Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Horgászat

A „Balatoni hal” uniós oltalomban részesült!

Print Friendly, PDF & Email

A hazai eredetvédelem elfogadása után a mai nappal nyilvánossá vált, hogy az unió is elfogadta és helyt adott kérelmünknek. Ezzel a Balatoni hal oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékké vált. 

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A hazai eredetvédelem elfogadása után a mai nappal nyilvánossá vált, hogy az unió is elfogadta és helyt adott kérelmünknek. Ezzel a Balatoni hal oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékké vált. 

Egy termetes ponty és a szerencsés horgász. A Balatoni hal oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékké vált. (Kép: Balatonihal.hu)

A termék bevezetése már folyamatban van. A minőségbiztosítás kidolgozása, a vágópont kialakítása és a termék Balaton parti bevezetése ezennel megkezdődhet!

„Balatoni hal” elnevezéssel a fogassüllő és a ponty uniós oltalmat kapott. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén „Balatoni hal”-nak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni.

A „Balatoni hal” tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a Balaton két, gazdasági szempontból legjelentősebb hala, a fogassüllő és a ponty tudatos halgazdálkodással történő szaporítására.

A „Balatoni hal” földrajzi jelzés körébe tartozó fogassüllő húsa hófehér, sovány, szálkátlan és ízletes, alacsony zsír- és magas fehérjetartalmú. A „Balatoni hal” fogassüllő húsának különleges minősége annak köszönhető, hogy a Balaton vízgyűjtő területén nagy arányban megtalálhatók az őshonos, fehér húsú táplálékhalak (küsz, dévérkeszeg és garda).

A „Balatoni hal” földrajzi jelzést ponty esetében kizárólag a Balaton vízgyűjtő területéről származó „balatoni sudár” vagy „varászlói tükrös” államilag elismert tájfajták egyedeire lehet használni. A „Balatoni hal” földrajzi jelzéssel ellátott ponty húsa tömör, rugalmas állagú, ami a magas fehérjetartalmú természetes tápláléknak és kiegészítő természetes kagylótakarmánynak köszönhető.

Forrás: Balatonihal

Horgászat

Svájci kalandok 2. rész

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szabó Ábel és Tóth Anna Édua Svájcban horgásztak. Célzottan pergettek az alpesi országban, ahol rendkívül eredményesek voltak. Élményeikről beszámoltak lapunknak:

Fotó: Szabó Ábel – AJN

A következő svájci pecára egy barátnős-piknikes program keretein belül került sor. Anna korábban nem próbálta a pergetést, de szerencsémre érdekelte ez a műfaj, szóval nagy reményeket fűztem az első közös pecához. Egy pillanat alatt kapta ki a kezemből a pergető felszerelésem és egész hamar belejött a pontos dobásokba. Az első rontott felszíni kapás pláne izgalmassá tette a dobálást. Következő kapását már sikerült halra váltania és egy 40 cm feletti domolykóval pózolhatott. (Bár én is ilyen hallal kezdtem volna a pergetést…)😅 Egy zubogó alatti részen, a csalicserét követően, ismét halat fárasztott, de gyanús volt nekem, hogy ez nem domolykó lesz…

Fotó: Szabó Ábel – AJN

Mindkettőnk meglepetésére egy sebes pisztrángot meríthettem. A helyiek elmondása szerint olyan ritka ebben a folyóban a pisztráng, mint a fehér holló, így kiváltképp felértékelődött ez a fogás. A pisztráng után a következő párbeszéd játszódott le:

-Milyen hal van még ebben a folyóban? – kérdezte Anna.

-Márna – mondtam én

Akkor fogjunk márnát! – kaptam a választ.

Pergetve azért ez nem a legegyszerűbb mutatvány, ezért ekkor már én próbáltam a kicsi gumicsalit megfelelően görgetni márna reményében. Ellesve a technikát, Anna is rápróbált olykor-olykor, de nem akarták a márnák az igazságot. Már elkezdett szürkülni, egyre hidegebb lett, jöttek a szúnyogok, fel is vetettem a hazamenetel lehetőségét, de a kisasszony minden áron maradni akart.

Fotó: Szabó Ábel – AJN

Legjobb tudásom szerint kerestem az épp vízfelszínen forgó márnákat és nagy nehezen sikerült is egyet kapásra bírni. A kapást követően egyből Anna kezébe adtam a botot, mert tudtam, hogy 7 grammos bottal egy szebb márna kivétele igen nagy élmény. Ügyes fárasztás végén sikerült megmerítenem ezt az arany színezetű halat. Volt ám ujjongás rendesen🤩 A fogások öröméből ítélve azt gondolom, hogy nem ez volt az utolsó közös pecánk…👀

Írta és fényképezte: Szabó Ábel

Tovább olvasom

Horgászat

Egymással versengve gyérítették a busákat Neszmélynél

Print Friendly, PDF & Email

Busafogó versenyt szerveztek a Komárom-Esztergom vármegyei Horgászegyesületek Szövetség területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A túlszaporodott, nem őshonos busaállomány gyérítésére első alkalommal szerevezett versenyt a Komárom-Esztergom vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ). A 650 kilós fogás kétharmadát értékesítették, a bevételt őshonos halak telepítésére fordítják – mondta el a szövetség szakmai igazgatója. Schmidt-Kovács Bence tájékoztatása szerint a gyérítés sportszerűen, nem hálóval, hanem horoggal történt.

Fotó: Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége

A beavatkozáshoz és a kifogott halak értékesítéséhez megszerezték a szükséges hatóságok engedélyét. A 26 órás, páros versenyen való indulást 17 csapat vállalta, összesen 650 kilogrammot fogtak ki a Duna neszmélyi mellékágából. A verseny győztesei: I. Pierer Márk Máté-Pierer Erik László (107 kg), II. Takács József-Kovács Zsuzsanna (70 kg), III. Tóth Péter – Tóthné Molnár Mária). A halak tömeges elszaporodását mutatja, hogy régen egy 8-9 kilós példányt fogtak, most pedig a kifogott 130 példány átlagsúlya öt kilogramm körül alakult.

Fotó: Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége

A szakmai igazgató hozzátette, a busa a 24-25 fokos vízben szaporodik, és a felmelegedés miatt egyre kedvezőbb számára a hazai környezet. Mivel planktonevő, a túlszaporodott egyedek „kieszik” a vízből az őshonos halak táplálékát és csökkentik azok polulációját. A vízkezelőknek foglalkozni kell a problémával, mert busa egyre súlyosabb károkat okoz a hazai élővizekben.

Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége

Tovább olvasom

Horgászat

700 milliárd forintból erősödhet a hazai halmarketing

Print Friendly, PDF & Email

A KAVOSZ cikket közölt a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elindult a „Halmarketing” (MAHOP Plusz-2.6.1-2024) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése – jelentette be a kormány a hivatalos pályázati portálon.

Fotó: KAVOSZ

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz programjába tartozó felhívás keretösszege 700 354 227 forint; a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A kiemelt eljárásrendben támogatási kérelmet az Agrármarketing Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság nyújthat be, az itt elérhető felhívástervezet szerint 2024. szeptember 8-tól. (A projekt fizikai befejezésének határideje: 2029. december 31.)

A támogatható tevékenységek:

  • Nemzeti kommunikációs és promóciós kampányok lebonyolítása, amelyek célja, hogy a nyilvánosság körében ismertebbé tegyék a fenntartható akvakultúra-termékeket.
  • A halfogyasztás ösztönzésének korszerűsítése, a bővülő piaci adatbázis (pl. EUMOFA) hasznosítása, új módszerek alkalmazása.
  • Új típusú halmarketing program kidolgozása.
  • Az akvakultúra társadalmi elismerésének („social licence”), illetve az ágazat társadalmi elfogadottságának támogatása.
  • A termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás, valamint piackutatások lebonyolításának és új piacok felkutatásának támogatása.

Forrás: KAVOSZ

Tovább olvasom