Mezőgazdaság
„Minden fejlesztés erősíti a cég stabilitását”
OTP Agrár: Sok vihart megélt szövetkezetet húzott ki a bajból a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. 2007-ben kinevezett vezetése. A növénytermesztési tevékenységéért nemrég Agráriumért OTP Díjjal is elismert vállalkozás azóta is komoly fejlesztéseket hajt végre és a környékbeli termelőket is integrálja.
A társaság jogelődjét, a Béke Mezőgazdasági Szövetkezetet még 1955-ben alapította 39 szegény ember, akik 127 hektáron kezdtek gazdálkodni. Ma a társaság már 3584 hektáron gazdálkodik, amiből több mint 3 ezer hektár a szántóterület. Emellett van 2 ezer tejelő szarvasmarhája, évente 30 ezer hízósertést bocsát ki, valamint rendelkezik egy biogázüzemmel is, és a környékbeli földtulajdonosok igényeit integrátorként igyekszik kielégíteni – vázolta fel több évtized fejlődéstörténetét a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője, Bodnár Lajos.
A Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője, Bodnár Lajos (Kép: OTP Agrár)
Nehéz idők után konszolidáció
A szövetkezet sok nehéz helyzetet élt meg, mielőtt 2007-ben kinevezték a jelenlegi vezetést. A mostani állapot eléréséhez nehéz döntéseket kellett meghozni: felhagytak a juh-tenyésztéssel, a halászattal és a baromfineveléssel, emellett bezárták a korábban üzemelő vágóhidat is, de szarvasmarha- és sertésállományuk megmaradt. „Úgy gondolom, az idő bennünket igazolt és a megmaradt tevékenységeket a kollégák is szívügyüknek tekintik” – fogalmazott Bodnár Lajos. A konszolidáció eredményeként erősödött a cég pénzügyi helyzete.
Személyes kötődését a mezőgazdasághoz édesapjának köszönheti, aki az ágazatban dolgozott, és sokszor kivitte őt a földekre. „Így szerettem meg a természetet és nem is volt kérdés, hogy mivel fogok foglalkozni” – emlékezett vissza arra, honnan ered a szakma iránti vonzalma. A legfőbb motiváció is innen eredeztethető, hiszen számára – és kollégáinak is – az volt az elsődleges feladat, hogy szakmailag bizonyítsák be, képesek egy, akkor a mélyponton lévő céget sikeressé tenni. „A partnerek által megismert mentalitásunk segítette elő, hogy ezt a gazdaságot olyan állapotba tudtuk hozni, hogy most már büszkék lehetünk a cég működésére” – tette hozzá Bodnár Lajos.
A 2014-ben kft.-vé alakult Béke tavaly már 225 fős átlaglétszámmal dolgozott. Az idei évre 6 milliárd forintos árbevételt terveznek. Három érdekeltségük van: az anyacég a Béke Mezőgazdasági Kft., egy tejtermelő kft. és egy termelőicsoport kft.
Látszik a fejlődés iránya
Bár akkoriban még nem volt olyan sokat forgó téma, mint manapság, Bodnár Lajost már gyermekkorában foglalkoztatta a környezetvédelem. Később már tudatosan is utánajárt a témának: „nagyon sokat olvastam, kollégáimmal pedig nagyon sok külföldi tapasztalatot szereztünk, és ezek alapján indítottuk el a biogázüzemet” – mondta. Ahogyan haladt az építés, úgy jöttek egyre újabb és újabb gondolatok, amelyekből aztán fejlesztések lettek, ezek pedig sok hasznot hoztak a cégnek. Példaként hozza fel, hogy annak idején, mikor a növénytermesztésnek át kellett venni az állattenyésztési ágazat által előállított trágyát, akkor arra úgy tekintettek, hogy ezt el kell végezni, ezt a költséget pedig el kell viselnie a növénytermesztésnek. Most pedig, a biogázüzemmel a trágya is hasznot termel – néha többet is, mint a tejtermelés. A trágyakezelésből, illetve a biogázüzem termékeiből 10–12 olyan termékük van, amelyekből bevételük van vagy nincs azokkal kapcsolatos kiadásuk. De azt is eredménynek tekinti, ha valamit nem kell megvásárolni, mint például az energiát vagy a műtrágyát, amiből kevesebbre van szükség.
Folytatódnak a fejlesztések – az OTP segítségével
„Nálunk egy kimondott szónak nagyobb súlya van, mint egy papírra letett bármilyen megállapodásnak” – érzékeltette Bodnár Lajos, hogy a személyes kapcsolatokban kialakuló bizalomnak milyen fontos szerepe van az üzleti életben. Így alakult a kapcsolatuk az OTP Agrárral, amelynek vezetőivel és munkatársaival már korábbról olyan volt a viszony, ami aztán segítette a közös munkát is. Amikor 2007-ben kinevezték a Béke új vezetését, az OTP Bank is bizalmat szavazott nekik és a hitelintézettel azóta is közösen dolgoznak.
Van is min, hiszen – ahogyan Bodnár Lajos elmondta – rengeteg elképzelésük van, gondolati szinten már a 2023-as teendőket is megtervezték. A fejlesztés kulcsfontosságú a cégben, amit az is jelez, hogy maga sem gondolta volna, hogy 2020-ban elérte az 1,8 milliárd forintot az általuk végrehajtott fejlesztések értéke, sőt egy évvel korábban is meghaladta az egymilliárd forintot. „Az az elvünk, hogy minden fejlesztés erősíti a cég stabilitását, így évről évre rendkívül magas forrást fordítunk erre” – mondta. Persze minden beruházásnál mérlegelik, mekkora a cég teherbíró-képessége, mennyire van szükségük az adott fejlesztésre, mi az, ami a leghamarabb megtérül, és milyen ütemben lehet az esetleges hitelt visszafizetni. Ha szükség van rá, akár önerőből is belevágnak a beruházásba, tavaly szeptemberben is átadtak egy olyan tehénistállót, amire egy fillér támogatás sem volt, de ugyanígy épült a hígtrágyatárolójuk és a szociális épületek felújítása is támogatás nélkül valósult meg.
A társaság vezetői büszkék arra, hogy 2012-ben elnyerték a Magyarország legszebb birtoka címet, a cégadatbázisokat kezelő Opten Kft. pedig tavaly a mezőgazdasági kategóriában országos második helyre sorolta a céget. Emellett a mezőgazdasági kiállításokon is szinte mindig a díjazottak között vannak.
Forrás: OTP Agrár
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:
Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.
Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.
Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
