Mezőgazdaság
Válasz az alaptalan vádakra: nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök
Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra.
Fruitveb: A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.
Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra. A magyar zöldség, és gyümölcs jó minőségű és egészséges. (Kép: Fruitveb)
A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)
Egyetlen írás sem említ meg egyetlen konkrét növényvédőszer-hatóanyagot, és nem közöl egyetlen konkrét mérési eredményt sem. Mindössze néhány példára alapozva von le olyan sommás és a teljes európai zöldség-gyümölcstermesztésre vonatkozó következtetést, miszerint „a zöldségek és gyümölcsök szennyezettek, mérgezők”. Ebben a formában a nevezett irományokat alaptalannak, szándékosan, vagy csak tudatlanságból fakadóan túlzónak és megtévesztőnek tartjuk, ami kimeríti a hitelrontás tényét, különösen így, a szezon kezdetére időzítve.
Ezekkel az írásokkal szemben a valóság az, hogy a növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja. Ez a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer, melynek célja, hogy a legkisebb kockázatokat is elkerüljük. Tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon szigorú jogszabályi előírások vannak fajonként és hatóanyagonként a megengedett hatóanyag-maradék szintjére vonatkozóan. Ez az a hatóanyagszint, amely az emberi egészséget abszolút nem veszélyezteti. Tény továbbá, hogy ilyen készítmények nélkül szinte lehetetlen zöldséget és gyümölcsöt előállítani, mert a kórokozók és kártevők tömege pusztítaná el azokat. A humán gyógyászatban alkalmazott, gyakran teljesen hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik aztán meghatározott idővel kiürülnek a szervezetünkből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is. Ezek a növényi gyógyszerek is lebomlanak mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek. Valóban vannak olyan zöldség-gyümölcs tételek, amelyekben a határérték alatti, elhanyagolható mennyiségű hatóanyag még található, de az messze a jogszabályilag előírt szint alatt van. Az ilyen mintákat nem lehet „túlzóan szennyezettnek” tekinteni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)
A zöldségek, gyümölcsök rost-, vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns és egyéb bioaktív hatóanyag-tartalmának az emberi egészségre kifejtett nagyon pozitív hatásai összemérhetetlenül magasabbak, mint amennyi esetlegesen a megtermelésükkel járó anyaghasználat számlájára negatív hatásként írható. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a védelem hiányában megfertőződött növényeken megjelennek a fertőzést okozó patogén gombák, melyek másodlagos anyagcseretermékei az emberekre és állatokra nézve is nagyon veszélyes toxinok. Ezek sokkal veszélyesebbek az egészségünkre, mint a kifogásolt anyagok.
Mindezek fényében nem tudjuk elfogadni az alaptalan, szakmaiatlan, túlzó és általánosító kijelentésekkel teli cikkeket. Azok félrevezetik a fogyasztót, és számottevő erkölcsi és anyagi károkat okoznak a tisztességes kertészek széles tömegének, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy – a káros időjárási hatások felszaporodása miatti növekvő termelési kockázatok, a munkaerőhiány és a termelési költségek jelentős növekedése ellenére – minőségi élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára.
Forrás: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet
Mezőgazdaság
A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett, 10 árucsoporté csökkent 2024 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a gabonafélék (KN10) árbevétele nőtt (+198,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20–30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.
A legnagyobb exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoportot érintette (–105 millió euró), elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent.
Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (–245,4 millió, illetve –123,6 millió euró) mértékben.
További információk e témában Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2024. I. fél év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 3. szám.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás
A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le,
A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG) című felhívás komoly lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók még szélesebb köre a zöld előírásoknak megfelelően folytassa gazdálkodói tevékenységét, a fenntarthatóság jegyében. Az elkészült AKG-felhívás most kezdődő társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a fenntartható gazdálkodási célok teljesítése érdekében.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz 5 évig tart. A konstrukció arra ösztönzi a gazdálkodókat vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában, hogy olyan növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A támogatást évente kapják meg az érintettek az évről évre benyújtandó, az Egységes Kérelem részét képző kifizetési kérelem beadásával. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a kötelezettségvállalási időszak alatt.
A 2024 végén záródó jelenlegi három éves agrár-környezetgazdálkodási programban mintegy 17 ezer gazdálkodó vett részt 1,2 millió hektár termőterülettel.
A felhívás az elmúlt hónapokban a szakmai szervezetek legszélesebb körének bevonásával került előkészítésre, most pedig október 4-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot
A nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására kérték Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát
Nagy István arra kérte Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, hogy a nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a termelők számára. Egy mostani körben az év korábbi szakaszában – tavasszal és kora nyáron – bekövetkezett mezőgazdasági károk kapcsán nyújt segítséget az Európai Unió több tagállamának gazdálkodói számára.
Fotó: AM
Az Európai Bizottság hétfőn csaknem 120 millió euró pénzügyi támogatást javasolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára a tavasszal és kora nyáron bekövetkezett mezőgazdasági káraik enyhítése érdekében. A hónapokkal ezelőtt benyújtott kéréseket követően most születik a források biztosításáról döntés az érintettek számára. Hazánkban a júliusi-augusztusi aszály okozott komoly nehézséget a gazdálkodóknak, így a szeptember közepére közel végleges aszálykárok ismeretében Nagy István agrárminiszter arra kérte a Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztost, hogy a nyári aszály és a mostani árvíz okozta károk kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a gazdálkodók számára. A jelenlegi helyzetben a gazdáknak minden hazai és uniós támogatást meg kell adni.
Az elmúlt években tudatosan erősítettük azt a hazai eszközrendszert, amely a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelésére szolgálnak. Állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alap 35 milliárd forintos szintig pénzügyileg már feltöltésre került, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.
Forrás: AM
A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt
A Nébih nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását
Újabb sikert ért el hazánk az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben
A megviccelős öreg bak
Sikerek Nagysallérban
Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás
A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
Gímbika esett a Hoboli Vadásztársaság területén
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2024. szeptember
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Gímbika esett a Hoboli Vadásztársaság területén
Második bikám elejtésének története
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
Idénykezdés Kardosfán
Latolgatás után…
Elesett a Bélus-völgyi király
Különleges vad esett a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén
Bükkaranyosi remete
