Mezőgazdaság
„Agridata” – Innovatív izraeli és magyar megoldások a mezőgazdasági termelésben I.
Yacob Hadas-Handelsmann, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete július 19-én izraeli-magyar online konferenciát nyitott meg. A nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy a globális klímaváltozás elleni közös küzdelem, amely egyre több régiót érint Európában is, komoly kihívások elé állítja a tagállamokat.
Yacob Hadas-Handelsmann, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete július 19-én izraeli-magyar online konferenciát nyitott meg. A nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy a globális klímaváltozás elleni közös küzdelem, amely egyre több régiót érint Európában is, komoly kihívások elé állítja a tagállamokat. Az elmúlt időszakban a szélsőséges időjárási anomáliák egyre gyakrabban jelennek meg Magyarországon is. Izraelben már számos olyan problémával szembesültek, amelyekre a mögöttünk álló évtizedek alatt sikerült megoldásokat találni. A súlyos vízhiány kezelése megoldódott, a szennyvizek 86%-át pedig, megtisztítva, ma már a mezőgazdaság használja fel. Izrael szinte az egyetlen olyan ország a Földön, ahol a sivatag mérete csökken és a lakosság élelmiszer ellátásában sikeresen önállátóvá vált. A mezőgazdasági területek aránya az elmúlt 70 év során megháromszorozódott. A fejlett technológiának köszönhetően a lakosságot ma már el tudják látni élelmiszerrel, illetve exportra is képes termelni az izraeli mezőgazdaság.
A fejlett öntözési rendszerek használatával nagymértékben javult a hatékonyság, és az erőforrások ésszerű alkalmazása is megnövekedett. Az online konferencia kiemelt célja a magyar és izraeli együttműködés elősegítése, amellyel az elkövetkező évtizedekben fejleszthetővé válik a magyar mezőgazdaság. A nagykövet hasznos és eredményes tanácskozást kívánt minden résztvevőnek.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában felhívta a figyelmet a magyar fejlesztésekre, amit az elkövetkezendő években, évtizedekben tervez végrehajtani a magyar kormány. Az Európai Unió 2022-2027-es időszakában, a magyar agrárium kiemelt fejlesztési iránya az öntözés lesz. Az elkövetkezendő 10 évben, évenként 17 milliárd forint támogatást tervez nyújtani a kormány a termelőknek. Magyarországon a termesztési feltételek nem rosszak, de a klimatikus tényezők egyre jobban éreztetik a hatásukat. Rámutatott, hogy az öntözésfejlesztés megkerülhetetlen sarokponttá vált a magyar agráriumban. Történelmi lépés előtt áll a magyar mezőgazdaság, mert az Európai Unióban Magyarország biztosítja a legmagasabb a társfinanszírozást, amelynek a mértéke eléri a 80%-ot. Az elkövetkező időszakban 4265 milliárd forintot biztosít a kormány a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére, amely csak a generációváltással lesz eredményes. A cél, a fejlett technológiák alkalmazása mellett, kisebb ráfordításokkal a profit növelése. – zárta előadását Győrffy Balázs.
Yair Volovitz, az Izrael Gazdasági Minisztériumának-, és az Izraeli Export & Nemzetközi Együttműködési Intézetének tanácsadója Izrael Állam adottságait mutatta be. A zsidó állam lakossága ma már 9,3 millió fő, a területe azonban csak 22 ezer négyzetkilométer – összesen 9 egyetemmel és 52 darab főiskolával. A lakosság 92%-ban városokban él, a mezőgazdaságban dolgozók aránya kisebb mint 1%. 1948-ban, a zsidó állam megalapításakor, a mezőgazdasági területek nagysága csak 1650 négyzetkilométer volt, ami 2021-ben elérte a 4330 négyzetkilométert. Mára az öntözött területek nagysága 1860 négyzetkilométer. A teljes izraeli mezőgazdaság termelési volumene 9,4 milliárd dollár. Tel-Avivban 1400 emberre jut egy start-up vállalkozás.
A start-up vállalkozások 70%-a Tel-Aviv és annak vonzáskörzetében találhatók, míg az országban 370 multinacionális vállalat aktív. Összesen 515 cég vesz részt a fejlett mezőgazdasági technológiák kialakításában, ebből 21 céget a tőzsdén is jegyeznek. Okos farm technológiával 123, robotikával 23 cég foglalkozik. Az innovatív technológiák miatt számos nemzetközi cég finanszírozza a kutatásfejlesztést Izraelben. Előadásában kiemelt három olyan céget, amely egyértelműen kimagaslik a többi cég és vállalkozás közül. Az egyik az önrepülő, önálló döntésekre képes robotok, amely a mesterséges intelligenciát alkalmazva képesek önálló döntések meghozatalára, például gyümölcs szüreteléskor.
A robot képes meghatározni a méretet, a színt és az érettséget és ha minden feltétel adott, abban az esetben leszedi a gyümölcsöt és az előre beprogramozott helyre, sérülésmentesen le is teszi azt. A második cég a tyúktojások ivarát képes meghatározni és a születendő kiscsirke nemét megváltoztatni. Az esély 50%-os a születendő csirke esetében, a tojástermelés miatt a hím kiscsibéket a tojásipar nem képes felhasználni. A környezeti feltételek módosításával csak női ivarú egyedek bújnak ki a tojásból, csökkentve a környezeti terhelést. A harmadik start-up vállalkozás, a növények valós idejű diagnosztikájára képes. A teljesen automatizált rendszerben, környezeti feltételek figyelembe vételével, a jelen idejű események rögzítésére alkalmas és döntések meghozatalában segíti a gazdákat.. Az új technológia már 8 országban és 20 különböző cégnél került bevetésre sikeresen.
folytatjuk..
A konferencia második részéről az összefoglaló az Agro Jager News honlapon lesz elérhető.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
Az izraeli mezőzgazdaságról korábban itt írtunk. Izraelről írt cikkeink itt érhetőek el
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.