Vadászat
Vadászünnep Sümegen – testnek és léleknek
Vadászünnep tartottak Sümegen
Jól döntöttek azok, akik július 27-én a kánikula elől nem a Balaton-partján, hanem a sümegi püspöki palota parkjában kerestek menedéket. A hagyományos Szent Jakab-napi rendezvények között mindenki találhatott kedvére valót: fajsúlyosabb programot és önfeledt szórakozást, szakmai előadást és népi játékokat egyaránt.
A Szent Euszták szentmisére gyülekező híveket Keresztes János, az Országos Agarász Egyesület elnöke köszöntötte a Hét vezér téren, külön megköszönve, hogy prof. dr. Sugár László, prof. dr. Faragó Sándor,Pap Gyula vármegyei vadászkamarai elnök, a borrendek, a solymászok, a vizslások és az erdélyi kopós szervezetek is megtisztelték részvételükkel az eseményt, valamint a kürtösöknek azt, hogy hangszereikkel hozzájárulnak a szertartás vadásziasabbá tételéhez.
A Nagy József főesperes-kanonok és Tömördi Viktor, a ferences kegytemplom igazgatója által celebrált vadászmise prédikációjában a vonatkozó evangéliumi szakaszhoz, pontosabban a csodálatos kenyérszaporítás témájához és az alkalomhoz illően a teremtett világ észszerű használatáról, a természeti erőforrások nem erőszakos leigázás módján, de tisztelettel, óvó és gondoskodó módon történő uralásáról, valamint test és lélek egyensúlyáról esett szó.
Wallendums Péter, a Magyar Vadászlap főszerkesztője az alábbi Márai-idézettel vezette fel köszöntőjét:
„Nem igaz, hogy a vadász a zsákmányért öl. Soha nem ölt csak a zsákmányért, talán még az őskorban sem, mikor ez volt számára a táplálékszerzés kevés lehetőségeinek egyik módja. Mindig szertartás volt a vadászat körül, törzsi és vallásos szertartás. A jó vadász mindig a törzs elsője volt, tehát kissé pap is. Mindez persze elhalványodott az időben. De a szertartások bizonyos sápadt vonatkozásban megmaradtak.” (A gyertyák csonkig égnek)
Wallendums Péter a gondolatokból kiindulva nyújtott áttekintést a vadászat és a vallás kapcsolatrendszeréről, egymásra hatásáról az őskortól napjainkig, köszönetét fejezve ki az agarász egyesület felé, amiért igyekeznek újra elterjeszteni és megerősíteni a Hubertus-kultusz által háttérbe szorult Szent Euszták tiszteletét.
Az ünnepi köszöntő elhangzását követően az Országos Agarász Egyesület kitüntetést adományozott dr. Bende Attila, a Soproni Egyetem adjunktusa, dr. Császár Zoltán, a Pro Civitate Dei Egyesület elnöke és Wallendums Péter főszerkesztő részére.
A püspöki palota parkjának közvetlen szomszédságában álló Kisfaludy-emlékházban folytatódott a program, ahol a vadászat művészeti és tudományos vonatkozásban is témát szolgáltatott. Egyrészt a Kőhalmy Tamás és Fábri-Hatvani Fanni képeiből összeállított tárlat gyönyörködtette az érdeklődőket, másrészt prof. dr. Sugár László az őz természetrajza és dr. Bende Attila a mezei nyúl szaporodásbiológiája témájában megtartott, tömör, lényegre törő, gyakorlati szemléletű előadásai szolgáltattak beszédtémát a nap későbbi részére.
Az előadásokat követően került sor a Bende Attila, Döbrösy Szabolcs és Imrei Ferenc munkájának köszönhetően, az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával megjelent „A főváros agarász vőlegénye” című könyv bemutatójára, amely a közismert városgazda Podmaniczky Frigyes életét és munkásságát az agarászat tükrében tárja fel és vizsgálja. A könyv szabadon elérhető az alábbi hivatkozásra kattintva:
A főváros agarász vőlegénye | Országos Agarász Egyesület (oae.hu)
Az idő már délutánba hajolt, amikor a színpadon felharsantak a Bakony Vadászkürt Egylet tagjai által megszólaltatott vadászkürtök. Az ünneplőket a város nevében köszöntő Németh Zoltán Sándor, Sümeg város alpolgármestere és a Navrasics Tibor területfejlesztési miniszet üdvözletét tolmácsoló Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánybiztos, a rendezvény védnöke után Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a látogatókat a kamara elnöksége nevében. Mint felidézte: húsz évvel ezelőtt, amikor útjára indult e rendezvény, kevesen fogadtak volna rá, hogy ennyi ideig kitart a szervezők lendülete. Ahhoz, hogy ez mégis így alakuljon komoly elköteleződésre volt szükség a város, a vadászok, és az állami erdőgazdaságok részéről. Pap Gyula úr köszönetét fejezte ki mindazok felé, akik elhivatottságuk és munkájuk révén hozzájárultak ahhoz, hogy a Szent Jakab Napok rendezvénysorozat évről-évre látogatók sokaságát vonzza Sümegre.
A vadásznapok mindenkor jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a kivételes teljesítményt nyújtó vadászok munkáját nagyobb nyilvánosság előtt is méltathassuk. Ezúttal Dobrovits Zsolt vadásztársunk vehette át a Hubertus-kereszt ezüst fokozatát. Dobrovits Zsolt 1996-ban tette le az állami vadászvizsgát. 1997-től 2007-ig a Kígyósmenti vadásztársaság tagja volt, ahol már kezdetekben is nagymértékben kivette részét a munkából, szervezésből.
A lőfegyverek mellett érdeklődést mutatott az ősi vadászati formák felé is, így 2000-ben Gödöllőn íjász vadász vizsgát tett. Mindkét szenvedélyének azóta is hódol. Mivel mindig is fontos volt számára, hogy a következő generációval is megismertesse és megszerettesse a lövészetet, ezért elvállalta, hogy lövészetvezető lesz 2013-tól, Ajkán az ATTE lőtéren.
Emellett családja körében is eredményesen sikerült megszerettetnie a vadászatot, hiszen fia, lánya is vadászvizsgát tett illetve unokáit is a természet szeretetére neveli.
Tagságát szüneteltette egy darabig, viszont segítségére így is számíthattak a környékbeli vadásztársaságok.
A Sümegi Kinizsi Vadásztársaságnál idéntől lett pártoló tag, viszont már régóta részt vesz a társaság életében. A vadkárelhárító vadászatokon és a vadföldek elmunkálásánál példamutató tevékenységet folytat. Vadászatán egyértelműen megmutatkozik, hogy etikus, hiszen tiszteli, szereti, óvja a természetet és a vadat.
A tagok összekovácsolását fontosnak tartja, így bármilyen program lebonyolításában, szervezésében részt vesz, illetve szívesen hozzájárul a rendezvény fényének emeléséhez íjász, lövész bemutatóval.
A Sümegi Kinizsi Vadásztársaság büszke arra, hogy Dobrovits Zsolt pártoló tagja a társaságnak és segíti annak működését és eredményességét.
Dobrovits Zsolt vadásztársunknak gratulálunk, további eredményes munkát kívánva neki!
A 15 főzőcsapat reggel 10 órától dolgozott azon, hogy jóllakassa a vendégsereget és lenyűgözze az ítészeket. A zsűri feladatait ellátó prof. Faragó Sándor, dr. Bende Attila és Remete József alkotta triumvirátus III. díjjal jutalmazta a Sümegi Kinizsi Vadásztársaság szarvas-steakjét, ezüstérmet ért a Bakter Brothers vaddisznópörköltje, a képzeletbeli dobogó legfelső fokára pedig a Nagyvázsonyi Kinizsi Vadásztársaság főzőcsapata állhatott, ők egyedülállóan különleges csokoládés-chilis-aszaltszilvás pörköltjükkel érdemelték ki a győzelmet.
Legközelebb 2024. szeptember 1-én (vasárnap), a hagyományos csehbányai évadnyitó Szent Hubertus szentmisén találkozhatnak a vármegye vadászai.
Forrás: OMVK
Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon. Vadásztarisznyájában számtalan élmény és történet lapul, jöjjön most ezekből egy újabb:
“Ennek a szép hivatásnak – mint az életben oly sok mindennek – az alappillére az idő és a türelem. Idő kell a kapitális bikának, idő kell a nagy kannak, de sajnos a mai felgyorsult, rohanó világban éppen ideje nincs az embereknek.
Míg régen lovaskocsival, kismotorral jártuk az erdőt, addig most terepjáróval. 1984-től 7 éven át a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán laktam. Bizony, időbe telt, míg elmentünk Nagysallérba takarmányért, szénáért, aztán széthordtuk az erdőn.
Lovaskocsival gyűjtöttük össze a lőtt vadat is a vadászatok után. Nem vittük egyesével a Nagysallérban lévő hűtőházba, hanem a kis vadtároló kamránkban gyűjtöttük, míg nem jött össze egy fuvarra való.
A szeptember viszont más volt. A bikákat természetesen egyesével szállítottuk be Én elmondtam a hajtónak, merre találja a bikát, ő lovaskocsival kiment érte az erdőre, felhúzatta a lovakkal a kocsira a vadat és elkocsikázott szépen Nagysallérba vele. Volt, hogy egy fél napba, olykor még egy napba is beletellett, de idővel meg volt. Ha délután kettő órára ért be a bika, akkor kettő óra után volt teríték. Nem volt ezzel senkinek – a vadásznak sem -, semmi problémája, mi pedig megadtuk a módját mindennek, ahogy kellett, még ha későn is volt teríték. De szép idők voltak, az a sok különleges szarvasbika, annyi vad volt, mint égen a csillag és a vadkár kérdéséhez is másként álltak!
Nem tetszik, amerre a világ tart, sok szempontból egyre nehezebb dolga van a vadgazdának a mindennapokban, rengeteg a kerítés, a villanypásztor, a vad állandó stresszben él, az utánunk jövő fiatal generáció, a mai ifjú hivatásos vadászok már nem is tudják milyen az, ha valóban nyugalomban van a vad!
Felgyorsult a világ és szerintem nem jó irányba halad. Mindenki mindent azonnal akar, nincs idő semmire és türelmetlenek az emberek. Amikor én kezdtem, még nagyon más világot éltünk és teljesen más mentalitást kívánt meg tőlünk a hivatás.
Hogy élem ezt meg? Jó egészségem ellenére elmegyek nyugdíjba, ebben, azt hiszem, benne van minden. Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben a formában ebből én már kifelé megyek…”
Forrás: SEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón
NapTár 20241108 Fejér Vadászakadémia A jövő vadgazdálkodása
Novemberben folytatódott a Fejér Vadászakadémia
Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastélyban rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete a Fejér Vadászakadémia „A jövő vadgazdálkodása és annak víziója” című szakmai programját.
A 2024. november 8-i kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő), dr. Godó Nándor, a „Godó Ferenc” Vadgazda Egyesület (Heves vármegye) képviseletében, valamint dr. Presser Zoltán ügyvéd (Komárom vármegye) voltak. A beszélgetést Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára vezette.
- A Fejér Vadászakadémia negyedik rendezvényén ezúttal is időszerű témát hoztunk a hallgatóság elé – kezdte köszöntőjét Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke. Fontos, hogy a vízió legyen inspiráló és iránymutató! Dietrich Stahl szerint a vadász feladata, hogy betartsa a törvényt, védje a vadat, ápolja ember és vad egymás mellett élését. Ez olyan feladat, amelyet csak mértékkel és tervezéssel lehet megfelelően ellátni. A vadászati szokások tisztelete egyenes út ahhoz, hogy akár a törvényi kötelezettségen túl is minden vadász betartsa a szabályokat akkor is, amikor egyedül van, és senki nem látja. A vadászati szokások ápolása a vadászat népszerűségének fontos része. A kívülállókra hathat pozitívan, de akár irritálóan is. Éppen ezért, nekünk, vadászoknak, mindig tudatosan és példamutatóan kell viselkednünk!
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megnyitójában beszélt a vadászkamara működésének tartalmi elemeiről, növekvő anyagi erőforrásairól, a területi szervezetek helyi kezdeményezéseiről, amelyek pozitív irányba mozdítják a vadgazdálkodást, az ifjúságnevelést, valamint a hivatásos vadászok munkáját. Mind több helyi gyakorlat országos érdeklődésre tart számot, vannak megyék, amelyek élen járnak az aktivitásban. Ezek sorába tartozik Fejér vármegye, ahol sokat tesznek a vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés javulásáért. Az ifjúságnevelés részét képezi nem csupán a korábbi legendák életpályájának, hanem azoknak a példaképeknek a bemutatása, akik a közelükben élnek. Mondandója befejezéseként megköszönte a Fejér vármegyei és az országos társszervezetekben dolgozó kollégák azon hozzáállását, mentalitását, amivel sok mindent sikerült az utóbbi időben a helyére rakni.
Missziónk egy új vízió alkotása
A kerekasztal beszélgetés moderátora, Pechtol Lajos bevezetőjében célként fogalmaztameg: – Remélem, hogy felvetéseink inspirálják az ágazatban munkálkodó politikai és szakmai vezetőket egy modern, szabad, szabályokra és tradíciókra épülő vadgazdálkodás és vadászat megvalósításában. A tanácskozás mottójául Jean-Jacques Rousseau egyik mondását választotta: “Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”
A vízió megfogalmazása fontos és alapvető részét képezi a stratégiai tervezésnek, melynek keretében a törvényalkotó az ágazat minden érintettjével (természetvédelem, igazságügy, belügyminisztérium pénzügyminisztérium), valamint a vadászok érdekképviseleti szervezetével együtt megalkotja a víziót és a missziót egyaránt. Az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat gyakran állítja kihívások elé a vadászatra jogosultak vezetőit, hiszen ami a fejekben megvan, – és szerencsére az esetek többségében határozott elképzelése van a vezetőknek a jövőt illetően, – azt nem mindig egyértelmű papíron megfogalmazni.
A vízió segítségével lefektetjük, hogy a jövőben mit akarunk elérni. Fontos különbség a vízió és a misszió között, hogy a misszió inkább ajelenre koncentrál. Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket: “Mit csinálunk? Mi az alapja a vadgazdálkodásnak és vadászatnak? Kit és hogyan szolgálunk ki, mennyiért? Ha sikerül a kérdésekre választ adni, akkor sikeres a misszió megalkotása.
A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra.
Milyen faktorok a legfőbb meghatározóak?
- Környezeti változások: Klímaváltozás, időjárási anomáliák, aszály, árvíz, biodiverzitás, élőhely-csökkenés, ragadozók, betegségek. „Klíma menekültek”.
- Gazdasági változások: Tőkehiány, kereslet-kínálat változása, költségek növekedése, megtérülési idő. Vad által okozott kár, vadban okozott kár. Munkabér.
- Társadalmi változások: Vadászatellenesség. A konfliktushelyzetek száma növekszik. Szabályozatlan belterületi problémák, erdei turizmus, magatartási minimum, közösségeknél nincs egy közös erkölcsi alap, nagymértékű szembenállás, megosztottság. Emberi agresszió, ösztönök felülkerekedése(ember embernek farkasa, vadász vadásznak ellensége…).
Kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat
Heltai Miklós szerint a vadgazdálkodás és így a vadászat jövője is a társadalmi kapcsolatrendszerekben betöltött szereptől függ: – Ha ezen a szemüvegen keresztül nézünk szeretett szakmánkra, akkor bizony nagyon rossz a helyzetünk, megítélésünk. Nincs olyan társadalmi kapcsolatunk (általában a városi többségi társadalommal, a természetvédelemmel, az állatvédelemmel, a növénytermesztéssel, az erdőgazdálkodással), ahol ne ez a szakterület lenne a negatív jelzőkkel körülírt fél (aki megöli a szegény állatkákat csak úgy sportból, aki védett fajokat lő le, aki kínozza az állatokat, aki túlszaporítja az egyes fajokat, amik így aztán mérhetetlen károkat okoznak). A negatív jelzők miatt pedig menekülünk, kiszolgáltatottá válunk. A jövő kérdése tehát, hogy hogyan leszünk kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat?
A vadgazda „kiskorúként” kezelése
- A többségi társadalom számára minden ragadozó állat védendő, amíg nem az ő rovására létezik. Az állatvédelem minden egyes egyed elvesztését gyászolja. A természetvédők nem tudják eldönteni, hogy mit védjenek. A növénytermesztők érdekei szemben állnak a vadászok érdekeivel – kezdte érvelését dr. Godó Nándor. – Azokat a problémákat keressük meg, amik rajtunk múlnak, amiket mi rontottunk el, amiket ki tudunk küszöbölni. A profitorientáltság szkizofrén (kóros) állapotokat teremt, a vadásztársaságok többsége nem profitorientáltan gazdálkodik, a létfenntartás a cél, így a fejlesztésekre nem marad pénz. A vad az állam tulajdona, de az állam nem jó gazda. Az állam kiadja a vadgazdálkodást a kezéből, miközben a vadgazdát „kiskorúként” kezeli. Ezen sürgősen változtatni szükséges, miként azon is, hogy a vadásztársaságok ne gazdálkodó egységenként, hanem egyesületként működjenek!
A jogász szemével
- Jogászként tulajdonképpen hozzá lehet szólni minden felvetett kérdéskörhöz, de a jogász leginkább akkor jön képbe, amikor a vízió és a cél tiszta – hangsúlyozta dr. Presser Zoltán. – Ekkor a jogász feladata, hogy “szavakba”, jogszabályokba öntse azt, mit is akarunk elérni. Miután pedig ezt megtette, utána az ő feladata jelezni, hogy “kezdünk eltévedni a susnyásban”. Erre az utóbbira a legbiztosabb jel a diszfunkcionális működés, a szaporodó perek, a szaporodó hatósági eljárások és a töméntelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó döntés ugyanazon jogi alapokról kiindulva. Ugyanígy csodás “lakmuszpapírok” a 4-6 havonta módosuló jogszabályi rendelkezések, mivel ezek már láthatóan csak “utórezgések”, tűzoltások. Nem előre mutatnak, hanem a lyukakat tömködik be és próbálják valahogy a lángok útját állni, ami az esetek kilencven százalékában úgy sem sikerül.
Feltétlenül szükség van a vadászati jog teljes revíziójára, amire a jelenlegi ciklusból hátralévő 10-12 év bőven elégséges lenne. Ehhez valamennyi érintett szakma (vadbiológia, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, agrárium, gépészet és technológia, pénzügy, vadászetika stb.) képviselőinek először meg kellene határozni a célokat és a legalább 50-100 éves víziót, majd az ebben részt vevő jogászok elkezdhetik kidolgozni a “papírra vetett” változatot.
Az élet önmagában maga a változás. Nincs “örökkévaló” sem a földön, sem az égen, minden, mindig változik, minden mozog. Panta rhei. Az, ami képes változni a világgal, túlél és megerősödik. Ami nem képes elfogadni a változás puszta létét sem, az bizonyosan elpusztul idő előtt. A vadászat, a vadászati etika, a vadászat célja is mind-mind változott az évszázadok, évezredek során, most is változik, még ha be is hunyjuk a szemünket, vagy üres lózungok mögé rejtőzünk. Nincs más lehetőség a jövőre nézve: vagy a nekünk kedvező mederbe tereljük a meg nem álló folyót, vagy elsodorja azt is, amink most van.
A paletta színesítése
A Fejér Vadászakadémia november 8-i fórumán a gondolatébresztő, problémafeltáró kerekasztal beszélgetés hozzászólói foglalkoztak a média megjelenések anomáliáival, a vadászok társadalmi megítélésében a saját felelősségünkkel, a generációk tagjai közötti feszültségek természetével.
Javaslat hangzott el az úgynevezett hibrid vadásztársasági működésről, tehát a hagyományost a menedzser szemlélettel keresztező vadásztársasági formáról, az „Erdőlátogatás szabályait” tartalmazó táblák kihelyezéséről, továbbá a „Jó gyakorlatok a magyar vadgazdálkodásban” kötet elkészítéséről, megjelentetéséről.
Forrás: Szente Tünde – OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Rendhagyó barcogás Gúthon
Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról
A dámszarvasok barcogása, vagyis párzási időszaka a Gúthi-erdőben időben kezdődött, azonban változó intenzitás mellett a szokásosnál tovább tartott. A tapasztalatok szerint a trófeasúly kisebb volt, mint amit az agancs előzetesen mutatott, ennek oka elsősorban az időjárás hatásaiban keresendő.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31