Összefoglaló az Országos őzgida- és fészekalj mentési akcióprogram 2025-ös eredményeiről. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt és az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával 2024 novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, amely a drónok magyar vadgazdálkodásba való bevezetését tűzte ki céljául.

A fénykép a Vadászkamara Fővárosi és Pest Vármegyei Területi Szervezete, valamint a Pest Megyei Vadgazdálkodók Szövetsége szervezésében, az Állatorvostudományi Egyetem Dóra Major Tangazdaságának területén megvalósult drónos gidamentésen készült. Fotó: Országos Magyar Vadászati Védegylet

Ábra: Facebook

Már korábban megjelent publikációkban is kiemeltük, hogy eme eszközök használata milyen sokrétű lehet. Idén tavasszal egy országos őzgida- és fészekalj mentési akciót hirdettünk, amelyhez minden vármegyei vadászati érdekképviseleti szervezet önként csatlakozott.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt és az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával 2024 novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, amely a drónok magyar vadgazdálkodásba való bevezetését tűzte ki céljául. Már korábban megjelent publikációkban is kiemeltük, hogy eme eszközök használata milyen sokrétű lehet. Idén tavasszal egy országos őzgida- és fészekalj mentési akciót hirdettünk, amelyhez minden vármegyei vadászati érdekképviseleti szervezet önként csatlakozott.

Persze voltak kezdeti nehézségek. Ide sorolhatjuk például az alföldi vármegyékben a korai kaszálásokat és az elhúzódó ellési időszakot, valamint a drónok és a pilóták hiányát – ezek mind-mind nehezítették a program elindulását. Minden vármegyében koordinátorok szervezésével kezdtük meg a munkát, majd az eszközök beszerzése következett, amelyek során sárga füljelző bilétákat, behelyezőfogókat, vegyszer- és szagmentes gumikesztyűket osztottunk ki. A mentett gidák adatait aránylag egyszerű táblázatban rögzítettük. Ezentúl páratlan évben balfülbe, páros évben a jobb fülbe helyezünk be jelölőbilétákat, amelyek minden évben más színűek lesznek.

Bátran kijelenthető, hogy országosan is nagy várakozással indult el a gidamentési kezdeményezés. Folyamatosan egyeztettünk a gazdálkodókkal, hogy a kaszálások előtti napon, a kora reggeli órákban át tudjuk a területet vizsgálni, pontosabban átrepülni a hőkamerás drónokkal, mivel a nappali felmelegedéssel már bizonytalanná válik a hőkép. Hajnalonta keltünk, hogy időben kint legyünk a területen. Mindennek ellenére azt gondolom: igenis szükség van a hosszútávú vadgazdálkodás érdekében erre a tevékenységre, hiszen látjuk, miként fogyatkozik az őzállomány, főleg az alföldi régióban. Meg kell érteni a vadászatra jogosultaknak is, hogy hosszabb távon ezt a munkát saját érdekükben kell elvégezniük. Ha 5-10 gidát mentünk meg egy-egy vadászterületen, és ebből csak egy kiváló minőségű agancsot hoz majd, már gazdaságilag is megérte a befektetett idő és energia.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy két-két és fél hetes korukig az őzgidák semmilyen vadrisztótól, így az ultrahangos elől sem kelnek föl. A problémára megoldás lehetne a hőérzékelős kaszálórendszerek alkalmazása, amelyek az élőlény észlelésekor automatikusan felemelik a kaszát, de ez a módszer komolyabb befektetést igényelne a gazdáktól. Mindebből kifolyólag a megoldást elsősorban a kiszorító kaszálás, a megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező vadriasztólánc és a hőkamerás drónok együttes használata nyújthat.

A mentési időszak alatt szembesültünk örömteli és elszomorító eseményekkel is. Előbbiek közé tartozik, hogy felemelő érzés ezt az ártatlan utódot a tenyerünkben tartani, amely mozdulatlanul, csendesen tűri közelségünket és néz ránk nagy barna szemeivel. Maga a tudat is örömteli, hogy őt már megmentettük. De volt részünk megrázó eseményekben is: bár a gazda szólt a kaszálás előtt, ám mivel nem a megbeszélt területrészen végezte el a munkát, így elkaszálta a helyszínen lévő gidát. A másnap hajnali repülés alkalmával egy szívszorító jelenettel szembesültünk: az őzsuta állt az elkaszált gidája felett, és hangosan sírt. Vadászember vagyok, a vadat elejtem, de ez a látvány elborzasztott, s még jobban megerősített abban a hitemben, hogy igenis szükség van a mentési akcióprogramra!

Mostanra összesítettük már az országos adatokat a kitöltött táblázatok alapján. Örömmel tájékoztatom az olvasókat, hogy idén 278 őzgidát és 26 fészekaljat mentettünk meg. Mindemellett azt is sikernek könyvelhetjük el, amikor többszáz hektár átrepülése után nem találtunk őzgidát, így nyugodt szívvel adhattuk át kaszálásra a területet.

Összegzésként azt gondolom, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a fentebb ismertetett adatok nagyon jó eredménynek minősülnek, és a programban úgymond még bőven van tartalék. Köszönjük minden vármegyei koordinátornak, tájegységi fővadásznak a kimagasló, lelkes és önzetlen munkáját, valamint a vadászatra jogosultak, a hivatásos vadászok, a civil résztvevők és a gazdák segítségét. Ugyancsak hálásak vagyunk azon szervezeteknek, amelyek erkölcsileg és anyagilag is hozzájárultak az akcióprogram sikerességéhez: tehát a Védegylet és a Vadászkamara vezetőségének, az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdásági Kamara munkatársainak.

Jövőre már sokkal jobb feltételekkel indulhatunk neki a munkának, s bízunk benne, hogy legalább ilyen kiváló eredményt tudunk elérni.

Forrás: Szabó László, a Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke – Országos Magyar Vadászati Védegylet

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131