További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
2017. március 21-én Egerben jelentette be a Hungarikum Bizottság, hogy a 9 magyar kutyafajtát a hungarikumok sorába emelték. A magyar ebfajták tenyésztésére vonatkozó szabályokat az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet és az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019 (IX.25) szóló AM rendelet tartalmazza. Magyar ebfajtának – az AM rendelet 18. számú melléklete alapján – a következő ebfajták minősülnek.
2017. március 21-én Egerben jelentette be a Hungarikum Bizottság, hogy a 9 magyar kutyafajtát a hungarikumok sorába emelték. A magyar ebfajták tenyésztésére vonatkozó szabályokat az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet és az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019 (IX.25) szóló AM rendelet tartalmazza. Magyar ebfajtának – az AM rendelet 18. számú melléklete alapján – a következő ebfajták minősülnek.
Új magyar fajta a láthatáron?
2019-ben a magyar fajták fajtagondozó egyesületei, az Agrárminisztérium segítségével, génmegőrzési pályázatot nyertek. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) koordinálásával a pályázati forrás egy részét az el nem ismert fajták feltérképezésére fordították, és találták meg a sinkát. A bizottság azon dolgozik, hogy először nemzeti szinten ismerjék el új fajtaként. Ennek alapja a fajtastandard kidolgozása, amely részletesen leírja a sinka küllemét és jellemét, majd a MEOESZ-nek kell elismerni, végül fajtajelöltként az Agrárminisztérium megfelelő bizottságához felterjeszteni. Amennyiben mindhárom folyamat sikeres, tízedik magyar fajtaként megkezdődhet a sinka hosszadalmas tenyésztési programja.
Felelős állattartás
A 9 magyar kutyafajtának jelenleg 12 államilag elismert tenyésztő szervezete van. Az elismerésükhöz szükséges tenyésztési programjuk része a tartási körülmények meghatározása, figyelembe véve az adott fajta igényeit. A kutyatartás általános szabályairól és a felelős kutyatartásról a Nébih kiadványai között is olvashatóak hasznos információk.
Az adventi a felkészülés időszaka. Ennek szellemében készüljünk fel arra is, hogy állataink számára, akikért felelősséget vállaltunk, minden nap ünnep legyen. Mindig felelősen döntsünk, akkor is, ha tenyésztőtől vásárolunk vagy, ha menhelyről fogadunk örökbe kutyát.
Fajtaleírások
Rövidszőrű magyar vizsla
Ősei a vándorló magyar törzsekkel együtt kerültek hazánkba. A magyar vizsla sokoldalúan használható vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki.
Elegáns megjelenésű, értelmes, barátságos, kiegyensúlyozott, sportos kutya. Mezőn, erdőben és vízben egyaránt használható. A következő tulajdonságok jellemzik: kiváló szaglás, határozott vadmegállás, kitűnő apportkészség, az úszónyom célratörő, a víz szeretetével párosuló követése. A nehéz terepet és a szélsőséges időjárási viszonyokat egyaránt jól tűri. Munkabíró vadász munkakutya minőségében a lövéstől és a vadtól való félelem, a vadmegállás, illetve az elhozási készség hiánya éppúgy nem kívánatos, mint a vízszeretet hiánya. Problémamentes természete és alkalmazkodóképessége miatt lakásban is könnyen tartható, népszerű családi kutya. Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Magyar Vizsla Klub Egyesület és az Országos Vizsla Klub.
Drótszőrű magyar vizsla
A „drótos” története körülbelül az 1930-as évek táján kezdődött. Ekkor merült fel a gondolat – leginkább a vadászok köreiben -, hogy a rövid szőrű magyar vizsla kiváló képességeit felhasználva és megőrizve, a téli nagy hideget még jobban elviselő fajtát hozzanak létre. Egy egyszínű barna drótszőrű német vizsla kannal fedeztettek két, nagyon jó származású és jól dolgozó rövidszőrű szukát, majd ezeket a kölyköket szelektálva – volt közöttük sárga, meg barna is – és egymás közt párosítva született meg az első bemutatott „sárga drótszőrű vizsla”. A fajtát végül is az FCI (Fédération Cynologique Internationale) 1966-ban elismerte önálló magyar kutyafajtának. A fajta népszerűsége csak lassan növekszik, elsősorban vadászok tartják.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyarországi Drótszőrű Magyarvizsla Tenyésztők Egyesülete.
Komondor
Ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutyafajta. Ősi változata minden valószínűség szerint a vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.
Nagytestű és erős felépítésű fajta. Egyedülálló külleme, méltóságteljes viselkedése a szemlélőben tiszteletet és csodálatot, esetleg némi félelmet ébreszt. Természeténél fogva nem kedveskedő. Robusztus testét mindenütt nemezesedésre hajlamos, gubancos, dús, hosszú szőrzet fedi. Szőrzete csontfehér színű.
Gazdasági haszonállatok, vagyontárgyak, ház őrzése-védése közben rendíthetetlen bátorságot mutat, hang nélkül, vakmerően támad. Az általa védett területet a sajátjának tekinti, arra idegen élőlényt nem enged be. Bizalmatlan alaptermészetű. Nappal szívesen fekszik úgy, hogy területét ellenőrizni tudja. Éjjel éberen figyelve őrködik.
Bár megváltozott a komondor funkciója illetve nagy többségében tartási helye, ezzel együtt viselkedésében pozitívan alkalmazkodik a XXI. század igényeihez. Lakóházak védelmére, városi udvarok őrzésére kiválóan alkalmas.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Hungária Komondor Klub Egyesület.
Kuvasz
Ősi magyar pásztorkutya. Elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a ragadozó vadállatok és a rablók ellen. Fejlett vadászösztönét felismerve, előszeretettel alkalmazták vadászatra is. A pásztorkodás megszűntével eredeti alkalmazása is csökkent, bekerültek a falvakba és a városokba is.
Erős, hullámos szőrű, nagytestű fajta. A szőrzet színe fehér, elefántcsont fehér megengedett.
Megvesztegethetetlen, bátor, gazdájához hűséges, kitűnő ház- és területőrző, emellett sportkutyának, családi kutyának, kísérő kutyának is kiváló. Sokoldalú kutya, 2018. márciusban elindult „Kuvasz a Polgárőrségben program”-ban is képviselteti magát.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület.
Pumi
A XVII-XVIII. században Magyarországon alakult ki a helyben található terelőkutyák, valamint az országba bekerült német és francia felálló fülű, terrier jellegű terelő és kísérő ebek kereszteződése folytán. A XX. század eleje óta önálló kutyafajtaként jegyzik.
A pumi közepesnél kisebb testű, nagyon élénk vérmérsékletű, bohókás megjelenésű, terrier jellegű pásztorkutya.
Több színváltozata előfordul:
A pumi alapvető feladata a terelés volt, akár több száz állatból álló nyájat, csordát is képes önállóan kezelni. Vakmerően bátor, ezért kiválóan alkalmas a nagyobb állatok terelésére is. Nyughatatlan vérmérsékletű, nagy munkakedvvel megáldott, rendkívül élénk terelő eb. Jó szimatú. Dúvad és rágcsáló irtására igen bevált. Házőrzésre – jelző kutyaként – kiválóan alkalmas. A luxustartást is jól bírja. Nagy mozgásigényű, kitűnő kísérő és sport kutya.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Magyar Pumi Klub és a Nemzetközi Pumi Egyesület.
Puli
Ázsiai eredetű, közepes testű magyar terelő pásztorkutya. Ősi változata minden valószínűség szerint a vándorló nomád pásztorkodással foglalkozó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.
Élénk vérmérsékletű, rendkívül tanulékony. A fajta különlegessége a szőrzet. A szőrköntös a kölyökkori hullámos, csigás lefutásból a felnőttkori nemezek, zsinórok és szalagok kialakulásáig több változáson megy át.
Többféle színváltozata van:
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Hungária Puli Klub és a Magyar Puli Klub.
Mudi
A fajta a XVIII-XIX. században alakult ki, valószínűleg magyar és különböző német állófülű juhászkutyák spontán keveredéséből.
A mudi terelőkutya. Bátor viselkedése miatt a pásztorok körében a nagyobb testű vagy nehezen kezelhető állatok terelésére is igen kedvelt. Még vaddisznó-vadászatra is használják. Kiváló házőrző és kísérőkutya. Kábítószer keresésére is alkalmas, őrző és jelzőkutya. Kiválóan alkalmas sportolásra, agilityre is. Többféle színváltozat elfogadott.
A viszonylag rövid szőre és alkalmazkodó képessége miatt lakásban is probléma nélkül tartható.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Fényes Mudi Klub és a Magyar Mudi Egyesület.
Magyar agár
Eredete a honfoglalás korához vezethető vissza, az ásatásoknál talált koponyacsontok is ezt igazolják.
Vadász- és falkaeb, amely szemre vadászik, mindazonáltal szaglása figyelemreméltó. Pályaversenyzésre és coursingra (műnyulas versenyzés) kiválóan alkalmas, különösen hosszabb távon vált be. A fajta eredeti tevékenységi körét, amely évezredeken át biztosította számára az ember támogató együttműködését, elvesztette. Azt a vadászati stílust (nyulak, apróvadak, őzek elejtése), amelyre szelektálták az európai törvényhozás tiltja.
Megjelenése erőt sugárzó, erős csontozatú, jól izmolt, elegáns. Kissé tartózkodó természetű, értelmes, intelligens. Nagyon jó kísérő- és hűséges jelzőkutya. Minden ismert agárszín és színkombináció elfogadott.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyar Agár Fajtagondozó Egyesület.
Erdélyi kopó
Ősi magyar kutyafajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad – régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad – róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. A XX. század elején az erdélyi kopót csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában.
Közepes termetű kopófajta. A kopó szőrének alapszíne fekete. Cserszínű jegyek (pont formájában mindig található a szemboltíven) és fehér jegyek vannak rajta. Jóindulatú, bátor, kitartó. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor határozott, temperamentumos. Igénytelen, a szélsőséges időjárást is bírja. Vadászatokon kitűnően hajt és állít, utánkeresésre, vércsapázásra is kiválóan használható.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub.
A fent ismertetett kilenc magyar ebfajtára vonatkozóan a 2020. december 12-én megjelent rendelet (a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről szóló 43/2014. (XII. 29.) FM rendelet módosításáról szóló 62/2020. (XII. 12.)) alapján az ebtenyésztők a kedvezményes szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet – 2021. január elsejétől – nyújthatnak be annál a tenyésztőszervezetnél, amelynél a tagsági jogviszonyuk fennáll.
A kiállított származási igazolások után igénybe vehető támogatás vélhetően elősegíti a nemzeti kinccsé nyilvánított ebfajták, mint állatgenetikai erőforrások megőrzését, fenntartását és tenyésztését.
Forrás: NÉBIH
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV