Keressen minket

Horgászat

Ismerjük meg a kukorica wobblert!

Közzétéve:

Hazánkban az elmúlt években elképesztően megnőtt a horgászok száma. A tavalyi 700 ezerről idén már meghaladta a 800 ezer főt. Ez, egyúttal azt is jelenti, hogy egyre kreatívabb horgászok bukkannak fel szinte a semmiből, új gondolatokat formálva szellemi termékké, mint Makara Zoltán, aki szabadidejében, -munkája mellett a saját műhelyében,- teljesen önállóan wobblereket készít . A feltalálót kérdeztük a „woodcorn” fantázia nevű kukorica wobbleréről.

Makara Zoltán készítette el a fényképen látható kukorica wobblert. A fából készült műcsali teszteredményei várakozáson felül teljesítettek. (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

Kérlek mesélj magadról és az új wobbleredről!

Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttem fel. Már gyerekként vonzott a horgászat, imádtam minden percét. Ez a szerelem most is tart, sőt talán egy picit sok is. A Tiszán, a Zagyván kezdtem el horgászni. Folyamatosan figyeltem a természetet, a halakat, a flórát és a faunát. Mindig összefüggéseiben szerettem megérteni a világot. Nagyapámtól rengeteget tanultam, aki a horgászat mellett vadászott is, igazi természetbúvár volt. Középiskolás koromban, Szolnokon, víz- és környezetvédelmet tanultam. A békés halak mellett mindig is érdekelt a ragadozóhalak világa. Sokszor figyeltem a csukákat, domolykókat, jászkeszegeket, hogyan üldözik a bogarakat, apró halakat. Mindig azt próbáltam megérteni, hogy milyen csalik váltanak ki kapóreflexet a halakban. Szín vagy mozgás? Vagy mindkettő egyszerre? Amikor körülbelül 15-16 éves voltam, egyszer csak kipattant a fejemből, hogy miért nem készítek magamnak saját wobblereket.

Teljesen magamtól elkezdtem fúrni, faragni, majd sok-sok munkaóra elteltével megszülettek az első műcsalijaim. Ezek akkor még prototípusok voltak, de azóta is büszke vagyok rájuk.

Makara Zoltán csak és kizárólag prémiumfestékeket használ fel a wobblereihez. (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

Az első wobblereim kezdetlegesek voltak. A 90-es években nagyon kevés alapanyag közül lehetett választani. Az első működő wobblereimet poliuretán habból készítettem el. Az akadók miatt, az első példányok a Zagyva medrében fejezték be pályafutásukat. Azonban ez sem szegte kedvem a wobblerek készítésében, tovább folytattam a kísérletezést.

Makara Zoltán  lépésről-lépésre mindent egyedül készít. Minden wobblere egyedi, kézzel előállított termék (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Közben jó pár-év eltelt. Informatikus lettem, de a hobbim soha nem hagyott nyugodni. A halak és a horgászat szeretete a minden napjaim része lett.

Makara Zoltán műhelyében született wobblerek… (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

Nagyon sokat köszönhetek Kardos Zoltán Pálnak. Zolival kollégák voltunk, kiderült, hogy mindketten szeretünk horgászni. Zoli megszállott pergetőhorgászként rengeteg információval látott el a budapesti pergető horgászattal kapcsolatban, illetve megtanított a wobblerkészítés alapvető fortélyaira. Olyan intézményi háttértudást kaptam tőle, mint például: milyen alapanyagokat szabad csak felhasználni, hogyan kezeljük a wobblerek felületét, és milyen festékeket használjunk. Én például csak uv álló festékeket használok, prémium minőségben. Kizárólag olyan anyagokat, amelyek már a külföldi festékiparban is bizonyítottak. Megközelítőleg 60 különböző festékem van a műhelyemben. Bármilyen színt, színárnyalatot meg tudok alkotni a megszületendő wobblereimnek. A közösségi médiának köszönhetően elkezdtem másoktól is autodidakta módon tanulni. Felnőtt fejjel, professzionális szinten újra belevágtam a wobblerkészítésbe.

Makara Zoltán egy szép csukával. (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

Az egyik hétvégémen, amikor a műhelyben voltam és dolgoztam, hirtelen a semmiből egy új gondolat pattant ki a fejemből. Kaptam a hírt, hogy egyik kedves ismerősöm, Móri István késő ősszel twisterrel pontyot fogott. Elgondolkoztam… Akkor miért ne lehetne pergetve műkukorica-csalival is megtenni ugyanezt. Ekkor megszületett a kukorica-alakú wobbler ötlete. FÁBÓL!!! Ami annyira felcsigázott, hogy azonnal el is kezdtem megvalósítani. Az alapvető koncepció az volt, hogy az összes hazánkban megtalálható halfaj találkozott már kukoricával a tavakban és folyókban egyaránt. Egy közkedvelt csali, főleg a békés halak számára. Időnként, talán a véletlennek köszönhetően, ragadozóhalakat is fogtak már meg evvel a csalival.

Az ötlet után nem sokkal, már a kezemben is tartottam a „woodcorn”, azaz a fakukorica műcsalimat, amit eddig még nem láttam soha senkinél. Én vagyok az első, aki ezt kitalálta.

Korábban elkészült wobblerek uv fényben.. (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

Móri Istvánnal felvettem a kapcsolatot. A FEHOVA-ra elvittem neki a fából készült műcsalijaimat, hogy horgásszon vele és ossza meg velem a tapasztalatait. István professzionális pergetőhorgász, nagyrabecsült, ismertnek számít hzaánkban. Számos videót-, tesztet készít, kiemelkedő tudással rendelkezik. Ismeri a halak szokásait. Tudja mi a megfelelő taktika, csalivezetési stílus, amivel be lehet csapni a halakat.

Úgy gondoltam, hogy Ő képes lesz életre aktivizálni az ismeretlen vízivilágot a kukorica alakú wobbleremmel. István örömmel fogadta a megkeresésemet, annál is inkább, mert szeret horgászni egyedi készítésű, kreatív műcsalikkal. Elmondhatom, hogy a legjobb kezekbe került a woodcorn.

A fából készült kukorica wobbler, a “woodcorn”. (Kép: Makara Zoltán – Agro Jager News)

A műcsalit először a Sió-főcsatornán tesztelte le. Olyan jól sikerült az első horgászat, hogy még István is meglepődött az eredményen. A csali iránt főleg a domolykók érdeklődtek, de István elmondta, hogy a balin-, jászkeszeg-, de még a ponty- és amurhorgászatban is lát benne fantáziát.

Egyre többet hallani az éghajlatváltozásról és a vizek romló minőségéről. Az új szabadalmammal szinte nincs környezeti terhelés. A szintetikus műanyagokhoz képest, a „woodcorn” ökológiai lábnyoma minimális.

Nagyon sok horgász érdeklődött már, hol lehet kipróbálni, megvásárolni a termékemet. Mindenkitől türelmet szeretnék kérni, a gyártása folyamatban van. A közel jövőben az Agro Jageren fogunk hírt adni a további részletekről – zárta beszámolóját Makara Zoltán wobbler készítő specialista.

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képeket készítette: Makara Zoltán

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Horgászat

Öt tonna angolnát fogtak

Csempészeket fogtak spanyol és francia rendőrök

Published

on

Spanyol és francia rendőrök közösen csaptak le nemzetközi csempészhálózatok csoportjaira, és lefoglaltak 5 tonna üvegangolnát, melynek feketepiaci értéke meghaladja a 30 millió eurót. Az európai angolnák fiatal példányainak kilójáért már 7 ezer eurót is megadnak ázsiai tenyésztők, és ennél jóval többet a vendéglők.

Fotó: Rendőrség

A biológusok már a 80-as években megkongatták a vészharangot, hogy a folyók túlhalászása, szennyezése, savasodása és vízerőművek létesítése miatt végveszélybe került az európai angolna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2009-ben vett fel a kihalással fenyegetett fajok listájára. Azóta sok országban kvótákkal védik a halászatát, és 2010-ben az Európai Unió tagállamaiban betiltották az exportját, amitől még magasabbra szökött a feketepiaci ára. Ázsia keleti és délkeleti felén az angolnatenyésztők ma már 7 ezer eurót, azaz több mint 2,8 millió forintot is megadnak egyetlen kiló európai üvegangolnáért. A vendéglők ennek a többszörösét fizetik nekik a vágykeltőként is számontartott hal kifejlett példányaiért, melyek nyersen, főleg szusiként feldolgozott változata a luxusvendéglők egyik legnépszerűbb és legdrágább előétele.

Több bűnözői hálózat is specializálódott európai angolnák Ázsiába, főleg Kínába csempészésére. Ezek között kis csoportok is vannak, de egyvalamiben mindannyian megegyeznek: bőröndökbe rejtve viszik ki a vén kontinensről a faj fiatal, apró méretű képviselőit, az úgynevezett üvegangolnákat. A nagyobb bűnszervezetek tagjai Európából először Afrikába – jellemzően Mauritániába és Szenegálba – csempészik az üvegangolnákat, és onnan repülnek velük Ázsiába, mert a nouakchotti és a dakari nemzetközi repülőtéren kevésbé kell a lebukástól tartaniuk. Egy ilyen bőröndbe, vízzel teli műanyag zacskókba átlagosan 30 kiló üvegangolnát pakolnak, ami azt is jelenti, hogy egy ilyen halcsempészkoffer 200 ezer eurót, azaz 80 millió forintot is érhet. A tenyésztők nyereségkulcsa hozzávetőleg tízszeres, mert egyetlen kilogramm üvegangolna kb. 3000 példánynak felel meg.

Fotó: Rendőrség

Ígéretesnek tűnik a faj megmentésére szakosodott biológusok indukált ivarérési eljárása, de a bűnözői körök továbbra is az angolnákhoz alkalmazkodnak, amelyek az Atlanti-óceán nyugati felén, az áramlatokkal szegélyezett Sargasso-tenger 200–500 méteres mélységében ikráznak. Onnan a lárvák legnagyobb tömege a Golf-áramlattal sodródik Délnyugat-Európa, onnan pedig a Földközi-tenger partvidékére, ahonnan folyótorkolatokon úsznak fel édesvizekbe. Akkor is halásszák őket, amikor ezeken a folyókon visszatérnek a tengerbe, és a zughalászat elleni küzdelmet nehezíti, hogy a csempészek jellemzően középkori módszert alkalmaznak: a halászok csónakkal viszik ki a fogást a partszakasz járművel megközelíthetetlen részére, ahol a bűnözők szamárhátra pakolva, úttalan utakon szállítják zsákmányukat a járművükhöz.

Fotó: Rendőrség

A 2010-es exporttilalom óta az Europol hangolja össze az angolnázó bűnszervezetek elleni küzdelmet, amely 2017-ben az Interpol belépésével szintet lépett. Nemzetközi együttműködés körvonalazódott, amelyben ma már több mint 30 állam vesz részt. Azóta világszerte 85 tonna európai angolnát foglaltak le, és 850 ember ellen indult büntetőeljárás, de továbbra is a spanyol és a francia rendőrök vannak a küzdelem frontvonalában. Nemrég hatalmas sikerről számoltak be, összehangolt rajtaütések során 5 tonna üvegangolnát foglaltak le, majd szakemberek bevonásával folyótorkolatok közelében engedtek vissza természetes élőhelyükre. Feketepiaci áron számolva ezzel 30 millió eurós, azaz 12 milliárd forintos illegális bevételtől estek el a bűnszervezetek. A szél-, illetve vízimalomharc folytatódik, amelyet tovább nehezít az éghajlatváltozás. Becslések szerint a 21. században legalább 75 százalékkal csökkent az európai angolna egyedszáma, miközben ázsiai vendéglőkben a mai napon is rengeteg példánya kerül tányérra.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Horgászat

Nyári horgászat a Balatonon

Published

on

Gulyás László és Táncos Roland a Balatonon horgásztak június elején. Élményeikről beszámoltak lapunknak:

Történetünk egy nyár eleji baráti nyaralással kezdődött. Június 10-én reggel indultunk útnak egy balatonfüredi apartmanba családommal, gyermekkori barátommal és természetesen az ő családja is velünk tartott.

Fotó: Gulyás László – AJN

Szinte már két héttel előtte lehetett tudni, hogy az időjárás nem kedvez a családi programoknak, ezért úgy döntöttünk, hogy a botokat semmiképpen nem hagyjuk otthon. Amíg a csajok és a gyerekek otthon traccspartiznak és játszanak, mi hajnalban kiugrunk egy nap a “tihanyi gödrösre” és megpróbálunk süllőkre vadászni. De ezt meg kellett alapoznunk, nem szeretünk úgy kiérni a horgászhelyünkre, hogy nincs csalihalunk. Első nap, egy kirándulás végeztével, úgy döntöttünk, hogy megállunk Alsóörsön kishalazni. A Vitorlás Pizzéria mellett folyik egy kis befolyó a Balatonba, úgy gondoltuk, ez lesz mi helyünk. Sajnos egy dologról mindkettőnk megfeledkezett, nem hoztuk magunkkal vödröt… Jött az ötlet vérbeli vendéglátósként, kérek egy tejfölös vödröt a pizzériából 😂 szokták mondani, a magyar ember leleményes😀 Szerencsére a vendéglátóegység nagyon jól fogadta kérésem és tudtak is segíteni. Ezután lesétáltunk a partra, ahol többen is horgásztak dobós fenekező készséggel. Mi két spiccbotot vittünk magunkkal, némi etetőanyagot és csontit. Öt perccel a horgászat megkezdése után már tudtuk, hogy szerencsés horgásztunk lesz. Közvetlenül a befolyó torkolatánál próbáltunk horgaszni, a parttól kb egy méterre. Rengeteg sügeret, küszt, gébet és még tenyeres méretű keszegeket is sikerült fognunk, természetesen a sügereket és a keszegeket visszaengedtük. A sikeres horgászat után visszaindultunk a szállásunkra, a bezsebelt csalihalainkkal együtt.

Fotó: Gulyás László – AJN

Mivel másnapra már rosszabb időt jósoltak, azért reménykedtünk benne, hogy nem fog szakadni az eső. Gyorsan el is jött a reggel, jómagam keltem fel először, izgatottan várva, mit fog szólni a horgásztársam a borongós, szeles reggelhez. Hála istennek őt sem tántorította a helyzet, gyors öltözködés, készülődés után már útra is keltünk Tihany felé. A parton autózva a tihanyi horgászbeugrók mellett, nem sokat gondolkoztunk, egy korábban már általam és párom által horgászott helyet választottam, ami ezúttal sikeresebb lett, mint azt először gondoltam. A horgászhely bal oldalán, a vízben, egy nádas helyezkedett el. Én erre az oldalra tettem ki először a bottartóimat, gondolva arra, hogy az egyik botommal a nád tövében próbálok szeremcsét. A másikkal pedig középtájt. Roland barátom természetes szintén középre és értelemszerűen jobbra dobált.

Fotó: Gulyás László – AJN

Próbálkoztunk többféle fenekezős módszerrel is, mint pl. a sima, egyszerű hurokból kötött szerelék vagy búvárúszós módszerrel is.

Mivel nagy volt a szembeszél, így a hullámok szinte teljesen feltörtek a kőgát tetejéig, sokszor még mi is kaptunk belőle. Laposan induló horgászatunk közben volt időm szemrevételezni, hogy a hullámok a küszöket teljesen kisodorták a kövek közé, gyakorlatilag egy szákkal lehetett volna meríteni belőlük.

Eközben a társam kapásjelzője csattanásig emelkedett egy laza beakasztás után, meg is lett az első szép süllőnk, majd a második is őt illette. Ezután jött az a kapás a búvárúszós botomon, ami szintén a karika csattanásával járt, de ez más volt mint a legelső. Mire odaléptem, már indult a fék. Akasztás után már éreztem, hogy megvagyok, majd egyszer csak mintha leakadtam volna. Majd újra megindult. Erőteljes rángatást éreztem, pár perc fárasztás után jött a meglepetés: egy “balatoni angolna”.

Fotó: Gulyás László – AJN

Aki már találkozott vele a horgászata során, az biztos tudja, hogy egy angolna megszákolása vicces dolog tud lenni, ha ügyetlenkedsz. Szerencsénkre mi ketten voltunk, de még ígyis megizzasztott bennünket.🙂

Írta és fényképezte: Gulyás László

 

Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Tovább olvasom