További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.
Forrás: AKI
Keszthely, 2020. október 6. – Miként lehet ellenőrizni a gazdasági állatok mesterséges termékenyítéskor használt spermájának minőségét? Milyen lehetőségek vannak az eljárások automatizálására? E kérdéseket járta körül kutatásai során Dr. Nagy Szabolcs Tamás egyetemi tanár, a Szent István Egyetem (SZIE) Georgikon Campus tudományos és innovációs dékánhelyettese, aki kutatási eredményeit október 2-án mutatta be a Magyar Tudományos Akadémián.
Keszthely, 2020. október 6. – Miként lehet ellenőrizni a gazdasági állatok mesterséges termékenyítéskor használt spermájának minőségét? Milyen lehetőségek vannak az eljárások automatizálására? E kérdéseket járta körül kutatásai során Dr. Nagy Szabolcs Tamás egyetemi tanár, a Szent István Egyetem (SZIE) Georgikon Campus tudományos és innovációs dékánhelyettese, aki kutatási eredményeit október 2-án mutatta be a Magyar Tudományos Akadémián.
A sikeres termékenyítés eléréséhez az egyes spermiumoknak több szempontból is megfelelőnek kell lenniük, és mivel az ondósejtek feje, középrésze és flagelluma egyaránt fontos szerepet játszik a folyamatban, bármilyen szerkezeti rendellenességük az állatok termékenyítőképességének zavarait okozhatja. Amikor az ondósejtek nem kompenzálható mértékű rendellenességekkel bírnak, képesek ugyan a petesejtbe hatolni és akár meg is termékenyíthetik azt, később azonban az embrió fejlődése közben adódhatnak problémák. A spermalaboratóriumok számára tehát létfontosságú az esetleges abnormalitások előzetes kiszűrése, ám az ehhez szükséges eljárások korábban nem voltak elég precízek, pontosak.
Az állattenyésztő szakemberek részéről tehát hosszabb ideje megfogalmazódott már az az igény, hogy a mesterséges termékenyítés során használt hímivarsejteket objektíven és lehetőleg automatizált technikák révén lehessen bírálni. Ezen eljárás fejlesztése érdekében végzett laboratóriumi vizsgálatokat Dr. Nagy Szabolcs Tamás, a SZIE Georgikon Campus egyetemi tanára, aki mind a hímivarú gazdasági állatok szaporodásbiológiájának, mind az ezzel kapcsolatos gyakorlati munkának nemzetközileg elismert képviselője.
A kutató által kidolgozott metodika gerincét az áramlási sejtanalízis alkotja, amely rövid idő alatt nagyszámú sejt, azaz másodpercenként akár egy-kétezer spermium objektív értékelését is lehetővé teszi. A spermiumok a mérés során hordozófolyadékban áramolva lézersugáron haladnak keresztül, majd a visszavert fény alapján következtetni lehet a sejtek méretére és belső összetettségére. A lézer emellett a spermiumokhoz kötődő speciális fluoreszcens festékeket is gerjeszti, ami lehetővé teszi az egyes sejtszervek különböző színnel való jelölését és vizsgálatát. Egy ilyen berendezés révén tehát a különböző sejtszervek külön-külön, illetve kombinálva is minősíthetők, a folyamat részletei azonban a szóban forgó kutatás során kerültek pontosításra. A kutató a vizsgálatok zömét bikaspermával végezte, de halak és tenyészmének ondójával is végzett kísérleteket.
Mivel Dr. Nagy Szabolcs Tamás a kutatási projekt során szorosan együttműködött több neves külföldi spermalaboratóriummal és fejlesztő céggel, a mesterséges termékenyítő állomások rutin spermavizsgálatára optimalizált műszerek és tesztek már meg is jelentek az egyik nemzetközi vállalat termékpalettáján.
Forrás: Szent István Egyetem (SZIE)
Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:
A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.
A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.
A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.
A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.
Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Forrás: Rendőrség