Természetvédelem
Földkábelre cserélik a légvezetéket a túzokállomány megóvása érdekében
A szabadvezetékek jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a madárvilágra, felmérések szerint az ütközések és az áramütések követeztében évente százezres nagyságrendben pusztulnak el madarak, eszmei értékük megközelíti az egymilliárd forintot – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Túrkevén, az E.ON túzokvédelmi földkábel-fektetési programjáról tartott sajtótájékoztatón.
A szabadvezetékek jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a madárvilágra, felmérések szerint az ütközések és az áramütések követeztében évente százezres nagyságrendben pusztulnak el madarak, eszmei értékük megközelíti az egymilliárd forintot – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Túrkevén, az E.ON túzokvédelmi földkábel-fektetési programjáról tartott sajtótájékoztatón.

1. kép: Az E.ON túzokvédelmi földkábel-fektetési programja a megvalósítási fázisában – az Akadálymentes Égbolt megállapodás égisze alatt
Mintegy 3,5 kilométer hosszan viszik a föld alá a villamos légvezetéket Dévaványa és Túrkeve között. A beruházás a térségben fészkelő, évtizedek óta védett túzokállomány megóvását szolgálja.

2. kép: Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Túrkevén
Rácz András emlékeztetett arra, hogy a probléma felszámolása érdekében született 2008-ban az Akadálymentes Égbolt megállapodás, amelyet 2018-ban a szereplők megújítottak. Hozzátette: a természetvédelmi törvény módosításának köszönhetően új vezetékszakaszokat már kizárólag madárbarát módon lehet kiépíteni, emellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elkészítette a konfliktustérképet is, amely további segítséget nyújt a szakembereknek.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Pak Igazgatóság területén az elmúlt 10 évben körülbelül 100 kilométernyi vezetékszakaszon sikerült földkábelre váltani. Ezzel is hozzájárulva új élő-,szaporodó- és táplálkozóhelyek kialakulásához. A munkák Dévaványa környékén folytatódnak majd, amely a túzok egyik legfontosabb élőhelyének számít, itt található egy 400 hektáros bekerített túzokvédelmi mintaterület, illetve egy túzokmentő állomás.

3. kép: Az E.On. szakemberei munka közben
A hatékony madárvédelem partnerséggel: a műszaki és a természetvédelmi szakemberek együttes munkájával valósítható meg – mondta el a sajtótájékoztatón az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója. Nagy Géza hozzátette: céljuk, hogy úgy végezzék tevékenységüket, hogy közben óvják a környezetet, az állat- és növényvilágot. Ennek érdekében minden új hálózatot az állatok számára biztonságos módon terveznek, és folyamatosan gondoskodnak a már meglévők veszélytelenné alakításáról is.
Forrás: AM
Természetvédelem
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Közleményt adott ki az MME az úton áthaladó mocsári teknősökről
A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, mely országszerte megtalálható tavak, folyók, holtágak, csatornák mentén, mocsaras területeken. Elsősorban a lassú folyású és álló vizeket kedvelik, így inkább azok közelében számíthatunk rájuk, azonban a májustól júliusig terjedő tojásrakás időszakában a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is találkozhatunk velük. Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, és segítsük át az úttest túloldalára. Az észlelést pedig rögzíthetjük az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay
Habár a teknősök életük nagy részét a vízben vagy annak közelében töltik, a nőstények fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ilyenkor az élő- és a szaporodóhelyek között közlekedő teknősök gyakran kényszerülnek arra, hogy átkeljenek a vonulási útvonalukat kettészelő, az élőhelyeket feldaraboló betonozott és földutakon, ahol az azokon közlekedő autók, kerékpárok, mezőgazdasági járművek sok esetben végzetesek lehetnek számukra.
Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, segítsünk neki azzal, hogy felvesszük és az úttól biztonságos, pár tízméteres távolságra lehelyezzük, figyelve arra, hogy csak abba az irányba vigyük, amerre ő maga is igyekezett. A felnőtt teknősöket semmiképp ne vigyük vissza a vízhez, mert ezzel nemhogy segítenénk rajtuk, mint inkább nehezítjük a dolgukat, hiszen ebben az esetben kezdhetik elölről az utat.
Előfordulhat, hogy a teknősök vonulásuk során kertekbe is betévednek, ahol az ott élő kutyák nehezíthetik meg a dolgukat. Ebben az esetben, ha lehet, a teknőst ne zavarjuk, inkább a kutyá(ka)t zárjuk be egy rövid időre, míg a teknős átkelve a kerten, folytatja útját.
Ebben az időszakban nemcsak mocsári teknősökkel, de a hazánkban szintén előforduló és néhány esetben szaporodó idegenhonos teknősfajokkal is találkozhatunk. A legjobb, amit ilyen esetben tehetünk, hogy eljuttatjuk őket a legközelebbi állatkertbe, ahol befogadják őket és megfelelő körülményeket biztosítva számukra gondoskodnak róluk, biztosítva azt, hogy ne kerülhessenek ki a természetes vizekbe.
Kérjük, hogy az autóval, kerékpárral közlekedők ebben az időszakban fokozottan figyeljenek az utakon áthaladó vagy éppen ott napfürdőző állatokra (a teknősök mellett a kígyókra, gyíkokra, sünökre is) és, ha tehetik, segítsék át őket az úton.
Amennyiben bárkinek tudomása van a mocsári teknősök által gyakran használt vagy nagyszámú állat elütésével érintett útszakaszról, akkor várjuk az ilyen megfigyelésekkel kapcsolatos információkat is, illetve minden hüllővel és kétéltűvel kapcsolatos észlelést az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján, vagy ingyenes Android és iOS rendszeren is futó okostelefon alkalmazásunkon keresztül.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen teknősfajjal találkoztunk, akkor a határozásában segítségünkre lehet a Kétéltű- és Hüllőhatározó okostelefonos alkalmazás, mely szintén elérhető mind az Android, mind pedig az iOS rendszert használó készülékeken.
Forrás: MME
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika







