Mezőgazdaság
„Agridata” – Innovatív izraeli és magyar megoldások a mezőgazdasági termelésben I.
Yacob Hadas-Handelsmann, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete július 19-én izraeli-magyar online konferenciát nyitott meg. A nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy a globális klímaváltozás elleni közös küzdelem, amely egyre több régiót érint Európában is, komoly kihívások elé állítja a tagállamokat.
Yacob Hadas-Handelsmann, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete július 19-én izraeli-magyar online konferenciát nyitott meg. A nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy a globális klímaváltozás elleni közös küzdelem, amely egyre több régiót érint Európában is, komoly kihívások elé állítja a tagállamokat. Az elmúlt időszakban a szélsőséges időjárási anomáliák egyre gyakrabban jelennek meg Magyarországon is. Izraelben már számos olyan problémával szembesültek, amelyekre a mögöttünk álló évtizedek alatt sikerült megoldásokat találni. A súlyos vízhiány kezelése megoldódott, a szennyvizek 86%-át pedig, megtisztítva, ma már a mezőgazdaság használja fel. Izrael szinte az egyetlen olyan ország a Földön, ahol a sivatag mérete csökken és a lakosság élelmiszer ellátásában sikeresen önállátóvá vált. A mezőgazdasági területek aránya az elmúlt 70 év során megháromszorozódott. A fejlett technológiának köszönhetően a lakosságot ma már el tudják látni élelmiszerrel, illetve exportra is képes termelni az izraeli mezőgazdaság.
Izraelben számos olyan fejlett technológia elérhető, amit jól lehetne alkalmazni itt Magyarosszágon is (Kép: itrade.gov.il)
A fejlett öntözési rendszerek használatával nagymértékben javult a hatékonyság, és az erőforrások ésszerű alkalmazása is megnövekedett. Az online konferencia kiemelt célja a magyar és izraeli együttműködés elősegítése, amellyel az elkövetkező évtizedekben fejleszthetővé válik a magyar mezőgazdaság. A nagykövet hasznos és eredményes tanácskozást kívánt minden résztvevőnek.
Yacob Hadas-Handelsmann, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete (Kép: Facebook)
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában felhívta a figyelmet a magyar fejlesztésekre, amit az elkövetkezendő években, évtizedekben tervez végrehajtani a magyar kormány. Az Európai Unió 2022-2027-es időszakában, a magyar agrárium kiemelt fejlesztési iránya az öntözés lesz. Az elkövetkezendő 10 évben, évenként 17 milliárd forint támogatást tervez nyújtani a kormány a termelőknek. Magyarországon a termesztési feltételek nem rosszak, de a klimatikus tényezők egyre jobban éreztetik a hatásukat. Rámutatott, hogy az öntözésfejlesztés megkerülhetetlen sarokponttá vált a magyar agráriumban. Történelmi lépés előtt áll a magyar mezőgazdaság, mert az Európai Unióban Magyarország biztosítja a legmagasabb a társfinanszírozást, amelynek a mértéke eléri a 80%-ot. Az elkövetkező időszakban 4265 milliárd forintot biztosít a kormány a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére, amely csak a generációváltással lesz eredményes. A cél, a fejlett technológiák alkalmazása mellett, kisebb ráfordításokkal a profit növelése. – zárta előadását Győrffy Balázs.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (Kép: Facebook)
Yair Volovitz, az Izrael Gazdasági Minisztériumának-, és az Izraeli Export & Nemzetközi Együttműködési Intézetének tanácsadója Izrael Állam adottságait mutatta be. A zsidó állam lakossága ma már 9,3 millió fő, a területe azonban csak 22 ezer négyzetkilométer – összesen 9 egyetemmel és 52 darab főiskolával. A lakosság 92%-ban városokban él, a mezőgazdaságban dolgozók aránya kisebb mint 1%. 1948-ban, a zsidó állam megalapításakor, a mezőgazdasági területek nagysága csak 1650 négyzetkilométer volt, ami 2021-ben elérte a 4330 négyzetkilométert. Mára az öntözött területek nagysága 1860 négyzetkilométer. A teljes izraeli mezőgazdaság termelési volumene 9,4 milliárd dollár. Tel-Avivban 1400 emberre jut egy start-up vállalkozás.
Yair Volovitz (Kép: Facebook)
A start-up vállalkozások 70%-a Tel-Aviv és annak vonzáskörzetében találhatók, míg az országban 370 multinacionális vállalat aktív. Összesen 515 cég vesz részt a fejlett mezőgazdasági technológiák kialakításában, ebből 21 céget a tőzsdén is jegyeznek. Okos farm technológiával 123, robotikával 23 cég foglalkozik. Az innovatív technológiák miatt számos nemzetközi cég finanszírozza a kutatásfejlesztést Izraelben. Előadásában kiemelt három olyan céget, amely egyértelműen kimagaslik a többi cég és vállalkozás közül. Az egyik az önrepülő, önálló döntésekre képes robotok, amely a mesterséges intelligenciát alkalmazva képesek önálló döntések meghozatalára, például gyümölcs szüreteléskor.
A robot képes meghatározni a méretet, a színt és az érettséget és ha minden feltétel adott, abban az esetben leszedi a gyümölcsöt és az előre beprogramozott helyre, sérülésmentesen le is teszi azt. A második cég a tyúktojások ivarát képes meghatározni és a születendő kiscsirke nemét megváltoztatni. Az esély 50%-os a születendő csirke esetében, a tojástermelés miatt a hím kiscsibéket a tojásipar nem képes felhasználni. A környezeti feltételek módosításával csak női ivarú egyedek bújnak ki a tojásból, csökkentve a környezeti terhelést. A harmadik start-up vállalkozás, a növények valós idejű diagnosztikájára képes. A teljesen automatizált rendszerben, környezeti feltételek figyelembe vételével, a jelen idejű események rögzítésére alkalmas és döntések meghozatalában segíti a gazdákat.. Az új technológia már 8 országban és 20 különböző cégnél került bevetésre sikeresen.
folytatjuk..
A konferencia második részéről az összefoglaló az Agro Jager News honlapon lesz elérhető.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
Az izraeli mezőzgazdaságról korábban itt írtunk. Izraelről írt cikkeink itt érhetőek el
Mezőgazdaság
Sopronban beváltak a terepmotorok
Szeptembertől terepmotoros rendőrök járőröznek a Soproni Parkerdő területén
Szeptembertől terepmotoros rendőrök járőröznek a Soproni Parkerdő területén. Egyiküket, Puklér András törzszászlóst, a Soproni Rendőrkapitányság baleseti helyszínelőjét elkísértük a Lővérekbe.
Fotó: Rendőrség
Tüzet tűzzel! Ha különféle hobbi-motorkerékpárosok belerondítanak egy természetvédelmi terület állagába és nyugalmába, akkor terepmotoros rendőröknek kell a kedvelt útvonalaikat szemmel tartani. A képlet egyszerű és a jelek szerint sikeres, hiszen a szeptemberi sajtótájékoztató óta eltelt időben nem érkezett bejelentés erdei gyalogutakat felszántó kvadokról és csendes rengetegben felbőgő krosszmotorokról a Soproni Parkerdő területéről.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A Soproni Rendőrkapitányság vezetése a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. és Sopron Önkormányzata illetékeseinek bevonásával határozott a terepmotoros járőrszolgálatról, amelyhez két 650 köbcentis terepmotort biztosítottak. Egyiket sem matricázták fel, nem szerelték fel tárolódobozokkal, fény- és hangmodulokkal, a speciális rendészeti feladatkör ilyesmit nem is indokol.
Fotó: Rendőrség
– Hétköznap is ki szoktunk jönni, de elsősorban hétvégékre összpontosítunk, ha kellemes az időjárás. Jellemzően olyankor mennek tilosba a hobbimotorosok, de ezt csak korábbi bejelentésekből tudjuk. Amióta járőrözünk, nem mutatkoztak – foglalta össze egy bő hónap tapasztalatát Puklér András, aki három éve szolgál a Soproni-hegység és a Balfi-dombság közötti város kapitányságán. – Felszerelésemet követően négy éven át voltam a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság forgalom-ellenőrző osztályán, és mivel akkor civilben már motoroztam, hamar gépet tettek alám. Baleseti helyszínelőként is vállaltam motoros járőrszolgálatot, és amikor ’21-ben Sopronba kerültem, ezt az itteni parancsnokomtól is kérelmeztem.
Fotó: Rendőrség
A képzést újra el kellett végeznem, de ’22-ben csatasorba álltam, és szívesen vettem, hogy nemrég terepmotoros szolgálatra osztottak be. Egyrészt a változatosság miatt, másrészt azért, mert a közrendvédelmi osztályon eddig még nem szolgáltam, az pedig külön öröm, hogy ez hálás feladat. Kollegáim nevében is elmondhatom, óvatosan és roppant körültekintően közlekedünk a Soproni Parkerdő területén. Mi biztosan nem szántjuk fel az erdei utakat és ösvényeket, de terepmotorral végigmenni egy erdőn így is különleges élmény.
Fotó: Rendőrség
– A terepmotoros járőrszolgálat elsődleges célja a prevenció. A puszta jelenlétünk, illetve annak tudata elegendő ahhoz, hogy a hobbimotorosok többségét rávegye a természetvédelmi területek elkerülésére, ezért igyekszünk minél nagyobb köröket menni, hogy lássák, tényleg mindenhova elnézünk; másodlagosan pedig folyamatosan hallgatózunk. Néhány kilométer megtételét követően megállok, leveszem a sisakot, és fülelek, hallok-e valahol a távolban motorhangot. Ha hallok, odamegyek és figyelmeztetek, illetve bírságolok, de ilyenre még nem került sor – mondta, és kérdésre válaszolva hozzátette, felkészült a szabályszegőkkel szembeni intézkedésre.
Forrás: https://www.police.hu/huSZ. Z. J. – Rendőrség
Mezőgazdaság
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Soha jobbkor nem lehetett volna a reformátusoknak a zászlajára tűzni a megújulást, hiszen október 31.-én, a reformáció emléknapján, Geszten rendezték meg a Békési Református Egyházmegye Presbiteri Konferenciáját, egybekötve a Tisza nappal, amit a geszti Tisza kör szervezett. Az esemény jelentőségét emelte, hogy Nt. Nitsch Gábor lelkész, aki szinte a minap még a pennsylvaniai Ligonierben levő Bethlen Otthon vezető lelkészeként, a Bethlen Otthon – az Amerikai Magyar Református Egyházak Otthona – káplánjaként dolgozott, feleségével, gróf Tisza Ilonával, hazatérve Gesztre, ma már szolgálatot vállal és lelkipásztorként tovább vezeti a Geszti Református Egyházközséget. Az egész napi geszti programot Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője nyitotta meg, majd Nt. Demeter Ottó esperes köszöntötte a presbiteri szövetséget.
Az ünnepélyes megnyitó előtti pillanatok. Balról Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja. Középen Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője, míg jobb oldalon Nt. Demeter Ottó esperes. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Odakint a határban már szögel, zöldellik a búza, amely most igazságtalanul célkeresztjébe került annyi embernek, miközben magyarságunk emblematikus növénye. A búza egymagában azonban jelképezi a megújulást, a reményt és a várakozást is, s ha úgy vesszük, a hitet is megformálja ez a kicsi növény. Amikor földbe kerülnek az apró magvak, nem tudhatjuk, hogy mit aratunk, hogy mennyit aratunk és azt, hogyan tudjuk majd – kimondani is sok – jövőre eladni… Szelíd becslések szerint is hazánk területének idén is, több, mint 10%-ára búza kerül…
A regisztrációs pulton sok munka akadt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Aki ott lehetett a konferencián, szinte megdöbbent, hogy egy ilyen pici településre mennyi ember jött el és a konferenciát tovább erősítette, hogy elfogadta a meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége, akiket Tóth András egyházkerületi elnök képviselt, továbbá megtisztelte az egybegyűlteket Mészáros János, Érmelléki, továbbá Vaszil István, a Bihari, valamint Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnöke is.
Az eseményeket Takács Zoltán, nyugalmazott rendőrőrs-parancsnok dokumentálta, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének egyházkerületi elnökével, Tóth Andrással beszélget. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A konferenciát Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja indította útjára, aki hangsúlyozta, hogy minden presbiternek fontos küldetése, fontos feladata van, amelyet otthon, szűken vett környezetében, lakóhelyén, egyfajta szolgálatként kell teljesíteni, segíteni.
Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja nyitotta meg a konferenciát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Külön érdekessége volt a konferenciának, hogy az érmellékiek, ha úgy vesszük, hívogatták a résztvevőket, hogy aki úgy érzi, azok vegyenek részt presbiteri képzésükön, amelyet a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem indít s melyhez még csatlakozhatnak a jelentkezők. Minden vonatkozásban érdekes lehet, s túl ismereteink bővítésén, a partiumi és erdélyi kapcsolatainkat is szélesíthetjük.
Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnökének köszöntője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Riskó János nyugalmazott lelkipásztor előadásában az egyházak, a vallások magyarországi helyzetét mutatta be, visszatekintve a 19. és a 20. század időszakaira. A 20. század történelmi viharai nemcsak a vidéket formálták át, hanem a társadalmi változások, a szociológia más területeit is magával ragadták. Változások érték el a reformátusokat is – fogalmazott az előadó.
Az úrvacsorás istentiszteletre a geszti református templomban került sor. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A nap különleges fénypontját azonban kétségtelen, hogy az ünnepi, úrvacsorás istentisztelet adta. Egyrészt azért, mert csordultig megtelt a templom, s annyian összegyűltek, hogy a karzatot is meg kellett nyitni. Fel-fel szokták emlegetni, ha nagy hideg van, fázhat az ember a templomban. Most Geszten annyi ember gyűlt össze, hogy az ajtókat nyitva kellett hagyni, mert olyan meleg lett odabent, ha úgy vesszük, fizikai értelemben is megmelegedett az ember.
A geszti református templomba igyekvő emberek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Lélekemelő pillanat egy templom életében, ha sokan énekelnek s mikor Geszten felhangzott a „Tebenned bíztunk elejitől fogva”, aki odabent volt, szinte nem hallotta a saját hangját, mert egybeolvadt, együtt szólt a sok ember református hitvallása.
Készülődés. Balról Nt. Demeter Ottó esperes, míg jobb oldalon az Amerikai Egyesült Államokból hazatért Nt. Nitsch Gábor református lelkipászor. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ilyen környezetben, ilyen miliőben lépett Nt. Nitsch Gábor lelkipásztor a szószékbe, aki még szinte a minap az Magyar Református Egyházak Otthona káplánjaként, Pennsylvániában prédikált s most szolgálatot téve köszöntötte a presbiteri konferencia résztvevőit, a geszti embereket és környező településről érkező vendégeket: a zsadányiakat, az okányiakat, a vésztőiket, az ugraiakat, a Komádiból érkezőket és lehetne folytatni a sort…
Lassan megtelt a geszti református templom. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Aki ott lehetett, aki ellátogatott Gesztre, megélhette azt is, hogy mit is jelent ragaszkodni a földhöz, a templomhoz, hogy mit is jelent ragaszkodni a hitünkhöz. Mikor Nt. Nitsch Gábor a szószékre felállt, nemcsak visszaemlékezett, de emlékeztetett arra, hogy a geszti templom falai között, pontosan ott, ahol most állunk, az ország nagy szülöttei, a Tiszák is itt imádkoztak. Azok, akik annyi mindent tettek az országért, a hazáért.
2024. október 31-én Nt Nitsch Gábor igét hirdetett Geszten, a református templomban, a Tiszák ősi földjén. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ki gondolhatta volna azt, hogy a világégés, annyi nehéz és idegenben töltött évtized után, a Tisza család visszatérhet Gesztre, az ősi földre. Nt. Nitsch Gábor, gróf Tisza Ilona párjaként is köszöntötte az ünnepi istentisztelet résztvevőit. A tengerentúlról hazatért lelkipásztor, alma materéhez, Nagyváradhoz is karnyújtásnyira került. Aki így hát Geszten jár, vasárnaponként szakítson időt rá és üljön be egy-egy istentiszteletre.
Gróf Tisza Ilona az úrvacsorás istentiszteleten, Geszten, a református templomban, 2024. október 31-én. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A református templomokban úgy szokás, az a szokás, hogy az elöljárók, a szószékkel szemben ülnek s ha valaki nyitott szemmel ült a templomban, láthatta, hogy az ünnepi istentiszteleten részt vett Tisza Ilona mellett, Tisza Kálmán és Patay Tibor (Tisza Jolán fia), továbbá gyermekeik, unokáik.
Az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó vezette. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az igehirdetés után az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó esperes vezette, akinek Nt. Nitsch Gábor segített. Megható pillanatokat élt meg a közösség, mert Nt. Nitsch Gábor első igehirdetésén feleségének, gróf Tisza Ilonának adott úrvacsorát.
A képen háttal Nt. Nitsch Gábor református lelkipászor, aki úrvacsorát ad feleségének, gróf Tiszta Ilonának (szemben) Geszten, a református templomban, 2024. október 31-én. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az ünneplő gyülekezet ezt követően megkoszorúzta a Tisza kriptát, majd a geszti egyházközség és presbiterek összefogásában szeretet vendéglátással köszöntötték a Gesztre érkező vendégeket.
Az első, ünnepi istentiszteletet követő percek. Balról, gróf Tisza Ilona, középen, Nt. Nitsch Gábor református lelkipászor, akit egy régi jóbarátjuk köszöntött. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A program kulturális része ezt követően vette kezdetét, hiszen a konferencia résztvevői ellátogathattak a Tisza-kastélyba, majd csaknem éjszakába nyúlón égtek a lámpák a nagyszalonban, mert Tisza Ilona, Tisza Kálmán és Patay Tibor társaságában, az életéről mesélt s arról, hogy mit is jelentett számukra Geszt. Úgy, hogy például Ilona felnőtt koráig nem járt a községben, mert édesapja Argentínába vitte a családot azok után, hogy édesanyja elrejtve apjukat, a rívó két kisfia jelenlétében, akik szinte karon ülők voltak, vallotta a katonáknak, hogy nem tudja, hogy merre tartózkodik a férje.
A Tisza-, és a Patay-család az első ünnepi istentisztelet után. Balról gróf Tisza Kálmán, gróf Tisza Attila, gróf Tisza Ilona, Nt. Nitsch Gábor, Patay Tibor unokáival, fiával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Tiszákról azt tartották, hogy rendkívüli módon szerették és ragaszkodtak nemcsak a faluhoz, hanem benne az emberekhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Patay Tibor így emlékezett vissza gyermekkorára, a kitelepítés éveire: Kiss bácsi éjjel, egy lovasszekérrel kereste meg apámékat Füzesgyarmaton, hogy élelmet hozzanak, mert tudták, hogy nincs mit ennünk. Történt ez akkor, amikor állami beszolgáltatásokkal gyakorlatilag végigverték a falut. Miután kiderült, hogy Kiss bácsi Tisza Jolánékat segítette, úgy megverték, hogy két hétig gyógyult. Persze ez nem akadályozta meg, hogy szervezze a gesztiek összefogását.
A Békési Református Egyházmegye koszorút helyezett el a Tisza-család kriptájánál. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Tisza Jolán elmesélte, hogy mikor Argentínába kerültek, a bolíviai határ közelébe, apja állatorvosi ismereteit igyekezett kihasználni, de végzettségei, diplomái elvesztése miatt, csak a megérdemelt fizetése felét kaphatta meg. Argentínában is a mezőgazdasággal foglalkozott, ahogyan itt, Geszten is, a birtok jövedelmei a gazdálkodásból származtak. Sokan gondolhatták, hogy bizonyosan főúri körülmények között éltünk, de édesanyám, aki észt grófnő volt, egy fatüzeléses sparhelten főzött, ott, ahol trópusi melegek uralkodtak. Megnevettette a hallgatóságot Tisza Ilona, mikor elmesélte, hogy a testvéreivel egy sörényes hangyászt vittek be a konyhába, amelyre az édesanyja azt mondta édesapjának: Vagy a hangyász, vagy én! Jókedvűen mesélte, hogy néha-néha édesapja megjegyezte egyszer-egyszer: lehet, hogy a hangyászt kellett volna választanunk! Nem gondoljátok?
A Tisza-kripta előtt balról gróf Tisza Ilona, középen Nt. Nitsch Gábor, ma már geszti református lelkipásztor és Nt. Demeter Ottó református esperes. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A mezőgazdaság, a föld szeretete visszaköszönt Patay Tibor életében is, aki kertészetek sorában dolgozott, de mindig fel-felbukkant, hogy mely családok leszármazottja. Jól jellemzi a kommunizmust: hiába teljesített kiválóan, mikor kiderült a származása, azt tanácsolták neki, hogy menjen el.
Este a geszti Tisza-kastélyban: a reformációra és gróf Tisza István miniszterelnökre emlékezett a Tisza-család Geszten, a Tisza-kastély nagyszalonjában. Balról gróf Tisza Kálmán, középen gróf Tisza Ilona, míg jobb szélen Patay Tibor emlékezett vissza saját és a családjuk történetére. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Aki ott lehetett október 31-én Geszten, az meggyőződhetett arról, hogy mit jelent a falu életében a Tisza család és arról is, mit jelent a Tiszáknak Geszt. Mit jelent a falu, benne az ember? Könyveket lapozgatva elolvashatjuk, hogy a tanulás mellett a munka az, amit a Tisza család elvárt magától, elvárt a gyermekeitől. Ez a hitvallás 100 év után is visszaköszön, mikor Tisza Kálmán, Tisza Ilona és Patay Tibor mesélt az életéről. Megmaradt a falu, a föld, a mezőgazdaság szeretete, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legifjabb Patay ma mezőgazdaságot tanul…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Mezőgazdaság
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
A kérelmeket 2024. november 30-án, 23:59 óráig lehet beadni
A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg.
A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet adni, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2024. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a 2024. november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.
Fotó: Pixabay
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2023. kárenyhítési évekre, valamint a 2024. évre megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, melyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50%-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgálat keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak, és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.
A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás megállapításánál a károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összegét le kell vonni. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet alapján a fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha) összegét a minisztérium a honlapján – növénykultúránként – teszi közzé. A 2024. év novemberétől alkalmazandó költségmegtakarítási összegek ide kattintva tekinthetők meg.
A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a káresemény bekövetkezte előtt a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az Államkincstár legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket.
Forrás: AM
Célkeresztben az orvvadászat
Sopronban beváltak a terepmotorok
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Ismét egy erdőgazdaság nevével éltek vissza a tűzifacsalók
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Visszanéző (2020): Életbikám története
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Beteljesült álom!
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
Három a magyar igazság!
