Kiemelt cikk
Földmérő technikusok végeztek a szegedi erdészetiben – További képekkel
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikumában vagy ahogyan a szakma nevezi erdészkörökben – a szegedi erdészetiben – a hetekben tették le technikus képesítő vizsgáikat nemcsak az erdészek, hanem 2025-ben, az iskola történetében először, a földmérő technikusok is, amely történelmi léptékű az iskola életében. A megváltozott jogszabályi környezet ugyanis parancsolóvá tette, hogy különösen az erdészek, hagyományos szakmai tudásuk mellett, szélesítsék ismereteiket: az erdőtervezés során akár a tervezett erdőket kitűzhessék. Ennél azonban a földmérő szakon tanuló hallgatók messzemenően szélesebb és magasabb képesítést szereztek, amely a gazdaság számos területén piacképes tudást jelent. A szegedi erdészeti a tradicionális felnőttképzésébe integrálta az új szakot és az elmúlt két év meghozta a sikert, hiszen még a vizsgabizottságot is meglepte, milyen széles körű szakmai ismeretekkel rendelkező diákok jelentkeztek a képesítő vizsgára – tájékoztatta az Agro Jagert Máhig József, az intézmény igazgatója.
Máhig József, az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Beköszöntött a nyár Szegeden is, ahol ilyen tájt sokkal csendesebb az iskola. No, nem azért, mert már itt a nyári szünet, hanem azért, mert a „nagyok” technikus minősítőznek. Az iskola életében először, a földmérés, nem csupán önálló tantárgyként, hanem önálló szakként debütált. 2025-ben, mintegy öt fő tett sikeres képesítő vizsgát. Ma már nélkülözhetetlen a földmérés az ipar és a mezőgazdaság minden szektorában, egyre inkább fel- és átértékelődik a termőföld, amellyel minden szinten intenzíven foglalkozni kell.
Máhig József igazgató számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy a földmérő képzés szervesen illeszkedik az erdészeti szakmai ismeretekhez és azt kiegészítve, komplex tudást birtokolnak a frissen végzett technikusok. A földméréssel kapcsolatos ismeretek érintőlegesen mindig is részét képezték az erdészeti oktatásnak, de a kor, a technológia fejlődése, a megváltozott jogszabályi környezet képessé tette a változások iránt mindig is fogékony iskolát, hogy önálló szakként is akkreditálja. A részletekről Máhig József mesélt lapunknak.
A technikus képesítő vizsga előtti pillanatok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Hogyan fogalmazódott meg a földmérőképzés akkreditálása? Milyen úton vannak most túl?
Az erdészképzés történelmi időket élt át és egyben élt meg, hiszen az uniós csatlakozás után különféle jogszabályok sora rendelte el, hogy erdőt kell telepíteni. Ha valamiben létezik kontinuitás, akkor ebben biztosan megtalálhatjuk. Ez ma sem változott és az Európai Unióban nagy arányú erdősítéseket kérnek: irányelvekkel határozzák meg, mely tagállamoknak, milyen feladatai vannak. Ebben a sorban Magyarország is jelentős vállalásokat tett és soha nem látott kihívásokat kell az erdészszakmának teljesíteni. Nyújtja a tenyerét az ipar, védeni kell a településeket, miközben a természetvédelem, a vízügy és persze a mezőgazdaság is kéri, hogy igényeiknek, gazdálkodásuknak megfelelően, azt támogatva, tervezzünk erdőket, tűzzük ki és valósítsuk meg. Napjainkban érezzük igazán, hogy a digitalizáció körülölel bennünket és már nem volt elég az a tudás, amit a képzésünkbe építve, ha kellett hagyományos földmérő eszközökkel, az erdészeink meg tudtak valósítani. Ma már centiméter pontosságot követelnek meg nemcsak a tulajdonosok, hanem a beruházók és a különféle hivatalok is és láthatjuk, hogy a földtulajdonjog talán a legfontosabb lett az agrárszektorban is. Különféle támogatásokat kötnek hozzá és el kellett gondolkoznunk azon, hogy használható tudást adjuk a diákjainknak. Ezért döntöttünk úgy, hogy elindítjuk a földmérő technikus képzésünket.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
A technikus képesítő vizsga komoly mérföldkő a diákok életében. Szakmai elismerését pedig, az erdész szakma adja. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Említette, hogy földmérést eddig is tanultak az erdésztechnikusok. Hogyan működött ez? Mennyiben tudták tovább vinni az alapokat?
Hosszú évtizedekig oktatta Medvecz Gábor, az Erdőrendezés című tantárgy keretében a földmérést. A régi erdésztechnikusok emlékeznek még rá, hogy közel egy évig sajátíthatták el a földmérési ismereteket, amelyeket jó ideig el is fogadott a kamara s azok a szakemberek, akik itt végeztek, egy ideig földmérők is lehettek. Azonban a földmérési ismeretek egyre inkább kitágultak s olyan igények jelentkeztek, hogy az erdésztechnikus oklevéllel egy idő után már nem lehetett betölteni ezeket a feladatokat. Úgy éreztem, hogy ezzel a képzéssel régi, de hiánypótló oktatás tér vissza az erdészeti falai közé. Az alapok azonban ma már kevesek voltak, hiszen olyan változásokat élt meg a szakma, amit csak magasan kvalifikált szakemberekkel tudunk megoldani!
Vizsga előtti pillanatok: Máhig József, az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója diákjai körében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Ha jól értem akkor bővült a tanári kar? Kik segítettek egyáltalán a tantervet összeállítani? Honnan érkeztek az oktatók?
A szegedi erdészeti, ahogy a szakma ismeri, mindig híres volt arról, hogy a szaktanárok gyakran még doktori, PhD fokozattal is bírtak. Számos esetben erdőmérnök tanáraink a szakmában is elismertek voltak s volt idő, amikor a legjobbakat hívták meg a képzésbe, a tanári karba. Úgy gondolom, ez fektette le annak az alapjait, hogy a szegedi erdészeti a szakma krémjét adta. A szakmai tárgyak mellett a reálképzésben is erősnek számítunk és az élet bármely egyetemén megállták, megállják a helyüket a történelem, a vegyészet avagy a jogtudomány területén is a szegedi erdészek.
A tételhúzás kötelező! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Ahhoz azonban, hogy beindítsuk ezt az új szakirányt, bővíteni kellett az oktatóink körét. Megkerestük a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kart, ahonnan a legújabb térinformatikai képzéssel, ismeretanyaggal érkeztek az egyetemi tanárok és beszálltak ebbe a középfokú képzésbe. Már az első évben láttuk, hogy az egyetemi katedráról érkező oktatók, olyan elánnal vágtak bele, hogy a felnőttképzésre jelentkező diákjaink, akik döntően egyetemi végzettséggel, vagy több diplomával, sőt doktori fokozottal is bírnak, arról számoltak be, hogy bár középfokú képzésre jelentkeztek, de olyan tudásanyaggal, napi feladatokkal, beadandókkal kell készülniük, hogy ilyen képzéssel általában egyetemen szoktak találkozni. Mi, itt, Szegeden, ebben hiszünk és az elmúlt, mondhatom hét évtized alatt mindig arra törekedtünk, hogy mindazok, akik rögtön elhelyezkednek, mind pedig azok is, akik tovább tanulnak, megállják a helyüket. Ennek az oktatási színvonalnak a felépítése és megtartása igazolja, hogy jó az irány, mert iskolánk megannyi vezetőt adott, mind állami, mind pedig magánszektorban, hogy erre a régi, de a mai tantestület is büszke lehet. Ezt a követelményrendszert integráltuk a földmérő képzésünkbe s láthatjuk, hogy a kormányhivataloktól a magánszektorig igény mutatkozik a földmérő képzésre
Bepillantás a képesítő vizsgába. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Lehet azért tudni, hogy kik oktatnak itt, az erdészetiben, Szegeden?
Dr. Mucsi László, Dr. Szatmáry József, Dr. Tobak Zalán továbbá Milos István és ifjú Milos István. Ők azok, akik a gerincét adják a képzésnek. Felsorolni is nehéz, hogy milyen területeken követelik meg a földmérést, hiszen a képzés messze túlmutat az agrárium területén és a diákjaink bárhol megállják a helyüket. Ebben megerősített Dr. Tobak Zalán PhD., aki a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és informatikai Kar Légkör- és Téradattudomány Tanszék egyetemi adjunktusa is. Kutatási területe a GIS, hiperspektrális távérzékelés, kisgépes légifelvételezés, valamint a városi területek vizsgálata távérzékelés módszereivel. A képesítő vizsgára magam is beültem és megtekintettem a diákok vizsgaelőadását. Hozzá kell tennem, hogy megdöbbentő felkészültséggel és igényességgel készültek, állították össze az előadásokat. Biztos vagyok benne, hogy az egyetemről érkezett oktató-kutató tantestülettel olyan irányba fordul a szegedi, középfokú képzés, amely messze túl mutat a kor követelményein. Ehhez azonban szükség van egy olyan nyitott egyetemi oktatói körre, akik, ha úgy vesszük, lehajolnak a technikumhoz, miközben a diákoknak vállalnia kell azokat a többletkövetelményeket, amelyek bár magas színvonalat képviselnek, de szükségesek ahhoz, hogy a szegedi képzés ne egy holt anyagot oktató intézmény legyen, hanem kiemelkedve, vezető tudást adjon.
Rendben lesz ez így? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Hagyomány Szegeden, hogy messziről, akár határainkon túlról is érkeznek diákok. Most ezzel hogy állunk?
Személyes kihívásnak vette egy időben az erdőmérnök tanári csapatunk a Szente-Égető-Medvecz-Zsibók, hogy ne csak a szegedi, az alföldi, az ártéri erdők telepítéséhez, tervezéséhez, fenntartásához értsenek a diákjaink, hanem az ország összes termőhelyén jól és sikeresen tudjanak dolgozni, megélhetésüket megteremteni, arra a tudásra alapozva, amit itt Szegeden adunk. Szeged, a Szegedi Egyetem kapu Szerbia, Vajdaság, avagy a Délvidék felé, de karnyújtásnyira van Románia, a Partium és Erdély. Az erdésztechnikus oklevéllel, ahogy korábban már említettem, a vadgazdálkodásban is el lehet helyezkedni, miközben a földmérő képzésünk már messze túl mutat az agrárium határain, miközben egyáltalán nem távolodik el az erdészettől. Nappali képzésünk nyitott, ahogyan a felnőttképzés is. A térinformatika nem ismer határokat és jelenlegi tudásunk szerint sem látjuk, hogy mik lehetnek a határai ennek a képzésnek. Újabb és újabb fejlesztések és folyamatosan változó mind hazai, mind pedig európai uniós jogszabályok, amelyek mentén dolgozik a szakma. Bár kevés szó esik erről, de mind az erdész, mind a vadgazdálkodás, ahogyan a földmérés is – keresett szakmák. Ma már esetenként hiány is mutatkozik, nemcsak itt hazánkban, hanem a körülöttünk fekvő országokban. Láthatjuk, hogy az európai uniós bővítések beruházásokat, fejlesztéseket hoznak és oda is szakemberek kellenek.
A 2025-ben végzett 13/A osztály tablója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Mégis, mi a jövő? Hogyan látja?
Az erdőnevelés és az oktatás, azért hasonlít egymásra vagy egymáshoz, mert évtizedes léptékkel gondolkodnak a benne dolgozók. Nehéz megmondani, hogy mit hoz 2030, vagy 2050. A jelenkor technikai fejlődésével két dolog biztos. Az egyik, hogy a technika fejlődésével pontosabban, precízebben, gyorsabban tudunk dolgozni. A másik, hogy egyes szakmák vonatkozásában az ember sohasem lesz megkerülhető. E kettősségben emelkedik ki az iskolánk és a mögöttünk álló 70 év is a művelt, de gyakorlatorientált szakemberképzésben hisz.
Most, a vizsgák befejeztével, kicsit fellélegzik az iskola, diákjaink, szakmai gyakorlati ideiket töltik, szinte minden évfolyamban, tanulmányi kirándulásokon vesznek részt, de az adminisztráció folyamatos, hiszen szeptemberre, mire visszatérnek a diákok itt mindennek gördülékenyen kell menni.
A 2025-ben végzett 13/B osztály tablója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Mikor zárulnak a jelentkezések? Mi vár most Önökre a nyáron?
Szerencsések vagyunk, mert a szakma ismeri az erdészetit és nem ritka, hogy második, de harmadik generációs diákok is koptatják már a szegedi lépcsőket. Azt hiszem ez a legnagyobb elismerés nekünk, mert visszaadják a gyerekeiket azok, akik itt tanultak. A képzéseket azonban ketté kell választani, mert a nappali képzésünk mellett indítjuk a felnőttképzéseket mind erdész, mind földmérő szakon. Úgy tűnik, hogy slágerszakká válhat a földmérés. Ezért úgy döntöttünk, hogy 2025. augusztus 31-ig nyitva hagyjuk a jelentkezési határidőt. Az máris tisztán látszik, hogy két számítógéptermünk mellett szükségünk van egy harmadik informatikai terem kialakítására. Ebben az agrártárca is támogatja az iskolát. Bővítések, beruházások, pályázatok előkészítése kíséri az új szak indítását. Rengeteg feladat, kihívás elé állított bennünket a 2024/2025-os tanév, de a soha nem látott érdeklődés és igény ezeket a beruházásokat most megköveteli tőlünk – hét mérföldes csizmára váltunk. Dióhéjban, így nyár elején, ezekről tudtunk beszámolni, szeptemberre már konkrét számokkal érkezünk. Ráfordultunk a 2025/2026-os tanévre.
Írta és fényképzte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.
Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News
Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.
Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News
Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.
A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.
Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.
Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.
Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News
Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.
Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Kiemelt cikk
Megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete
Ráckevén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete.
Az egyesületnek a 12. századbeli, ráckevei kolostor ad otthont.
Ünnepi mise után a 800 éves kolostorban.
Jóbarátok, ismerősök, ahogy Dejan Dzakula szokta mondani: “A vadászat összeköt!”.
Az Agro Jager News már 16 nyelven olvasható!
Ráckevén derűs, napsütéses időben találkoztak a vadászok.
Újvidékről, Kasanin Dusan adományozta védőszentjük tiszteletére a képen látható ikont.
A ráckevei és a lórévi vadászok szervezték a vendéglátást.
2025. őszén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete, melynek a 800 éves kolostor ad otthont.
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
PILISI PARKERDŐ: Az UNESCO kihirdette a Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítését
Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!
Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt.
Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes
Bioszféra-rezervátumok
Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.
A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:
A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.
A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.
Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.
Hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése
A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.
A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.
Magyarország legrégebbi vadászati portálja. Tartalmak 1999-től!
A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei
A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:
– Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
– Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
– Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
– Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
– Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
– Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.
Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.
– Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén.
– Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
– Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
– Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
– Új közös pályázati programok előkészítése.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.
Pilisi Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!
Megemlékezés Fekete István házasságkötésére Bakócán
POLICE: Lekapcsolták őket
Remegő kezek…
Őzet mentettek a veszprémi zsaruk
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
