁 Bejött egy suta, egy gida, még egy, meg még egy és végre ott állt a bak is a hölgykoszorú kellős közepén! Visszadőltem a fa mögé, takarásban kihúztam az íjat és lassan kihajoltam. Tizenhét méterre az összes velem szemben állva ropogtatta a kukoricát. Lassan megnyugodott az irányzéktüske a bak hátán és vártam, hogy oldalra forduljon… De ő csak állt szemben lehajtott fejjel és semmilyen jelét nem mutatta, hogy ezen változtatni akarna. Nem igazán szeretem, ha nem áll oldalt a vad, de ismerve az íjam erejét és mivel szándékosan nem nehéz vesszőt választottam, ismervén az őz reakció idejét, úgy döntöttem, hogy fentről lefelé, a gerincen át veszem célba a vitális területet. A gyors vessző olyan sebesen érte, hogy rogyasztani sem volt ideje. A bak a lövésre orra bukott, rúgott párat és pár másodperc múlva már ki is múlt. Az én Bakom!! Hányszor láttam, távolról-közelről, vágyakozva…. És most itt fekszik alattam…

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Erős zúgás zökkentett ki a gondolataimból. Hatalmas zajjal megjelent egy traktor, kezdte volna a kukorica vetését. Még most is előttem van a gépkezelő arca, ahogy meglátta a nád előtt fekvő őzet, mellette a véres vesszőt a földben 🤣 Én meg megpróbálom túlkiabálni a traktor zaját: BENESZÁNTSADDD!!!

Bár nem hallott meg, kikerülte a bakot és ment tovább… Gyorsan lemásztam a fáról és még mindig full álcában behúztam a bokrok biztonságos takarásába a zsákmányom. Na, ha még ezt is látta volna a gazda, akkor a kocsmában biztosan évekig meséli kellő mennyiségű alkohol fogyasztása után, hogy egyszer az egyik bokor behúzta a döglött őzet a többi bokor közé… Veszélyes vidék ez… 😉

Végre zavartalanul birtokba vehettem a zsákmányom, megadva a végtisztességet és egy pillanatra elcsendesedve hálát adtam a vadászszerencsének. Hiszen, ha előbb jön a traktor, vagy később a vizslások, akkor semmi nem így alakult volna…. Örömmel hívtam fel a szintén a területen vadászó Ambrózy Árpádot, (akire példaképként tekintek fel – azt hiszem sokan vannak még így velem együtt 😀), hogy elújságoljam a nagyszerű hírt, meglőttem első őzbakom! Szívből gratulált és nekem nagyon sokat jelentett, hogy Ő avatott fel őzbakíjasvadásszá!! Köszönöm szépen a lehetőséget, Árpád!!

Gyors üzenet ment még a vadászíjász barátoknak is, akik érintettek a területen, nagyon jól esett az ő gratulációjuk is! Köszönöm szépen nekik is! Nagyon jó érzés ilyen emberekkel együtt vadászni. Remélem hogy nekik is mihamarabb lesz lehetőségük terítékre hozni egy – egy bakot…

Miközben ezeket a sorokat írtam, jött az üzenet Balogh Tibi barátomtól, hogy Diána őt is a kegyeibe fogadta! 😀 De az már az ő története 😁

Röviden a felszerelésről : Mathews V3 27 csigás íj, 66#/29″, vessző Aftermath 300, hegy G5 Deadmeat 125 grain, teljes vesszősúly 520 grain. Lőtávolság 17 méter, menekülési távolság 0 méter. A vessző átütötte a gerincet, egy penge vágta a szívét, mindhárom penge telibe vitte a tüdőt, kimenetnél két bordát. A hegy nem sérült…

Vadászíjász üdvözlettel: Laci

 

 

Írta és fényképezte: Mudra László

Vadászat

Célkeresztben az orvvadászat

A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett

Published

on

A Készenléti Rendőrség Rendőrmúzeumának kiállítása is része volt az október 26-án, Vásárosnaményban megrendezett Vadásznap és Trófeamustra rendezvénynek.

Fotó: Rendőrség

A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett, melynek célja, a természet iránt érdeklődők részére betekintést nyújtani a vadászat világába, illetve különböző bűnügyek ismertetésével felhívni a figyelmet az orvvadászat jogellenességére és a vadászat veszélyeire. A kiállítás 2024 szeptemberében az Európai Unió vadászati főigazgatóinak informális ülése keretében debütált, melynek a Vásárosnaményban megtekinthető Hunor Vadászati és Természeti kiállítás adott otthont.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A kiállítás 2024. október 26-án, a megyei Vadásznap és Trófeamustra rendezvény keretében nyílt meg a nagyközönség előtt. Ezen a napon az érdeklődők a múzeum könyvtárának vadászati tematikájú könyveibe is belelapozhattak, továbbá a vitrinekben – orvvadász bűncselekmények elkövetésénél használt, a rendőrség által lefoglalt – házi készítésű, átalakított fegyvereket is megtekinthették. Látható volt egy olyan különleges szarvasagancs is, amibe szinte „belenőtt” egy dróthuzal, ezzel jól szemléltetve a hurkolás pusztítását.

Fotó: Rendőrség

A tárlatot a Rendőrmúzeum vezetője, Kékiné Rozsnyai Éva nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egy új típusú kiállítás megvalósítása volt a cél, amely a vadászati szakma és a vadászok számára is hasznos információkat nyújt, ugyanakkor a laikus látogatóknak is érdekes lehet. Emellett rávilágít arra, hogy a vadászat messze túlmutat a trófea megszerzésén, hiszen a törvények által szabályozott, fenntartható vadászat szerves része a vadgazdálkodásnak és a vadvédelemnek.

Fotó: Rendőrség

A vadászatra jogosult szervezetek – zömében vadásztársaságok – által végzett és az állami szervek által felügyelt vadászat segít megőrizni a fauna természeti egyensúlyát és biológiai sokféleségét, megelőzve egyes fajok túlszaporodását, vagy más fajok eltűnésétA délután folyamán a vadásznaphoz kötődően több nyilvános kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelyen többek között a vadászati bűncselekményekről is szó esett.

Kreitz Zsuzsanna r. alezredes asszony a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Bűnügyi Technikai Főosztály vezetője gyakorlati tapasztalatokkal látta el a hallgatóságot, az áldozattá vagy elkövetővé válás megelőzése érdekében.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek

A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Published

on

2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Fotó: OMVK

Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.

Fotó: OMVK

Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.

Fotó: OMVK

 

Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA

Published

on

Ha léteznek szimbolikus helyszínei a magyarságnak, akkor ebből egyet bizonyosan megtalálhatunk az Ormánságban, amely a Dráva folyó bal partján, a honfoglalás óta magyarlakta terület. Reformátusok, kálvinisták lakják-e tájat. 45 település tartozik ide és úgy tartja a mondás: „Addig tart az Ormánság határa, ameddig a bikla* ér!” – s mintha ezt a szarvas is tudná, hiszen napjainkban, ha feltűnik egy-egy gímbika egy-egy trófeamustrán, arról a helyiek bizonyosan megmondják: No! Ez innen származik! Ezen a tájon rendezte meg, a 2024-ben terítékre került gímbikák trófeáiból, a Mészáros Kálmán és Hohmann Endre által vezetett három vadásztársaság közös trófeaszemléjét október 27-én, Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban, amelyet Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, az OMVK alenöke nyitott meg.

A vendégeket Hohmann Endre vadászmester (balról) és Mészáros Kálmán elnök fogadta. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Az Ormánságnak, avagy ahogy még a régi öregek ma is mondják, az Ormányságnak, meghatározója volt a Dráva-folyó, azonban az ártéri gazdálkodást, amely oly jellemző volt a magyarságunkra, nemcsak itt, hanem az ország megannyi pontján ma már nyomokban sem találjuk meg. A XVIII. században második felétől megindult folyószabályozás és ármentesítés, ami fokozatosan átrajzolta a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. “ormákra”  települt tájat.

A megnyitón a Baranya Vadászkürt Együttes játszott. Videó: Agro Jager

Az 1767. évi úrbérrendezés új helyzetet teremtett a gazdálkodásban a jobbágyok úrbéres földjének és a földesurak kezelésében lévő majorsági birtokoknak a szétválasztásával, a jobbágyi jogok és kötelezettségek rögzítésével. Ennek alapján az országot, így az Ormánságot is, megroppantották a Habsburgok adói és az Ormánságban az évszázados hagyományokkal rendelkező ártéri gazdálkodás fokozatosan hanyatlásnak indult.

Aki korán kelt október 27-én Szaporcán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutatóközpontjában, azt ilyen csodák várták. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A víz lassan, lassan fogyni kezdett és mára ott sincs, ahol mindig is volt, ahol mindig is megtalálta a vizet a vad. Az egymást követő forró, aszályos nyarak azt hozták el az Ormánságba, hogy 250 évvel az ártéri gazdálkodás hanyatlását követően, itatni kellett a szarvast – tette hozzá Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere. Rámutatott, hogy az okot a múltban kell keresni, de a megértésen túl sok lehetőségünk, megváltoztatni a korábbi döntéseket, nincs.

Jóbarátok, jószomszédok érkeznek. Az Ormánságban összetartanak az emberek, összetartanak a vadásztársaságok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Nem elégséges azonban vizet vinni az itatóba, mert az ma-holnap elfogy és ha mi nem fogunk vizet vinni, ha mi nem itatjuk a szarvast, akkor mégis ki fogja? – tette fel a kérdést az Agro Jager Newsnak Hohmann Endre. Meg kell keresni azokat a sarokpontokat, hogy víz kerüljön oda, ahol az korábban természetes úton bejárta a területet. Ez ma már nemcsak vadgazdálkodást érinti, hanem a mezőgazdaságot is szorongató kérdéskör és ki kell mondani azt is, hogy az erdőink is veszélyben vannak. Ha ma még a tölgy el is éri a vizet, de mi lesz jövőre, mi lesz tíz év múlva? Át kell gondolni, meg kell tervezni és a víznek utat kell biztosítani, hogy életben maradjon a vidék, hogy életben maradjon a szarvas.

A megnyitó előtti pillanatok: Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke a legkisebbekre is szakított időt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A trófeák átlagsúlya 10 kilogramm fölött állt meg 2024-ben. A szarvas nehezen mozdult el a víz mellől és ez egész évben jellemző volt a nagyvadra. Miközben még tíz éve ki-kijöttek s tudtuk, hogy be-beállnak egy-egy szójásba, kukoricásba, most erről szó nem lehetett, mert már augusztusban üres volt a határ. Olyan nyílt területek láttunk, mint korábban novemberi időszakokban és az erdő, a víz gyűjtötte-rejtette a szarvast.

Folyamatosan érkeznek a vendégek az ország minden tájáról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A vadásztatásban is nehéz kihívásokkal találkoztunk. A megszokott stílusban, a megszokott rendben aligha kerülhetett volna 40 bika, ide, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Ugyanis ahhoz, hogy a vendégeket eredményesen kísérhessük ebben a bőgésben, a hivatásos vadászaink mellett a tagságnak is jelentős szerep jutott, mert meg kellett figyelni, merre és milyen szarvasbikák járnak – tette hozzá Hohmann Endre vadászmester.

Példás! Ezt az agancsot egy, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság területén esett gímszarvas hullajtotta el, még 2023-ban és úgy gondolták, ha már itt hozták terítékre a tavalyi agancs is kerüljön a trófea alá! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mészáros Kálmán, a társaság és mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a szarvaskör elnöke kiemelte, hogy a szarvasgazdálkodás teljes egészében egy válaszút előtt áll. Régi, megszokott árak mellett a mezőgazdaság szervesen megváltozott: mind gazdálkodásában, mind pedig az időjárás okozta eleddig nem tapasztalt extrém melegek, csapadék hiányok vagy éppen özönvízszerű, napokig tartó esőkkel. Megváltozott a vadászat körüli milliő és a gasztrokultúra, a borkultúra s a vendéglátás olyan szinten alakult át, hogy összességében kell újragondolni, újratervezni azt, amit ma vadászatnak, vadászati turizmusnak nevezünk.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

Koncepció kell, ki kell alakítani azt, ami mentén öt, tíz év múlva eredményeket tehetünk le az asztalra, mindezt úgy, hogy a vadászati ágazat, a vadgazdálkodásnak stabil, kiszámítható, konzekvens, ha úgy vesszünk egyértelmű irányokat adunk – jogi értelemben is. Megkerülni, elodázni már pedig ezt nem lehet és olyan szakembereknek kell leülni, akik képesek átlátni a szektort, mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan. Egy-egy érdeket nem kiragadva, a személyeskedést félretéve, összeállítani egy olyan hosszú távú vadgazdálkodási tervet, ami megalapozza, megerősíti azt a bázist, amelyet ma itthon és a világban is úgy ismernek, hogy az ormánsági szarvas. Rendezni kell, egyértelművé kell tenni, hogy kinek, mi a feladata. Átláthatóvá kell tenni a jogszabályi környezetet, le kell ülnie az ágazatnak, ami itt, az Ormánságban, már 100 000 hektáron gyakorlatban is működik. Ehhez illeszteni kell és megkerülhetetlen az is, hogy egy működő képes gazdálkodási tervet adjunk ki, ami lehet, hogy az ország más részein nem életképes, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tájak, tájegységek adottságai, mind lehetőségeiben, mind pedig a genetikai értelemben véve eltérőek és ez fokozottan igaz az Ormánságra.

Ünnepélyes megnyitó Szaporcán: balról Hohmann Endre vadászmester, Mészáros Kálmán elnök és Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mészáros Kálmán hozzátette, hogy hazánk vadgazdálkodása rendkívül heterogén, rendkívül változatos. Ahogy sok száz éven keresztül eltért a Dráva bal partjának és jobb partjának a gazdálkodása itt, a magyar-horvát határ mentén, úgy az alapjaiban ma sem változott, de tudomásul kell venni, hogy akaratunkon kívül bizonyos dolgok -, mint az időjárás – megváltoztak, amihez embernek, állatnak a megmaradásért is változni kell. Azonban a fejlődéshez nem elégséges, hogy mennyiségében és minőségében megmaradjunk, mert akkor valójában csak a megőrzés szintjéig jutottunk el, miközben az Ormánságban, figyelve a szarvas eredményeit, ott rejtezhet egy világrekord is, amely eredmény az itt összefogott, együttgondolkodó vadásztársaságok eredménye lesz, ugyanis a szarvas nem ismeri a társaságok területhatárait.

Az ország talán legifjabb vadászkürtös hölgyei, akik a Baranya Vadászkürt Együttes csapatát erősítik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Sok feladat, sok munka vár az Ormánságban élőkre, amely elől itt senki nem akar elbújni – folytatta Mészáros Kálmán, de ahhoz, hogy ennek a nagyszabású munkának látszatja is legyen, pontos, precíz irányokra, meghatározott célokra van szükség. Ebben a munkában, egy sarokpontban mindenki máris is egyetértett s ez lesz az, ami össze fogja kötni a vadgazdákat. Ez pedig nem más, mint: a szarvas.

A trófeabemutató ünnepélyes hangulatáért a Baranya Vadászkürt Együttes felelt, akiket Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke vezetett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A jó hangulatú szaporcai találkozón reggelivel várták a vendégeket s frissen őrölt kávé mellett járhatta körbe a trófeákat mindenki, aki belépett a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Agyaki Gábor elhozta a Baranya Vadászkürt Együttest s a kis csapatban egészen kicsi lánykák is bátran fújták, a nagyok mellett, a vadászkürtöt. Jöttek Győrből, Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Szegedről is a vendégek. Messziről s ha valaki végig nézett a vendégseregen, láthatta, hogy akad itt egy másik szilárd oszlopa is a vadászatnak a szarvason kívül, ami nem más, mint a családok, a fiatalok és a gyerekek. A gyerekek, akiket a szüleik már otthon sem tudnak hagyni ilyenkor, akik már vadászkürtöt szorongatva ott állnak díszes vadászruhában, szépen vasalt ingben édesapjuk mellett, mert valaki otthon szépen, tisztán útnak indította őket. Míg van honnan elindulni, míg van hova megérkezni a vadászat után, addig lesz az Ormánságban is szarvas…

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Agro Jager News

*bikla: magyar tájszó, több rétegű női szoknya

Tovább olvasom