Kiemelt cikk
Békéscsabán egy 713 grammos őzbak került terítékre
713 grammos őzbakot hoztak terítékre a Békés vármegyei Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén. Az őzbakra a társaság egy kedves, visszatérő vendégével sikerült rácserkelni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a társaság elnöke.
713 grammos őzbakot hoztak terítékre a Békés vármegyei Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén. Az őzbakra a társaság egy kedves, visszatérő vendégével sikerült rácserkelni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a társaság elnöke.
Nagy Árpád, az elmúlt években, gyökeresen átszervezte a társaság vadgazdálkodását. Egyáltalán nem tartotta működőképesnek azt, hogy a felügyelő bizottság, az intézőbizottság ülésezik, különféle, általuk helyesnek talált döntéseket, légből kapott ötleteket végrehajtsanak, teljesen szembemenve a józan ésszel. Ezért egy háromtagú elnökséget alakított ki, akik gyorsan tudnak szakmai, gazdasági és személyi döntéseket meghozni. Ez, miközben rendkívül gyors döntések születnek, jó a vadgazdálkodásnak és jó azoknak a tagoknak is, akik élvezni szeretnék a vadászatot, természetközelségét, amikor a társaság területén cserkelnek. Természetesen ehhez egy profi, ütőképes hivatásos vadász stábra van szükség, akik, ha szeretik is a vadászatot, a vadgazdálkodás feladatait, de emellett munkahelynek tekintik a vadásztársaságot és nem szabadidős tevékenységként élik meg a munkanapokat. Ez utóbbi ugyanis, rendkívül nagy veszteségeket okoz, mert a munkát, a napi feladatokat el kell végezni, de egy terület fejlesztéséhez, az élőhelyfejlesztéséhez nem elég a napi munka, amellé hozzá is kell tenni, mert, ha nem, akkor csak esély van arra, hogy szinten tartsuk a kezelt, ránk bízott területet. A hivatásos vadász szakma magányos, ezért is kell olyan jól képzett szakembereket képezni az oktatásnak, majd foglalkoztatni, hogy akkor is tudjanak önállóan dolgozni, ha nincs ott az elnök, ha nincs ott a tagság. Kiemelte, hogy a terület jó adottságai mellett, szükség volt egy olyan vadőrre is, mint Pusztai Arnold, aki lelkiismeretesen, nap, mint nap járja a területet és nemcsak a rábízott feladatokat látja el, hanem képes önálló, szakmai döntéseket hozni. Így történt, hogy egy alkalommal azzal érkezett be, hogy megtalálta a tavalyi nagy őzbakot.
Pusztai Arnold kiemelte, hogy 2023-ban tudták, hogy van egy erős őzbakjuk, de úgy döntöttek, adnak neki még egy évet. Ezzel, kétségtelen, hogy hatalmas kockázatot vállaltak fel, de elnök úr bizalmat szavazott és az őzbak a korosítás útjára lépett. Fel-feltűnt. Aggódtunk érte, aztán eljött az ősz, elvetették az agancsokat és csak bízni tudtunk benne, hogy ez a jó őzbak megmarad a télen, hogy nem lesz beteg, hogy nem ütik el vagy nem kerül valakinek a terítékére. Sok aggodalom lengte körül, de azt már tudtuk, hogy az üzekedésben bizonyosan ott volt és a jövő, ha ismeretlen is, valamelyik bakgidában újra felbukkanhat…
Egy április napon aztán egyszer csak megláttam – emlékezett vissza Pusztai Arnold -, de nem ott, ahol eddig láttuk, hanem, ha úgy vesszük, „bebútorozott” a kiskertek alá és az elhagyott telkek között, a régi gyümölcsfák nyugalma alatt terelgette a sutáit – helyesebben, azok vigyáztak a lovagra.
Ha nem voltam óvatos, a suta észrevett és már ugrott is, vitte magával a bakot. Sok lehetőségem nem volt a megfigyelésre, de túljártam az eszükön és gyakran beültem egy bokor alá: onnan figyeltem őket. Valóban, ha egy gyalogos feltűnt, akkor hamarabb észrevették, mint én, de az ember szagát viszonylag jól viselték, ha meg jó volt a szelem, volt olyan hajnal, hogy 30-40 méterre legeltek.
Sok fényképet, videót is sikerült így készíteni az őzbakról és idebent tanakodtunk, hogy mekkora is lehet. Abban maradtunk, hogy 650 gramm biztosan lesz, de ott maradt bennünk a bizonytalanság, hogy esetleg. Ezzel hívtuk fel a vendégünket, hogy találtunk neki egy biztosan 600 grammos őzbakot, de lehet, hogy több is lesz az agancsban, s az probléma lenne-e?
Vártuk a választ, mert egy egyszerű kérdés az efféle. Mi hivatásos vadászok megszoktuk, de súlyos kérdések ezek s nem is kertelt vendégünk. Első kérdése az volt: mikor indulunk?! Alapvetően régen szeretett volna már egy nagy őzbakot lőni. Lehetőség, hogy nagy őzbakot ejtsen el, nálunk több területrészen biztosított, de ebben láttuk, hogy több is lehet – ami igen felkeltette az érdeklődését.
Elnök úr aggódott és mi is, mert a kiskertes rész ugyan nem lakott terület és a vadászterület fontos része, de óvatosnak kellett lennünk és arra kért bennünket, hogy kiskaliberű, őzes fegyverrel induljunk. Annyit jártunk a nyomába, hogy minden rezdülését ismertük, de nem is az őzbakkal volt a gond, hanem a szemfüles sutával küszködtünk. Azon a délutánon azonban, úgy hozta a szerencsénk, hogy csak az őzbak állt kint. A területen nem volt mozgás, emberek nem jártak és olyan közel kerültünk, hogy akár nyílt irányzékkal is elejthettük volna.
Nekem nem is kellett távcső, mert olyan közel volt – mesélte Pusztai Arnold. Tudtam, hogy a vendégem megcélozta. Vártam. Ilyen nagy őzbak nemcsak az elejtő életében, hanem nekünk, hivatásos vadászoknak is, ha úgy vesszük, kilométerkő az életünkben. Sokunk vágyik egy ilyen őzbakra, sokan dolgozunk a szakmában. Jó terület, jó élőhely, jó genetika – ezek az alapjai, de kell hozzá az ember és nálunk Nagy Árpád elnök úr adja a hátteret. Igaz, vissza is követel belőle, az elvárások magasak, de amit szeretnénk, azt előbb-utóbb előteremti és most itt állunk egy ekkora őzbak előtt. Nem kell más szakmai elismerés egy vadőrnek, mint a számok. A trófeasúlyok és a terítékadatok, a tavaszi vadlétszámbecslés. A vadőr keveset beszéljen, de annál többet dolgozzon és majd az elnök és a tagság meghozza az ítéletet. Ezt tudja a vadőrszakma és ki kell mondani: a tisztességes becsületes munka, a másokkal szemben, a tagsággal, a vendégekkel szemben a tisztességes, becsületes hozzáállás meghozza az eredményét. Egy vadőrnek tudni kell hallgatni, tudni kell igazságosnak lenni, tudni kell vadásztatni, vadászatokat vezetni. Lehet magunkat dicsérni, de az előbb-utóbb kipukkad. Ahogy cikáztak a fejemben a gondolatok, ahogy vártam már, hirtelen eldördült a fegyver – mesélte Pusztai Arnold. A pillanat, amikor megcsapja a fülünket a lövés zaja és lessük, hogy mi történik! Az őzbak tűzben rogyott, de mi tudjuk, hogy bármi történhet még! Azonban nem történt semmi s mikor a vendégemre néztem, nagy kő esett le a szívemről.
Persze, odamentünk az őzbakhoz. A vendégem birtokba vette, majd átadtam a töreteket – ahogy illik. Ezek a pillanatok csak a vadászokat illetik meg s mikor eltelt az a pár perc, felhívtam elnök urat. Mondanom sem kell, hogy nagy örömmel fogadta a hírt: – akkor sikerült – nyugtázta. Azonban előttünk voltak még a trófea kikészítésének mozzanatai és a várva várt mérlegelés, ami igazán felülmúlta a várakozásainkat és a vendégünkét, aki nekünk elmesélte, hogy bizonyosan élete legnagyobb őzbakját hozta terítékre, itt, nálunk, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén, Békés vármegyében, hiszen 713 grammot mutatott a mérleg!
Nagy Árpád, a társaság elnöke hozzátette, hogy az országos trófeabírálatra is elvitték az őzbakot, a mögöttünk álló hétvégén pedig a Békés Vármegyei Vadásznapon – igaz felirat nélkül, de üvegvitrinben kiállították a nagyközönség előtt. Ennek ellenére gyorsan szárnya kapott a hír és sokan megnézték ezt a Békés vármegyei őzbakot. Úgy gondolom, hogy ez az őzbak, ez a genetika, méltán öregbíti nemcsak a vármegye, hanem hazánk hírét is az európai vadgazdálkodók között – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság elnöke.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Pusztai Arnold hivatásos vadász, Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége