További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Yacob Hadas-Handelsmann, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete július 19-én izraeli-magyar online konferenciát nyitott meg. A nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy a globális klímaváltozás elleni közös küzdelem, amely egyre több régiót érint Európában is, komoly kihívások elé állítja a tagállamokat.
Yacob Hadas-Handelsmann, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete július 19-én izraeli-magyar online konferenciát nyitott meg. A nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy a globális klímaváltozás elleni közös küzdelem, amely egyre több régiót érint Európában is, komoly kihívások elé állítja a tagállamokat. Az elmúlt időszakban a szélsőséges időjárási anomáliák egyre gyakrabban jelennek meg Magyarországon is. Izraelben már számos olyan problémával szembesültek, amelyekre a mögöttünk álló évtizedek alatt sikerült megoldásokat találni. A súlyos vízhiány kezelése megoldódott, a szennyvizek 86%-át pedig, megtisztítva, ma már a mezőgazdaság használja fel. Izrael szinte az egyetlen olyan ország a Földön, ahol a sivatag mérete csökken és a lakosság élelmiszer ellátásában sikeresen önállátóvá vált. A mezőgazdasági területek aránya az elmúlt 70 év során megháromszorozódott. A fejlett technológiának köszönhetően a lakosságot ma már el tudják látni élelmiszerrel, illetve exportra is képes termelni az izraeli mezőgazdaság.
A fejlett öntözési rendszerek használatával nagymértékben javult a hatékonyság, és az erőforrások ésszerű alkalmazása is megnövekedett. Az online konferencia kiemelt célja a magyar és izraeli együttműködés elősegítése, amellyel az elkövetkező évtizedekben fejleszthetővé válik a magyar mezőgazdaság. A nagykövet hasznos és eredményes tanácskozást kívánt minden résztvevőnek.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában felhívta a figyelmet a magyar fejlesztésekre, amit az elkövetkezendő években, évtizedekben tervez végrehajtani a magyar kormány. Az Európai Unió 2022-2027-es időszakában, a magyar agrárium kiemelt fejlesztési iránya az öntözés lesz. Az elkövetkezendő 10 évben, évenként 17 milliárd forint támogatást tervez nyújtani a kormány a termelőknek. Magyarországon a termesztési feltételek nem rosszak, de a klimatikus tényezők egyre jobban éreztetik a hatásukat. Rámutatott, hogy az öntözésfejlesztés megkerülhetetlen sarokponttá vált a magyar agráriumban. Történelmi lépés előtt áll a magyar mezőgazdaság, mert az Európai Unióban Magyarország biztosítja a legmagasabb a társfinanszírozást, amelynek a mértéke eléri a 80%-ot. Az elkövetkező időszakban 4265 milliárd forintot biztosít a kormány a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére, amely csak a generációváltással lesz eredményes. A cél, a fejlett technológiák alkalmazása mellett, kisebb ráfordításokkal a profit növelése. – zárta előadását Győrffy Balázs.
Yair Volovitz, az Izrael Gazdasági Minisztériumának-, és az Izraeli Export & Nemzetközi Együttműködési Intézetének tanácsadója Izrael Állam adottságait mutatta be. A zsidó állam lakossága ma már 9,3 millió fő, a területe azonban csak 22 ezer négyzetkilométer – összesen 9 egyetemmel és 52 darab főiskolával. A lakosság 92%-ban városokban él, a mezőgazdaságban dolgozók aránya kisebb mint 1%. 1948-ban, a zsidó állam megalapításakor, a mezőgazdasági területek nagysága csak 1650 négyzetkilométer volt, ami 2021-ben elérte a 4330 négyzetkilométert. Mára az öntözött területek nagysága 1860 négyzetkilométer. A teljes izraeli mezőgazdaság termelési volumene 9,4 milliárd dollár. Tel-Avivban 1400 emberre jut egy start-up vállalkozás.
A start-up vállalkozások 70%-a Tel-Aviv és annak vonzáskörzetében találhatók, míg az országban 370 multinacionális vállalat aktív. Összesen 515 cég vesz részt a fejlett mezőgazdasági technológiák kialakításában, ebből 21 céget a tőzsdén is jegyeznek. Okos farm technológiával 123, robotikával 23 cég foglalkozik. Az innovatív technológiák miatt számos nemzetközi cég finanszírozza a kutatásfejlesztést Izraelben. Előadásában kiemelt három olyan céget, amely egyértelműen kimagaslik a többi cég és vállalkozás közül. Az egyik az önrepülő, önálló döntésekre képes robotok, amely a mesterséges intelligenciát alkalmazva képesek önálló döntések meghozatalára, például gyümölcs szüreteléskor.
A robot képes meghatározni a méretet, a színt és az érettséget és ha minden feltétel adott, abban az esetben leszedi a gyümölcsöt és az előre beprogramozott helyre, sérülésmentesen le is teszi azt. A második cég a tyúktojások ivarát képes meghatározni és a születendő kiscsirke nemét megváltoztatni. Az esély 50%-os a születendő csirke esetében, a tojástermelés miatt a hím kiscsibéket a tojásipar nem képes felhasználni. A környezeti feltételek módosításával csak női ivarú egyedek bújnak ki a tojásból, csökkentve a környezeti terhelést. A harmadik start-up vállalkozás, a növények valós idejű diagnosztikájára képes. A teljesen automatizált rendszerben, környezeti feltételek figyelembe vételével, a jelen idejű események rögzítésére alkalmas és döntések meghozatalában segíti a gazdákat.. Az új technológia már 8 országban és 20 különböző cégnél került bevetésre sikeresen.
folytatjuk..
A konferencia második részéről az összefoglaló az Agro Jager News honlapon lesz elérhető.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
Az izraeli mezőzgazdaságról korábban itt írtunk. Izraelről írt cikkeink itt érhetőek el
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV