Keressen minket

Mezőgazdaság

„Agridata” – Innovatív izraeli és magyar megoldások a mezőgazdasági termelésben I.

0

Yacob Hadas-Handelsmann, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete július 19-én izraeli-magyar online konferenciát nyitott meg. A nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy a globális klímaváltozás elleni közös küzdelem, amely egyre több régiót érint Európában is, komoly kihívások elé állítja a tagállamokat.

0

Közzétéve:

0

Yacob Hadas-Handelsmann, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete július 19-én izraeli-magyar online konferenciát nyitott meg. A nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy a globális klímaváltozás elleni közös küzdelem, amely egyre több régiót érint Európában is, komoly kihívások elé állítja a tagállamokat. Az elmúlt időszakban a szélsőséges időjárási anomáliák egyre gyakrabban jelennek meg Magyarországon is. Izraelben már számos olyan problémával szembesültek, amelyekre a mögöttünk álló évtizedek alatt sikerült megoldásokat találni. A súlyos vízhiány kezelése megoldódott, a szennyvizek 86%-át pedig, megtisztítva, ma már a mezőgazdaság használja fel. Izrael szinte az egyetlen olyan ország a Földön, ahol a sivatag mérete csökken és a lakosság élelmiszer ellátásában sikeresen önállátóvá vált. A mezőgazdasági területek aránya az elmúlt 70 év során megháromszorozódott. A fejlett technológiának köszönhetően a lakosságot ma már el tudják látni élelmiszerrel, illetve exportra is képes termelni az izraeli mezőgazdaság.

Izraelben számos olyan fejlett technológia elérhető, amit jól lehetne alkalmazni itt Magyarosszágon is (Kép: itrade.gov.il)

A fejlett öntözési rendszerek használatával nagymértékben javult a hatékonyság, és az erőforrások ésszerű alkalmazása is megnövekedett. Az online konferencia kiemelt célja a magyar és izraeli együttműködés elősegítése, amellyel az elkövetkező évtizedekben fejleszthetővé válik a magyar mezőgazdaság. A nagykövet hasznos és eredményes tanácskozást kívánt minden résztvevőnek.

Yacob Hadas-Handelsmann, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete (Kép: Facebook)

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában felhívta a figyelmet a magyar fejlesztésekre, amit az elkövetkezendő években, évtizedekben tervez végrehajtani a magyar kormány. Az Európai Unió 2022-2027-es időszakában, a magyar agrárium kiemelt fejlesztési iránya az öntözés lesz. Az elkövetkezendő 10 évben, évenként 17 milliárd forint támogatást tervez nyújtani a kormány a termelőknek. Magyarországon a termesztési feltételek nem rosszak, de a klimatikus tényezők egyre jobban éreztetik a hatásukat. Rámutatott, hogy az öntözésfejlesztés megkerülhetetlen sarokponttá vált a magyar agráriumban. Történelmi lépés előtt áll a magyar mezőgazdaság, mert az Európai Unióban Magyarország biztosítja a legmagasabb a társfinanszírozást, amelynek a mértéke eléri a 80%-ot. Az elkövetkező időszakban 4265 milliárd forintot biztosít a kormány a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére, amely csak a generációváltással lesz eredményes. A cél, a fejlett technológiák alkalmazása mellett, kisebb ráfordításokkal a profit növelése. – zárta előadását Győrffy Balázs.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (Kép: Facebook)

Yair Volovitz, az Izrael Gazdasági Minisztériumának-, és az Izraeli Export & Nemzetközi Együttműködési Intézetének tanácsadója Izrael Állam adottságait mutatta be. A zsidó állam lakossága ma már 9,3 millió fő, a területe azonban csak 22 ezer négyzetkilométer – összesen 9 egyetemmel és 52 darab főiskolával. A lakosság 92%-ban városokban él, a mezőgazdaságban dolgozók aránya kisebb mint 1%. 1948-ban, a zsidó állam megalapításakor, a mezőgazdasági területek nagysága csak 1650 négyzetkilométer volt, ami 2021-ben elérte a 4330 négyzetkilométert. Mára az öntözött területek nagysága 1860 négyzetkilométer. A teljes izraeli mezőgazdaság termelési volumene 9,4 milliárd dollár. Tel-Avivban 1400 emberre jut egy start-up vállalkozás.

Yair Volovitz (Kép: Facebook)

A start-up vállalkozások 70%-a Tel-Aviv és annak vonzáskörzetében találhatók, míg az országban 370 multinacionális vállalat aktív. Összesen 515 cég vesz részt a fejlett mezőgazdasági technológiák kialakításában, ebből 21 céget a tőzsdén is jegyeznek. Okos farm technológiával 123, robotikával 23 cég foglalkozik. Az innovatív technológiák miatt számos nemzetközi cég finanszírozza a kutatásfejlesztést Izraelben. Előadásában kiemelt három olyan céget, amely egyértelműen kimagaslik a többi cég és vállalkozás közül. Az egyik az önrepülő, önálló döntésekre képes robotok, amely a mesterséges intelligenciát alkalmazva képesek önálló döntések meghozatalára, például gyümölcs szüreteléskor.

A robot képes meghatározni a méretet, a színt és az érettséget és ha minden feltétel adott, abban az esetben leszedi a gyümölcsöt és az előre beprogramozott helyre, sérülésmentesen le is teszi azt. A második cég a tyúktojások ivarát képes meghatározni és a születendő kiscsirke nemét megváltoztatni. Az esély 50%-os a születendő csirke esetében, a tojástermelés miatt a hím kiscsibéket a tojásipar nem képes felhasználni. A környezeti feltételek módosításával csak női ivarú egyedek bújnak ki a tojásból, csökkentve a környezeti terhelést. A harmadik start-up vállalkozás, a növények valós idejű diagnosztikájára képes. A teljesen automatizált rendszerben, környezeti feltételek figyelembe vételével, a jelen idejű események rögzítésére alkalmas és döntések meghozatalában segíti a gazdákat.. Az új technológia már 8 országban és 20 különböző cégnél került bevetésre sikeresen.

folytatjuk..

A konferencia második részéről az összefoglaló az Agro Jager News honlapon lesz elérhető.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

 

***

Az izraeli mezőzgazdaságról korábban itt írtunk. Izraelről írt cikkeink itt érhetőek el

0

Mezőgazdaság

NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra

Published

on

0

Újabb rovarölő szer juttatható ki Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Így már két engedélyezett drónnal alkalmazható szer van jelen, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat.

Permeteződrón a levegőben. Forrás: Nébih

A drónra történő kiterjesztéshez a Coragen 20 SC rovarölő készítmény két szempontból is bizonyított. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást.

A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével.

Ez nem kacsa! Újabb növényvédő-szer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amellett, hogy kizárólag engedélyezett szereket alkalmazzanak a gazdák, kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter.

Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!

A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §).

A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni:

„Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”

NÉBIH

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása

Published

on

0


Év elejétől lehetővé vált a mezőgazdasági területek időszakos vízzel történő eláraszthatósága, az agrártárca kidolgozta és bevezette a szabályozásban az ökológiai célú vízpótlásra használt terület fogalmát – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Ez a lehetőség összhangban van és segíti a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba!” program végrehajtását is.

Egy fokozottan védett nagy póling, amelynek természetvédelmi értéke 500 000 Forint, táőlálékot keres a Begécsi-halastavak környékén, Zsadány, Fancsika-pusztán 2025. februáe 17-én. Háttérben a 186 méter magas Komádi TV torony. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Feldman Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendőtől a nem mezőgazdasági célra, ideiglenesen használt földterület egyik meghatározott lehetősége az ökológiai célú vízpótlás. Ez a mezőgazdasági területek vízjogi engedéllyel történő időszakos elárasztását jelenti. A folyamat a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosítása érdekében vízpótlás, beszivárogtatás céljából felszíni víztöbbletből vagy szabad vízkészletből (nem árvízi víz), gravitációs úton megvalósuló vízkivezetéssel mehet végbe.

Sűrű ráccsal engedik a vizeket az Agropoint Kft. átal kezelt biharugrai halastavakról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az államtitkár tájékoztatása szerint az ökológiai vízpótlásban érintett mezőgazdasági területek az agrártámogatási rendszerben támogathatók maradnak akkor is, ha arra átmenetileg vízpótlás, víz beszivárogtatás céljából vizet vezetnek annak révén, hogy a vízborítás ideje alatt az ún. minimumkövetelmények szerinti fenntartási szabályokat teljesítettnek kell tekinteni. Az új szabályozás az idei évre vonatkozó agrártámogatási rendeletcsomag keretei között jelenik majd meg. Az ökológiai célú vízpótlás fogalmát pedig a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet vezette be 2025. január 1-jével.

Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!

A szabályozás összhangban van a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba” kezdeményezéssel, amelynek keretében a vízügy várja azon gazdák jelentkezését, akik a területükön vizet szeretnének megtartani és az erre kialakított online felületen bejelentik az erre szánt területeiket – emelte ki Feldman Zsolt.

Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jó hír a gazdáknak! Megkezdődött a közvetlen agrártámogatások végfizetése

+1

Elkezdődött a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatások kifizetése:

+1

Published

on

+1

2025. február 25-én, a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás jogcímmel megkezdte a Magyar Államkincstár a 2024. évi Egységes Kérelem keretében beadott támogatási kérelmek végkifizetését. Első körben az érintettek közel 90 százalékának, mintegy 2.900 állattartónak indult utalás, összesen mintegy 1,2 milliárd forint értékben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Március hónapban a többi terület- és állatalapú jogcímen is megindulnak a végfizetések. A cél, hogy a közvetlen támogatások jellemzően a 2025. évi kérelmezési időszakot megelőzően kifizetésre kerüljenek. A közvetlen támogatások keretében eddig 19 jogcímen, 147,6 ezer gazdálkodónak 407,4 milliárd forint kifizetés történt meg a tavalyi kérelmekhez kapcsolódóan, az érintettek 97 százaléka már részesült valamilyen kifizetésben. Az elkövetkező hónapokban ütemesen – a kifizetések teljesítéséhez szükséges ellenőrzési folyamatok folyamatos előrehaladása révén – még megközelítőleg 140 milliárd forint kifizetése várható ezeken a jogcímeken.

Az agrártámogatások a magas szintű uniós előírások kötöttségei és feltételei okozta gazdálkodói többletköltségeket és kisebb árbevételt hivatottak kompenzálni.

Forrás: AM

+1
Tovább olvasom