Keressen minket

Vadászat

Vadászünnep Sümegen – testnek és léleknek

Vadászünnep tartottak Sümegen

Közzétéve:

Jól döntöttek azok, akik július 27-én a kánikula elől nem a Balaton-partján, hanem a sümegi püspöki palota parkjában kerestek menedéket. A hagyományos Szent Jakab-napi rendezvények között mindenki találhatott kedvére valót: fajsúlyosabb programot és önfeledt szórakozást, szakmai előadást és népi játékokat egyaránt.

Szentmise Szent Euszták tiszteletére. Fotó: OMVK

Szent Euszták szentmisére gyülekező híveket Keresztes János, az Országos Agarász Egyesület elnöke köszöntötte a Hét vezér téren, külön megköszönve, hogy prof. dr. Sugár László, prof. dr. Faragó Sándor,Pap Gyula vármegyei vadászkamarai elnök, a borrendek, a solymászok, a vizslások és az erdélyi kopós szervezetek is megtisztelték részvételükkel az eseményt, valamint a kürtösöknek azt, hogy hangszereikkel hozzájárulnak a szertartás vadásziasabbá tételéhez.

Nagy József főesperes-kanonok és Tömördi Viktor, a ferences kegytemplom igazgatója által celebrált vadászmise prédikációjában a vonatkozó evangéliumi szakaszhoz, pontosabban a csodálatos kenyérszaporítás témájához és az alkalomhoz illően a teremtett világ észszerű használatáról, a természeti erőforrások nem erőszakos leigázás módján, de tisztelettel, óvó és gondoskodó módon történő uralásáról, valamint test és lélek egyensúlyáról esett szó.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Wallendums Péter, a Magyar Vadászlap főszerkesztője az alábbi Márai-idézettel vezette fel köszöntőjét:

„Nem igaz, hogy a vadász a zsákmányért öl. Soha nem ölt csak a zsákmányért, talán még az őskorban sem, mikor ez volt számára a táplálékszerzés kevés lehetőségeinek egyik módja. Mindig szertartás volt a vadászat körül, törzsi és vallásos szertartás. A jó vadász mindig a törzs elsője volt, tehát kissé pap is. Mindez persze elhalványodott az időben. De a szertartások bizonyos sápadt vonatkozásban megmaradtak.” (A gyertyák csonkig égnek)

Wallendums Péter a gondolatokból kiindulva nyújtott áttekintést a vadászat és a vallás kapcsolatrendszeréről, egymásra hatásáról az őskortól napjainkig, köszönetét fejezve ki az agarász egyesület felé, amiért igyekeznek újra elterjeszteni és megerősíteni a Hubertus-kultusz által háttérbe szorult Szent Euszták tiszteletét.

Az ünnepi köszöntő elhangzását követően az Országos Agarász Egyesület kitüntetést adományozott dr. Bende Attila, a Soproni Egyetem adjunktusa, dr. Császár Zoltán, a Pro Civitate Dei Egyesület elnöke és Wallendums Péter főszerkesztő részére.

A püspöki palota parkjának közvetlen szomszédságában álló Kisfaludy-emlékházban folytatódott a program, ahol a vadászat művészeti és tudományos vonatkozásban is témát szolgáltatott. Egyrészt a Kőhalmy Tamás és Fábri-Hatvani Fanni képeiből összeállított tárlat gyönyörködtette az érdeklődőket, másrészt prof. dr. Sugár László az őz természetrajza és dr. Bende Attila a mezei nyúl szaporodásbiológiája témájában megtartott, tömör, lényegre törő, gyakorlati szemléletű előadásai szolgáltattak beszédtémát a nap későbbi részére.

prof. dr. Sugár László előadása. Fotó: OMVK

Az előadásokat követően került sor a Bende Attila, Döbrösy Szabolcs és Imrei Ferenc munkájának köszönhetően, az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával megjelent „A főváros agarász vőlegénye” című könyv bemutatójára, amely a közismert városgazda Podmaniczky Frigyes életét és munkásságát az agarászat tükrében tárja fel és vizsgálja. A könyv szabadon elérhető az alábbi hivatkozásra kattintva:

A főváros agarász vőlegénye | Országos Agarász Egyesület (oae.hu)

Az idő már délutánba hajolt, amikor a színpadon felharsantak a Bakony Vadászkürt Egylet tagjai által megszólaltatott vadászkürtök. Az ünneplőket a város nevében köszöntő Németh Zoltán Sándor, Sümeg város alpolgármestere és a Navrasics Tibor területfejlesztési miniszet üdvözletét tolmácsoló Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánybiztos, a rendezvény védnöke után Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a látogatókat a kamara elnöksége nevében. Mint felidézte: húsz évvel ezelőtt, amikor útjára indult e rendezvény, kevesen fogadtak volna rá, hogy ennyi ideig kitart a szervezők lendülete. Ahhoz, hogy ez mégis így alakuljon komoly elköteleződésre volt szükség a város, a vadászok, és az állami erdőgazdaságok részéről. Pap Gyula úr köszönetét fejezte ki mindazok felé, akik elhivatottságuk és munkájuk révén hozzájárultak ahhoz, hogy a Szent Jakab Napok rendezvénysorozat évről-évre látogatók sokaságát vonzza Sümegre.

A vadásznapok mindenkor jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a kivételes teljesítményt nyújtó vadászok munkáját nagyobb nyilvánosság előtt is méltathassuk. Ezúttal Dobrovits Zsolt vadásztársunk vehette át a Hubertus-kereszt ezüst fokozatát. Dobrovits Zsolt 1996-ban tette le az állami vadászvizsgát. 1997-től 2007-ig a Kígyósmenti vadásztársaság tagja volt, ahol már kezdetekben is nagymértékben kivette részét a munkából, szervezésből.

Dobrovits Zsolt vadásztársunk átveszi a Hubertus-kereszt ezüst fokozatát. Fotó: OMVK

A lőfegyverek mellett érdeklődést mutatott az ősi vadászati formák felé is, így 2000-ben Gödöllőn íjász vadász vizsgát tett. Mindkét szenvedélyének azóta is hódol. Mivel mindig is fontos volt számára, hogy a következő generációval is megismertesse és megszerettesse a lövészetet, ezért elvállalta, hogy lövészetvezető lesz 2013-tól, Ajkán az ATTE lőtéren.

Emellett családja körében is eredményesen sikerült megszerettetnie a vadászatot, hiszen fia, lánya is vadászvizsgát tett illetve unokáit is a természet szeretetére neveli.

Tagságát szüneteltette egy darabig, viszont segítségére így is számíthattak a környékbeli vadásztársaságok.

A Sümegi Kinizsi Vadásztársaságnál idéntől lett pártoló tag, viszont már régóta részt vesz a társaság életében. A vadkárelhárító vadászatokon és a vadföldek elmunkálásánál példamutató tevékenységet folytat. Vadászatán egyértelműen megmutatkozik, hogy etikus, hiszen tiszteli, szereti, óvja a természetet és a vadat.

A tagok összekovácsolását fontosnak tartja, így bármilyen program lebonyolításában, szervezésében részt vesz, illetve szívesen hozzájárul a rendezvény fényének emeléséhez íjász, lövész bemutatóval.

A Sümegi Kinizsi Vadásztársaság büszke arra, hogy Dobrovits Zsolt pártoló tagja a társaságnak és segíti annak működését és eredményességét.

Dobrovits Zsolt vadásztársunknak gratulálunk, további eredményes munkát kívánva neki!

Gazdára talál a főzőverseny fődíja. Fotó: OMVK

A 15 főzőcsapat reggel 10 órától dolgozott azon, hogy jóllakassa a vendégsereget és lenyűgözze az ítészeket. A zsűri feladatait ellátó prof. Faragó Sándor, dr. Bende Attila és Remete József alkotta triumvirátus III. díjjal jutalmazta a Sümegi Kinizsi Vadásztársaság szarvas-steakjét, ezüstérmet ért a Bakter Brothers vaddisznópörköltje, a képzeletbeli dobogó legfelső fokára pedig a Nagyvázsonyi Kinizsi Vadásztársaság főzőcsapata állhatott, ők egyedülállóan különleges csokoládés-chilis-aszaltszilvás pörköltjükkel érdemelték ki a győzelmet.

Legközelebb 2024. szeptember 1-én (vasárnap), a hagyományos csehbányai évadnyitó Szent Hubertus szentmisén találkozhatnak a vármegye vadászai.

Forrás: OMVK

Vadászat

Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Published

on

Másfél évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett annak a farkasnak a története, aki hazánkban pusztult el. Az M237-es jeladóval ellátott, fokozottan védett állat vándorlását annak idején nagyon sokan követték. 2023. április elején azonban a nyomkövető elhallgatott, és nagyon rövid időn belül felmerült, hogy az úton lévő farkas – melynek természetvédelmi értéke 250 000 forint – elpusztulhatott.

Fotó: Rendőrség

Sorsának tisztázása érdekében az Aggteleki Nemzeti Park jelzése alapján, – mivel feltehető volt, hogy pusztulását emberi beavatkozás okozta – a KR NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya 2023. április 8-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűntett elkövetése miatt.

Az adatok alapján a nyomozók megállapították, hogy a védett farkas elpusztításával, tetemének eltüntetésével két nyíregyházi férfi gyanúsítható. A gyanú szerint az 50 és a 49 éves gyanúsított az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágta, majd azt a Hernád folyóba dobta. A nyomozók azt búvárok segítségével találták meg.

Arról még tavaly adtunk hírt, hogy a két elkövetőt 2023. augusztus 2-án hajnalban elfogta a KR NNI.

A nyomozók az egyik férfi elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét kérték, mivel engedéllyel tartott lőfegyverrel rendelkezett. Őt természetkárosítással, kiskorú veszélyeztetésével, lőfegyverrel visszaéléssel, valamint rongálással gyanúsították meg, míg társát természetkárosítással és kiskorú veszélyeztetésével. Utóbbi bűncselekmény miatt azért kell mindkettőjüknek felelniük, mert a védett állatot az 50 éves férfi 11 éves fia lőtte le. A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre tette miatt.

A két gyanúsított elfogását követően egészen idén május végéig letartóztatásban volt, azóta mindketten bűnügyi felügyelet alatt állnak.

A másfél évig tartó nyomozás során a KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya valamennyi bizonyítékot beszerezte, hogy a nyomozati iratokat vádképesen adhassa át az ügyet felügyelő Encsi Járási Ügyészségnek.

Ennek során kihallgattak minden olyan személyt, aki a bűncselekménnyel, illetve a vadászok tevékenységével kapcsolatban releváns információkkal szolgálhatott. Kutatásokat és szemléket hajtottak végre a gyanúsítottakhoz tartozó ingatlanokban, illetve gépkocsikban, valamint az elkövetés feltételezett helyszínén.

Lefoglaltak minden olyan tárgyat, biológiai anyagmaradványt, vérrel szennyezett eszközt, állati szőrképletet, amely a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható. Az eljárásban kirendeltek igazságügyi hematológus, genetikai, fizikai és kémiai, pszichológus, vagyontárgy, valamint nyomszakértőt is, hogy vizsgálataikkal egyértelműen alá tudják támasztani a bűncselekmény elkövetését.

A beszerzett adatokat és információkat folyamatosan elemezték, hogy rekonstruálják az eseményeket, aminek érdekében felvették a kapcsolatot a svájci hatóságokkal, valamint az eljárásba bevonták a különböző társhatóságokat is.

Annak ellenére, hogy az események szinte minden mozzanatát sikerült feltárni, az elpusztult állat hollétét nem tudták megállapítani. Az aprólékos nyomozati munkájuknak köszönhetően ugyanakkor teljes képet kaptak a védett farkas elpusztításával kapcsolatban.

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Forrás: Rendőrség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán

Tapasztalatok Tiszagyendáról:

Published

on

Mihály Pál tapasztalatai Tiszagyendáról:

Pusztán egy, a területet  2010. óta aktívan járó, vadászó vadász gondolatai. Egy pár adat, gondolat a tegnapi disznóhajtásról. A disznóhajtás a Tisza árterén került megrendezésre. ami azért nem éppen szálerdő. Vízi akác, vadszőlő, vagyis nehéz terep a hajtóknak. A nyiladékok sem szélesek, a természetvédelem miatt nem lehetséges  a bővítésük. Végül 15 db vaddisznó feküdt a terítéken (ma még után keresések vannak) és 40+ lövés  ment el 22 puskától. Az eredményhez kellett a hajtók, különösképpen “hazánk elszakadt  része” kutyás hajtóinak a munkája.

Az eredményhez kellettek a hajtók, különösképpen az erdélyi kutyások munkája. 

Nem láttam még ilyet, hogy ebbe a sűrűbe mosolyogva mentek be és a végén még mindig mosolyogva jöttek ki. A közöttük levő hölgy is! Azt hiszem,  itt is illik megköszönni a munkájukat. Igy mindenki nevében: köszönöm a hajtók és a hivatásos állomány munkáját.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

És akkor a területről pár szó. A Kunsági Dózsa vt. 18.083 hektáron gazdálkodik, apróvadas terület. Kunhegyes, Tiszagyenda és Tiszabő települések körüli földterületeken folyik a vadgazdálkodás. Megtalálható itt a Tisza ártér, elvadult, gazos rizsföldek és kisebb nagyobb erdőfoltok. Kelet felé inkább mezőgazdasági kultúra, lineárral öntözött, nagy kiterjedésű szántókkal.  Rendelkezünk fácánnevelő teleppel, ahol régebben 12000 madarat neveltünk, nem volt ritka az 1000-es teríték sem. Ezek, a főleg külföldi vadászok, viszont kiöregedtek, elmaradtak, így jelenleg minimális 1500 madarat nevelünk.

Apróvadas terület lévén a fő nagyvad (és bevételi forrás) az őz, ami viszont csökken, pedig próbáljuk felhozni.  Egyenlőre én nem látom az eredményét. A vízivad is olyan hogy vagy van, vagy pedig nincs. Ide csak táplálkozni járnak, így a vadásztatásuk kétséges. Hogy, hogy nem, vannak dámjaink, amik viszont még nem vadásztatható szintet képviselnek, bár kerül pár jó bika is.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Gím, az mindig csak megjelent és el is tűnt, de most van, amelyik lassan egy éve itt lakik, és nyomok alapján nem is egyedül van. Tájidegen, de jó vagy nem, kíméljük. Marad három bevételi forrás, ami igazából csak kettő.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

A vaddisznó.

Amióta én vadászom, mindig is jelen volt. Hol több, hol pedig kevesebb számban. Ez évek, de akár időszakok vonatkozásában is megfigyelhető volt. Az ártér tart disznót egész évben, míg a többi terület rapszodikusabb. Ez köszönhető a nagy kiterjedésű öntözött mezőgazdasági kultúrának, amiben bizony, jól érzi magát. Ki sem nagyon akar jönni.  Betakarítás után viszont megjelenik a kisebb-nagyobb erdőkben, így ott jobban látható, észrevehető a jelenléte. Átlagosan 50-100 darab az éves teríték, úgy, hogy igazából maximum tízen vadászunk rájuk a területen. Logikus, hogy ez lehet egy esetleges bevételi forrás.

A mezei nyúl.

A nagyon régi időkről nem tudok, nem kívánok írni. Amit tudok, hogy 2010-től nem vadásztuk a nyulat, mert alig volt. 2020-ban viszont megugrott az állomány. Valami oknál fogva felszaporodott, azt gondoltam, hogy az aktív ragadozó vadászatnak köszönhetően. /itt megjegyzem hogy a kunhegyesi részen eléggé vissza lett szorítva a ragadozó, amiben rendesen kivettem a részem./

Ennek ellenére a többi területrészen is felszaporodott a nyúl, így a teóriám itt megbukott.

2021-től vadásszuk, vadásztatjuk óvatosan és az állomány stabil. Nem nő, de nem is csökken. Persze, nem a sok évvel ezelőtti az állapot.

Vad fácán.

2010-ben és még pár évig jó volt az állomány. Nem ritkán 3-4 darabot osztottunk egy -egy vadászat alkalmával.  Ezután csökkent, volt amikor nem is jutott mindenkinek. Most megint olyan, hogy van-van, de nem kimagasló. Inkább elégséges. A fejenként egy vadmadár azért legtöbbször megvan, de ha az időjárás olyan, akkor több is.

Ami pedig a poszt lényege: az apróvad és a disznó kapcsolata.

A területen két csoportra osztva vadászunk , társas vadászati formában.

A mi (én) csoportom a keleti részen ahol igazából mezőgazdasági kultúrsivatag van. Itt árkokat, fasorokat és kisebb erdőket hajtunk. Nagyon kevés élettér van itt apróvadnak, főleg a fácánnak. Ha hideg az időjárás, esetleg van némi hó is ,akkor összehúzódnak, ilyenkor van nagyobb teríték.

A másik csoport egy teljesen más jellegű részen vadászik. Sokkal kisebb parcellák vannak, azok széle is gazos, nádas. Régi rizsföldek, amik vagy elhanyagoltak, vagy sűrű,bokros erdőkkel ültetett. Néhol pedig mezőgazdasági kultúrával vetett. Jelentősen több apróvad található ezeken a területeken, mint nálunk, de ugyanakkor disznó is van. Sőt! Ragadozó is ezen a részen van a legtöbb. Tavasszal, amikor a keleti részen szinte nincs disznó vagy csak alig, itt akkor is jelen van jelentős számban, sokkal több malacos koca is. Pedig ez a fészkelési idővel egybeesik és mégis több fácán kerül terítékre ősszel. Ami még érdekes, hogy egy volt vadásztársam helyezett ki fácántojást szóróra, vadkamera elé. Nem záptojást, hanem egészséges tojást. Volt is a szórón disznó, azonban nem nyúltak hozzá, nem érdekelte őket. Még akkor sem, ha véletlenül összetaposták vagy a dámok léptek rá.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Ezen tapasztalatok alapján én azt mondom, hogy a disznó jelentősen nem befolyásolja az apróvadat, legalábbis a nálunk jelen lévő mennyiségben, a területen nem. Sokkal inkább az adott év időjárása, de leginkább a megfelelő élettér, ami nagyon szükséges. A legnagyobb ellenségnek a mezőgazdaságot gondolom, hiszen egy pár, csapadékmentesebb év alatt, a digókat, kisebb árkokat beszántják, ezzel a maradék élőhelyet is kiiktatva.Persze ez a megállapítás a jelenlegi állapotokra érvényes, mert ha nagyon-nagyon felszaporodik a disznó, ez változhat. Ez saját meglátás, tapasztalat és vélemény. Nem állítom hogy helyes és azt sem, hogy máshol is ez a helyzet. Mint említettem, szakmabeli sem vagyok így ezen írás egy nem hozzáértő, de a vadászat és a saját területe iránt elkötelezett “mezei” vadász tapasztalata, véleménye.

Ui: pár kép és videó pusztán érdekességként.

Írta és fényképezte: Mihály Pál

Vadászni szeretne Tiszagyendán, a Kunsági Dózsa Vadásztársaság területén?

A vadásztársaságról további részletek itt érhetőek el

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:

Published

on

Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

Fotó: MATE

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

Forrás: MATE

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom