A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete (Ábra: MME)

Védett és védelemre érdemes zöld területek: 300 foglalás 436 lehetőségből, ami 69%-os arány. Közparkokban: 306 odút foglaltak el madarak az 1000-ből, ami 30,6%-os arány. A foglalási arányokat összehasonlítva jól látható, hogy a védett területeken sokkal nagyobb mértékű az odúfoglaltság, amely egyrészt az elérhető táplálék mennyiségével indokolható. Emellett fontos kiemelni, hogy a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti divízió fenntartásában levő közparkokban idén kihelyezett odútelepek (950 db B illetve D típusú odú) még „frissek”, hosszabb időt vesz igénybe, hogy a madárvilág felfedezze ezeket. Az idei évi fiatalok egy része nagy valószínűséggel jövőre a születési helye közelében kezd majd költésbe, amely növelheti a foglalt odúk számát.

A megtelepedett fajok a következők (első szám a városi parkokra vonatkozik, a második a védett területekre):
Széncinege: 233, illetve 247 pár, összesen: 480 pár
Kék cinege: 38, illetve 25 pár, összesen: 63 pár
Csuszka: 3, illetve 6 pár, összesen: 9 pár
Seregély: 12, illetve 5 pár, összesen: 17 pár
Mezei veréb: 3, illetve 6 pár, összesen: 9 pár
Cinegefaj: 17, illetve 10 pár, összesen: 27 pár. (Ezek esetében nem lehetett biztosan megállapítani, hogy a tojások, illetve a fiókák szén- vagy kék cinegéhez tartoznak)

Széncinege fészekalja (Fotó: Lendvai Csaba – MME)

Ha az utódok számát (tojás vagy fióka) vizsgáljuk, akkor közparkokban 1706, a védett területeken 1795 utódot számoltunk össze. Természetesen sok esetben nem lehetett utódszámot mondani, mert éppen kotlott a szülőmadár, vagy éppen már kirepültek a fiókák. Ezzel együtt összesen 3501 példányos szaporulatot összesítettünk, amelynek természetvédelmi értéke 87 525 000 Ft. Az elfogyasztott rovarok számát nehéz becsülni, de ez is bizonyára hatalmas szám lenne. Hasznosságuk ezáltal elvitathatatlan.

Kotló széncinege szülő (Fotó: Lendvai Csaba)

Örökké éhes széncinege fiókák (Fotó: Lendvai Csaba)

Az odúkat bizonyos esetben más állatcsoportok képviselői is elfoglalhatják. Ilyen a Népligetben közel 40 odúban is észlelt nagy pele. Korábban budai telepünkön szaporodását is feljegyzetük nagyobb odúkban, de jellemzően csak nyár végén költöznek be. Odútisztítás és karbantartás közben számos alkalommal találtuk 1-1 példányát, elsősorban D odúkban. Sok helyen csak az ideiglenes jelenlétét fedeztük fel, az behordott levelek, illetve az otthagyott ürülék alapján.

Egy odúban időnként két pele is feltűnik (Fotó: Sarlós Dávid – MME)

Védett területeken több helyen is jelen vannak a kisebb termetű mogyorós pelék. Őket a májusi ellenőrzések során is észleltük, de kora ősszel is sok helyen előkerültek. Mindkét pelefaj az első októberi hidegekkel elhagyja a mesterséges odúkat és a fák gyökérzónájába vonul telelni.

Mogyorós pele B odúban (Fotó: Lendvai Csaba – MME)

Mogyorós pele mohafészekben rejtőzködik (Fotó: Lendvai Csaba – MME)

Egyik budai telepünk tavaszi ellenőrzése során erdei siklót is találtunk egy odúban. Ez kígyó faj bizony a tojások vagy a fiókák miatt kúszott be az odúba, ami a fészekalj pusztulását okozta. Fontos kiemelni, hogy az erdei sikló nem veszélyezteti az odúlakó madarak állományát, a jelenség pedig a természetes történés, valamint a sikló is védett faj!

Erdei sikló B odúban (Fotó: Lendvai Csaba – MME)

Az őszi-téli időszakban az odúk takarítása és karbantartása folyik, amelynek dandárját már el is végeztük. Köszönjük a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT kertészeti divíziójának együttműködését a fővárosi közparkok odútelepeinek kihelyezésében és fenntartásában!

Csuszkafiókák (Fotó: Lendvai Csaba – MME)

A munkát a Magyar Madártani Egyesület önkénteseinek segítsége nélkül nem tudták volna elvégezni, amit ezúton is köszönnek: Bajor Zoltánnak, Bárdos Imrének, Ifj. Bebesi Zoltánnak, Bebesi Zoltánnak, Juhász Imrének, Karcza Zsoltnak, Lukács Katának, Meszlényi Andrásnak, Moharos Zsoltnak, Novák Gábornak, Sándor Orsolya gyakorlatos egyetemi hallgatónak, Soós Tamásnak, Vincze Ernőnek és az irányításával dolgozó MTA-PE Evolúciós Ökológiai kutatócsoportnak!

Forrás: MME