Keressen minket

Vadászat

Irány Siófok, a Sióvölgye Vadászegyesület! – GALÉRIA

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Jó előre, még Szegeden megígérte Teplán Laci vadászbarátom, hogy amennyiben a 2023/2024-es vadászati idényben is rendeznek vadászattal egybekötött, gyakorlati vadászkutya munkavizsgát Somogy vármegyében, akkor értesít bennünket és szeretettel várnak minket, a Kalcsevics ikrekkel, Siófokon. Minden Pomázi Ágoston munkavizsga bírótól függ – tette hozzá, de annyi bizonyos, hogy a Sióvölgye Vadászegyesület elnöke, Skerlecz Tamás elnök úr már felajánlotta a társaság területeit. Amint tudok valamit hívlak benneteket!

A Sióvölgye Vadászegyesület vezetősége köszönti Pomázi Ágoston vezető bírót és Szabó Krisztián bírót!

Leereszkedett a köd, nehéz párák bújtak elő a Nagyszék mélyen fekvő lapjaiból, hiszen késő őszre járt már az idő. Napok óta szakadt eső és a kiszáradt föld nyelte a vizet. Kesernyés, cserszagú már az avarpaplan. Pompája véget ért, befejezte a pályafutását. Véget ért az indián nyár, a vénasszonyok nyara és még ha hosszabb is volt, még ha hitt is benne valaki, hogy az avarpaplan mindent elbír, csalódnia kellett benne. Főleg annak lesz ez keserves, aki leterítette.

A természet, a fák tudták, hogy ez a királyság mulandó és csak a fenyők álltak némán a vadászház sarkán. Türelemmel, méltóságteljesen álltak és főúri módon nézték, ahogy az ősi ellenség, a lángok nyaldossák a fahasábokat a teríték körül megrakott máglyákon. Egyszer minden véget ér s nem marad más mögöttük, csak az emlék. Az emlék, amely sokszor oly keserves tud lenni, akkor is, ha jó, hát még akkor, ha rossz. Főleg, ha tudjuk, hogy lehetett volna másképpen is…

 

Reggeli eligazítás Siófokon.

Kézfogások, egy-egy üveg bor, paprika, egy kis tubus fegyverolaj hosszú ideig elkíséri a vadásztársat az úton. Apróságok, ajándékok, figyelmesség ez – nem több.

  • Ne vegyük érzékenyre, gyerünk! Találkozunk Siófokon! – s ahogy csapódnak az ajtók, Ottokárral egyedül maradunk a ránk ereszkedő ködös, párás sötétségben.

A végtelen, sötétségben, ahol még a csillagok sziporkázó fénye sem mutat utat, de az ígéret s hogy találkozunk a következő vadászaton, a hit lámpásaként világít a távolban. Nap, nap után hetek tűnnek el a távolban, mikor aztán megcsörren a telefon:

  • Gyertek! Kezdődik! Guszti bácsi kijelölte a napot. Mindenki ott lesz!

Telefonok erre, arra. Beugrom Szegeden Csabi új ékszerüzletébe, ahol rendes vadászemberként Moly, a magyar vizsla is bent lehet s megbeszéljük a siófoki vadászatot és a munkavizsgát, mert hát eljött az idő Molynak is. Még csak másfél éves, de kiválóan dolgozik.

Mindenkinek megvan a kedves útja, merre szeret autózni s abban maradunk, hogy Siófokon találkozunk!

Eligazítás: Irány a Hideg-völgy.

Gyülekező Kersák lovas tanyánál

Biztosan nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy vannak olyan útjai az embernek, amikor még el sem jött onnan, de tudja, hogy oda, vissza szeretne jönni. Édesapám mindig mondta, amikor gyerek voltam, hogy nem illik olyat mondani, hogy valahonnan el sem mentünk, de már megkérdezzük, hogy ugye visszajövünk még? Persze nem illik mondani, de gondolni lehet s egy ilyen vadászatnak minden pillanatát ki kell élvezni és gyűjteni a sok élményt, a színeket, a hangulatot. Nyitott fülekkel, szemekkel hallgatni, figyelni, mert tanulni is sokat lehet. S van úgy, hogy az ember tudja, hogy hol szeret lenni, hogy ki az, akivel együtt akar lenni, ki az, akinek a társaságát keresi, hogy ki az, akit szeret. Ezt azonnal tudja az ember, még akkor is, ha nem meri bevallani maga előtt vagy mások előtt, de azt pontosan jól tudja az ember. Egyszer talán azt is bebizonyítja valaki, hogy valami közös hullámhossz, rezgés vagy valami miatt alakul ki.  Persze lehet, jobb, ha így marad, mert sokkal romantikusabb valakivel úgy találkozni újra, hogy az úgy toppan be az ember életébe, mint derült égből a villámcsapás. Magyarázat és minden okoskodás nélkül..

Pomázi Ágoston vezetőbíró.

Most érkezett meg Pomázi Ágoston – mondja valaki és amelyik kutya eddig „szabadlábon védekezett” már kerül is a nyakába a vezeték. Így hívja a nagy tiszteletű kutyabíró a pórázt. Ha lehet is ugrálni egy kicsit a kutyának az érkezés után, az az egészségügyi mozgásnál nem lehet több s az a kutya amelyik nincs vezetéken, könnyebben haraphatja meg a másik kutyát, mert erőfölényben érzi magát, akkor is, ha a másik jobban ismeri a fogásokat. Aztán kész a baj. Tartsa maga mellett mindenki a kutyáját, hívja be, hívja vissza – jól ismeri mindenki Guszti bácsit és aki vizsgára jött, az azért veszi vezetékre, aki pedig már korábban teljesítette a követelményeket – netán maximális pontokkal végzett – az pedig azért.

Középen Teplán László és a Kalcsevics ikrek. Balról Dr. Kalcsevics László, jobbról Kalcsevics Csaba.

Egy élő legenda és a kutyások már körülötte gyülekeznek, nekik ugyanis külön eligazítást tart. Mi lejjebb jövünk, ide a rétre és beiratkozunk. Amott Botka Beatrix érkezik és a titkári feladatokat és minden más ügyes bajos dolgokat intéz. Persze ezek számára apróságok, míg másnak gyakran megoldhatatlannak látszó nehézségek.

Dokival, azaz Kalcsevics Lacival beszélgetek, aki félszemmel a bátyát nézi, mintha a birkózó szőnyeg, a tatami mellett állnánk. Be is szólok:

  • Úgy figyeled, mintha aranyéremért állna fel!
  • Úgy! Tudod milyen Csabi! Úgy készült erre a munkavizsgára, mintha versenyre jöttünk volna.
  • Régen is így volt?
  • Micsoda?! Alig aludtunk és minden nap arra edzettünk, hogy legyőzzük a világot. Ma sem változott, de én sem!
  • Kellene neked is egy kutya és jöhetnétek együtt!
  • Ja, ez igaz, de mi mindig együtt járunk most is, vadászni is és Moly meg mind a kettőnknek dolgozik!

Jobbról Skerlecz Tamás, a Sióvölgye Vadászegyesület elnöke, balról Botka Beatrix.

Aztán egyszerre érkezik vendéglátónk, a Teplán család és Skerlecz Tamás elnök, akik Kersák családdal jönnek le éppen a rampán. Jobbról Gyurci, mellette apukája!

  • Nem az első hajtásuk – mondja Laci, miközben várjuk őket a gyepen.
  • Az biztos. Gyurci a három kutyájával mindig a hajtás derekában jár. Vadgazdamérnök.
  • Látom, az a kabát sokat tudna mesélni! – mondja Doki.
  • Majd a te is fogsz, a Hideg-völgyi nád után.
  • Gondolod?
  • Gondolom…
  • Na, majd meglátjuk!

 

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Mindenki felsorakozott: régi ismerősök, és ismeretlen kutyások, aki az ország megannyi pontjáról jelentkeztek be a vizsgára. Dupla eligazítás, mert az elnöki köszöntő és a vadászmesteri tájékoztató után Pomázi Ágoston veszi át a szót, akit pragmatikus szigoráról ismer mindenki. Azt hihetné az ember, hogy nem lehet már egy vizsga előtt készülni, de memorizálni, vezetékre venni a kutyát és fegyelmezetten viselkedni azt igen. Bizony, sokszor kis dolgokon múlhat a siker. Az ikrek már egymás mellett állnak és nézem a három versenysportolót, nézem Teplán Lacit, hiszen az egyetemi világbajnokságon koronglövésben ő is megméredzkedett és mind a három koncentrál…Persze mégiscsak egy vizsgán vagyunk, még akkor is, ha ez egy vadászat. Teplán Laci észreveszi, hogy nemcsak hallgatom az eligazítást, hanem figyelek s mikor megindulunk a Hideg-völgynek megszólal.

  • Emlékszel tavaly, hogy mennyire aggódtál?
  • Hogyne!
  • Pedig maximum pontszámmal teljesített Ottokár!
  • Az lehet Teplán Laci, de el tudod képzelni, hogy most mennyire aggódok?
  • Na, mégis miért?
  • Azért, mert ismered Guszti bácsit! Jegyzetel és úgy vág az esze, mint a borotva, aztán még azt fogja mondani, hogy jól elrontottam a kutyát!
  • Az nem is kérdés Peti, az nem is kérdés – vág hátba a Doki.
  • Ne félj tőle, Peti – mondja Csabi!
  • Sosem!
  • Ne is, mert ketten csak elbírunk vele! Te csak menj előre, majd ott leszek mögötted!
  • Na, ilyenre már régóta nem ugrunk ám be!

Jókedvűen megindulunk. Laci apukája még rágyújt egy cigarettára és az elnökkel, a vadászmesterrel nézi a társaságot. Nehezen barátkoznak, de ha egyszer leteszik a voksukat, azon csak a másik változtathat. A somogyi ember ilyen. Csendes, okos, de visszahúzódó. Idő kell, hogy barátkozzanak. Két somogyi tanárom is volt, akik meghatározók voltak az életemben. Az egyik Erdős János karnagy, ének-zene tanárom, aki, ha visszagondolok 80 éves kora után is tanított, vezette az énekkart. Most éppen 20 éve, hogy 80 pár évesen el mert indulni egy busznyi gyerekkel Szardíniára. A másik tanárom pedig Béres Imre professzor volt Keszthelyen, akitől a gyomirtás minden csínyát-bínját leshettem el. Mindkettő csendes, szigorú, felkészült és munkájára rendkívül igényes. Ma úgy mondanánk, maximalista, de ez nem fedné a valóságot, hiszen a sikerből másoknak is hagytak, igazi közösségi emberek voltak a katedrán.

Irány Hideg-völgy! Balról Kalcsevics Csaba, Skerlecz Tamás elnök, idősebb Teplán László, Dr. Kalcsevics László és ifj. Teplán László.

Irány a Hideg-völgy

Kiliti valaha önálló település volt, de összenőtt Siófokkal és a dombokon, a Balaton felett húzódó település, ma már Siófok kertvárosává fejlődött. Rendezett utcák, sok helyen térkővel kirakott járdaszegélyek, körforgalmak szépen meszelt templom magasodik előttünk, ahogy kifordulunk a Kersák lovas tanyáról.

Jobbról Pomázi Ágoston vezetőbíró indítja Kalcsevics Csaba kutyavezetőt és Molyt, a magyar vizslát.

A csapat egy része kiszáll, főleg a vizsgázók és egy helyit, egy vizsgázót indítanak a hajtásban. Kiliti szőlőhegyről indulunk és hangulatos pincék, metszett szőlők, gyümölcsösök jönnek szembe. Mindegyiknek van gazdája, mindegyiket gondozzák. Egyre nagyobb értéke van s amott még egy medencét is letakargattak, pedig idelátszik a varázslatos Balaton: kéklik.

Régi szőlők mellett haladunk.

Szemben a Bakony! S régi emlékek jutnak az eszembe mikor Veszprémben, Vastag tanár úr mesélte a Szerves Kémia Tanszéken, hogy vajon a fiaiból mi lesz? Jókedvű, de annál szigorúbb ember volt és egyszer berohant egy doktorandusza, hogy ugye nem fog felrobbanni a kísérlete! Csak annyit mondott:

  • A reakció elindult, megállítani már nem lehet. Percek kérdése, hogy végbemenjen. Jöjjenek ki a laborból.

És nyugodtan megállt s megvárta, míg mindenki kijön.

Siófok-Kiliti Szóőlőhegyen kezdünk, hangulatos nyárilakok mellett, között halad a hajtás.

Vannak szakmák, ahol egy hiba életekbe kerülhet s ha valaki nem ért hozzá, végzetes lehet a butaság. Vannak azonban más szakmák, ahol ez nehezebben kristályosodik ki. De mindennek megvan az ára s mire az avarpaplan elkorhad, sok idő telik el, vagy mérhetetlen sok pénz folyik szét. Erre Zsibók tanár úr csak annyit mondott: az idő telik, a becsület fogy. Pár éve tudtam meg, hogy erdőmérnöki diplomája mellett még további két szakirányú egyetemet is elvégzett. Sose mondta, sose dicsekedett vele, de vágta az osztályt, mint a répát, annyi szent.

Régi regula, iratlan törvény: egy helyi, egy vendég, ez a szabály és mi is így állunk fel! Mellettem Belényesi László kutyájával Zeussal. A vendégnek, mint nekem minden utasítását, kérését köteles vagyok betartani a helyi vadászoknak, a tagoknak, hiszen ők ismerik a vadászterületet.

A Hideg-völgyet a dombokról közelítjük meg. Valahogy úgy jön ki a lépés, hogy kabátszaggató sűrűt fogok ki Ottokárral, amit ő nem igen vesz fel, de én két méteresként, hórihorgasként és egy-egy gally után, ami az arcomba vág, míg a másik leüti a sapkám, megállok. Na, akkor jó! Ha ez jutott, hát ez jutott! Egyszer csak ennek is vége lesz és szépen megtalálva a sorját, elbujkálok benne. Ismerem én jól az erdőt, a nádat. Erővel nem lehet benne elmenni, erővel nem lehet nekiugrani, csak szépen sorjában, ahogy nálunk, lent a Kissárrétben, megtaláljuk a nyitját.

Melllettünk Csaba halad Molyval.

Míg felálltunk, Csabi mögöttem jött, most mellettem. Örülök neki, mert mégiscsak jó, hogy a két kutya ismeri egymást. De most ez a két kutya mintha sose találkoztak volna. külön-külön dolgozik. Lőni itt nem tudok, Csabinál meg nincs puska, de emitt egy fiatal srác, Szabolcs megakaszt egy kakast és Moly már ugrik érte. Szépen hozza is, amikor Guszti bácsi társbírója Szabó Krisztián tűnik fel. Ilyen ez a vizsga, ilyen ez a vadászat. Sose tudja az ember mire számíthat. Látszik rajta, örül, hogy jó orrú a kutya, de megyünk tovább, mert ő is eltűnik keresztben a hajtósoron. Nézi, figyeli a kutyákat – persze vizsga van.

Régi pincék. Ha ezek mesélni tudnának!

Előttünk szajkó bujkál, de senki nem látja, merre ugrott el, csak halljunk, hogy a leállók dupláznak egymás után. Talán, talán!

Magasles jobbra, gyenge kis nyiladék, szórók, etetők jönnek szembe. Minden a helyi társaság munkájáról árulkodik, mert a hivatásos vadász munkája azért csak meglátszik, meg meglátszik annak a hiánya is. Ha drága a takarmány azért kell etetőt építeni, ha meg olcsó azért, de legfőképpen azért, hogy száraz, tiszta, egészséges szemesterményt találjon a vad alatta, ha megmordul az idő.

A távolban a Balaton kéklik…

Pomázi Ágoston az élő legenda

Elveszett, leesett kakasok vannak erre is, arra is. Mindenkinek van egy-egy elveszett madara a leállók között. Erre várt Pomázi Ágoston, aki indítja a kutyavezetőket. Erre és erre tessenek keresni, adja ki az utasítást és ott állok mellette, miközben úgy jár a szeme, mint a karvalynak.

Örülök neki, hogy Szatymaztól, Szentendréig érkeztek kutyások.

If. Kersák György, Gyurci kutyái.

A vadászaton történő vizsgáztatás után sok és igen nagy az érdeklődés és az is látszik, hogy felkészült kutyákkal jelentkeznek vizsgákra – meséli nekem. Legfeljebb olyan probléma adódik elő, ami csak rutin kérdése, de ezt kell fejleszteni a kutyának is és a gazdának is. Ami fontos, hogy nem zavarják a vadászatot. Látja Péter?

  • Jó lesz! Hagyja csak a kutyát! Meg se mozduljon!

Bólint vissza egy magyar vizslát vezető vizsgázó, hogy megértette.

Szajkó bujkált közöttünk.

Péter! Eleve egy egész vadásznapot bírálok az érkezéstől, a vadászat végéig. Volt idő, amikor azért küzdöttünk, hogy ne bálamadzagon vezessük a kutyákat, most azért, hogy a kutya vezetéken legyen a szünetekben. Ezek munkakutyák, még akkor is, ha ma már családi kedvencek, de azt meg kell érteni, hogy nem játszótéren vagyunk. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy összeverekedjenek a kutyák és hiába veszi, hívja vissza egy-egy kutyavezető a saját kutyáját, ha a másik eb megtámadja.

Moly első, siófoki kakasával.

  • Még egy szajkót keresünk!
  • Itt van!
  • Ne nyúljon hozzá senki. Lássuk melyik kutya veszi fel!

Izgalmas pillanatok ezek és Pomázi Ágoston bírónak a szavára odafigyelnek. Igyekszik is mindenki betartani, amit kér. Másrészt vadászaton, kétéves kor után, csak vadászati alkalmassági vizsgával lehet részt venni. Itt Somogy vármegyében már a rendőrség is ellenőrzi, amit mindenki jó néven is vesz és legalább nem a vadászmesternek, tagtársaknak kell külön kérni, sokszor könyörögni, hogy vedd pórázra a kutyádat, próbáld megtanítani és egyebek. Arról meg igazán ne is beszéljünk, hogy ne marakodjon az eb, vagy ne vegye ki a másik kutya szájából a vadat.

szabó Krisztián került mellénk a sűrűből. Moly jól teljesített.

Reggeli a Hideg-völgyben

Mintha egy karaván állt volna meg, körbe autók és körben vadászok. Mindenki azt eszi, amit hoz. Régi hívogató jut eszembe, amit édesanyám szokott mondani:

„Ha hoz kétek,

ész kétek,

Ha nem hoz kétek

Néz kétek!”

Beszélgetünk. Mikor egyszer megszólal Guszti bácsi!

  • Kérek minden kutyavezetőt, vegye vezetékre a kutyáját!

Vadászat. Jó hangulat. Siófok.

Aztán csendesen folytatjuk, de a szeme a vadászokon, a kutyákon jár. Lehet olyat is, hogy letesszük a táskánkat, puskánkat, az addig lőtt vadat és a kutyát odakötjük. Az is egy feladat a kutyának, aki közben lesi a gazdáját. Előfordulhat olyan is persze, hogy vadászaton elejtünk egy beteg őzet, vagy más miatt kerül terítékre egy nagyvad. A vizslának őriznie kell, hogy ne törje fel más ragadozó, a vadat más el ne vihesse. A vizsla értelmes állat. A kutya pedig egy csodálatos faj, mert sok feladatra képes, a szánhúzástól a pásztorkodásig. Adjuk meg neki az örömet, hogy feladatot teljesíthessen. Egy reggeli, egy várakozás is feladat számára, amit miattunk szeretne a legjobban teljesíteni. A kutya bizonyítani akar a gazdájának és mi ezt a képességét erősítjük benne, de csak akkor, ha következetesek vagyunk „vele”!

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Sokan hallgatjuk, figyeljük, hogy a sokat látott, igazi nagy terítékek mellett tisztelgő vadászember mit mesél, mit kér tőlünk. Aztán itt is elindul egy beszélgetés, ott is. Egy üzenettel érkeztem Siófokra s ha félve is, de belevágok. A követ dolga sosem egyszerű, sokszor a nyakával felel s mikor Vásárhelyről Keszthelyre mentem az egyetemre Fodor Dezső professzor megbízott, hogy adjam át az üdvözletét László Alfréd professzornak Keszthelyen. A főiskolai diplomámmal zsebemben felvettek az egyetemre és ott negyedikesként, az első műszaki órán át is adtam. Hogy mi lehetett közöttük, sosem derült ki, de, hogy úgy mondjam kiemelt figyelemmel telt el az az esztendő. Azóta efféle küldetésekkel óvatosabb vagyok, de Guszti bácsi és Karakas Pista bátyám azért mégiscsak két nagy név s ha már Szarvasról üdvözlik, csak átadom. Kellemes meglepetés ért, mert hasonló, leplezhetetlen öröm ült ki Guszti bácsi arcára is, amit Karakas Pista bátyámnál láttam. Ezek azok a pillanatok, amiért szép a diplomácia világa is. Idegen területek, régi idők különös történetei megannyi csavarral, kalanddal és olyan dolgokkal, amit talán sose ismerünk meg és hirtelen helyzetekben is meg kell találni a jó megoldást vagy találni egy rést, amikor távoli, vagy ismeretlen embereket kapcsolhatunk össze – jó esetben örökre. Erről szól egy ilyen feladat.

Egy jó szállást keresel Siófokon? Akkor foglalj a Cserevi apartmanban! Kattints a képre!

Talán még mindig ott állnánk a Hideg-völgyi rét sárga, tél ette gyepén, ha nem füttyentett volna bele a levegőbe a Kaposvárról Siófokra döcögő motorvonat, mert kiderült nem is akárhogy ismerik egymást. E két szakember valami olyan vadgazdálkodásban vehetett részt, amiről már épp ideje lenne többet tanulni, tanítani, mert a fácán intenzív tenyésztése, a megannyi telep szakmai színvonala, megkérdőjelezhetetlen. Sok más kérdés vita tárgya lehet, de az vitán felül áll, hogy a vadászat összeköt embert és korokat. Na, ilyen a mi világunk. Ilyen a vadászat.

Balról Pomázi Ágoston, jobbról ifj. Teplán László.

A vadászattal egykötött vadászati alkalmassági vizsgát már csak két helyszínen szerveznek a 2023/2024-es vadászati idényben, de már arra is minden hely megtelt. Ha hisszük, ha nem, egy vadászaton korlátozott a kutyás hajtók száma. Egyáltalán nem mindegy, milyen hajtásokat szerveznek, milyen a terület adottsága és ezek mind olyan sarokpontok, amit egy vadászatvezetőnek tudnia kell – mesél Guszti bácsi.

A Hideg-völgyben.

Mesterséges feladatok nincsenek vadászaton és egy kutyának, mivel vadászatra használjuk, ott is kell bizonyítania – mászunk fel a vasúti töltésre. A vadászaton ugyanis a kutya önállóan figyelembe veszi a szélirányt, amit mesterségesen nem tudok kialakítani. Önállóan old meg feladatokat, a saját érzékszerveire támaszkodva és saját tapasztalatára hagyatkozva. Egy jó kutya nádban és egy fasort hajtva, megint másként viselkedik. Ahogy egy dombos, völgyes területen is meg kell tanulnia a gazdájával együttműködni.

Vadászok és magasles, valahol a Hideg-völgyben Siófok-Kiliti alatt.

Egyéni vadászatra hat hónapos kortól javasolja Pomázi Ágoston bíró, hogy magunkkal vigyünk egy kutyát, de társas vadászatra, egy éves kor előtt, inkább ne vigyük ki, mert egy serdülő kutya jobban játékos. Ha mégis kivisszük, akkor vezetéken tartsuk, hogy szokja, lássa, megértse, mit várunk el tőle!

Kívánatos zsákmány…

Mindenki hibázik, mi is, de törekednünk kell arra, hogy csökkentsük a hibák számát. A kutya is mindig szeretne jobb és jobb lenni. Ha megértjük ezt és kellő fegyelemmel, dicsérettel neveljük a kutyát, beválik. Mi is hibázunk, de türelemmel kell lennünk. Nekünk is lehetnek olyan napjaink, amikor nem mennek úgy a dolgaink és az állatnak is. Érdekes jelenséget élt meg az, aki tavaly is itt volt a siófoki vizsgán, mikor egy vadászkutya lövésfélőnek tűnt – emlékezett vissza Pomázi Ágoston. Két bírójelöltem jelezte és kértem, hogy egész vadászaton, a nap végéig kísérjék figyelemmel a kutyát és a vezetőjét. Kiderült, hogy a kutya sohasem volt még vadászaton, a gazdája sem vadászik. Azonban a rendkívül fegyelmezett, jól dresszírozott magyar vizsla, a többi kutya viselkedéséből rájött, hogy nem kell félni a durranásoktól és a nap végén jó eredménnyel vehette át a gazdája a bizonyítványt. Ez jelenti azt, amikor egy fajta képes egy-egy feladatra.

Munkában Ottokár.

Türelemmel kell lennünk, megértéssel, széles látással egymás felé. Ez nem azt jelenti, hogy nem leszünk következetesek és folyamatos hibázás után elfogadjuk a rosszat, mert megpróbáljuk megérteni a helyzetet. Nem. Ez egy közösség, ahol olyan, a közösség által elfogadott szabályok mentén vadászunk, aminek itt, Siófokon is ugyan annak kell lenni, mint Kőszegen vagy éppen Nyíregyházán. A közös szabályaink azok, amelyek összetartanak bennünket, miközben zsinórmérték mindennapjainkban, vadászatainkon.

A nagy melegben Missy és Daisy, a két labrador minden fürdésre alkalmas vizet kihasznált. Teplán Laci szerint ez már inkább dagonyázás, de hagyta a kutyáit, hogy lehűtsék amgukat.

Irány a Hideg-völgyi nád

Megmásszuk a vasúti töltést, amely Siófokot köti össze Kaposvárral. Beszélik, ha szép és romantikus is, de a busz hamarébb leér, mint a vonat. Ott állok a vasúti talpfákon, vezetéken a kutyám, Ottokár. Erről Kalcsevics Csabi, arról Teplán Laci és a sógora, természetesen Laci, akinek állítólag minden felmenője Laci volt és még a családban, oldalágakon is Lászlónak keresztelték őket. Azt hiszem érthető, hogy miért udvarolt akkor a testvérednek Laci, Laci!

Kis csapatunk Siófokon, vendégségben Teplán Laci barátunknál ( a képen balról). Középen a a világ és európa bajnok Kalcsevics ikrek és jómagam.

Aztán neki az égeresnek. Vizes helyen nő az ilyen fa és ha ma már semmire sem jó, de régen nagy szeme volt ennek a fának. Ismeretes, hogy a víz alatt nincs nála szilárdabb és jobb építőanyag. Mégis? Ki használja már? Senki. Megfordult a világ…

Vonat érkezik! Vigyázzatok a kutyákra!

A Sió vas hídja még dübörög, pedig régen áthalad rajta a vonat. Előttünk meg a nádas, amit összetört a nagy téli szélvihar. Alig ismerem meg, de bizony ez tényleg a híres Hideg-völgyi nádas. Persze, hogy az. Csak tavaly a másik irányból hajtottuk és bokáig jártunk a vízben, nem is volt érdemes sokáig ácsorogni benne. Csak nehogy úgy járjon, mint nálunk a Fürdő-nádas, amit a száraz évek miatt kikaszáltak. Lehet, sose erősödik meg s nem fog abban fészkelni már semmi. Egyik évről a másikra tűnt el, vizet nem kapott és aki a rétet kaszálta, nekiállt annak is. Kár, hogy nem volt védett…

A Holt-Sió partján bőven van időnk, míg a kutyák vízi jártasságukat bizonyítják és beszélgetünk. Persze van még szendvics is! Hogy ne lenne!

A balszárnyon Szabó Krisztián halad.

Aztán nekifordulunk az Ádándi nagy nádnak. Csak ezt ne! De egy jó vadászatvezető tudja, hogy kell kedvezni a hajtásnak és amerről elfektette a vihar a nádat, arról hajtunk. Ha nehéz is benne menni, mégis sokkal jobb, mintha szembe vagy oldalvást kéne felkelteni a madarat. Az most nem is menne. A feltámadt szél magával ragadja a fácánokat, menti, tolja maga előtt és különösen a lövések előtt. Az előbbi kakasnak még a farktolla sem rezzent, pedig sokan kidupláztak. Aztán Teplán Lacira is húz egy kakas és a régi korongos vére megmutatja: nem oda Buda! Két labradorja szenved a nagy melegtől, de hozzák már a madarat. Ottokár meg az előbb kerített elő egy elveszettnek hitt kakast. Ez nekem is jól esett, mert Guszti bácsinak mégis csak a tettek előrébb valók, mint a beszéd, de ha a kettő párosul, azért az nem rossz opció..

Gyertek! Messze jár már a vonat!

Amott furcsán szól a puska! Ott bizony fent, az Ádándi erdő sarkán! Valami ki akart ott törni,    – Azt hiszem, apáék odaálltak fel – néz arra Teplán Laci.

Balról ifj. Kersák Görgy, középen Pomázi Ágoston és Szabó Krisztián bírók.

Sokat nem tévedett, mert édesapja egy rókát pillantott meg, ami, mint az eleven ördög érkezett. A duplázás ellenére is csak meglassult, azonban résen volt a Doki és megállították a vörös rablót, fent az Ádándi-nádas mellett, az Ádándi-erdő sarkán. Ment volna Enyingnek…

Siófokon így megy: Igazodj ki, vedd fel a vonalat. Mindenki készen áll? Akkor indul!

Kersák György vadászmester mellett megyünk Ottokárral. Idén 330 mezei nyúl került terítékre és 534 fácánkakast ejtettek el. Persze a dúvadkontroll nélkül nem működne. A hivatásos vadász és néhány tag olyan jelentős dúvadterítékkel büszkélkedhet, amit sokan megirigyelhetnek és nagyon büszkék a siófokiak a fiatal vadászokra. Több tag fiai is itt vadásznak, ahogy a Skerlecz, a Kersák, a Teplán család esetében is. A gyerekek először csak hajtók voltak, aztán egyik is, másik is kapott puskát. Emlékszem, hogy tudod örülni egy-egy srác, amikor bütykölték az öreg Nivákat, hogy ki tudjanak menni a területre – tette hozzá Teplán Laci apukája, amire az elnök, Skerlecz Tamás mosolyogva bólogatott.

A Hideg-völgyben, lent a nádasban.

Mi meg hagytuk, mert magunkat láttuk bennük – folytatta Kersák György vadászmester. Sokat teszünk azért, hogy ez a jó hangulat, barátság megmaradhasson – teszi hozzá Skerlecz Tamás elnök. Nálunk már van úgy, hogy kettő, három, de volt, hogy négy év is eltelt, hogy valakit felvettünk teljes értékű tagnak. Neki is meg kell tanulni, az új tagnak is meg kell érteni, miről szól a vadászat, mert itt egy olyan közösség jár össze, akik a vadászaton kívül is számíthatnak egymásra és az itt élő emberek is számíthatnak ránk, vadászokra. Itt élünk s ha van olyan vadász, aki gyerekkorában nem ebben nőtt fel, mi megadjuk neki a lehetőséget, hogy beilleszkedjen, megszokja a közösségünket, de azt neki is akarni kell. Ennyi idő alatt aztán kibújik a szeg a zsákból.

Erős szélben keltek a madarak!

Eközben 37 fácánkakas került a terítékre, további három tyúk, amit a kutyák fogtak meg és legelöl, ahogy a dúvadat kell felrakni a terítékre ott vannak a kéktollúak! Nem kell itt tanítani senkit. A szajkóknak, a dúvadnak ott helye – nem is lehet kérdés az ilyen.

Dr. Kalcsevics Lászlót, a csalavér nem tudta kicselezni. Vadászbarátunk a siófoki rókájával. Gratulálunk!

A teríték osztás után Pomázi Ágoston munkavizsgabíró kapta meg még a szót, aki kiemelte, hogy általánosan elmondható, hogy jól felkészített kutyák jelentkeztek a vizsgára, de senki nem ülhet rá arra az eredményre, amelyet most átvesznek. A vadászati idény végén járunk és sok idő, hónap telik el, mire újra kint lehetünk vadásztársunkkal a vadászatokon. Addig is gyakoroljunk és legyünk következetesek kutyáinkkal. S még így is lesznek olyan első vadászatok, hogy türelmesebbnek kell lennünk, de a gyakorlás és felkészülés mindig meghozza az eredményt.

Teríték Siófokon, a Sióvölgye Vadászegyesületnél.

Hamarosan véget ér a 2023/2024-es vadászati idény. Az apróvad közül már csak a fácánra vadászhatunk és országszerte eljött az ideje a dúvadhajtásoknak és a dúvad vadászatának. Jó helyeken már lesik az őzet és az etetőket még feltöltik a vadgazdák, mert ahogy Szilágyi nagyapám mondta mindig:

„Nem ette meg még a kutya a telet!”

A teríték előtt a Siófoki Vadászegyesület és vendégeik.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Teplán László, Dr. Kalcsevics László
Kalcsevics Csaba valamint Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Vadászat

Társasági rekordbak Ibrányban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságnál rendkívüli élményben volt része Czina Ferenc vendégnek és kísérőjének, Vigh Sándor vadászmesternek. Az idei vadászati idény kezdetén, néhány órányi sikertelen bakra történő cserkelés után, a vendég már javasolta, hogy térjenek vissza a vadászházhoz és a nap második felében kíséreljenek meg elejteni egy 500 gramm fölötti őzbakot. 

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Végül megegyeztek, hogy tesznek még egy utolsó reggeli próbát, mindkettőjük által jól ismert területrészen. Sándor az idény előtti megfigyelései alapján tudta, hogy a kiszemelt területrészen két szép bak is található, amelyek jól tartják helyüket. A két bak közül az egyiket kiemelkedő agancsúnak tartotta, amely már látszott a téli etetéskori felrakásból is, de ekkor még nem tudta, mennyire igaza lesz.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A területre érve, a gépkocsiból kiszálltak majd egy domboldalon cserkeltek és óvatosan, éppen csak a fejüket kidugva várták, hogy a szokásos búzatáblában meglássák a kiszemelt bakot. Aznap reggel kivételesen egy őzet sem láttak a búzatáblában. A rutinos vadászmesterben elkezdődött keringeni a csalódottság érzése. Egyszer csak a búzatáblából felállt egy suta, egy gida, egy barkás bak, még egy barkás bak, mégy egy suta gida és még egy suta. Sándor már ekkor tudta, hogy nem lesz itt a bak.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A kis rudli lassan elvonult, majd a vadászmester és vendége épp menni akartak, amikor Ferenc elnézett jobbra, egy 4-500 méterre lévő lucernatábla irányába, amiben  meglátott egy őzet. A vadászmester a spektívjével  megállapította, hogy egy suta. Ez bizalommal töltötte el, mert korábban a megfigyelt bak, mindig egy sutával mutatkozott, feltételezte, hogy ott lesz a bak is, de azt nem látták. Egyszer csak észrevették, ahogy a tavaszi napfény megcsillan a nagy bak agancsának a végén. Beültek a terepjáróba, hogy közelebb érjenek, de ekkor elindult a suta, majd felállt bak és követte a sutát. Szerencsére nem elfelé mentek, hanem a vadászokhoz közelítettek, a szokásos búzatáblájuk felé. Mindössze 40-50 méterre az őzek felé, volt egy fasor, ami mellett a vadászok már takarásból tudtak közelíteni. Megállt a suta és megállt a bak is. A vendég kiszállt és gyalog folytatta az útját, míg a vadászmester gépkocsival gurult lassan tovább mellette, amíg elértek egy nyiladékot, aminél a vendég jelezte, hogy megfelelő lesz a biztonságos lövéshez.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A vendég a lőzsákot felhelyezte a géptetőre. Az útközben Sándor végig követte a bakot, hol szabad szemmel, hol távcsővel, így tudta, hogy megtalálták a vágyott bakot, amely végig követte a sutát. Azonban a fasori fák takarása miatt a vadászmester nem látta a bakot, csak a sutát, így annak jelzéseire figyelt. Évek óta visszatérő, jó lövő vendége eleresztette a lövést, a becsapódás jól hallható volt. A suta elugrott balra, majd kis idő múlva visszafordult és lefelé nézett. Ekkor már Sándor biztos volt benne, hogy sikerrel jártak. A vendég elindult a nyiladékon keresztül a rálövés helyére, a vadászmester pedig a fasort megkerülve indult el. A kísérő már a fasort elhagyva egyből meglátta, hogy a bak a tarlón fekszik, a nagy kő leesett a szívéről. Amikor odaértek, hogy birtokba vegyék az elejtett vadat, mindkettőjük szeméből kicsordult egy-egy könnycsepp és egy kis ideig megszólalni sem tudtak. Ott feküdt előttük egy csodálatos bak. Ferenc élete bakjának nevezte, de Sándor kijavította, hogy egy gyönyörű, csodálatos bak, nem tudhatja, mit hoz még az élet. Ez amiatt volt, mert a vadászmester egy korábbi, szintén évekig visszajáró vendége, egy ilyen kijelentetés után, sajnálatos módon rövid időn belül elhunyt. De most Ferenc és Sándor nem búslakodtak, közösen élték meg az örömüket.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elejtés után közvetlenül 550-600 grammra becsülte Sándor a bakot, amit elsőfokon 692 gramm tömegűre, 6 éves érettre és 174,1 CIC pontra bíráltak. A végleges trófea bírálatot másodfokon, az Országos Trófeabíráló Testület fogja meghatározni. Ez a bak a társaság történetének legnagyobbika, amellyel a nyugdíjba vonuló Vigh Sándor megkoronázta az elmúlt 17 éves vadászmesteri karrierjét, amely során több, mint 500 bak sikeres elejtésében működött közre, az általa kísért vendégek nagy örömére. „Életem egyik legszebb vadászélménye volt.”, zárta beszámolóját a vadászmester.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Vadászmesterünk a tagság felé tartott szakmai értékelésében kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint a bakok tömegét három fő dolog befolyásolja. Az első a genetika. A második a változatos növény kultúra, pillangós- és kalászos növények valamint kukorica és napraforgó is található az adott terület részen. A harmadik pedig a vadnak biztosított nyugalom, amelyet a lehető legkisebb mértékben történő vadásztatással lehet biztosítani egy-egy ilyen kiemelkedő területrészen. Biztos abban, hogy a suta aznap reggel megérezte, hogy bakja a kiszemelt és emiatt nem volt a kiskora óta tartott búzatáblában. Vadászmesterünk érvelését mi sem bizonyítja jobban, hogy  a tavalyi évben ugyanezen a területen, ugyanígy Czina Ferenc, egy 547 grammos bakot hozott terítékre.

Üdv a vadásznak és tisztelet a vadnak.

 

Az ibrányi Nimród ’96 Vadásztársaság rövid bemutatása:

Vadásztársaságunk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Nyíregyházától északra található, a Tisza partján. Társaságunk 11.835 hektár területen folytat vadgazdálkodást, amely a Tiszamenti Vadgazdálkodási Tájegységhez tartozik. A terület jellegzetes alföldi, erdő foltokkal tarkított mezőgazdasági terület, amely esetünkben kiegészül a Tisza parti ártéri erdősávval, kifejezetten apróvadas és őzes tájnak tekinthető. A  megfelelő élőhely kialakítására nagy gondot fordítunk, a területen több magaslest, őz és fácán etetőt és itatókat hoztunk létre, amelyeket folyamatosan karbantartunk, fejlesztünk és nagy hangsúlyt fektetünk a téli etetésre is. Ennek a munkának köszönhetően fejlődik az őz állományunk is, a legutóbbi vadászati idényben az elejtett bakok közül 3 arany, 6 ezüst és 13 bronz érmes lett. A bakok selejtezésére kiemelten figyelünk, ennek köszönhető, hogy az elejtett bakok 30%-a 300 gramm alatti selejtbak, ami mellé párosul 20%-nyi 400 gramm fölötti trófea tömegű és évi 3 darab 500 gramm fölötti, kiemelkedő bak is. Az elmúlt 5 évben (2019-2023) 432 őz bak került elejtésre tagjaink, valamint belföldi és külföldi vendégeink által.

Társaságunk egy nagyon szép állapotú, kényelmes, jól felszerelt, csendes helyen elhelyezkedő vadászházzal rendelkezik, amelynek vendégszobáiban 6 vendéget tudunk elszállásolni, a nagyterme pedig lehetőséget biztosít különböző (önkormányzati, társasági és családi) rendezvények megtartására.

Társaságunk minden évben nevel 1000-1200 darab fácánt is, a vadászházunk mellett kialakított volierben, amelyek 75%-a visszavadászásra kerül, 25%-ával pedig az apróvad állományt erősítjük.

 

Írta és fényképezte: Bárány Péter, a Nimród ’96 Vadásztársaság titkára

 

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságról további információ itt érhető el

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A hangtompítók vadászat során való engedélyezése, hirtelen számos kérdést vetett fel a vadászok körében. Mi legyen a régi, kedves fegyverekkel? Nem változik-e meg a jól bevált puska működése? Vegyünk-e újat? Egy olyan fegyverre, ami jól bevált, amin nem található menet, arra csakis szakemberrel vágassunk menetet, hiszen hangtompítót csak így tudjuk megfelelően rögzíteni és biztonságosan használni. Ma már az új fegyvereket menettel hozzák forgalomba, de mit lehet kezdeni a régebbi típusokkal és egyáltalán milyen lehetőségeink vannak? Megannyi kérdés! Ezzel kapcsolatosan a FROMMER Fegyverbolt budapesti, Szenes Iván téri üzletében működő, állandó fegyverműhelyét kerestük fel, ahol Tibori Ádám fegyverműves készségesen válaszolt is a kérdéseinkre.

Menetvágás egy Mauser márkájú golyós fegyverre.

Mitől függ, hogy vágathatunk-e menetet egy fegyver csövére?

Elsőként függ a cső állapotától, mennyire használt a cső, mert, amennyiben a végét járja, nem érdemes ezt a műveletet elvégezni. Látni kell, hogy a csőnek mekkora a falvastagsága és meg kell mérni, hogy melyik menetet bírja el biztonságosan. Meg kell vizsgálni, milyen hangtompítót szeretne a vadász, ezért azt javaslom, hogy olyan szakemberhez forduljon, aki teljesen tisztában van azzal, milyen menetekkel hozzák forgalomba a hangtompítókat és a vágyott típust milyen menettel gyártják.

Fontos, hogy a mentet szakember tervezze meg és vágja rá a csőre.

Mit vizsgáltok?

Legelső az, hogy milyen kaliberű a fegyver, azután jöhet csak szóba a hangtompító. Itt a FROMMER-ben széles választékot tudnak a kollégák bemutatni. Ebben nagyon szerencsések is vagyunk, mert az értékesítőkkel szemben található a műhely, tehát csak át kell lépjek az üzletben a polcokig és máris be tudom mutatni a termékeinket. A menetválaszték egyébként széles, de a csőfal vastagsága mellett az anyagminőség is fontos. A fegyvergyártók az új fegyverek esetében a közkedvelt meneteket vágják a csövekre, de a kérdés a régi fegyverek esetében a legkényesebb, hiszen egy hibás menetmetszést a legritkább esetben tudunk javítani. Gyakorlatilag nem is lehet, mert sok esetben már annyira elvékonyodik az anyag, hogy le kell vágni.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ilyen is előfordul?

Fontos kiemelni, hogy fegyverhez csak vadászpuskaműves vagy fegyvermester nyúlhat és megdöbbentő, de nagyon sok elkeseredett vadász érkezik hozzánk. A legnagyobb és leggyakoribb probléma a ferdén metszett menet, ezzel találkozunk a legtöbbet, majd jön az irányzék előkészítés. Egyszerűen arra vágják rá a menetet. Ezzel gyengül a menet is és mit ne mondjak, a műszaki hiányosságai mellett esztétikai kívánnivalókat is hagy maga után.

Mi történik, ha elvékonyodik a csőfal?

Nagyon egyszerű. Lövéskor expanzió lép fel, amely a elvékonyított cső esetében csőtágulást okoz. Az elvékonyított csőre tekert hangtompítót ilyenkor többet nem tudjuk letekerni, mert beledagad a menet. Magyarul kitágul a puskacső és le kell vágni. Mindezeken túl rendkívül balesetveszélyes is.

Az esztergálás alatt a cső.

Említetted, hogy megvizsgáljátok a fegyvert. Műszeresen is?

Korábbi, a FEGYVERMESTER rovatban foglalkoztunk már a csövek vizsgálatával. Ha jól emlékszem, a fegyvervásárlások kapcsán. Korábbi cikkünk itt érhető elFEGYVERMESTER: Majd a következő lövés kiviszi c. korábbi ckkünk idekattitnva érhető el! ) Megjegyeztük azt is, ha valaki fegyvert szeretne vásárolni, lehetőség van a fegyver átvizsgálására is. A metszés előtt ugyanilyen endoszkópos kamerát engedünk a csőbe és megvizsgáljuk a cső állapotát belülről is. Ha rossz a cső, nem javasoljuk, de amennyiben a fegyver jó állapotban van, akkor azért azt tanácsoljuk, hogy fődarab cserével szerelünk fel egy vadonatúj csövet. Vastag csővel érkeznek a csövek, 30-as átmérővel, amelyeket azután kontúrozunk és profilra esztergálunk. Akkor már úgy készül minden, hogy a hangtompítót is fel tudjuk szerelni.

 

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Alapesetben mennyi időt igényel egy esztergálás?

Beérkezik a fegyver, átnézzük, átvesszük, a megrendelő elmondja az igényeit és már keressük is a megoldást. A bontás, előkészítés nem szokott sok időt igényelni, alig egy óra alatt készen vagyunk. Mindent leszerelünk, csak a csupasz cső marad. Tehát, ha hétfőn leadják, akkor általában szerdán már a barnítást is elvégeztük. Visszaszereltünk mindent és nincs más dolga a vadászoknak, mint feltekerni a hangtompítót és elindulni a lőtérre.

Digitális programozású automata esztergagépekkel dolgoznak.

Tudsz adni néhány tippet a használatához?

Durván 5-6 lövésből be tudja lőni egy rutinos vadász. Régóta forgalmazzák már a ballisztikai tornyos céltávcsöveket. Mielőtt eltekernénk a távcsöveinket, jelöljük be milyen pozícióban állt, ilyen céltávcsövek például KONUS LZ30-as modelljei, amelyek közkedveltek a vadászok körében is. A Hikmicro termékei pedig már elektronikusan is mentik a beállított adatokat, ugyanis ballisztikai programozásúak, amik lehetővé teszik több beállítás elmentését. Ezek a korszerű céltávcsövek fejlett technológiával kerültek piacra. Már elérhető a hőkamerás céltávcsövünk is, szóval olyan kor előtt állunk, amely leginkább a dúvadvadászat reneszánszát vetíti előre. Hívjanak fel bennünket, álljanak meg itt a Szenes Iván téren. Nézzenek be hozzánk! Látogassanak el a honlapunkra. Címünk

Frommer Fegyverbolt

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Tibori Ádám fegyverműves – FROMMER Fegyverbolt

Agro Jager News

Tovább olvasom

Természetvédelem

Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.

Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.

Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.

Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!

A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs

Tovább olvasom