Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!
Átlépte a két és félezret a terítékre hozott nádi farkasok száma Somogy legelszántabb sakálvadászának köszönhetően. Az aranysakál állománya összességében is csökkent az elmúlt vadászati évben, de ez még nem jelenti azt, hogy hátradőlhetnek a vadászatra jogosultak.
Az aranysakál néhány évtized alatt meghódította Somogy erdeit. A faj ma már a megye szinte minden vadászterületén jelen van, és sok helyütt komoly kihívást jelent a nagyvadállomány számára. Az aranysakál – más néven nádifarkas vagy toportyán – gyors terjedése miatt a vadgazdálkodóknak új egyensúlyt kellett kialakítaniuk.
Az aranysakál egy valódi újkori ragadozó. Fotó: Újvári Sándor – Sonline
A toportyán elleni küzdelemben talán az egyik legaktívabb szereplő a lábodi Horváth Mihály, aki kilenc éve dolgozik azon, hogy a ragadozóállomány ne veszélyeztesse a dámvadgazdálkodást. – Akkor döbbentünk rá, mennyi van, amikor elkezdtünk komolyan vadászni rá, mondta.
Horváth Mihály szerint a sakálok megjelenése és a dámszarvas-állomány csökkenése időben egybeesett, de nem kizárólagos oka a jelenségnek. Az áttörést az éjjellátó kamerák hozták meg, akkor derült ki, hogy mekkora gond van az opportunista ragadozóval.
– Amikor már éjszakai eszközökkel is figyelhettük a területet, akkor döbbentünk rá, mennyi van valójában. Az ezer hektárra jutó példányszám legalább háromszorosa volt annak, mint amit korábban gondoltunk, tette hozzá.
Kilenc év alatt 2600 aranysakál
Ekkor indult el a tudatos állománycsökkentés. Horváth Mihály eddig mintegy 2600 aranysakált ejtett el, évente átlagosan háromszázat.
– Most már látjuk a változást. Az idei évben biztosan nem lesz ennyi, kevesebb sakállal találkozom. Ez azt jelenti, hogy a területen kezd beállni egy kezelhető egyensúly, mondta el kérdésünkre a somogyi sakálvadász.
A szakember hangsúlyozza: nem kiirtani akarják a ragadozót, hanem kordában tartani. – A cél az, hogy a dámállomány mellett együtt lehessen élni a sakállal. Most kell néhány év türelem, amíg a dámszarvas visszaerősödik, fogalmazott
A Lábod környéki területen jelenleg évente mintegy 20–30 trófeás dám kerül terítékre, amit Horváth Mihály szerint néhány év alatt akár meg is lehetne duplázni, ha a mostani irány folytatódik.
Somogy az aranysakál egyik fellegvára
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint Somogy megye az ország egyik legnagyobb sakálállományát tartja számon.
A megyei teríték adatok látványosan emelkedtek az elmúlt évek alatt, ami azt bizonyítja, hogy a Horváth Mihály elkezdett tudatos gyérítés meghozta eredményét.
2011/12-ben: 426 példány
2016/17-ben: 1441 példány
2019/20-ban: 3378 példány
2023/24-ben: 3327 példány
2024/25-ben: 3074 példány
A növekedés a szakértők szerint nemcsak a sakálterjedésnek, hanem a jobb észlelési és vadászati technológiáknak is köszönhető.
A faj ma már nemcsak erdei környezetben, hanem mezőgazdasági területeken, sőt, településszéleken is megjelenik. A legutóbbi vadászati év, a 2024/25-ös adatai azonban már csökkenést mutatnak Somogy vármegyében, ami reményre adhat okot a vadászatra jogosultaknak. Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint a többi vármegyében jóval kevesebb aranysakált hoztak terítékre a vadászatra jogosultak.
Ragadós a szemlélet
Horváth Mihály szerint az aranysakál vadászata mára kihívásként és külön feladatként él sok magyar vadász fejében. – Ez nem olyan, mint egy őzles vagy egy vaddisznóhajtás. Türelem kell hozzá, kitartás és eszközhasználat. Ezért is lett népszerű, mert igazi próbatétel. – A sakál nem ellenség, hanem egy új szereplő. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy megtanuljunk vele együtt élni – de ésszel, és ne hagyjuk, hogy eluralja a terepet.
Országos szinten évente már 16 ezer körüli aranysakál kerül terítékre.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye? Küldje el az info@agrojager.hu címre Agro Jager News Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján! marketing@agrojager.hu +36703309131
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Feléjük menekült két őz, ez lett gyanús két szolgálaton kívüli rendőrnek Okány határában. A körzeti megbízott és a szolgálatparancsnok nem egy rendőrkapitányságon szolgál, de testvériesen megosztották a munkát, és az együttműködésük eredményes volt.
Ábra: Rendőrség
Orvvadászattal gyanúsítható férfit állítottak elő a rendőrök 2026. január 7-én kora délután Vésztőről. Az intézkedés előzménye az volt, hogy a Szeghalmi Rendőrkapitányság egyik körzeti megbízottja és a Sarkadi Rendőrkapitányság szolgálatparancsnoka Okány külterületén meglátottak két őzet, az állatok éppen feléjük menekültek. A testvérpár nem volt szolgálatban, de figyelték az űzött vadakat és feltűnt nekik, hogy az állatok mögött jött egy platós kocsi, a jármű mellett pedig gyalogolt egy ember és vele volt egy agár is. Ekkor azonban a gyalogos a kutyával az autóba szállt és elhagyták a területet.
Az egyik rendőr követte őket és Vésztőn, ahol megálltak, kérdőre vonta az eb gazdáját. Ő tagadta, hogy jogosulatlanul vadászott, de a másik rendőr a helyszínen maradt, és talált két elejtett vadat, egy őzsutát és egy őzbakot. Közben a vésztői rendőrőrs parancsnoka, illetve a sarkadi bűnügyi forrónyomos szolgálat is bekapcsolódott a történtek körülményeinek tisztázásába, és előállították az agár gazdáját. A Sarkadi Rendőrkapitányság a vésztői férfi ellen orvvadászat, valamint lopás kísérlet bűntettek megalapozott gyanúja miatt eljárást indított.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.
Fotó: NÉBIH
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti. Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.
Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.
Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.
Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye? Küldje el az info@agrojager.hu címre Agro Jager News Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján! marketing@agrojager.hu +36703309131
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Találkozzunk idén is a régió legnagyobb vadászati rendezvényén február 5-e és 8-a között! Keressen bennünket az A pavilonban, a 208J standon!
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet a szakkiállítás szakmai partnereként vesz részt az eseményen. Standunkon az érdeklődők tájékozódhatnak a Védegylet munkájáról, a szerveze által koordinált Erdei Szalonka Monitoring Programról, vadásztanfolyamunkról, illetve információkat kaphatnak aktuális – elsősorban a vadgazdálkodó szervezeteket érintő – kérdésekben.
Ajánljuk a látogatók figyelmébe a Nadler Herbert Trófeaszemlét is, amely 2022 óta a Védegylet szervezésében valósul meg. A mustrán az “A” pavilon központjában található kiállítótérben az előző vadászati év kiemelkedő trófeáit tekinthetik meg az érdeklődők, nagyvadfajonként 5-öt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye? Küldje el az info@agrojager.hu címre Agro Jager News Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján! marketing@agrojager.hu +36703309131
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
