Vadászat
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Észak-Csereháton, a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában szervezte meg az ide trófeamustráját, amelyen mintegy 36 gímbika trófeáját lehetett megtekinteni, illetve ekkor vehették át ünnepélyes keretek között az elejtők. Kövér János, a vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy amellett, hogy ismét egy forró, csapadékszegény, aszályos nyár után köszöntött be a szeptemberi szarvasvadászat, egy meglehetősen eredményes bőgést zárhattak. Eredményeikre büszke, az elért sikerek mögött pedig pontos és tapasztalt, gondos vadgazdálkodást láthatott minden vendég a területen. A munka tovább folytatódik, amelybe, a vadásztársaságon túl, a térség vadgazdálkodóinak összefogása is ott rejlik – tájékoztatta az Agro Jagert Oravecz Attila.
Megnyitó. Forrás: Oravecz Attila / Agro Jager
Egy vadásztársaság életében a trófeamustra mérföldkő. Egy-egy ilyen szemlén, nemcsak a társaság, aktuális helyzetét, lehetőségeit láthatjuk, hanem a hivatásos vadász, a vadőr is mérlegre kerül. Míg a múlt héten a Drávamentén tapasztalhattuk meg, hogy a társaság kitárta a kapuit, addig most itt Észak-Csereháton tekinthetünk körbe, hogy valójában mire képes a szarvas és körülötte az ember.
A minden agancs mellé az elejtő megkapja a grandlikat is, ízlésesen csomagolva. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A Bélusvölgye vadásztársaság ezen a napon megmutatta és akinek kedve tartotta, kilátogathatott Szebenye-pusztára, hogy milyen gímbikák estek 2024-ben. Oravecz Attila kiemelte: örömmel fogadták, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vadászati szakigazgatásában dolgozó felügyelők elfogadták a meghívásukat, ami visszajelzés számukra, hogy a kormányhivatalban is fontos, mi történik, nemcsak itt, hanem a környező társaságok területén.
A Bélsuvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászháza. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A szarvas kettős életet él. Napjainkban számokban, íróasztalok felett is megjelennek, de igazán csak a terepen, egy-egy társaság, egy-egy térség egészében lehet megérteni, hogy mit jelent egy-egy populációval gazdálkodni, őrizni. Egy állományt nem lehet pár ezer hektárra beszorítani, azzal integráltan, egységesen kell gondolkodni. Ha jó is a kapcsolat, ha 20 éves barátságok kötik össze az itt dolgozó vadőröket, hivatásos vadászokat és működik az együttgondolkodás, azonban a jogszabályi előírásoknak meg kell felelni. Ez azonban akkor működik igazán jól, ha egy-egy térség lehetőségeire, szaknyelven fogalmazva, a vadeltartó képességére illesztik és nem egy egységes, országos direktívának kell megfelelni.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Trófeák a Bélusvölgye Vadásztársaság bemutatóján. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Úgy gondolom, hogy ehhez időszerű lesz bevezetni egy új fogalmat is, amely a földtulajdonosok irányába mutat, miszerint mire képes, mit képes megtenni a szarvasért, a vadért a gazdaember? Szerencsés együttállás, ha vadászik, de még szerencsésebb eset, ha az agrárszektor stabil lábakon és kiszámíthatóan működik – nyugodtabb gazdasági helyzetben minden szereplő nyugodtabban reagál.
Bélusvölgye Vadásztársaság, Szebenye-puszta. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A gazdákkal, a földtulajdonosokkal való kommunikációban a Bélusvölgye vadásztársaság vonatkozásában kétoldalú kapcsolat rajzolódik ki, melyet mi sem példáz jobban, hogy egy terület bokros, elhagyatott részeit kitisztítva, Oravecz Attila megkereste a földtulajdonost, hogy ha lehetne és a tervezett munkában nem hátráltatná, akkor mentsék meg a régi almafákat. Személyes sikere Oravecz Attilának, de amellett, hogy régi almák maradtak meg a gyümölcsnemesítőknek, az erdőjáró embernek, de ott maradtak az öreg fák, amelyeket minden évben felkeres a vad is. Ez a terület kitakarítása után sem változott meg. Sőt!
A Bélusvölgye Vadásztársaság vendégét köszöntik a Szebenye-pusztai bemutatón. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Oravecz Attila kiemelte, hogy mire beköszöntött az ősz, a leseket kijavítgatták, a sózókat feltöltötték és a vadföldeket előkészítették. Ez utóbbi kapcsán sok-sok éves gyakorlat, hogy a vadföldekbe őszi árpát vetnek, amit nem takarítanak be, hanem lábon hagynak. Azon úgy bagózik a szarvas, a vaddisznó és minden vadja az erdőnek, ahogyan csak szeretné, mikor már tejesen érik. Mikor aztán odakerül a sor, hogy aratni kellene, sem vágják le. Aki ismeri az árpát, tudhatja, hogy érés után csakhamar összetörik, összeborul. Nyár közepén aztán nehéz tárcsával leforgatják, bekeverik azokat a szemeket, amit a vad elhagy, ami kipergett. Vetésre, több, mint elég. Az első augusztusi esők hatására aztán kicsírázik és őszre nemcsak bokáig érő, hanem már szárba szökkent árpa várja a szarvasokat, de jó legelője minden vadnak.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szarvas az elmúlt években jobban helyben maradt az Észak-Cserehátban – folytatja Oravecz Attila és a kollégákkal, vadőr barátokkal egyre kevesebbszer állunk meg egy-egy trófea előtt: Na, ezt láttam én is! Sokat beszélgettünk erről – teszi hozzá, de arra jutottunk, hogy a tarvadnak kedvezve, az sem mozdul ki messzire s a rudlikat a bikák sem keresik. Ilyen megfigyeléseket szűrtünk le, amelyet érdemes lenne itt is tudományos eredményekkel igazolni, mert tapasztalataink erre mutatnak.
Ravatalon a Bélusvölgye Vadásztársaság 36. gímbikája a társaság Szebenye-pusztai trófeamustráján. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A 2024-es bőgés nagyon jól indult és sem a meleg, sem a száraz idő nem vetette vissza a bikákat – meg is szólaltak! Szeptember 2-án terítékre került az első gímbikánk és azután sorban szólt a vadászkürt a szarvasok felett. Az összes kolléga is dolgozott a szomszédban, néha-néha tudtunk beszélni, s ha már nem hallottunk egymásról, akkor fogtuk a telefont és összecsörögtünk. Persze az utánkeresések megadták a közös hangot, mert mi is, a szomszédok is át-átmentünk a szomszéd területére. Akkor már hívtuk is a kollégát, hogy szükségünk van a segítségükre, mert nagyon úgy tűnik, hogy „vendégvadászatra” érkezünk. Ez megszokott, mindennapos – együttműködés nélkül nem tudnánk ilyen eredményeket elérni.
Pontos, precízen tervezett vadgazdálkodás az alapja a szarvasgzdálkodásnak. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Sokan kérdezik, hogy a bőgőhelyeket, hogyan gondozzuk? Mi azt látjuk, hogy az a legjobb, ha az ősi beállóhelyekre mi egyáltalán nem megyünk be – semmilyen eszközzel. Azt a birodalmat meghagyjuk a szarvasnak. Ha azt választotta, akkor mi tiszteletben tartjuk s ha a királynak megfelel, akkor mi nem akarjuk, hogy jobb legyen. Viszont körülötte, azért kedveskedünk neki. Aztán meg: mindig örülünk, ha augusztusban újra és ugyanott megszólalnak a bikák, hiszen jelzés, hogy valamit csak „eltaláltunk” idén is…
Trófeák díszítették a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházát. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A trófeamustra idei legjobb gímbikáját 12 évesre bírálták és 9,37 kilogrammot nyomott. Remélem nem gondolja senki, hogy nagyképűség a társaságunk részéről, de ez a bika „csak” egy mellékbikája volt egy csapatbikának, „akit” lehetőségeink miatt nem hoztunk terítékre. Talán ilyet még a társaság soha nem tett, de meghagytuk. Elnök úrral sikerült egyeztetni és megmaradt nekünk jövőre, megmaradt a teheneknek. Mondhatom, lehet, hogy a valaha lőtt legjobb gímbikánk lesz. Keveset láttuk, de annál többet hallottuk. Úgy gondoltam, ha ez a bika maradhatna még egy évet, akkor olyan erős genetikával fordulhatunk rá a következő évtizedre, ami meghatározó lehet a gazdálkodásunkban.
Vendégek a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Hogy találkozunk-e ezzel a bikával? Hogy jövőre ide fog-e beállni? Senki sem tudja. Egy viszont biztos: jó pár csatát megnyert ezen az őszön és láttuk, ahogy terelgeti a teheneit. Kell egy ilyen új dolog és nem szeretnénk ezekből az elképzeléseinkből engedni. Újat, változást szeretnénk s legyen ennek a szarvasnak az erdő az otthona, legyen még a mienk. Neveljen az erdő, neveljen az Észak-Cserehát még szarvast: sokkal jobbat! Mi, amit tudunk, megadjuk a szarvasnak. Sokkal többet már nem tehetünk hozzá, maradt hát az önmérséklet.
Díszvendégek Szebenye-pusztán: Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke és kedves felesége. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
vendégekkel, tagtársakkal, a kollégákkal jól telt a Szebenye-pusztai napunk. Szükségünk is volt erre, mert a nap, nap utáni vadászatok elfárasztottak mindannyiunkat. Korai kelések, késői fekvések és napközben a rengeteg munka, nemcsak a vadászházban, hanem területen is. Trófeakikészítések, út a kormányhivatalba, a kamarához. Krotália igénylések, dokumentációk, papírmunka, megannyi feladat, amit nem görgethetünk napról napra, azt el kell végeznünk minden nap. S arról még nem is beszéltem, hogy a tacskókopóinkkal is foglalkozni kell, mert hát a napi tréning mindenkinek kell, embernek, állatnak egyaránt.
Oravecz Attila, a Bélusvölgye Vadásztársaság hviatásos vadásza, vadőre a 2024-ben megrendezett Szebenye-pusztai trófeabemutatón. Fotó: Bélusvölgye Vadásztársaság
Panaszra egyáltalán nincs okunk, itt, a Bélusvölgye vadásztársaság területén, feladat viszont bőven terem. Hozzá kell tenni, hogy az érmes arányunk 40%-os, az érmes bikák átlagsúlya 7 kilogrammot ért el. A korosítás és a minőségi szelekció felé mozdultunk el és a fiatal, már láthatóan gyenge adottságú szarvast is vadásztuk a bőgésben – új vonulat, de nem engedtük el, ha találkoztunk. Meglátjuk, milyen eredmények jönnek, ami persze egy, két év alatt biztosan nem fog látszódni, mint ahogy az az eredmény sem, hogy a trófeamustrán annyi gyerek játszott a Szebenye-pusztán, hogy sokszor keresni kellett, kinek, merre van a sráca. S ha meg is mosolyogtuk a gyerekricsajt, azért tudni kell, hogy belőlük lesznek a következő generáció hajtói és apukájuk, a nagyapjuk, a nagybácsijuk mellett válnak olyan vadásszá, akik mellett majd mi is leállunk egy-egy standra vagy beülünk melléjük majd az autóba, mikor megállnak a házunk előtt, hogy gyerünk ki a hegyre, oda, ahová régen mi vittük őket – mesélt Oravecz Attila az Agro Jagernek a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában…
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Oravecz Attila és Szabó Róbert
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ágazati jogszabályváltozások
Ágazati jogszabályváltozásokat jelentettek be a magyar vadgazdálkodásban
A Fegyvertörvényben megjelennek a lőszerek ideiglenes átvételére, tárolására vonatkozó szabályok, a Vtv.-ben és annak végrehajtási rendeletében kiegészülnek az elektronikus beírókönyvre vonatkozó előírások, ezzel párhuzamosan a rendszer használata 2025. október 1-jétől lesz lehetséges, a nagyvad azonosító jelek ára pedig 100-ról 150 forintra nő.
Ábra: OMVK
A Magyar Közlöny 131. száma tartalmazza a belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVII. törvényt. Ez a fegyvertörvényt módosítja, bennünket a lőszerek ideiglenes átvételére, tárolására vonatkozó, új szabályok érintenek pozitívan. (A másik érintett témakör a pirotechnika.) A változások 2025. január 1-jén lépnek hatályba. Az alábbi fájlban ezek kiemelve láthatók a törvény jelenleg hatályos szövegében.
A fegyvertörvény változásai a 2024. évi LXXVII. törvény alapján
Ugyancsak a 131. szám tartalmazza az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvényt, amely egyebek mellet a vadgazdálkodási törvényt is módosítja (kiegészíti), érdemben az elektronikus beírókönyvre vonatkozó előírások tekintetében. Ezek a változtatások 2025. október 1-jén lépnek hatályba.
A vadgazdálkodási törvény változásai a 2024. évi LXXX. törvény alapján
A 132. számban jelent meg Az agrárminiszter az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2024. (X. 31.) AM rendelet módosításáról szóló 74/2024. (XII. 20.) AM rendelete. Ennek értelmében – összhangban a fenti Vtv. módosítással – nem lépnek hatályba az 56/2024. (X. 31.) rendelet eredetileg 2025. január 1-jétől, illetve március 1-jétől hatályos, elektronikus beírókönyvre vonatkozó rendelkezései. Jelesül:
- az egyéni és társas teríték-nyilvántartáshoz, azok vezetéséhez kapcsolódó rendelkezések,
- az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás kötelező adattartalmára vonatkozó rendelkezések,
- azon rendelkezés, amely szerint a gímszarvaselejtésekhez kapcsolódó, fotódokumentációs elektronikus adatszolgáltatás elektronikus vadászati napló segítségével is lehetne teljesíteni.
Szintén a 132. számban jelent meg az agrárminiszter a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosításáról szóló 62/2024. (XII. 20.) AM rendelete. Ennek egyetlen rendelkezése, hogy 100-ról 150 forintra emeli a nagyvad azonosító jel árát. A rendelkezés a kihirdetését követő 31. napon, tehát január 20-ától hatályos.
Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
VADÁSZATI LEHETŐSÉG: Terelés január 5-én az Ormánságban
Egy német csoport betegség miatt visszamondta a Drávamenti Szarvaskörnél 2025. január 5-re lekötött terelését, amelyre most január 3-án 12 óráig bárki jelentkezhet. A Drávamenti Szarvaskör, amely három vadásztársaságot tömörítve, Baranya vármegyében, az Ormánságban gazdálkodik, évente mindössze két terelést szervez – tekintettel a jelentős szarvasállományukra. Mészáros Kálmán, a Szarvaskör elnöke az Agro Jager News-nak kiemelte, hogy az előző évek gyakorlata szerint garantált a 19 vad. A terelést, a szarvasbika-vadászatban elismert szakember, Hohmann Endre vezeti, amelyen 30 hajtó és 15 kutya segíti a vadászokat. Elegendő jelentkező esetén mindenképpen megtartják a vadászatot. Most olyan területre is bejuthatunk, ahol minden évben 13 kilogrammos szarvasbikák felett is szól a kürt.
Teríték a 2024-es terelés után. Forrás: Mészáros Kálmán
Mészáros Kálmán elnök kiemelte, hogy igazán pazar, szabad területes hajtásra készülnek. A német vendégek számára már december eleje óta irányított etetésekkel, vadászati tilalmakkal készültek a hajtásra, amelyet sajnálatos módon visszamondtak.
Havas vadászat 2023-ból. Forrás: Mészáros Kálmán
Ennek a hajtásnak az adja a különlegességét – folytatta, az Agro Jageren már több alkalommal szereplő elnök -,hogy karnyújtásnyira folyik a Dráva, amely mentén mély, nagy erdőket, döntően tölgyeseket mozgatnak át, amelyek között sok fiatalos sűrűt is megtalálhatunk
Vadász a Drávamentén. Forrás: Mészáros Kálmán
Leszögezte: a visszatérő német vendégek már tudják, hogy a legjobb bikák már elvetették az agancsokat, ezért nagyon kell ügyelni minden vadásznak!
2022-es teríték a Drávamenti Szarvaskör vadászterületén. Forrás: Mészáros Kálmán
A standokról maximum 80 méterre lehet lőni: gyakorlatilag két tereléssel, egy átállással számolnak. Minden vadászt terepjárókkal szállítanak, a gyülekező helyszínén pedig, Vajszló és Páprád között egész nap személyi őrzéssel védik az autókat. Titok nincs, sokan ismernek bennünket itthon és külföldön is, csak a következő költségekkel kell számolni:
A terelés részvételi díja: 600 euró
Továbbá 19 vad felett, vadanként, résztvevőnként további 20 eurót számolnak fel.
Lőhető vadfajok: gímszarvas tehén és ünő, vaddisznó, dúvad.
Számolni kell, hogy az aranysakál erős állománya miatt több is kerülhet puskavégre. Az elnök a jelentkezőktől azt kéri, hogy minimum 7 mm-t elérő kaliberrel érkezzenek.
A lőtt vad a helyszínen megvásárolható!
Jelentkezni személyesen és telefonon Mészáros Kálmán elnöknél:
Telefon: +36209384411
Balról Hohmann Endre vadászmester a terelés vadászatvezetője, jobbról Mészáros Kálmán, a Drávamenti Szarvaskör elnöke a társaság trófeabemutatóján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Szálláslehetőség egyénileg lehetséges!
Kattints ide és nézz körül, hogy milyen szállásokat találhatsz Vajszló 10-20 kilométeres körzetében, a Harkányi Gyógy-, és Strandfürdőtől pár perc autózásra!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész (1877 – 1936) az I.vh- t követően 1918 – ba tért haza Kaposvárra. Azonnal részt vett a város társadalmi életének újjáélesztésében. Nevéhez fűződik a „Turul Sport Egyesület” megalakítása, amelynek elnöke is volt. Aktív vadászként is tevékenykedett. A helyi és megyei lapok elismerően írtak úgy az ügyészi, mint a társadalmi tevékenységéről. Amikor értesült a magyar vizsla megmentésén fáradozó mozgalomról, azonnal támogatta és kezdeményezésére 1920. május 29-én megalakították az alapszabály nélküli „Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesület” néven működő szervezetet, amelyben ügyvezető főtitkárrá választották. Országos jelentőségű munkájukat jellemezte, hogy sorra alakultak a kennelek, a szaporulatot nagyon szigorúan szelektálták a meghatározott küllemi és vadászati alkalmasság tekintetében. Megkezdték a „házi törzskönyv” vezetését, ahová csak azok az egyedek kerülhettek be, amelyek ezen elvárásoknak maradéktalanul megfeleltek. Tevékenységük olyan mértékben kiszélesedett, hogy 1924 –ben (100 éve) megalakult az Országos Vizsla Club (OVC). A továbbiakban 1926-tól az OVC-n belül „Magyar Vizsla Szakosztály” néven működött tovább az egyesület szegedi székhellyel. 1936 -ban bekövetkezett haláláig szívén viselte a magyar vizsla ügyét. Emlékére az OVC vezetősége javaslatot tett egy Dr. Polgár Kálmán örökös vándordíj alapítására, amelyet 1942. október 26.-án Fóton vizsláknak és spánieleknek rendezett versenyen adták át, mint kiderült először és utoljára, a bekövetkezett politikai és társadalmi változások okán!
REggeli eligazításon. Forrás: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
A II. világháború idején ismét kihalás fenyegette a fajtát, de 1947- től lassú javulás mutatkozott. 1974. évben Dr. Perényi Miklós versenyt hirdetett „ötven éves nyomokon” című felhívásában. A MAVOSZ fővadászai négy megyéből (Somogy, Tolna, Baranya, Fejér) a háború után betiltott emlékversenyt újjáélesztve, jubileumi „Polgár Kálmán emlékversenyt” szerveztek és rendeztek 1974 október 26.-án Kaposváron. I. helyezett: Pogány István somogyi vadász „Nádorvárosi Flecco” pointer kanja lett,
- Bősz József tolna megyei vadász, rszmv.
III. Sajtos Lajos somogyi vadász rszmv.
Ezt követően ismételt politikai nyomásra. névváltoztatással lehetett a versenyt megrendezni, így lett „Dunán túli” verseny.
Pomázi Ágoston vezetőbíró: Forrás: Pomázi Ágoston
Most újból eltelt 50 év, visszatérve a „Dr. Polgár Kálmán emlékverseny” elnevezéshez, rendezzük meg szellemiségét tovább éltetve az I. Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt. Véleményem szerint az igazi hagyomány tisztelése a múlt jeles eseményeinek, jelenben történő megelevenítésében rejlik. Így az OVC százéves és az 1974. évi „Polgár Kálmán” néven, Kaposváron megrendezett emlékverseny 50. éves évfordulójára indítottuk a Szt. Hubertus verseny szervezését. Egyhangú támogatást kaptunk a Somogy vármegye mindkét vadászati szervezetétől. A Sióvölgye Földtulajdonosi Vadász Egyesület vezetősége megkeresésemre az ügy mellé állt és vállalta a szükséges infrastruktúra, egyszóval a háttér biztosítását, valamint az élő fácán kihelyezését. A Magyarországi Drótszőrű Magyar vizsla Tenyésztők Egyesülete bonyolította a nevezéseket és az azzal járó egyéb feladatokat, így vált teljessé a verseny előkészítése. A vadászverseny 2024. 11. 30.-ára lett kitűzve.
Díjak. Forrás: Pomázi Ágoston
A jelzett napon reggel 7.oo- tól érkeztek a benevezett versenyző vadászok vizsláikkal a Balaton szabadi Külsőhegy területén lévő, „ Pap Pincészetbe”, az egész napos rendezvény központjába. A kijelölt versenyterület onnan 1000 m távolságra terült el. Az időjárás kegyes volt hozzánk, esőmentes, kissé szeles időben történt a regisztráció, a sorsolás, az egyéni beírókönyvbe történő beírás, vadászjegyek és egyéb a vadászathoz szükséges felszerelések és a kutyák okmányainak ellenőrzése. A vadászatvezető és a vezető bíró mindezeket követően felkérték a versenyzőket és az érdeklődőket, hogy sorakozzanak fel a megnyitóhoz, ahol a megfelelő baleset megelőző oktatásba részesültek az érintett vadászok! A megnyitót Noveczki Katalin, a MDMTE elnöke és Skerlecz Tamás, a házigazda Egyesület elnöke tartották. Az előre betervezett időben a nevezett 9 versenyző kutyáikkal kivonult a vadászterületre, ahol a segítők kihelyezték a szükséges fácánokat. A bírók ezt követően indították a versenyző párosokat.
A versenyen terítékre került fácánok.
Számomra azért is érdekes volt a verseny és valójában az egész nap, mert az állami vadászvizsgára felkészítő tanfolyam gyakorlati foglalkozása is erre a napra volt beütemezve ennél a vadászatra jogosultnál: A téma az apróvad gazdálkodás, vadászati módok, vadgazdálkodási berendezések. Érdekes volt a hallgatóknak is, mert igazi egyéni vadászaton még nem vettek részt. Itt láthatták a vadász és kutyája közti összhangot, a vadász munkáját és a vadászkutya szerepét és alkalmazási lehetőségét. Kiegészítéskép a társaság vadászmestere, Kersák György irányításával megismerték a használatos vadászati módokat, a nádasok hajtását, láthatták a vadászat előtti tevékenységeket, az eligazítást és még sok hasznos dolgot, ami a gyakorlati ismereteiket bővítette.
Eredményhirdetés. Forrás: Pomázi Ágoston
A versenyzők egy – egy futam (20 perc) alatt bizonyíthatták a terület adottságainak, valamint a környezeti tényezők figyelembe vételével a tudásukat. A vizslának ez idő alatt kellett a rejtőző vadat megtalálni, azt a fajtának megfelelő módon jelezni, vagyis a vadászt lövéshez segíteni. Lövést követően a vadat terítékre hozni. A munkát két gyakorlott vadász bíró bírálta és értékelte. Minden az előzőleg megtervezett norma szerint zajlott, kiváló időjárási viszonyok között. A versenyzők vizsláik segítségével 6 fácánkakast hoztak terítékre. A nap folyamán sok látványos munkát láthatott az érdeklődő közönség, köztük a hét tanfolyami hallgató. A verseny végeztével a jelenlévő kb. ötven fő elfogyasztotta a finomra sikerült csülkös babgulyást. Ez idő alatt a bírók elvégezték a versenyzők pontszámai alapján történő besorolását. Ezt követően kürtszó jelezte az eredményhirdetéshez való gyülekezőt. A terítéken lévő fácánokat a végtisztesség megadásának jeléül ismét megszólalt a kürt, majd a vadászat vezetője, ifj. Kersák György átadta az Egyesület elnökének, ahogy ez a vadászatokon illik! Az elnök a szervezést, a versenyzők balesetmentes, sportszerű viselkedését méltató szavai után került sor a mindenkit izgató eredmény kihirdetésére. Noveczki Katalin, az MDMTE elnöke, egyben az egyik bíró, a méltatást az izgalmak fokozása okán hátulról kezdte. A helyezésen kívül minden vizslafajta megkapta, a fajta legjobbja címet, a megfelelő serleg kíséretében. A támogatók által felajánlott díjakból és ajándékokból minden versenyzőnek, segítőnek és a bíróknak is jutott. A dobogós versenyzők szép serlegeket, kutyáik tápot kaptak.
A rendezvény kiemelt támogatója a Kaszó Zrt. volt. Fotó: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
A verseny fő díja a KASZÓ Zrt. vezérigazgatója, Galamb Gábor által felajánlott egy hétvégi egyéni vaddisznó és tarvad-vadászat teljes ellátással a verseny győztese és kísérője számára. A díjat dr. Kemenszky Péter, a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza adta át és méltatta az emlékverseny eseményeit.
- Barta István és Bereki Ciklon rszmv. kan vizslája
- Sándliné Kiss Erzsébet és Billegi Vadász Jupiter rszmv. szuka vizslája
- Szabó Sándor és Mezőföldi Kajtató Díva szuka vizslája
Az első három díjazott kürtszó kíséretével vette át a díjat.
Közös ebéddel zárult a találkozó. Fotó: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
Minden résztvevőnek további eredményes vadászatot és sikeres versenyzést kívánva, valamint a rendezésben és szervezésben résztvevők munkáját, a minőségi vadászkürtölést Tapai Balázs vadásztársnak, valamint házigazda Sióvölgye Földtulajdonosi Vadász Egyesület vezetőségének, a versenyhez való hozzá állását megköszönve, Pomázi Ágoston Árpád az OMVK Svm. Területi Szervezet kinológiai szakbizottság elnöke, egyben a verseny vezető bírója, minden jelenlévőnek Áldott Karácsonyt és Boldog Új évet kívánva zárta a rendezvényt.
Írta és fényképezte:
Pomázi Ágoston Árpád a verseny vezető bírója
További képek: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Anekdota a távoli Észak-Kanadából, avagy… Kést hoztál a pisztolypárbajra?
Változtak a Földforgalmi törvény rendelkezései
Ágazati jogszabályváltozások
Csökkent a FAO globális élelmiszerár indexe decemberben
VADÁSZATI LEHETŐSÉG: Terelés január 5-én az Ormánságban
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére
Életem első aranysakálja
Beszámoló a 2024. november 22–24. között Nagyszénáson rendezett vadászatról és Field-Trial Solymászversenyről
Határnyitás Körösnagyharsánynál is – Románia csatlakozott a schengeni övezethez
Számadás: az óesztendő utolsó vadászata a Kakat-mentén – GALÉRIÁVAL
Adventi vadászat Biharnagybajomban és a hírhedt bajomi avatás – GALÉRIÁVAL
VADÁSZATI LEHETŐSÉG: Terelés január 5-én az Ormánságban
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Számadás: az óesztendő utolsó vadászata a Kakat-mentén – GALÉRIÁVAL
A születésnapi dámbikám
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Életem első dámszarvasbikája
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére