Vadászat
278 őzgida és 26 fészekalj menekült meg
Összefoglaló az Országos őzgida- és fészekalj mentési akcióprogram 2025-ös eredményeiről.
Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!
Összefoglaló az Országos őzgida- és fészekalj mentési akcióprogram 2025-ös eredményeiről. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt és az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával 2024 novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, amely a drónok magyar vadgazdálkodásba való bevezetését tűzte ki céljául.
A fénykép a Vadászkamara Fővárosi és Pest Vármegyei Területi Szervezete, valamint a Pest Megyei Vadgazdálkodók Szövetsége szervezésében, az Állatorvostudományi Egyetem Dóra Major Tangazdaságának területén megvalósult drónos gidamentésen készült. Fotó: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Ábra: Facebook
Már korábban megjelent publikációkban is kiemeltük, hogy eme eszközök használata milyen sokrétű lehet. Idén tavasszal egy országos őzgida- és fészekalj mentési akciót hirdettünk, amelyhez minden vármegyei vadászati érdekképviseleti szervezet önként csatlakozott.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt és az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával 2024 novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, amely a drónok magyar vadgazdálkodásba való bevezetését tűzte ki céljául. Már korábban megjelent publikációkban is kiemeltük, hogy eme eszközök használata milyen sokrétű lehet. Idén tavasszal egy országos őzgida- és fészekalj mentési akciót hirdettünk, amelyhez minden vármegyei vadászati érdekképviseleti szervezet önként csatlakozott.
Persze voltak kezdeti nehézségek. Ide sorolhatjuk például az alföldi vármegyékben a korai kaszálásokat és az elhúzódó ellési időszakot, valamint a drónok és a pilóták hiányát – ezek mind-mind nehezítették a program elindulását. Minden vármegyében koordinátorok szervezésével kezdtük meg a munkát, majd az eszközök beszerzése következett, amelyek során sárga füljelző bilétákat, behelyezőfogókat, vegyszer- és szagmentes gumikesztyűket osztottunk ki. A mentett gidák adatait aránylag egyszerű táblázatban rögzítettük. Ezentúl páratlan évben balfülbe, páros évben a jobb fülbe helyezünk be jelölőbilétákat, amelyek minden évben más színűek lesznek.
Bátran kijelenthető, hogy országosan is nagy várakozással indult el a gidamentési kezdeményezés. Folyamatosan egyeztettünk a gazdálkodókkal, hogy a kaszálások előtti napon, a kora reggeli órákban át tudjuk a területet vizsgálni, pontosabban átrepülni a hőkamerás drónokkal, mivel a nappali felmelegedéssel már bizonytalanná válik a hőkép. Hajnalonta keltünk, hogy időben kint legyünk a területen. Mindennek ellenére azt gondolom: igenis szükség van a hosszútávú vadgazdálkodás érdekében erre a tevékenységre, hiszen látjuk, miként fogyatkozik az őzállomány, főleg az alföldi régióban. Meg kell érteni a vadászatra jogosultaknak is, hogy hosszabb távon ezt a munkát saját érdekükben kell elvégezniük. Ha 5-10 gidát mentünk meg egy-egy vadászterületen, és ebből csak egy kiváló minőségű agancsot hoz majd, már gazdaságilag is megérte a befektetett idő és energia.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy két-két és fél hetes korukig az őzgidák semmilyen vadrisztótól, így az ultrahangos elől sem kelnek föl. A problémára megoldás lehetne a hőérzékelős kaszálórendszerek alkalmazása, amelyek az élőlény észlelésekor automatikusan felemelik a kaszát, de ez a módszer komolyabb befektetést igényelne a gazdáktól. Mindebből kifolyólag a megoldást elsősorban a kiszorító kaszálás, a megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező vadriasztólánc és a hőkamerás drónok együttes használata nyújthat.
A mentési időszak alatt szembesültünk örömteli és elszomorító eseményekkel is. Előbbiek közé tartozik, hogy felemelő érzés ezt az ártatlan utódot a tenyerünkben tartani, amely mozdulatlanul, csendesen tűri közelségünket és néz ránk nagy barna szemeivel. Maga a tudat is örömteli, hogy őt már megmentettük. De volt részünk megrázó eseményekben is: bár a gazda szólt a kaszálás előtt, ám mivel nem a megbeszélt területrészen végezte el a munkát, így elkaszálta a helyszínen lévő gidát. A másnap hajnali repülés alkalmával egy szívszorító jelenettel szembesültünk: az őzsuta állt az elkaszált gidája felett, és hangosan sírt. Vadászember vagyok, a vadat elejtem, de ez a látvány elborzasztott, s még jobban megerősített abban a hitemben, hogy igenis szükség van a mentési akcióprogramra!
Mostanra összesítettük már az országos adatokat a kitöltött táblázatok alapján. Örömmel tájékoztatom az olvasókat, hogy idén 278 őzgidát és 26 fészekaljat mentettünk meg. Mindemellett azt is sikernek könyvelhetjük el, amikor többszáz hektár átrepülése után nem találtunk őzgidát, így nyugodt szívvel adhattuk át kaszálásra a területet.
Összegzésként azt gondolom, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a fentebb ismertetett adatok nagyon jó eredménynek minősülnek, és a programban úgymond még bőven van tartalék. Köszönjük minden vármegyei koordinátornak, tájegységi fővadásznak a kimagasló, lelkes és önzetlen munkáját, valamint a vadászatra jogosultak, a hivatásos vadászok, a civil résztvevők és a gazdák segítségét. Ugyancsak hálásak vagyunk azon szervezeteknek, amelyek erkölcsileg és anyagilag is hozzájárultak az akcióprogram sikerességéhez: tehát a Védegylet és a Vadászkamara vezetőségének, az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdásági Kamara munkatársainak.
Jövőre már sokkal jobb feltételekkel indulhatunk neki a munkának, s bízunk benne, hogy legalább ilyen kiváló eredményt tudunk elérni.
Forrás: Szabó László, a Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke – Országos Magyar Vadászati Védegylet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.
Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Holtan, medveharapásokkal a testén találtak meg egy korábban eltűnt férfit Hargita megyében
Erdészverseny 2026
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
