Természetvédelem
Odúlakó madaraink védelme Budapesten 2021-ben
A Magyar Madártani Egyesület budapesti helyi csoportja hosszú ideje foglalkozik odútelepek üzemeltetésével. Ezeket városi közparkokban, külsőbb kerületek védett és védelemre érdemes területein helyezték ki és tartják fenn. Budapesti közparkokban 1000 db védett, illetve, természetközeli területeken 436 odú biztosítanak fészkelési lehetőségeket a madarak számára – közölte a Magyar Madártani Egyesület.
Tollas széncinege fiókák (Fotó: Lendvai Csaba – MME)
A 2021-es eredmények a következők:
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete (Ábra: MME)
Védett és védelemre érdemes zöld területek: 300 foglalás 436 lehetőségből, ami 69%-os arány. Közparkokban: 306 odút foglaltak el madarak az 1000-ből, ami 30,6%-os arány. A foglalási arányokat összehasonlítva jól látható, hogy a védett területeken sokkal nagyobb mértékű az odúfoglaltság, amely egyrészt az elérhető táplálék mennyiségével indokolható. Emellett fontos kiemelni, hogy a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti divízió fenntartásában levő közparkokban idén kihelyezett odútelepek (950 db B illetve D típusú odú) még „frissek”, hosszabb időt vesz igénybe, hogy a madárvilág felfedezze ezeket. Az idei évi fiatalok egy része nagy valószínűséggel jövőre a születési helye közelében kezd majd költésbe, amely növelheti a foglalt odúk számát.
A megtelepedett fajok a következők (első szám a városi parkokra vonatkozik, a második a védett területekre):
Széncinege: 233, illetve 247 pár, összesen: 480 pár
Kék cinege: 38, illetve 25 pár, összesen: 63 pár
Csuszka: 3, illetve 6 pár, összesen: 9 pár
Seregély: 12, illetve 5 pár, összesen: 17 pár
Mezei veréb: 3, illetve 6 pár, összesen: 9 pár
Cinegefaj: 17, illetve 10 pár, összesen: 27 pár. (Ezek esetében nem lehetett biztosan megállapítani, hogy a tojások, illetve a fiókák szén- vagy kék cinegéhez tartoznak)
Széncinege fészekalja (Fotó: Lendvai Csaba – MME)
Ha az utódok számát (tojás vagy fióka) vizsgáljuk, akkor közparkokban 1706, a védett területeken 1795 utódot számoltunk össze. Természetesen sok esetben nem lehetett utódszámot mondani, mert éppen kotlott a szülőmadár, vagy éppen már kirepültek a fiókák. Ezzel együtt összesen 3501 példányos szaporulatot összesítettünk, amelynek természetvédelmi értéke 87 525 000 Ft. Az elfogyasztott rovarok számát nehéz becsülni, de ez is bizonyára hatalmas szám lenne. Hasznosságuk ezáltal elvitathatatlan.
Kotló széncinege szülő (Fotó: Lendvai Csaba)
Örökké éhes széncinege fiókák (Fotó: Lendvai Csaba)
Az odúkat bizonyos esetben más állatcsoportok képviselői is elfoglalhatják. Ilyen a Népligetben közel 40 odúban is észlelt nagy pele. Korábban budai telepünkön szaporodását is feljegyzetük nagyobb odúkban, de jellemzően csak nyár végén költöznek be. Odútisztítás és karbantartás közben számos alkalommal találtuk 1-1 példányát, elsősorban D odúkban. Sok helyen csak az ideiglenes jelenlétét fedeztük fel, az behordott levelek, illetve az otthagyott ürülék alapján.
Egy odúban időnként két pele is feltűnik (Fotó: Sarlós Dávid – MME)
Védett területeken több helyen is jelen vannak a kisebb termetű mogyorós pelék. Őket a májusi ellenőrzések során is észleltük, de kora ősszel is sok helyen előkerültek. Mindkét pelefaj az első októberi hidegekkel elhagyja a mesterséges odúkat és a fák gyökérzónájába vonul telelni.
Mogyorós pele B odúban (Fotó: Lendvai Csaba – MME)
Mogyorós pele mohafészekben rejtőzködik (Fotó: Lendvai Csaba – MME)
Egyik budai telepünk tavaszi ellenőrzése során erdei siklót is találtunk egy odúban. Ez kígyó faj bizony a tojások vagy a fiókák miatt kúszott be az odúba, ami a fészekalj pusztulását okozta. Fontos kiemelni, hogy az erdei sikló nem veszélyezteti az odúlakó madarak állományát, a jelenség pedig a természetes történés, valamint a sikló is védett faj!
Erdei sikló B odúban (Fotó: Lendvai Csaba – MME)
Az őszi-téli időszakban az odúk takarítása és karbantartása folyik, amelynek dandárját már el is végeztük. Köszönjük a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT kertészeti divíziójának együttműködését a fővárosi közparkok odútelepeinek kihelyezésében és fenntartásában!
Csuszkafiókák (Fotó: Lendvai Csaba – MME)
A munkát a Magyar Madártani Egyesület önkénteseinek segítsége nélkül nem tudták volna elvégezni, amit ezúton is köszönnek: Bajor Zoltánnak, Bárdos Imrének, Ifj. Bebesi Zoltánnak, Bebesi Zoltánnak, Juhász Imrének, Karcza Zsoltnak, Lukács Katának, Meszlényi Andrásnak, Moharos Zsoltnak, Novák Gábornak, Sándor Orsolya gyakorlatos egyetemi hallgatónak, Soós Tamásnak, Vincze Ernőnek és az irányításával dolgozó MTA-PE Evolúciós Ökológiai kutatócsoportnak!
Forrás: MME
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.
A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.
Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.
Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Holtan, medveharapásokkal a testén találtak meg egy korábban eltűnt férfit Hargita megyében
Erdészverseny 2026
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
