Keressen minket

Vadászat

Bócsai történet

Közzétéve:

Feltöltő:

2006. október 5-én nem mindennapi vadászszerencse örvendeztette meg a Bócsai Hubertus Vt. lesvadászaton résztvevő vadászait.

A hosszú száraz hetek után végre megérkezett a várva várt eső, s ez bizakodással töltötte el a vadászokat. Az elmúlt hetekben a száraz, meleg időjárásnak köszönhetően a vad nem mozdult, a lesvadászatok rendre eredmény nélkül végződtek. De most az eső áztatta vadföldek, a felfrissült levegő, a délutánra kitisztult égbolt, s nem utolsó sorban a kedvező holdfázis adta a reményt, talán ma este eredményes lesz valamelyikőjük vadászata.

A késő délutáni órákban többen találkoztak a beírókönyvnél, s latolgatták: Talán majd ma! Nem csalódtak. A nap még szinte le sem bukott, s máris szólt a puska. Nem sokkal később másodszor is lövés dördült a bócsai határban. Mint utólag kiderült, ekkor már két bika feküdt. A történetet Balog Lajos, a vt. titkára, a következőképpen mesélte el:

–– Kiderült, hogy az első bikát egyik legidősebb vadásztársunk lőtte meg, aki februárban tölti be a 77. életévét, és az első bikája. A nyugdíjas erdész-vadász érkezésünkkor elérzékenyülve mesélte el a történteket:

––– Egymás mellett kukorica és lucerna vadföld van, és a kukoricánkból váltott át, amikor kb. 80 méterről rálőtt. Úgy 100 métert rohant a lucernatáblában, majd összeesett. Lement a bikához, majd hívta a vadászmesterünket, aki nem messze volt tőle. A végtisztesség megadása közben újabb lövés dördült, a közelben levő vendégvadász is elejtett egy bikát. Az érdekességhez hozzátartozik, hogy az egész nyílt területen zajlott le, és a vendég látta, amikor idős vadásztársunk elejtette a bikáját. Meglepetésére ezután nála is megjelent egy bika.

Ezzel még nem volt vége az aznap esti vadászatnak, ugyanis a holdfénynél Balog Lajosra is rákacsintott a vadászszerencse. Erről a következőképpen mesélt:

Nekem egy saját vadföld jutott kukoricával, amit régebben már elég jól letaroltak a disznók. Egy nagy erdő mellet terült el, de közelben egy elég jártas út volt. Elég korán felültem a lesre és még naplemente előtt három egymást követő nagy ágroppanásra lettem figyelmes, utána viszont egy darabig semmi.

Negyed óra múlva vettem észre, hogy ott, ahol legsűrűbb és legnagyobb a kukorica, egy nagy fekete folt jelent meg a távcsőben. Teljesen csendben jött a kukoricába a vaddisznó. Közben a telefonom megrezdült, de nem mertem felvenni, mert féltem, hogy észreveszi, ugyanis tőlem 100 m-re volt, teljes csendben.

Végre úgy tíz perc múlva elkezdte törni a kukoricát, de még mindig olyan helyen, ahol nem láttam rendesen, csak egy meg-megvillanó foltot belőle. Közben nagy zörgéssel megjelent egy nyúl, és erre a disznó kiszaladt a kukoricából, s az útmenti fasorban állt meg. Na ekkor kapott el rendesen a vadászláz, ugyanis megláttam, hogy mekkora állat van előttem. Óriásnak látszódott a fák alatt az árnyékban.

Nem mertem rálőni, mert remegett kezem-lábam, és féltem, hogy elhibázom. Szerencsém volt, mert rájött, hogy a nyúl nem jelent neki veszélyt, ezért szépen lassan visszajött a kukoricába, de megint nem láttam rendesen, csak itt-ott egy-egy foltot belőle. Újra megszólalt a telefonomon a rezgés, de nem nyúltam hozzá.

További 3/4 órán keresztül játszott a disznó az idegrendszeremmel, egyszer sem láttam rendesen, de nem is volt ez olyan nagy baj, mert ahogy telt-múlt az idő, egyre nyugodtabb lettem. Szerencsére jó szelem volt, és a hold is nekem kedvezett, jó bujkálós, de tisztán láttam volna, ha ritkásabb helyre ér.

Aztán úgy tíz óra után végre elkezdett kifelé jönni, egyre többször láttam a fejét és a blattját. Újabb öt perc után végre megállt olyan helyen, ahol a szálkeresztet rátettem az első lapocka mögé és lőttem. A lövés után rögtön felálltam, hogy lássam, merre szalad, de se nem láttam, se nem hallottam, hogy hová tűnt el. Aggódtam, hogy nem találtam el, mert nem hallottam a becsapódást.

Felhívtam a vadásztársamat, aki legközelebb volt hozzám, és már többször hívott. Ő tudott már a két elesett bikáról, s az elején megbeszéltük, hogy ha valami esik az este, akkor megyünk ünnepelni és segíteni egymásnak. A társam állította, hogy meglesz az én disznóm is, mert tisztán hallotta a becsapódást. Lementem a lesről, és kezdtem keresni a rálövés helyét. Megtaláltam, de vért nem láttam.

Közben megjött a vadásztársam, és elindultunk a disznó nyomán. Úgy öt méter után megtaláltuk az első vért, majd egyre többet. A disznó átment az úton és egy 4-5 méter mély száraz csatornában találtuk meg mozdulatlanul. A halálvágtában eddig bírta, kb. 40 métert tett meg.

Miután a vadak beszállításra kerültek, a jelen lévő vadászok együtt ünnepelték meg a nem mindennapi terítéket. A kan hatalmas testű, zsigerelt súlya 127 kg volt, agyarai 17,5 és 18 cm lettek. Józsi bácsi, az idős vadász által elejtett bika trófeasúlya 7,3 kg, a vendég által elejtett bikáé 6,2 kg lett.

A történet érdekessége, hogy a községben minden évben rendeznek szüreti napokat, ahol egyik napon egy felvonulás is megrendezésre kerül, amelyen a vadászok is részt szoktak venni. Vadászkocsijukon ilyenkor valamilyen közelmúltban elejtett vadat ravataloznak fel. Eddig mindig szerencséjük volt, pár nappal előtte mindig esett valami, most azonban egészen el voltak keseredve, mert nem volt, amit a vadászkocsira tehettek volna. A csütörtök esti vadászaton elejtett vadak bemutatásával azonban minden eddigi felvonuláson túltettek a vadásztársaság tagjai.

Józsi bácsi, a 77 éves vadász, élete első bikájával

Az aznapi teríték, a kan mögött az elejtő Balogh Lajos, a bika mögött az elejtő vendégvadász

A kan agyarai

A vadászok kocsija a felvonuláson

Vadászat

Őrizzük Geges István emlékét!

10 éve hunyt el Geges István fegyvermester

Published

on

“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”

Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.

Fotó: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -,  és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.

„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…

Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”

(Fekete István: Búcsú)

Őrizzük Geges István emlékét!

Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

A bronzérmes kan

Révész Zsolt élménybeszámolója:

Published

on

Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.

Írta és fényképezte: Révész Zsolt

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!

Az OMVK cikket közölt a vadászjegyváltásról

Published

on

Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.

Fotó: Agro Jager News

Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.

A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.

Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.

Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.

Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.

Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.

Forrás: OMVK

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom