Keressen minket

Természetvédelem

Új invazív faj jelent meg a Fertő tónál

Múlt héten az Európa több országában is jelen lévő amerikai szürkemókusról tudhattatok meg többet. Az idei évet egy olyan fajjal zárjuk, ami a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén is előfordul, szerepel az Európai Unió által összeállított listán, és idén is számos megfigyelési adat érkezett róla az Igazgatóság területéről.

Közzétéve:

Múlt héten az Európa több országában is jelen lévő amerikai szürkemókusról tudhattatok meg többet. Az idei évet egy olyan fajjal zárjuk, ami a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén is előfordul, szerepel az Európai Unió által összeállított listán, és idén is számos megfigyelési adat érkezett róla az Igazgatóság területéről.

Nutria sajnos, mint új invazív faj megjelent a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság területén. A károk mértéke óriási lehet, ás, sokat eszik és betegségeket terjeszt. A vadászok szerepe vélhetően hamarosan fel fog értékelődni a faj visszaszorításában a védett természeti területeken. (Kép: Fertő-Hanság Nemzeti Park)

A Nutria bemutatása: 

????Elterjedése:
A nutria eredetileg Dél-Amerikából származik, Európába az 1880-as években telepítették be prémje, valamint húsa miatt. Mára számos európai országban elterjedt, köztük Magyarországon is. Hazai állományai a bezárt állattartó telepekről elengedett példányokból, valamint a szomszédos országokból bevándorló egyedekből alakultak ki.

????Élőhelye:
Elsősorban sík- és dombvidéki területeken fordul elő. Állandó vizű folyók, patakok, tavak, mocsarak lakója, leginkább a növényzettel sűrűn benőtt vizeket kedveli. A víztől csak 5-10 méterre távolodik el.

????Életmódja, szaporodása:
Kitűnő úszó, a szárazföldön igen esetlenül mozog, ezért ideje nagy részét a vízben tölti. A part közeli területet csak akkor hagyja el, ha a víz környékének más részeire szeretne áttelepedni. Territoriális állat, de alapvetően békés természetű, veszély esetén azonnal a vízbe veti magát. Növényevő, főként a vízi és vízparti növényzetet fogyasztja, télen fakéreggel, gyökerekkel táplálkozik.
3-4 hónapos korára válik ivaréretté, évente 1-2 almot nevel fel, egy-egy alkalommal akár 9 kölyköt is világra hozhat.

❗????Természetvédelmi hatásai:
Jelentős károkat okozhat a partfalak ásásával, különböző paraziták terjesztésével, valamint táplálkozása során. Naponta testtömege 25%-ának megfelelő tömegű növényi részt képes elfogyasztani, emellett táplálkozása közben a fennmaradó növényzetet is elpusztítja, komoly károkat okozva ezzel az őshonos növényközösségben.
Az alábbi képen látható két nutriát a Szigetközben sikerült lencsevégre kapni, december elején. A fotókat és az adatot ezúton is köszönjük!

További részletek a nutriáról itt érhető el.

Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében

Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Bonn városa 2026. május 11-én bejelentette, hogy a Rheinauensee környékén ismét vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A következő tavaszi és nyári hónapokban ezért újra vadászok dolgoznak majd a Rajna bal partján fekvő Rheinaue területén. Az intézkedés oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az állomány.

Fotó: Wild und Hund

A város már 2022-ben és 2023-ban is engedélyezte a nutriák vadászatát. Ezt követően 2023 őszén kevesebb mint tíz állatot számoltak össze. A 2025-ös felmérések során azonban ismét több mint 80 nutriát mutattak ki. A város tájékoztatása szerint ezért újabb beavatkozásra van szükség, hogy megakadályozzák az inváziós rágcsálók ellenőrizetlen elszaporodását.

A nutriák – más néven hódpatkányok – eredetileg Dél-Amerikából származnak, Németországban és az Európai Unióban is inváziós fajnak számítanak. Mivel természetes ellenségeik nagyrészt hiányoznak, az állatok gyorsan képesek szaporodni. Bonn városa arra hivatkozik, hogy az uniós rendeletek és a német szövetségi természetvédelmi törvény alapján köteles fellépni az inváziós fajok terjedése ellen.

A Rheinauensee partján a nutriák a város szerint jelentős károkat okoznak. Üregeikkel aláássák a part menti területeket, emellett lehántják a fák kérgét, amivel egyes fás szárú növényeket is veszélyeztetnek. Különösen problémásnak tartják, hogy az állatok víz alatti növényeket fogyasztanak. Ezeket az úgynevezett makroalgákat a Rheinauensee nagyszabású helyreállítása során telepítették be, és az érzékeny ökoszisztéma fontos részének számítanak.

Forrás: Wild und Hund

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok

Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI

Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.

Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.

Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.

A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok.  Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.

Forrás: KMNPI

Fotó: Wenczel Erika

Tovább olvasom

Természetvédelem

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének

Published

on

A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.

Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.

Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala

Tovább olvasom