Kiemelt cikk
„Agridata” – Innovatív izraeli és magyar megoldások a mezőgazdasági termelésben II.
„Agridata” – Innovatív izraeli és magyar megoldások a mezőgazdasági termelésben II.. A konferencia második felében olyan izraeli start-up vállalkozók mutatkoztak be, akik már nemzetközi szinten is eredményeket értek el a világ különböző országaiban.
A konferencia második felében olyan izraeli start-up vállalkozók mutatkoztak be, akik már nemzetközi szinten is eredményeket értek el a világ különböző országaiban. Ezt követően sikeres magyar vállalkozások mutatták be eredményeiket.
Az első előadó az Agritasktól, Guy Gishri üzletfejlesztési igazgató volt, ahol olyan platformot alakítottak ki, amelyben a mezőgazdasági műveleteket a munka elejétől a végéig rögzítik, majd adatgyűjtés és elemzést követően szaktanácsot nyújtanak. Az Agritask nem kíván beleszólni az agrotechnikai műveletekbe, azaz mindenki úgy végzi el a munkáját, ahogy szeretné. Egy olyan szoftveres háttérrendszert biztosítanak a szakemberek, amely egyszerre figyeli a meteorológiai eseményeket, a műholdas adatokat, és a térinformatikát. A felhasználó számára csak a releváns információkat közlik: mikor, mit szükségszerű elvégeznie – például a növényvédelmi feladatok. Abban az esetben, ha valaki exportra is termel, a telefonon, vagy a számítógépen futó program összegzi az adott országra érvényes exportszabályokat, evvel is elősegítve a gördülékenyebb ügyintézést. Elemzéseikből kiderült, hogy számos országban az értékesítés időszakában a termelő kiszolgáltatott helyzetben van. Sok helyen ezért a feldolgozóipart kell fejleszteni, mert a megfelelő méretű profit mindig a késztermék esetében realizálódik. Az Agritask, amellett, hogy magánszemélyeket is szaktanácsol, kormányok, illetve nemzetközi nagyvállalatok számára is szolgáltatásokat nyújt. Megfelelő mennyiségű információ esetén képesek régiókra is kiterjedő döntéstámogatást adni. Több ezer algoritmus mellett már a mesterséges intelligenciát is alkalmazzák.
A következő előadó Simcha Shore, az AgroScout vezérigazgatója volt. Vállalkozásának kiemelt prioritása a növényi betegségek korai kezelése és a hozam növekedésének elősegítése. Minden egyes növényi kultúra esetében, térinformatikai szolgáltatások mellett, terepi drónok végzik a felderítést és az adatgyűjtést közösen a szakemberekkel. Az okszerű növényvédelmet képviselik, azaz, csak ott és akkor használni vegyszert, ahol a kártevő, vagy a kórokozó megjelenik. A drónok pontosan felmérik, hol vannak a kártevők. Ezt követően a vegyszerező drón pontszerűen képes a kezelést elvégeznie. Céljuk 2030-ra 50%-kal csökkenteni a vegyszerhasználatot. Az Agritaskhoz hasonlóan az AgriScout is képes regionális szintű tanácsadásra. Ilyen eredményeket már több országban elértek. Sikeres együttműködést alakítottak ki Mexikóban az Egyesült Államokban és Indiában is.
Tal Maor, a Viridix vezérigazgatója, a precíziós öntözési döntéstámogató rendszert és a Root Sense talajnedvesség-érzékelő rendszertámogatást mutatta be előadása során. Izraelben a súlyos vízhiányos időszakok miatt olyan technológiát kellett kialakítani, amely képes megküzdeni az aszályos időszakokkal. A tanácsadás során valós idejű adatokat gyűjtenek, amelyet a szoftver képes feldolgozni, elemezni és azt követően döntéseket hozni. Mindennek alapja a különböző növények alkalmazkodó képessége. A vízpotenciál meghatározása érdekében, az elmúlt években számos vizsgálatot végeztek. Az adatok pontos meghatározásáért olyan mesterséges gyökérrendszert imitáló szondát helyeznek el a talajban, amely interaktívan méri az adatokat. A Rootense technológiái egyetemeken és öntözési világcégeknél is bizonyítottak. Miután minden adat rendelkezésre állt, csak akkor és csak ott történik az öntözés, ahol a növényeknek erre szüksége van. Ezáltal csökken a vízfelhasználás, a ráfordítások mérete, és növekszik a hatékonyság is.
Ezt követően Süle Katalin, a NAK országos küldöttgyűlése általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke összegezte azokat a kihívásokat, ami a Magyarország növénytermesztését-, és ökoszisztémát veszélyezteti. Előadásában kiemelte a NAK Tech Lab platformját, ahol a magyar start-up cégeket támogat a NAK. A külföldi gyakorlatok megismerése elősegítheti hazánkban a magyar gazdák számára a fejlődést.
Horváth Attila, a KITE Zrt. Precíziós Gazdálkodási Rendszereit mutatta be. A cég 1973-as alapítása óta számos technológiai újítást vezettek be, amit a gyakorlat számára is képes voltak átadni a cég szakemberei. Mérföldkőnek számított az RTK bevezetése 2011-ben, a komplex szaktanácsadási rendszer bevezetése 2016-ban, majd az IT fejlesztések megvalósítása 2018-ban. A KITE 2020-ban vezette be a precíziós farm rendszerét, amivel nagymértékben emelték, hektárra vetítve, a hozam növekedést. A KITE célja a jövőben olyan fejlesztések végrehajtása, amivel a hatékonyság tovább növelhető, amihez az izraeli start-up vállalkozások is segítséget nyújthatnak.
Szűcs Endre, a Bedrock farm ügyvezető igazgatója előadásában az automatizált növénytermesztési rendszereit mutatta be, ahol szenzorokkal folyamatosan kontrollálják a növényeik fejlődését. Olyan platformokat építettek, amely hasonlít egy recepthez, azaz minden egyes hozzávaló elérhető és bárki számára felhasználható – jellemezte a cég gondolkodását. Munkájuk sikerességét a legnagyobb budapesti szállodák fémjelzik.
A záró előadást Lóczi János, a Gremon System elnöke tartotta. A magyar start-up vállalkozás fő célkitűzése olyan üvegházi termelési rendszerek kialakítása, amellyel a hatékonyság növelhető és egyúttal az ökológiai lábnyom is csökkenthető legyen. A Gremon világlátása szerint adatok nélkül a gazdálkodás nem valósítható meg. Éppen ezért modelleznek, adatot gyűjtenek, és a kapott eredményekből megfelelő döntéseket képeznek. A magyar start-up megoldásait már 26 országban alkalmazzák.
A zárszót Dr. Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója mondta el. Magyarországnak munkaerőhiánnyal kell számolnia a jövőben, ezért olyan technológiákat kell alkalmazni, amivel megelőzhetőek ezek a problémák. Fenntartható módon, fejlett technológiák alkalmazásával növelhető a magyar gazdaság hatékonysága, az input anyagok felhasználása csökkenthető, és a hozamok növelhetőek a mezőgazdaságban. A sikeresen zárult magyar-izraeli BTB konferenciában nagy lehetőségek rejlenek az izraeli és magyar vállalkozások számára.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu