Keressen minket

Horgászat

Kitekintés: Tengeri menyhal horgászata Norvégiában

A szegedi születésű Csurgó László, több mint tíz évvel ezelőtt új életet kezdett Norvégiában. Oslótól nem messze telepedtek le, majd átköltöztek Közép-Norvégia nyugati részére. A Siófokon nevelkedett magyar horgász most Møre og Romsdal megyében, Åndalsnes városban él a családjával. A tengeri menyhal horgászatáról kérdeztük a messzi északon élő, mostanra tapasztalt norvégiai magyar horgászt, aki ha teheti az Isfjordban horgászik.

Csurgó László egy szép norvégiai tengeri menyhallal (Kép: Csurgó László – Agro Jager News)

Mesélj kérlek pár dolgot a tengeri menyhal horgászatáról!

Norvégiában egy fjordra járok ki horgászni a saját csónakommal. A parttól akár több kilométerre is kihajózok egyedül is. Ez csak elsőre tűnik veszélyesnek. Az 1200 méter magas hegyek miatt védett a tengeri öböl, nincs nagy szél, ami veszélyeztethetné a horgászokat.

Közép-Norvégiában négy nap alatt 75 centiméter hó esett és -10 Celsius fok van jelenleg. (Kép: Csurgó László – Agro Jager News)

A tengeri menyhal fogása azonban nem megy elsőre, sokat kellett „vallatni” a vizet, mire eredményeket tudtam elérni. Ez az időszak körülbelül másfél évembe tellett. Itt, északon, rengeteg  hal van a tengerben, de tudni kell, hol kell őket keresni. A tengeri horgászathoz engedély nem szükséges, mennyiségi korlátozás a kifogott halakra nincs. A tengeri menyhal főleg a mélyebb vizeket kedveli. Az eddigi tapasztalataim szerint, a minimum mélységnek legalább 30 méternek kell lennie. Partról sokkal nehezebb menyhalat fogni, mint a nyílt vízen.

Norvégiában bármilyen napszakban lehet tengeri menyhalat fogni (Kép: Csurgó László – Agro Jager News)

Nagyon fontos, hogy a csalinak lent kell lennie a fenéken. Nekem a makréla csali is bevált. A menyhal soha nem fogható meg vízközt vagy a felszínen. Ha nagyon mély szakaszon horgászunk, akkor lennie kell olyan tengeri orsónak is, amin képesek vagyunk megfelelő mennyiségű fonott damilt is tárolni. Én 200 méter mélységig tudok horgászni. A fjord legmélyebb része körülbelül 400 méter mély. A zsinór szakítószilárdsága körülbelül 28 kilogramm. Ezeken az orsókon egy tekeréssel körülbelül két méter zsinórt lehet felhúzni. Például, ha 130 méter mélyen van kapásunk, akkor körülbelül 20 percnek kell eltelnie ahhoz, mire megláthatjuk a halat. A norvégiai magyar horgásznak a rekordja eddig egy 13 kilogrammos tengeri menyhal volt, amit 110 méterről sikerült kifognia – tudta meg az Agro Jager News.

Képek forrása: Csurgó László

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Horgászat

Idegenhonos harcsát fogtak a Duna középső szakaszán

2022. július 25-én, Buchmüller Róbert süllőzésre indult a Tolnai Horgászegyesületek vízterületén, amely az óriási holtágairól ismert. A vízterület megközelítőleg 75 hektár nagyságú. A folyószabályozás előtti korokban az ős-Duna itt kanyargott. A Duna itteni szakaszán jelentős a szürkeharcsa, és a ponty állománya is, emellett jó szerencsével szinte bármilyen halat kifoghat az idelátogató szerencsés horgász, a 14 folyamkilométer hosszú vízterületen.

Fotó: Buchmüller Róbert – Agro Jager News

Robi, Szekszárd és Paks között, Tolnához közel, a Duna egyik holtágán horgászott. Késő délutánra ért ki a vízpartra. A szereléke egy csúszóólomból és egy tirolifából állt. Bodorkát és snecit kínált fel a ragadozóhalaknak.

Este nyolc óra után, a bot spicce megremegett. Egy finom, húzogatós kapást figyelt meg. A következő másodpercben pedig valami erőteljesen elhúzta a szerelékét.

A sportos hal, sokáig küzdött mire a szákba tudta terelni. Már a fárasztásnál látszott, hogy valami furcsa halat sikerült megakasztani. Kézbevételkor még nagyobb lett a bizonytalansága.

A tapasztalt horgász tudta, hogy talán a barátait is érdemes lenne megkérdeznie. Wimmer Ferenc, hivatásos horgászvizsgával rendelkező barátja, aki egyben halőr is, kapta meg először a fényképet az ismeretlen halról.

Fotó: Buchmüller Róbert – Agro Jager News

A világháló adta lehetőségeknek köszönhetően a meglepett horgászok gyorsan meg is találtak az interneten az ismeretlen fajt. Tolnán eddig még senki nem látott amerikai pettyes harcsát. Az idegenhonos harcsa megjelenése aggodalomra ad okot.

A vízterületen jelentős számban él busa, és amur is, amelyek az eddigi megfigyelések alapján képesek leívni. A pettyes harcsa vélhetően megszökött, vagy valaki(k) szándékosan a Dunában engedték el. Az idegenhonos halak azonban óriási pusztításra képesek az őshonos halállományokban – hívta fel a figyelmet Bochmüller Róbert horgász. Egyelőre nem tisztázott, hogy miként kerülhetett a holtágba és az sem, milyen hatással lehet megtelepedése esetén a magyar faunára.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Buchmüller Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Horgászat

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ

Nébih: A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége megkeresését követően végzett próbavásárlást a Nébih Állami Halőri Szolgálata egy tiszaburai horgásznál. A személyes kapcsolatfelvételt követően a megvásárlásra kínált halakat az ÁHSZ munkatársai a kiskörei hallépcső közelében, vízben kikötött állapotban találták, majd sikeres alkut követően meg is vásárolták. Meglepetésére a jogszabálysértő halárusnak a 250 ezer forintos vételár helyett tetemes bírság „ütheti a markát”.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A 250 ezer forintos ellenértékért egy 19 kg-os (85 cm hosszú), egy db 6 kg-os (60 cm hosszú) és egy db 5,5 kg-os (58 cm hosszú) tőpontyra tettek szert az állami halőrök. A sikeres üzletkötés azonban az eladó személy számára nem várt módon folytatódott. A pénz átadását követően a tiszai vízi rendőrök és az állami halőrök őt, valamint a halak kifogásában és eladásában közreműködő személyeket is feltartóztatták. A Nébih mindannyiukkal szemben eljárást indított, melynek végén több százezer forintos halvédelmi bírságra számíthatnak.

Az eladásra kínált halak – mérlegelés és fotózás után – visszakerültek eredteti élőhelyükre, a Tiszába.

 

Fotó: Nébih

Az eset kapcsán felhívjuk a horgászok, halkereskedők figyelmét, hogy Magyarországon törvény* tiltja a halgazdálkodási vízterületekről kifogott halak kereskedelmét. A jogszabály előírja azt is, hogy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal, haltermék vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet.
Ezenkívül a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által kiadott 2022. évi horgászrend is a következőképpen rendelkezik: „A kifogott (elvitelre szánt) hal a vízparton más horgásznak nem adható át, nem ajándékozható el, nem adható el, kereskedelmi forgalomba nem hozható, állatok takarmányozására nem használható.”

Fotó: Nébih

Természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése közös feladatunk. A Nébih kéri, hogy amennyiben horgászattal, halászattal, halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen.

Hivatkozott jogszabály:
*A hal védelméről és a halgazdálkodásról szóló 2013. évi CII. törvény
Forrás: Nébih

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Réti csíkot fogtak a Balatonban

Védett halfajt fogtak a Balatonon

Rigó Alex jóbarátjával, Czakó Péterrel már számos helyre utazott el horgászni. Olyannyira szenvedélyük a horgászat, hogy ketten egyéni szervezéssel, segítség nélkül még Olaszországban is jártak: a Pó folyón eredményesen horgásztak szürkeharcsákra.

Védett halfajt fogtak a Balatonon. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Régi álmuk vált valóra júliusban. Egy egész éjszakát kint akartak tölteni a Balatonon. A pergető horgászok közé sorolják magukat, akik a különféle csalihalakkal és wobblerekkel a ragadozóhalakat űzik.

Alex és Péter, egy olaszországi szürkeharcsával. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Rengeteg szervezés, és anyagi befektetés után Balatonalmádiba találták magukat, Pestről viszonylag könnyen eljutottak az északi partra. Előzetesen felvették a kapcsolatot egy hajókölcsönző céggel, akiktől egy faladikot béreltek. Az északi parton egy védett, kevésbé ismert kikötőből már a kijutás is nehéznek bizonyult, mert a Balatonban idén kevesebb a víz. Az evezés nem ment, ezért helyenként gyakorlatilag kitolták magukat a náddal körülvett, szűk csatornából. Még késő délután volt, amikor a parttól már több száz méterre intenzíven pergettek. Legnagyobb meglepetésükre hirtelen elkezdődött a viharjelzés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetésére náluknál jóval nagyobb hajók, vitorlások azonnal reagáltak, és indultak el a part irányába. A Balaton pillanatok alatt kiüresedett. A vízirendőrök a bizonytalankodókat is utasították a tó azonnali elhagyására. A fiatal horgászok ezért a nádfal mellé horgonyozták le magukat, közvetlen a kikötő bejárata mellett. „Jött egy gyenge kis szél – majd mintha lekapcsoltak volna egy villanyt, hatalmas vihar csapott le a Balatonra. Félelmetes volt megélni, amit eddig mi még soha nem tapasztaltunk. Annak ellenére, hogy a part mellett horgásztunk, megéreztük a veszélyt. Akkora szél volt, esővel, hogy a wobblert el sem lehetett dobni. Fizikailag képtelenség volt horgászni. Ekkor úgy döntöttünk, hogy visszahúzódunk a partra, alszunk egy kicsit, amíg a vihar lecsendesedik.  Megállapodtunk, hogy hajnali háromkor folytatjuk a horgászatot: a körülmények továbbra sem voltak optimálisak, de legalább nem voltunk közvetlen életveszélyben.”

(Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Mindent megpróbáltak, váltogatták, cserélték a különböző méretű alakú, színű csalikat, de a próbálkozásuk kudarcba fulladt. Az összes szervezést, befektetést, terveket a balatoni vihar gyakorlatilag elsodorta. Miután elfogadták, hogy ezúttal a Balaton nyert és nekik ma nem jut semmi, visszaindultak a csónakkikötőbe. Lelkiekben már a Budapest felé tartottak, amikor a legnagyobb meglepetésükre egy hosszúkás kis hal bukkant fel előttük a sekély vízben. Azonnal előkerült a szák, és az érdekes és ritkának tűnő halat kiemelték. Legnagyobb meglepetésükre egy réti csík pislogott rájuk, amely béllégzésre is képes. A csík a légköri oxigént is feltudja használni. A levegőt lenyeli, és a beleiben található hajszálerekbe szívódik fel az oxigén. Vélhetően a vihar felkavarta a szűk csatornában az iszapot és ott, azon a szakaszon oxigénhiányos állapot alakulhatott ki. A nagy vihar emellett oda is csaphatta valamihez. A halat sokáig próbálták feléleszteni, majd úgy döntöttek, hogy a nyílt vízfelületen jobb helyre kerül. A védett hal kifejezetten jól reagált a két horgász segítségnyújtására. Egy gyors fénykép elkészítése után, miután már jobb állapotban  a vízbe került, azonnal elúszott a Balatonban.

Vihar előtti csend a Balatonon. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

„Bár pergetve nem jártunk sikerrel, nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy egy ilyen védett vadvízi halat  kifoghattunk a Balatonból és sikerült megmentenünk.” A két fővárosi horgász kalandjuk után arra kér mindenkit, hogy vegye komolyan a viharjelzést és azonnal hagyja el a Balatont, mert beláthatatlan következményekkel járhat egy hirtelen vihar –  zárta beszámolóját Rigó Alex pergetőhorgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Rigó Alex

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom