Keressen minket

Mezőgazdaság

Az EU engedélyezte élelmiszerként a lisztkukac lárváját

 Az EU nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszert, teret engedve az entomofágiának, azaz a rovarfogyasztásnak: a szárított tenebrio molitor (közönséges lisztbogár) lárva mostantól az EU területén is forgalomba hozható, biztonságos új élelmiszernek számít. Lárvaburger, molitorszendvics, kukacmuffin – lehet, hogy a nem is olyat távoli jövőben, a világ nem is egy távoli szegletében, hanem Európában mindennaposak lesznek az ehhez hasonló ételek.

Közzétéve:

 Az EU nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszert, teret engedve az entomofágiának, azaz a rovarfogyasztásnak: a szárított tenebrio molitor (közönséges lisztbogár) lárva mostantól az EU területén is forgalomba hozható, biztonságos új élelmiszernek számít. Lárvaburger, molitorszendvics, kukacmuffin – lehet, hogy a nem is olyat távoli jövőben, a világ nem is egy távoli szegletében, hanem Európában mindennaposak lesznek az ehhez hasonló ételek.

EU nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszereket.. (Kép: Europapont.hu)

De miért?

A rovarfogyasztás – bár a világ több részén bevett szokásnak számít – európaiként meglehetősen furcsa, sőt, sokaknak egyenesen undort keltő szokásnak tűnik. A lisztbogár emellett eddig leginkább csak a kamra elfeledett lisztjeiből, a madáretetőkből, terráriumokból vagy pecás szettekből lehetett ismerős. Mégis számos forrás a jövő egyik legjobb üzleti befektetésének tartja, hatalmas piaci potenciállal. De mi szükség van erre?

Mert fenntartható…

Ismert, hogy a nagyipari mezőgazdaság – benne a hústermelés – jelentős mértékben járul hozzá az üvegházhatású gáz-kibocsátáshoz, ezért a világ minden táján, az EU-ban is keresik a mezőgazdaság, az emberi és állati élelmezés minél kevésbé környezetkárosító alternatíváit. Ilyen megoldás lehet a rovarok bevonása az emberi élelmezésbe, mivel a rovartenyésztésnek a hagyományos állattenyésztéssel szemben jóval kisebb a környezeti terhelése. Egy kapcsolódó tanulmány alapján a rovarokból nyert fehérje előállításához kevesebb károsanyag-kibocsátás kapcsolódik: a rovarok által kibocsátott gázok, élelmezésük, feldolgozásuk és a boltokba szállításuk is kisebb kibocsátással jár, a tenyésztésükhöz pedig kevesebb földhasználat és víz szükséges. Ugyanakkor a fejlődésükhöz szükséges hőmérséklet fenntartása miatt hasonló mennyiségű energiát igényelnek, mint a sertések – de összességében még így is jóval kevésbé terhelik meg környezetünket, mint a hagyományos élelmezési célú állattartás.

Ráadásul a rovarok más mezőgazdasági folyamatokból származó szerves hulladékanyagokkal táplálhatók, és nagyon hatékonyan nyerik ki a fehérjét a hulladékból, ez pedig kiemelkedően fenntartható takarmányelőállítást eredményez.

A globális felmelegedés potenciál alakulása a vizsgált termékeknél (lárva, tej, sertés, csirke, és marha esetében (Ábra: Europapont.hu)

…mert kitűnő fehérjeforrás…

A Föld folyamatosan növekvő lakosságának élelmezése, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása egyre nagyobb kihívást jelent. Az állati fehérje iránti kereslet 2050-ig között várhatóan 70-80%-kal nő, miközben a jelenlegi állattenyésztési ágazat már most is jelentős környezetkárosodást okoz. A rovaroknak ugyanakkor arányaiban kiemelkedő a fajlagos fehérjetartalmuk, jóval magasabb, mint sok más közkedvelt fehérjeforrásunknak. Míg a közönséges lisztbogár lárvája átlagosan 56–61 százalék nyersfehérjét tartalmaz, addig ez 20% körül mozog a csirke-, sertés- vagy a marhahús esetében. A rovarok emellett veszteségmentesen feldolgozhatók: a lisztbogarat teljes egészében emberi fogyasztásra szánják, és nem távolítják el semmilyen részét sem.

…mert termelése gazdaságos

Mivel a lisztkukacok, és általánosságban a rovarok tenyésztése jóval kevesebb földterületet, takarmányt, vizet és táplálékot igényel – ráadásul ezek egy része mezőgazdasági hulladék is lehet –, a teljes folyamat is jóval kevesebb hulladékot termel. A hozzá kapcsolódó munkafolyamatok így jóval gazdaságosabban, kevesebb befektetett nyersanyaggal és energiával megvalósíthatók, mint a hagyományos állattartás esetén.

A rovarevő az új vegán?

A rovarevés, rovaralapú élelmiszerek fogyasztása és forgalmazása – amelyre nemrégiben az EU is rábólintott – tehát nemcsak a fenyegető fehérjeválságra nyújthat megoldást, de összességében sokkal jobb a Földnek is, mint a hagyományos állattartásból származó húsok fogyasztása. Napjainkban sokan nem is feltétlenül állatvédelmi hanem éghajlatvédelmi okokból térnek át húsmentesebb életmódra: nekik hasonlóan vonzó lehet ilyen szempontból a kukacoskodás, azaz, ha áttérnek rovaralapú fehérjefogyasztásra.

Ehhez „csak” az európai emberek többségében meglévő viszolygást kell legyőzniük. De ha belegondolunk, ez talán nem is lehetetlen: korábban a belsőségek, a tengeri ételek, a rákok vagy a kagylók is sokakból visszatetszést váltottak ki, ugyanakkor mára teljesen beépültek étkezésinkbe – ehhez lehet, hogy csak idő kell. Érdekes tény az is, hogy a rovarfogyasztás korábban Európában sem volt teljesen idegen. Emellett a rovarokat nem is feltétlenül rovarformában kell majd fogyasztanunk, hiszen ahol már forgalomban van, ott sok helyen por formátumban hasznosítják (íme például egy izgalmas rovaros trüffel receptje, némi kukacporral, vagy íme a magyar Bogárétel Alapítványtól egy izgalmas lisztkukacos sodó).

Forrás: Europapont.hu

Mezőgazdaság

Segítünk eligazodni az e-GN-re vonatkozó kötelezettségek között

A NAK kiadványt készített a gazdálkodási napló kitöltéséhez

Published

on

Az elmúlt években több olyan jogszabályi és technikai változás is bekövetkezett a gazdálkodási napló papíralapú kitöltését, továbbá elektronikus feltöltését illetően, amely sokakat elbizonytalanított a saját kötelezettségeikre vonatkozóan.

Ábra: NAK

A Gazdálkodási napló vezetésére vonatkozó kötelezettség régóta része a gazdálkodók adminisztratív feladatainak, azonban az elmúlt években számtalan jogszabályi változás következett be a témát érintően. A Gazdálkodási napló alapvetően segít igazolni az olyan gazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályok betartását, mint a növényegészségügyi és növényvédelmi kötelezettségek teljesítése, a beporzók védelmének biztosítása, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program végrehajtása, továbbá az egyes műveletek rögzítése a gazdálkodó által a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatási eljárásban vállalt kötelezettségeknek való megfelelést is alátámasztja.

Papíralapon tehát már korábban is előírás volt a Gazdálkodási napló vezetése, de a jogszabályokban és támogatási feltételekben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált az előbb részleges, majd egyre bővebb elektronikus adatszolgáltatás. 2022-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal egy új rendszer fejlesztését kezdte meg, amely használatára vonatkozó előírások folyamatosan bővültek. 2023.01.01-től kezdve már 24 órán belül kellett rögzíteniük a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseiket a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak az új elektronikus rendszerben. 2023. július 1-től az adatszolgáltatás adattartalma bővült, a felületen ezt követően az e-Permetezési napló funkcionalitáson felül a növényvédő szeres kezelések mellett más, a Gazdálkodási napló műveleteinek, nitrát adatszolgáltatás adatainak rögzítése is lehetővé vált. Az elmúlt években tehát több olyan jogszabályi és technikai változás is bekövetkezett a Gazdálkodási napló kitöltését illetően, amely sokakat elbizonytalanított a saját kötelezettségeikre vonatkozóan.

Minden gazdálkodó helyzete egyedi az alap- és az általa vállalt különféle kötelezettségeket együttesen tekintve, így a jelen kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni az általános kötelezettségek terén. Kérjük, hogy minden gazdálkodó ellenőrizze a kötelezően betartandó rendeletek előírásain felül az általa vállalt pályázatok kritériumait és annak megfelelően vezesse saját Gazdálkodási naplóját. A NAK országos falugazdász tanácsadó hálózata készséggel áll a gazdálkodók rendelkezésére a felmerült kérdések kapcsán, továbbá segítséget nyújt az elektronikus adatrögzítésben egyaránt.

 

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kiemelt lehetőség a fejlődő országoknak a FAO és az AM ösztöndíjprogramja

2024. évi őszi szemeszterig 47 országból több mint 400 hallgató részesült ösztöndíjban.

Published

on

A FAO és a magyar kormány megállapodásának keretei között a 2024. évi őszi szemeszterig 47 országból több mint 400 hallgató részesült ösztöndíjban.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium az AM-FAO ösztöndíjas program keretében a fejlődő országokból érkező hallgatók részére adományoz ösztöndíjat magyarországi egyetemeken mester szintű agrár tanulmányaik folytatására, bővítve ezzel az érintett országok mezőgazdasági termelésének tudásbázisát.

Az idei tanévre felvett diákok részére nyitó szakmai találkozót szervezett az Agrárminisztérium, mely alkalomból dr. Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár fogadta az új hallgatókat. Köszöntő beszédében elmondta, hogy az élelmiszerhiány csökkentése a népesség helyben tartását szolgálja, a rászoruló országok mezőgazdaságának és vidéki területeinek fejlesztése a migráció megelőzésének egyik hatékony eszköze a „helybe visszük a segítséget” elve alapján.

A program során idén 21, fejlődő országból érkező hallgató kezdheti meg mesterszakos tanulmányait Magyarországon. A végzett hallgatók többsége hazájába visszatérve magasabb pozícióhoz jut, így rájuk is tudjuk alapozni agrár-külkapcsolataink fejlesztését, mezőgazdasági szektorunk külpiaci kapcsolati rendszerének bővülését.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fát vágtak, bozótot irtottak Komádi, Zsadány és Körösújfalu között – VIDEÓ

Published

on

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A napokban forgalomlassítás és esetenként teljes útzár mellett tisztították meg a Hajdú-Bihar vármegye és a Békés vármegyéket összekötő útszakaszt. Kelet-Magyarország egyik legforgalmasabb útszakaszán, amely Gyulát, Békéscsabát, valamint Debrecent kapcsolja össze, sokszor tetemes a közúti forgalom. A megyeszékhelyeket összekötő utak közül ez a legrövidebb, így sokan választják, ahelyett, hogy a 47-es főút régi nyomvonalát követnék. Tóth Ferenc, Komádi polgármestere úgy fogalmazott, hogy a munkálatok az átutazók, a kereskedelmi forgalom számára egy biztonságos közelekedést tettek lehetővé, – ahol egyébként megközelítőleg 12 ezer ember mindennapjait is segítik – közülük is kiemelten a mezőgazdasággal foglalkozó és abban dolgozók közlekedése vált biztonságosabbá. Most öt kilométer hosszú szakaszon fát vágtak, bozótot irtottak a szakemberek – tájékoztatta Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere az Agro Jagert.

Lezárták a Zsadány és Komádi közötti útszakszt. Fotó: Agro Jager

Komádi, Hajdú-Bihar vármegye legdélebbi városa, amely közvetlenül a Sebes-Körös partján fekszik. Jelentős fejlesztések, egy 32 hektáros kiadó iparterület (kattintson a részletekért) és szolgáltató, kereskedelmi, kistérségi központ a város. Olyannyira, hogy még a szomszédos vármegyéből, Békésből is a települések egy része, mint Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány, továbbá Körösújfalu lakói is erre felé veszik az irányt. Az orvosi, fogorvosi, gyermekorvosi ellátások, a gyógyszertár miatt pedig, távolabbról Mezőgyánból, de még Gesztről is Komádiba indulnak, amely település, a geszti Tisza-kastély felújítása miatt, egyébként is jelentős turisztikai vonzerővel bír – egyben növelve ezzel a közúti forgalmat, ugyanis a Tisza-kastélyt észak felől, Komádi irányából lehet csak megközelíteni.

Fakitermelő és úttakarító munkás takarítja el az útra döntött fákat. Fotó: Agro Jager

Az érintett útszakaszon, a Sebes-Körös hídfőitől egészen Dobaipusztáig, dolgoztak az utak mentén, amely parancsoló volt, hiszen a gátakról összegyűjtött szénát szállító járművek, továbbá a horgászati turizmus miatt, a Sebes Körösre látogató horgászok könnyebben és biztonságosabban tudnak kifordulni a 4219-es útra. A városból idáig kivezető kerékpárút miatt is célszerű és valóban indokolt volt az útszakasz megtisztítása, mert szabadidejükben szívesen kerekeznek, kocognak ki a folyóhoz az itt élők – folytatta Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere..

Nyílt napot tart a szegedi erdészeti! Legyél te is erdész!

Ám ennél a sokkal veszélyesebb útkereszteződést, a Komádi-Zsadány útszakaszt elérő Körösújfalu, Vésztő irányába elágazó csatlakozást is beláthatóvá tették – meséli Tóth Ferenc polgármester és mintegy százméteres hosszban vágták ki a fákat, cserjéket. Tóth Ferenc polgármester hozzátette azt is, hogy az elágazás és a Sebes Körös között található a Hajdú Gabona Zrt. egyik legnagyobb magtára, a Vörös Magtár is, ahonnan most már szintén biztonságosan kanyarodhatnak ki a terményeiket beszállító gazdák.

A kérdéses útszakasz vonatkozásában megkerestük a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t, akik arról tájékoztatták az Agro Jagert, hogy fakivágási munkák miatt ideiglenes forgalomkorlátozást vezettek be. A fakivágás és bozótirtás összesen több, mint öt kilométer hosszú szakaszon történt a 4219-es és a 422-es összekötő utakon. Ezen felül ütemezetten főleg a vegetációs időszakon kívül nemcsak Hajdú-Bihar vármegyében, hanem országos viszonylatban is számítani lehet növényzetgondozási, fakivágási vagy cserjézési munkákra, szerte az országos közutak mentén.

A fakitermelők törzskormányzású, homlókrakodós, speciális erdészeti  eszközzel vonultak fel és sokszor látványos úttakarítással, fogásokkal tették járhatóvá az utat. Videó: Agro Jager

Magyar Közút Nonprofit Zrt.A Magyar Közút Nonprofit Zrt. felhívta a figyelmet, hogy a közlekedők is tehetnek bejelentéseket ilyen esetekre vonatkozóan is.

Ezeket az észrevételeket pedig, igyekszünk beépíteni az ütemterveinkbe és az anyagi lehetőségeink közé. A bejelentéseket idekattintva lehet megtenni – tájékoztatta az Magyar Közút Nonprofit Zrt. az Agro Jagert.

 

Kép és szöveg: Agro Jager

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!
Agro Jager News
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tovább olvasom