Keressen minket

Mezőgazdaság

Visszavonulóban az ár- és a belvíz a Közép-Tisza vidékén

Miután a KÖTIVIZIG tegnap megkezdte a duzzasztást a Kiskörei Vízlépcsőnél, felgyorsult az apadás üteme a Közép-Tiszán. A folyamatos szivattyúzás és a kedvező, napos, száraz időjárás miatt a belvizes területek nagysága is jelentősen csökkent.

Közzétéve:

Miután a KÖTIVIZIG tegnap megkezdte a duzzasztást a Kiskörei Vízlépcsőnél, felgyorsult az apadás üteme a Közép-Tiszán. A folyamatos szivattyúzás és a kedvező, napos, száraz időjárás miatt a belvizes területek nagysága is jelentősen csökkent.

Évjárattól függően az árvíz-, és a belvíz általában minden évben megjelenik tél végén. Az idei ár levonulóban van a Közép-Tiszán (Kép: OVF)

A folyók vízjárása

Folytatódott az árhullámok levonulása a Tiszán és mellékfolyóin, a Közép-és Alsó-Tiszán egyaránt apadó vízállások figyelhetőek meg. A Kiskörei Vízlépcső március 1-én 9 órakor a Kisköre-felső vízmércén mért 690 cm-es vízállásnál megkezdte a duzzasztást, így az alatta lévő folyószakaszokon az apadás ütemét a duzzasztómű üzemrendje jelentősen befolyásolhatja.
A Tisza vízállásai ma reggel 7 órakor a következők voltak: Tiszabecs -102 cm, apadó (I. fok 300 cm, Vásárosnamény 94 cm, apadó (I. fok 600 cm), Záhony 29 cm, apadó (I. fok 500 cm), Dombrád 253 cm, apadó (I. fok 550 cm), Tokaj 504 cm, duzzasztott (I. fok 650 cm). A mellékfolyók közül a Túr Garbolcnál 79 cm, apadó (I. fok 300 cm), a Szamos Csengernél 26 cm, apadó (I. fok 500 cm), a Kraszna Ágerdőmajornál 356 cm, apadó (I. fok 470 cm), a Bodrog Felsőbereckinél 581 cm, áradó (I. fok 550 cm), a Sajó Felsőzsolcánál 153 cm, alig változó (I. fok 300 cm), és a Hernád Gesztelynél 241 cm, áradó (I. fok 250 cm).

Tiszai vízállások az igazgatóság területén ma 7 órakor:
vízmérce    vízállás  (cm)    jelleg
Tiszafüred       598             apadó
Kisköre-alsó    654             apadó
Tiszaroff          718             apadó
Szolnok           707             apadó
Tiszaug           568             apadó

A Zagyva-Tarna vízrendszerében mindenhol fokozat alatti vízállások tapasztalhatóak. A vízállás Jászteleknél ma reggel 198 cm, apadó volt.
A Hármas-Körös szintén teljes hosszában apad, a torkolat közeli folyószakaszokon a Tisza árhulláma miatt viszont csak lassú apadás figyelhető meg. Vízállások ma reggel 7 órakor: Gyoma, 400 cm, apadó (I. fok 550 cm), Szarvas 523 cm, apadó (I. fok 600 cm), illetve Kunszentmárton 612 cm, apadó volt.
A Hortobágy-Berettyón Borznál a ma reggeli vízállás 249 cm, ugyancsak apadó (I. fok 250 cm).

Árvízvédelem

A KÖTIVIZIG változatlanul I. fokú készültséget tart fenn a Tisza jobb partján Kiskörétől Lakitelekig, illetve a bal parton Kiskörétől Csongrádig, továbbá a Zagyva visszaduzzasztással érintett szakaszán, valamint a Hármas-Körös – szintén visszaduzzasztással érintett – jobb partján a torkolattól Kunszentmártonig. Így az igazgatóság jelenleg I. fokú árvízvédelmi készültség keretében összesen 408 kilométeres védvonalszakaszon lát el nappali figyelőszolgálatot.
Az elmúlt napokban felfedezett hódüregek miatt a Zagyva jobb parti töltésének 40+850, valamint 29+836 töltéskilométer szelvényében továbbra is pontszerű III. fokú árvízvédelmi készültséget tartunk fenn.

Belvízvédekezés

Az igazgatóság tegnap 18 órától I. fokúra mérsékelte a készültséget a karcagi belvízvédelmi szakaszon. Továbbra is II. fokban történik a védekezés a jászkiséri és a kiskörei szakaszokon, míg I. fokú a készültség a már említett karcagi, a kisújszállási, a mezőtúri, a kunhegyesi, a törökszentmiklósi és a cibakházi, tiszakécskei, valamint a ceglédi belvízvédelmi szakaszokon. A március 2-i reggeli összesítés szerint az elöntés nagysága ismét csökkent, jelenleg 8495 hektárt borít víz, ebből 3130 hektár vetés.
Az elmúlt 24 órában 24 szivattyútelep és 1 mobil gépegység üzemelt, melyek együttesen 724 ezer köbméter vizet emeltek át a befogadókba.
Péntek óta pontszerű III. fokú belvízvédelmi készültség van érvényben hódtorlasz miatt a Doba-csatorna 10+240 tkm szelvényében, valamint hódüreg miatt a J-III-2 csatorna 3+200 tkm szelvényében.
Az igazgatósághoz beérkezett információk alapján az önkormányzatok közül I. fokú belvízvédelmi készültséget tart fenn Jászkisér.

Forrás: KÖTIVIZIG

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom