A 2020-ban indult kutatási program keretében a Védegylet megbízásából, az Agrárminisztérium támogatásával a MATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének munkatársai 2020 és 2023 között 28 erdei szalonkát jelöltek meg nyomkövetővel a Budapest és Gödöllő közötti térségben.

Fotó: Védegylet

A nagy pontosságú, GPS alapú eszközökkel részletes, napi szintű adatok gyűjthetők a madarak vonulásáról és területhasználatáról, tavasszal és ősszel egyaránt. A jelölt madarak számát sikerült olyan szintre növelni, ami alapján már nemcsak érdekes különlegességekbe kapunk betekintést, hanem általános vonulási jellemzők is kezdenek kirajzolódni. Bár 2024-ben újabb jelölés nem történt, a 2023 őszén felszerelt jeladóknak (a térképen zöld színnel jelölve), valamint az egyik korábban jelölt és később megkerült szalonka jeladójának köszönhetően erre az évre vonatkozó tavaszi vonulási adatokkal is bővültek a rendelkezésre álló ismeretek.

A kutatásnak köszönhetően meglepő új eredmények születtek a szalonkák őszi vonulásáról és telelési szokásairól is, különösképpen nagyfokú területhűségükről. A kutatás eredményei nagyban segítik a monitoring során gyűjtött megfigyelési adatok értékelését is. A fontosabb eredmények:

• A jelölt szalonkák a tavaszi vonulásuk során átlagosan 2557 km-re, őszi vonulásuk során pedig átlagosan 755 km-re távolodtak el a jelölésük helyétől. Három szalonka azonban ennél jóval távolabbra, egészen Közép-Szibériáig repült (4600–5000 km). Bár az egyedek között nagy változatosságot találtunk a vonulás során megtett távolságok és az időtartam tekintetében, az egyértelműen kiderült, hogy a szalonkák két pihenő/megállóhelyük között egy alkalommal több száz kilométert tesznek meg, minden esetben átlépve ezzel az országhatárt.
• Az eddig megismert költő- és telelőhelyek is széles földrajzi skálán helyezkedtek el: költőhelyeket Lengyelországtól (400 km) egészen Oroszország Krasznojarszki területéig (5000 km), míg telelőhelyeket Spanyolországtól Görögországig találtunk. Az eddigiekből úgy tűnik, hogy a Kárpát-medencén át vonuló erdei szalonkák Európa déli peremétől, a Mediterráneumtól az Urál-hegységen túl, Szibériáig bezárólag élik életüket, vonulnak és keverednek állományaik. A faj szintjén talált óriási változatosság mellett azonban egyes egyedek zavarba ejtően pontos helyhűséget is mutatnak, amikor ugyanazokra a helyekre térnek vissza évről évre.
• A Magyarországon, egészen pontosan a jelölésük helyén áttelelő példányok mozgását is lehetőségünk nyílt megfigyelni. Az utóbbi évekre jellemző enyhe telek sem marasztaltak a Kárpát-medencében minden szalonkát, azonban néhány egyed még a rövid fagyos januári időszakot is átvészelte fedettebb élőhelyeken. Erre a 2023 őszén jelölt szalonkák között is volt példa. Emellett több egyed is igyekezett korán, akár már február elején visszatérni a térségbe nagyobb léptékű tavaszi vonulásának megkezdése előtt.
• Az eddigi eredmények alapján egyértelmű, hogy egyes madarak jelentős időt, akár egy hónapot is eltölthetnek a Kárpát-medencében tavaszi vonulásuk megkezdése előtt, vagy annak kezdeti szakaszában. E jelenségnek számottevő hatása lehet a több héten át végzett megfigyelések időbeli dinamikájára, nevezetesen a többszöri észlelésekre, ezáltal pedig az azokból levont következtetésekre is.
• Az egyik jelölt szalonkát telelőhelyén, a spanyolországi Menorca szigeten 2023 decemberében elejtették; a madár jeladója az elejtőnek, valamint a Societat Ornitològica de Menorca (Menorcai Madártani Társaság) munkatársainak köszönhetően néhány napon belül vissza is került hozzánk. A Moszkvát is megjárt eszközről letöltött adatokból megismerhettük a madár teljes vonulási útvonalát. Míg korábban csak a pontos telelőhelyet, illetve részben a tavaszi vonulás útvonalát tudhattuk, a költőterület pontos elhelyezkedésére csak így derült fény. Telelőhelyéről a következő év február végén indult el a Földközi-tengeren át, útját egy 20 napos olaszországi megállással megszakítva március második felében visszatért a Kárpát-medencébe, pontosan a jelölésének helyszínére. Oroszországi költőhelyére való vonulását két héttel később folytatta, végül május 10-ére érte azt el. Jeladója utoljára július közepén rögzített adatot, ugyanarról a területről. Mintegy másfél évvel ezután elejtését a korábban megismert telelőhelyétől mindössze 800 méter távolságról jelentették.

Dr. Schally Gergely

Dr. Csányi Sándor

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Vadbiológiai- és Vadgazdálkodási Tanszék

A monitoring programról és a jeladós kutatásról további részleteket talál a Védegylet honlapján!

Forrás: Védegylet

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131