Keressen minket

Mezőgazdaság

Új mikrobiológiai módszert dolgoztak ki a Debreceni Egyetemen

0

A haszonállatok immunrendszerét támogató takarmány-adalékanyagot és új mikrobiológiai módszert dolgoztak ki a Mezőgazdaság, – Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Általános Orvostudományi Kar kutatói. A cél a nagyüzemi állattartás antibiotikum-használatának csökkentése.

0

Közzétéve:

0
A haszonállatok immunrendszerét támogató takarmány-adalékanyagot és új mikrobiológiai módszert dolgoztak ki a Mezőgazdaság, – Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Általános Orvostudományi Kar kutatói. A cél a nagyüzemi állattartás antibiotikum-használatának csökkentése.

Biró Sándor, az Általános Orvostudományi Kar professzor emeritusa, a projekt vezetője (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, – Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) valamint az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) kutatói a most záruló négyéves kutatás-fejlesztési projektben a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó iparban keletkező melléktermékek jótékony élettani hatásait vizsgálták, a gazdasági haszonállatok immunrendszerének és bélflórájának megfigyelésével.  A növekvő népesség egyre nagyobb fehérjeszükségletét csakis a nagyüzemi, precíziós állattartás tudja kielégíteni. A projekt során azokat a haszonállatokat tanulmányoztuk, amelyek rendkívül hatékonyan alakítják izommá, azaz fehérjévé a növényi tápanyagokat. Egy olyan monitoring rendszert dolgoztunk ki, amely segíti a nagyüzemi körülmények között élő állatok egészségi állapotának felmérését- mondta el Biró Sándor, az Általános Orvostudományi Kar professzor emeritusa, a projekt vezetője.
A kutatás során a kísérleti állatok (broiler csirke, sertés, ponty) bélrendszerének mikrobiális flóráját vizsgálták.

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) címere (Ábra: DE)

A mikrobiom az élőlényeken, élőlényekben élő mikroorganizmusok, baktériumok, gombák és vírusok összessége, amelynek jelentős része a bélben található. Az intenzív állattartásban alternatív megoldásokra van szükség az állatok egészségének megőrzésére. A projektben vizsgált melléktermékekből, paprika-, paradicsom-, meggy- és szőlő passzírmaradványokból hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottunk elő, amely aktiválja a legyengült immunrendszert.

Használatával minimálisra csökkenthető a felhasznált antibiotikum mennyisége vagy akár anélkül nevelhetők fel a nagyüzemi haszonállatok- jelentette ki Biró Sándor.

Remenyik Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos főmunkatársa (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar címere (Ábra: DE)

Remenyik Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos főmunkatársa szerint az intenzív állattartásban jelentős mennyiségű antibiotikumot használnak.

Az állatok immunrendszere a nemcsak abiotikus, de a jelentős biotikus stressz hatására legyengül és fogékonnyá válik a betegségekre. A kutatás során a vizsgált brojler csirkék szervezetében 21-28 napos koruktól folyamatos gyulladásos állapotot figyeltünk meg. Ennek hatására kialakult az úgynevezett nem alkoholos zsírmáj és megnőtt a hirtelen szívhalál előfordulásának esélye. A kifejlesztett mikrobiológiai módszerrel azonban az állatok egészségi állapotának változása folyamatosan monitorozható, a speciális tápanyagok adagolásával segíthetjük az egészséges állapot visszaállítását, és így elkerülhető az antibiotikumos kezelés – fejtette ki Remenyik Judit.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja (Kép: Debreceni Egyetem)

A szakemberek broiler csirkén végzett megfigyelései szerint a vizsgált növényi hatóanyagok csökkentették a gyulladásos állapotot, javították a bél mikroflóráját és segítették a tápanyagok felszívódását. A DE kutatói által összeállított, bioaktív anyagokkal dúsított takarmány az intenzív termelésben tartott pontyok mikrobiom- állományára is jótékony hatással volt– hangzott el a projektzárón.

A kutatási- fejlesztési program eredményeit már használják a gyakorlatban. A kidolgozott monitoring rendszer segítségével a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló vizsgálatokat végeznek a DE kutatói a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) kötött megállapodás keretében– mondta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A programban az ÁOK és a MÉK több mint 30 kutatója vett részt, 26 angol nyelvű D1/Q1 besorolású tudományos publikáció és több PhD- és szakdolgozat született. Az eredményekre alapozva tovább kutatási projektek is indultak, melyek a baromfi fajok (tyúk, pulyka, kacsa) és a sertés nagyüzemi takarmányainak fejlesztését célozzák. Ezek vállalati partnerekkel együttműködésben valósultak meg, illetve vannak folyamatban.

Forrás: Debreceni Egyetem

0

Mezőgazdaság

NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra

Published

on

0

Újabb rovarölő szer juttatható ki Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Így már két engedélyezett drónnal alkalmazható szer van jelen, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat.

Permeteződrón a levegőben. Forrás: Nébih

A drónra történő kiterjesztéshez a Coragen 20 SC rovarölő készítmény két szempontból is bizonyított. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást.

A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével.

Ez nem kacsa! Újabb növényvédő-szer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amellett, hogy kizárólag engedélyezett szereket alkalmazzanak a gazdák, kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter.

Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!

A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §).

A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni:

„Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”

NÉBIH

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása

Published

on

0


Év elejétől lehetővé vált a mezőgazdasági területek időszakos vízzel történő eláraszthatósága, az agrártárca kidolgozta és bevezette a szabályozásban az ökológiai célú vízpótlásra használt terület fogalmát – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Ez a lehetőség összhangban van és segíti a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba!” program végrehajtását is.

Egy fokozottan védett nagy póling, amelynek természetvédelmi értéke 500 000 Forint, táőlálékot keres a Begécsi-halastavak környékén, Zsadány, Fancsika-pusztán 2025. februáe 17-én. Háttérben a 186 méter magas Komádi TV torony. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Feldman Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendőtől a nem mezőgazdasági célra, ideiglenesen használt földterület egyik meghatározott lehetősége az ökológiai célú vízpótlás. Ez a mezőgazdasági területek vízjogi engedéllyel történő időszakos elárasztását jelenti. A folyamat a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosítása érdekében vízpótlás, beszivárogtatás céljából felszíni víztöbbletből vagy szabad vízkészletből (nem árvízi víz), gravitációs úton megvalósuló vízkivezetéssel mehet végbe.

Sűrű ráccsal engedik a vizeket az Agropoint Kft. átal kezelt biharugrai halastavakról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az államtitkár tájékoztatása szerint az ökológiai vízpótlásban érintett mezőgazdasági területek az agrártámogatási rendszerben támogathatók maradnak akkor is, ha arra átmenetileg vízpótlás, víz beszivárogtatás céljából vizet vezetnek annak révén, hogy a vízborítás ideje alatt az ún. minimumkövetelmények szerinti fenntartási szabályokat teljesítettnek kell tekinteni. Az új szabályozás az idei évre vonatkozó agrártámogatási rendeletcsomag keretei között jelenik majd meg. Az ökológiai célú vízpótlás fogalmát pedig a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet vezette be 2025. január 1-jével.

Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!

A szabályozás összhangban van a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba” kezdeményezéssel, amelynek keretében a vízügy várja azon gazdák jelentkezését, akik a területükön vizet szeretnének megtartani és az erre kialakított online felületen bejelentik az erre szánt területeiket – emelte ki Feldman Zsolt.

Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jó hír a gazdáknak! Megkezdődött a közvetlen agrártámogatások végfizetése

+1

Elkezdődött a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatások kifizetése:

+1

Published

on

+1

2025. február 25-én, a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás jogcímmel megkezdte a Magyar Államkincstár a 2024. évi Egységes Kérelem keretében beadott támogatási kérelmek végkifizetését. Első körben az érintettek közel 90 százalékának, mintegy 2.900 állattartónak indult utalás, összesen mintegy 1,2 milliárd forint értékben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Március hónapban a többi terület- és állatalapú jogcímen is megindulnak a végfizetések. A cél, hogy a közvetlen támogatások jellemzően a 2025. évi kérelmezési időszakot megelőzően kifizetésre kerüljenek. A közvetlen támogatások keretében eddig 19 jogcímen, 147,6 ezer gazdálkodónak 407,4 milliárd forint kifizetés történt meg a tavalyi kérelmekhez kapcsolódóan, az érintettek 97 százaléka már részesült valamilyen kifizetésben. Az elkövetkező hónapokban ütemesen – a kifizetések teljesítéséhez szükséges ellenőrzési folyamatok folyamatos előrehaladása révén – még megközelítőleg 140 milliárd forint kifizetése várható ezeken a jogcímeken.

Az agrártámogatások a magas szintű uniós előírások kötöttségei és feltételei okozta gazdálkodói többletköltségeket és kisebb árbevételt hivatottak kompenzálni.

Forrás: AM

+1
Tovább olvasom