Horgászat
Kitekintés: Tengeri menyhal horgászata Norvégiában
A szegedi születésű Csurgó László, több mint tíz évvel ezelőtt új életet kezdett Norvégiában. Oslótól nem messze telepedtek le, majd átköltöztek Közép-Norvégia nyugati részére. A Siófokon nevelkedett magyar horgász most Møre og Romsdal megyében, Åndalsnes városban él a családjával. A tengeri menyhal horgászatáról kérdeztük a messzi északon élő, mostanra tapasztalt norvégiai magyar horgászt, aki ha teheti az Isfjordban horgászik.
Mesélj kérlek pár dolgot a tengeri menyhal horgászatáról!
Norvégiában egy fjordra járok ki horgászni a saját csónakommal. A parttól akár több kilométerre is kihajózok egyedül is. Ez csak elsőre tűnik veszélyesnek. Az 1200 méter magas hegyek miatt védett a tengeri öböl, nincs nagy szél, ami veszélyeztethetné a horgászokat.
A tengeri menyhal fogása azonban nem megy elsőre, sokat kellett „vallatni” a vizet, mire eredményeket tudtam elérni. Ez az időszak körülbelül másfél évembe tellett. Itt, északon, rengeteg hal van a tengerben, de tudni kell, hol kell őket keresni. A tengeri horgászathoz engedély nem szükséges, mennyiségi korlátozás a kifogott halakra nincs. A tengeri menyhal főleg a mélyebb vizeket kedveli. Az eddigi tapasztalataim szerint, a minimum mélységnek legalább 30 méternek kell lennie. Partról sokkal nehezebb menyhalat fogni, mint a nyílt vízen.
Nagyon fontos, hogy a csalinak lent kell lennie a fenéken. Nekem a makréla csali is bevált. A menyhal soha nem fogható meg vízközt vagy a felszínen. Ha nagyon mély szakaszon horgászunk, akkor lennie kell olyan tengeri orsónak is, amin képesek vagyunk megfelelő mennyiségű fonott damilt is tárolni. Én 200 méter mélységig tudok horgászni. A fjord legmélyebb része körülbelül 400 méter mély. A zsinór szakítószilárdsága körülbelül 28 kilogramm. Ezeken az orsókon egy tekeréssel körülbelül két méter zsinórt lehet felhúzni. Például, ha 130 méter mélyen van kapásunk, akkor körülbelül 20 percnek kell eltelnie ahhoz, mire megláthatjuk a halat. A norvégiai magyar horgásznak a rekordja eddig egy 13 kilogrammos tengeri menyhal volt, amit 110 méterről sikerült kifognia – tudta meg az Agro Jager News.
Képek forrása: Csurgó László
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Bár az utolsó éjszaka sem hozta meg a harcsák étvágyát, a versenyzők mégha fáradtan is, de feltöltődve várták az utolsó órákat. A Tiszalúci Holt-Tisza vadregényes világa és a soha nem tapasztalt vendégszeretet megismételni való élményként él a versenyzőkben.
Az utolsó 24 órában már csak azok a csapatok tudtak harcsát fogni, akik az adott szakaszon megtalálták éppen azokat a halakat, amelyek hajlandók voltak kellő intenzitással táplálkozni. Ez legjobban a címvédő HEBOSZ-MADCAT csapatának sikerült (Bodnár János, Sárvári Mátyás Márk, Sós János), akik címvédőként az utolsó éjjelen megfogott 28 kilogramm feletti harcsával végül magabiztosan nyerték az idei OB első fordulóját.
Második helyen végzett a Yuki Fighters Team (Pokoraczki Adrián, Pokoraczki István, Takács Tibor) akik remekül kihasználták azt a rövid időszakot, amikor a harcsák még aktívan táplálkoztak. A harmadik helyezett Catfish Boys Team (ifj. Pölöskei Tibor, Megyesi Attila) is gyorsan megfogta halait a B szektorban, ahol a verseny második felében már egyáltalán nem táplálkoztak a harcsák.
Az első forduló végeredménye itt érhető el
Forrás: MOHOSZ
Báthy Attila vagyok és imádok horgászni, már négy éves korom óta ez a hobbim. Egy számomra kedves helyen, a 21-es főút melletti Szurdokpüspökinél található kis tóra mentem vasárnap reggel Boros Zsolt tógazdához. Ez a kis tó nagyon különleges nekem, sok emlékem kötődik hozzá. Régebben itt, ezen a csodás helyen sikerült egy 7 kg-os csukát fognom pergetve. Most vasárnap pontyra mentem horgászni. Felszerelésem egy három librás bojlis bot, féder szerelék, 4-es horog, csalitüske és gumikukorica.
A tó egy kis “csücskének” nevezett helyéről dobáltam, mert ott volt a legjobb esélyem a pontyok elkapására. És tényleg, sikerült fognom két gyönyörű pontyot, egy 5 kg-ost és egy 7 kg-ost, de miután megcsodáltam őket, visszaengedtem mindkettőt a tóba és folytattam a pecát. Délben aztán egy nagyobb kihívással találkoztam. Egy hatalmas hal ráharapott a horogra és azonnal húzni kezdett. Sokáig tartott, mire sikerült megfárasztanom, de megérte! Mivel egyedül voltam, így Boros Zsolti bácsi sietett a segítségemre. A szák kicsinek bizonyult, mert többször is kiszaladt belőle a hal, de nem adtuk fel. Zsolti bácsi hozott egy nagyobb merítőhálót és az már elegendőnek bizonyult.
A halnak hatalmas feje és szemei voltak, nem is csoda, hiszen 1,22 méter hosszú és 11,5 kg volt a súlya! Nagyon boldog voltam, hogy sikerült megfognom ezt az álomhalat. Természetesen a mérés és fényképezés után a halat visszaengedtük a tóba, méltó helyére. Köszönettel tartozom Zsolti bácsinak, aki kiskorom óta mindig is szívesen fogadott e fantasztikus helyen. Kívánom mindenkinek, hogy ilyen szép fogásokkal lepje meg őket a tó, ami téged is vár!
Sok sikert és jó horgászatot mindenkinek!
Báthy Attila korábbi fogásai:
Írta: Báthy Attila sporthorgász
Boros Zsolt tógazda elérhetősége: sprinter033@freemail.hu
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Mivel úgy érzem, van rá igény, írok pár gondolatot a nagytestű márnák horgászatáról, a saját szemszögemből.
Nagytestű márna számomra a három kiló feletti. Én a dunántúli folyókat járom (Rába, Dráva, Duna), szerencsére ezek a vizek szép állománnyal rendelkeznek. Az év minden napján van gyakorlatilag esély, persze az ívási időben én sem piszkálom őket, de igazán ilyenkor és késő ősszel lehet becsapni a nagyokat. Ez legtöbbször csak néhány nap, amikor egy peca alkalmával akár 8-10 darabot is fogok, három kiló körüli átlagsúlyban.
Ilyenkor a nagyjából hasonló méretűek csapatokban vonulnak szaporodni, adott helyeken elidőzve akár napokig. Akkor kell ott lenni… Na, de hol? Egyrészt nyilván nem adok pontos koordinátákat, ráadásul különböző méretű folyókon is másképp viselkednek.
Az alapvető kulcs tehát a hely és az idő. Ami azonos a nagy (Duna, Dráva) és a közepes (Rába) folyókon, hogy jellemzően a nagyobb gödrök, medencék, törések alatt és felett állomásoznak ilyenkor egy ideig. Nem benn a gödörben, hanem azok környékén, gyakran alig méteres vízben. Mutatják magukat, sokszor napközben is!
Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy ebben az időszakban nem etetek. Nincs értelme, nem fog a csapat ráállni, inkább figyelek egy darabig az adott helyen. El fogja árulni magát… Ez adja a módszert is, a leghatékonyabb a fenekezés, de a boló is jó lehet. Rakóssal általában nehéz elérni sajnos ilyenkor. Én erős feder botokat használok, vékony fonott zsinórt, 30-as mono előke, minimum 2-es vastag húsú horog. Szigorúan végólmos megoldás.
A súly tekintetében két megoldás van. Van a helyben tartott (120-200 gramm), sodrás függvényében, illetve a görgetés alternatív változata ugyanazon a helyen 50 -80 grammal, az adott pályát végigkopogtatva. Általában az utóbbi a jobb most. Előke legalább 70 centi hosszú.
Természetesen a fényváltás és a teljes sötétség a legjobb időszak, akad napközben is, de hangsúlyozom, hogy a hely a legfontosabb! Többet ér tíz percet figyelni, mint akár egyetlen gombócot is dobni… (nyáron, ősz elején kell etetni!)
Csali nem bonyolult most. Favorit a vastag esőgiliszta, utána jön a sajt és biztos furcsa lesz, de a csemege kukorica is nagyon jó. Jók lehetnek bizonyos ízű waftersek is.
Giliszta általában kettő, néhány helyen tűzve. Sajt 1,5*2 centi kb, szilikon szálra fűzve. Csontit ilyenkor nem használok. (később annál többet) Gyakran dobok újat, figyelve, hogy hol fordulnak. Ha nincs kapás tíz percig, új dobás, vagy csali csere. Esetleg változtatok a módszeren (görgetés VS fix helyen).
Nekem az áradó víz a barátom. Sok nagy halat fogok olyankor. Nem kell félni tőle, eszik akkor is, sőt…
Hogyan állítsuk össze jól a szerelékünket?
A főzsinór minden esetben fonott legyen (0,14 mm), aminek számos előnye van a horgászat közben. (A fényképen technikai okok miatt monofil zsinór szerepel.)
1. A főzsinór végére kössünk egy véghurkot:
2. Hurkoljunk bele egy erős karabinert:
3. A szerelékünk most körülbelül így néz ki:
4. Kössünk fluor zsinórból egy legalább 70 centis előket. Egyik végén egyszerű véghurok, másik végén a kettes méretű horog. Zsinór minimum 0.30 mm. Arasznyira kössünk egy páternoszter hurkot:
5. A szerelék végén kettes méretű horgot kössünk fel:
6. Hurkoljuk bele a páternoszter fülbe az előkét. Értelemszerűen a karabinerbe kapcsoljuk a megfelelő méretű ólmot. A következő típusokat ajánlom: kanál, tallér alakú.
Véleményem szerint a leggyorsabban szerelhető, leghatékonyabb montázs. Nekem harminc éve ez van használatban…
Írta és fényképezte: Czirják Viktor