Mezőgazdaság
„Minden fejlesztés erősíti a cég stabilitását”
OTP Agrár: Sok vihart megélt szövetkezetet húzott ki a bajból a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. 2007-ben kinevezett vezetése. A növénytermesztési tevékenységéért nemrég Agráriumért OTP Díjjal is elismert vállalkozás azóta is komoly fejlesztéseket hajt végre és a környékbeli termelőket is integrálja.
A társaság jogelődjét, a Béke Mezőgazdasági Szövetkezetet még 1955-ben alapította 39 szegény ember, akik 127 hektáron kezdtek gazdálkodni. Ma a társaság már 3584 hektáron gazdálkodik, amiből több mint 3 ezer hektár a szántóterület. Emellett van 2 ezer tejelő szarvasmarhája, évente 30 ezer hízósertést bocsát ki, valamint rendelkezik egy biogázüzemmel is, és a környékbeli földtulajdonosok igényeit integrátorként igyekszik kielégíteni – vázolta fel több évtized fejlődéstörténetét a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője, Bodnár Lajos.

A Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője, Bodnár Lajos (Kép: OTP Agrár)
Nehéz idők után konszolidáció
A szövetkezet sok nehéz helyzetet élt meg, mielőtt 2007-ben kinevezték a jelenlegi vezetést. A mostani állapot eléréséhez nehéz döntéseket kellett meghozni: felhagytak a juh-tenyésztéssel, a halászattal és a baromfineveléssel, emellett bezárták a korábban üzemelő vágóhidat is, de szarvasmarha- és sertésállományuk megmaradt. „Úgy gondolom, az idő bennünket igazolt és a megmaradt tevékenységeket a kollégák is szívügyüknek tekintik” – fogalmazott Bodnár Lajos. A konszolidáció eredményeként erősödött a cég pénzügyi helyzete.
Személyes kötődését a mezőgazdasághoz édesapjának köszönheti, aki az ágazatban dolgozott, és sokszor kivitte őt a földekre. „Így szerettem meg a természetet és nem is volt kérdés, hogy mivel fogok foglalkozni” – emlékezett vissza arra, honnan ered a szakma iránti vonzalma. A legfőbb motiváció is innen eredeztethető, hiszen számára – és kollégáinak is – az volt az elsődleges feladat, hogy szakmailag bizonyítsák be, képesek egy, akkor a mélyponton lévő céget sikeressé tenni. „A partnerek által megismert mentalitásunk segítette elő, hogy ezt a gazdaságot olyan állapotba tudtuk hozni, hogy most már büszkék lehetünk a cég működésére” – tette hozzá Bodnár Lajos.
A 2014-ben kft.-vé alakult Béke tavaly már 225 fős átlaglétszámmal dolgozott. Az idei évre 6 milliárd forintos árbevételt terveznek. Három érdekeltségük van: az anyacég a Béke Mezőgazdasági Kft., egy tejtermelő kft. és egy termelőicsoport kft.
Látszik a fejlődés iránya
Bár akkoriban még nem volt olyan sokat forgó téma, mint manapság, Bodnár Lajost már gyermekkorában foglalkoztatta a környezetvédelem. Később már tudatosan is utánajárt a témának: „nagyon sokat olvastam, kollégáimmal pedig nagyon sok külföldi tapasztalatot szereztünk, és ezek alapján indítottuk el a biogázüzemet” – mondta. Ahogyan haladt az építés, úgy jöttek egyre újabb és újabb gondolatok, amelyekből aztán fejlesztések lettek, ezek pedig sok hasznot hoztak a cégnek. Példaként hozza fel, hogy annak idején, mikor a növénytermesztésnek át kellett venni az állattenyésztési ágazat által előállított trágyát, akkor arra úgy tekintettek, hogy ezt el kell végezni, ezt a költséget pedig el kell viselnie a növénytermesztésnek. Most pedig, a biogázüzemmel a trágya is hasznot termel – néha többet is, mint a tejtermelés. A trágyakezelésből, illetve a biogázüzem termékeiből 10–12 olyan termékük van, amelyekből bevételük van vagy nincs azokkal kapcsolatos kiadásuk. De azt is eredménynek tekinti, ha valamit nem kell megvásárolni, mint például az energiát vagy a műtrágyát, amiből kevesebbre van szükség.
Folytatódnak a fejlesztések – az OTP segítségével
„Nálunk egy kimondott szónak nagyobb súlya van, mint egy papírra letett bármilyen megállapodásnak” – érzékeltette Bodnár Lajos, hogy a személyes kapcsolatokban kialakuló bizalomnak milyen fontos szerepe van az üzleti életben. Így alakult a kapcsolatuk az OTP Agrárral, amelynek vezetőivel és munkatársaival már korábbról olyan volt a viszony, ami aztán segítette a közös munkát is. Amikor 2007-ben kinevezték a Béke új vezetését, az OTP Bank is bizalmat szavazott nekik és a hitelintézettel azóta is közösen dolgoznak.
Van is min, hiszen – ahogyan Bodnár Lajos elmondta – rengeteg elképzelésük van, gondolati szinten már a 2023-as teendőket is megtervezték. A fejlesztés kulcsfontosságú a cégben, amit az is jelez, hogy maga sem gondolta volna, hogy 2020-ban elérte az 1,8 milliárd forintot az általuk végrehajtott fejlesztések értéke, sőt egy évvel korábban is meghaladta az egymilliárd forintot. „Az az elvünk, hogy minden fejlesztés erősíti a cég stabilitását, így évről évre rendkívül magas forrást fordítunk erre” – mondta. Persze minden beruházásnál mérlegelik, mekkora a cég teherbíró-képessége, mennyire van szükségük az adott fejlesztésre, mi az, ami a leghamarabb megtérül, és milyen ütemben lehet az esetleges hitelt visszafizetni. Ha szükség van rá, akár önerőből is belevágnak a beruházásba, tavaly szeptemberben is átadtak egy olyan tehénistállót, amire egy fillér támogatás sem volt, de ugyanígy épült a hígtrágyatárolójuk és a szociális épületek felújítása is támogatás nélkül valósult meg.
A társaság vezetői büszkék arra, hogy 2012-ben elnyerték a Magyarország legszebb birtoka címet, a cégadatbázisokat kezelő Opten Kft. pedig tavaly a mezőgazdasági kategóriában országos második helyre sorolta a céget. Emellett a mezőgazdasági kiállításokon is szinte mindig a díjazottak között vannak.
Forrás: OTP Agrár
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT


