Természetvédelem
Új invazív faj jelent meg a Fertő tónál
Múlt héten az Európa több országában is jelen lévő amerikai szürkemókusról tudhattatok meg többet. Az idei évet egy olyan fajjal zárjuk, ami a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén is előfordul, szerepel az Európai Unió által összeállított listán, és idén is számos megfigyelési adat érkezett róla az Igazgatóság területéről.
Múlt héten az Európa több országában is jelen lévő amerikai szürkemókusról tudhattatok meg többet. Az idei évet egy olyan fajjal zárjuk, ami a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén is előfordul, szerepel az Európai Unió által összeállított listán, és idén is számos megfigyelési adat érkezett róla az Igazgatóság területéről.

Nutria sajnos, mint új invazív faj megjelent a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság területén. A károk mértéke óriási lehet, ás, sokat eszik és betegségeket terjeszt. A vadászok szerepe vélhetően hamarosan fel fog értékelődni a faj visszaszorításában a védett természeti területeken. (Kép: Fertő-Hanság Nemzeti Park)
A Nutria bemutatása:
????Elterjedése:
A nutria eredetileg Dél-Amerikából származik, Európába az 1880-as években telepítették be prémje, valamint húsa miatt. Mára számos európai országban elterjedt, köztük Magyarországon is. Hazai állományai a bezárt állattartó telepekről elengedett példányokból, valamint a szomszédos országokból bevándorló egyedekből alakultak ki.
????Élőhelye:
Elsősorban sík- és dombvidéki területeken fordul elő. Állandó vizű folyók, patakok, tavak, mocsarak lakója, leginkább a növényzettel sűrűn benőtt vizeket kedveli. A víztől csak 5-10 méterre távolodik el.
????Életmódja, szaporodása:
Kitűnő úszó, a szárazföldön igen esetlenül mozog, ezért ideje nagy részét a vízben tölti. A part közeli területet csak akkor hagyja el, ha a víz környékének más részeire szeretne áttelepedni. Territoriális állat, de alapvetően békés természetű, veszély esetén azonnal a vízbe veti magát. Növényevő, főként a vízi és vízparti növényzetet fogyasztja, télen fakéreggel, gyökerekkel táplálkozik.
3-4 hónapos korára válik ivaréretté, évente 1-2 almot nevel fel, egy-egy alkalommal akár 9 kölyköt is világra hozhat.
❗????Természetvédelmi hatásai:
Jelentős károkat okozhat a partfalak ásásával, különböző paraziták terjesztésével, valamint táplálkozása során. Naponta testtömege 25%-ának megfelelő tömegű növényi részt képes elfogyasztani, emellett táplálkozása közben a fennmaradó növényzetet is elpusztítja, komoly károkat okozva ezzel az őshonos növényközösségben.
Az alábbi képen látható két nutriát a Szigetközben sikerült lencsevégre kapni, december elején. A fotókat és az adatot ezúton is köszönjük!
További részletek a nutriáról itt érhető el.
Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







