Mezőgazdaság
60 évvel ezelőtt kezdődött….Veres Péter “Agrár” Kollégium
Pontosan 60 évvel ezelőtt 1962 tavaszán kezdődött meg az akkori Debreceni Agrártudományi Főiskola 600 fős kollégiumának építése a debreceni Böszörményi úti Campuson. Az ország akkori egyik legmodernebb 6 emeletes kollégiuma 2 év alatt épült fel és 1964 szeptemberében nyitotta meg kapuit az egyetemi hallgatóság előtt. A Veres Péter Kollégium azóta a debreceni agráros hallgatók otthonává vált, akik szerettek és szeretnek a falai között élni, akik számára a kollégium életforma, életminőség, kulturális tér, az egyetemi oktatás melletti önképzés, műhely munka színtere.
Kezdetek…
Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán található Veres Péter Kollégium megszületésének egyik legfontosabb eseménye a hazai agrárfelsőoktatásban 1952. évben megindult decentralizációs folyamatok, melynek következtében a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953. évi 9. számú törvényerejű rendelete alapján határozott a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről. A létesülő akadémia helyszínének megválasztására Halász Péter földművelésügyiminiszter helyettes vezetésével bizottság jött létre, amely határozott abban, hogy az akadémia Pallagon, a valamikor Pallagi Gazdasági Akadémia Campusán vagy a Mezőgazdasági Technikum Debrecen, Böszörményi út 104. szám (ma: 138. szám) alatti épületben kezdje meg a működését. Pallag mellett szólt a hagyomány és a már rendelkezésre álló épületi infrastruktúra. A Böszörményi úti elhelyezés mellett szólt a város, a két debreceni egyetem (KLTE, DOTE) közelsége, a rendelkezésre álló korszerű bővíthető épület illetve a tangazdaság jobb fejlesztési kilátásai. A bizottság a Böszörményi úti elhelyezés mellett döntött, így 1953. szeptember 1-én 13 oktatóval és 209 hallgatóval a ma már ikonikussá vált helyszínen megkezdte működését a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia (DMA)1.
Már az első tanévtől (1953/1954-es tanév) fogva nagy gondot okozott az akadémiának a hallgatóság elhelyezése. Ezen probléma orvoslására Erdei Ferenc, akkori földművelésügyi miniszter kérésére, Péter János, református püspök2, egy évre az akadémiának engedte át az ősi Református Kollégium3 első udvarából nyíló helyiségeket, ahol lehetőség nyílott az első évben felvett 209 diák elhelyezésére.
Az akadémia részéről a hallgatóság elhelyezésére a terv az volt, hogy a következő tanévre felépül az intézmény saját diákotthona. Sajnos erre nem nyílt lehetőség, így az akadémia alternatív megoldásként az első tanév alatt megszerezte Debrecenben a Béke útja (ma: Szent Anna utca) 9. szám alatt lévő épületet, melynek átépítésével (1 millió forint költségen) lehetőség lett a következő évi hallgatói létszámnövekedés befogadására.
A Debreceni Mezőgazdasági Akadémián a hallgatók elhelyezése még hosszú éveken keresztül -több mint 10 évig – nehézséget jelentett, az intézmény számára az egyik leginkább megoldástért kiáltó problémává vált. Az intézmény vezetősége Bencsik István4 igazgató vezényletével már az első tanévtől a Földművelésügyi Minisztérium részére folyamatosan jelezte a saját diákotthon iránti égető szükségletet, viszont az anyagi források biztosítására illetve az építkezés megkezdésére egészen 1962-ig várni kellett.
1959. október 16.-án a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén Bencsik István debreceni akadémiai igazgató felvetette az agrármérnökképzésben tapasztalt mennyiségi hiányosságokból eredő problémákat illetve nehézségeket és a tanács segítségét kérte, elsősorban a képzés beruházási kereteinek megemelése érdekében. Tevékenysége nem volt eredménytelen, ugyanis rövid időn belül az Országos Tervhivatal erre a célra 280 millió forintot különített el, amiből az agrárfelsőoktatási intézmények közül a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia 58 millió forintot kapott. Később, ezen beruházási összegkeret 75 millió forintra emelkedett a szükséges módisítások miatt, melyet 1964. április 1-én hagyott jóvá dr. Soós Gábor FM osztályvezető.
A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia 1959 végén kapta meg az engedélyt az 58 millió Ft-os keretre való beruházási programtervezet elkészítésére. A program 1960. április 27.-re készült el, mely többek között magába foglalta a 2db 3 emeletes egyenként 300 diákot befogadó diákotthon felépítését. 1960 júliusában a DMA (Debreceni Mezőgazdasági Akadémia) által az FM részére felterjesztett program bizonyos változtatásokkal, de elfogadásra került, így zöld utat kapott az akadémia területén az új diákotthon felépítése, melyhez az ÉM Debreceni Tervező Vállalattól 1960 évvégére meg is érkezett a tanulmányterv. A tanulmányterv megvitatását követően újabb módosítások következtek, melynek értelmében nem 2db 300 fős diákotthon, hanem 1 db hatemeletes 600 fős diákotthon kerül megépítésére konyhával és étteremmel együtt.
Főiskolai rang, megkezdődik a várva-várt építkezés
Az 1962/1963-as tanév kiemelt jelentőséggel bírt a debreceni agrárfelsőoktatás történetében, ugyanis nemcsak komoly beruházások veszik kezdetét a Böszörményi úti Campuson, hanem a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelete alapján az akadémiák egyetemi jellegű főiskolákként működnek tovább, így 1962. szeptember 16.-tól az akadémia Debreceni Agrártudományi Főiskolaként (DATF)5 folytatja munkáját. Az egyetemi jellegű főiskola első rektora Bencsik István egyetemi tanár lett5.
1962. május 2.-án megindult a várva várt 600 fős diákotthon építése a Böszörményi úton. Az épület tervezését Mikolás Tibor főmérnök és Vellay István építészmérnök végezte, míg az építésvezetői feladatokat Balla Alajos látta el.
A következő korabeli fotókon a diákotthon építésének munkálatai figyelhetőek meg:
A Debreceni Agrártudományi Főiskola nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az újonnan épülő diákotthont minél előbb birtokukba vehessék a hallgatók. Végül 1964 szeptemberében nyitotta meg kapuit a diákság előtt. Ebben az időszakban a diákotthon mellett felépült a Böszörményi úti Campus 32 lakásos tanári társasháza6 (ma: Arany Sándor Diákapartman) illetve elkészült a főépülethez hozzá épített új tanügyi épület is7.
7. A Debreceni Agrártudományi Főiskola új tanügyi épülete. Forrás: Debreceni Egyetem MÉK archívumAz elkészült új kollégium ünnepélyes átvétele
Az új épületek – köztük a 600 fős diákotthon – ünnepélyes átvétele 1964. november 10.-én történt az új tanügyi épület impozáns díszudvarán (aula). Az új épületeket Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és Kilián József építésügyiminiszter-helyettes adta át, melyet a főiskola nevében Dr. Bencsik István rektor vett át8.
Az újonnan átadott diákotthonban az első feladat annak szervezeti megteremtése volt. A főiskola diákotthona kezdettől fogva diákönkormányzat alapján működött. Az önkormányzatot a diáktanács valósította meg, melynek vezetését elnök illetve helyettese látta el. A diáktanács tagja volt az összes szobafőnök. A diákotthon nevelési feladatait nevelőtanárok látták el (3 tanulócsoport, ½ évfolyam egy nevelőtanár). A diákotthonban 4 fő elhelyezésére alkalmas egységeket alakítottak ki, külön háló- és tanulószobával illetve előtérrel. A diákotthon abban az időben figyelembe véve az akkori beiskolázási adatokat (100-120 fő/évfolyam) akár a teljes létszám befogadására alkalmas volt. Indokolt esetben a debreceni lakosok is helyet kaptak a diákotthonban, illetve levelező hallgatók számára is szállást tudott biztosítani.
A diákotthont a megalapításától kezdve a folyamatos fejlődés, a professzionális munka jellemezte mind az ifjúsági-, kulturális-, és tudományos élet terén, melynek eredményeképpen 1967 évvégén a diákotthon kollégiumi kitüntető címet kapott9.
A kollégiumi élet fokozatosan fellendült, szinte minden hallgatói programnak a kollégium adott helyet. Népszerűek voltak a kollégiumi napok, a különböző klubestek, a stúdió (kollégiumi rádió) műsorai, a szakmai-, a művészeti-, a fotó-, és a zenei körök, a természetjárók köre illetve a kulturális előadások, melyeket írók, művészek, nagy műveltségű meghívott szaktekintélyek tartottak10. A kollégium biztosította egyben a szakmai továbbfejlődés lehetőségét, másrészt a szocializálódás színtereként is szolgált, családi közösséget teremtett, éltre szóló barátságokat alkotott, amellett hogy segítette az értelmiségi létre való felkészülést. Ezen időszak teremtette meg azokat az erős alapokat, melyekre építve mind a mai napig képes a Veres Péter Kollégium kimagasló minőségben szervezni az ifjúsági-, szakmai-, és kultúrális életet a hallgatóság számára.
Veres Péter nevének felvétele
Az akkor már Debreceni Agrártudományi Egyetem (1970-től a főiskola egyetemi rangban folytatja munkáját) kollégiuma 1975-ben vette fel Veres Péter nevét11. Dr. Sziki Gusztáv, egyetemi tanár, akkori dékán a következőképpen fogalmazta meg a névválasztást az archív feljegyzések szerint:
„Veres Péter embereszménye, a munkáját szenvedélyesen szerető, emellett teljességre is törekvő, szuverén gondolkodású, közösségi ember volt.” ….”Veres Péter ugyan nem volt tudós művelője a mezőgazdasági tudománynak, mégis rá esett a választásunk, mert élete és műveinek szelleme olyan eszményt példáz, amit ifjúságunk előtt felmutatni, ébren tartani és követni több mint érdemes”
A Veres Péter Kollégium szakmai munkájának elismeréseképpen több alkalommal is elnyerte a Kiváló Kollégium címet12.
A kollégiumi élet színvonalához nagyban hozzájárult az épülettel szoros egységet képező étterem és a színházterem (1966-ban épült). A kollégium elhelyezkedése ugyancsak támogatta és támogatja mind a mai napig a kollégiumi mindennapokat a tanügyi épületek, a sportpályák és a tangazdaságok közelségével.
Veres Péter Kollégium, mint az integrált Debreceni Egyetem része
A DATE Veres Péter Kollégium 2000-ben a létrejött Debreceni Egyetem részévé vált, majd 2014-ben a kollégiumi rendszer átszervezésével a DE Egyetemi Kollégiumi Igazgatóságához került. Aktuálisan a kollégiumba a Debreceni Egyetem bármely karáról jelentkezhetnek fiatalok, viszont elhelyezkedéséből adódóan, főként a Böszörményi úti „Agrár” Campuson működő két kar (MÉK és GTK) hallgatói lakják. A Veres Péter kollégium a hallgatói számára az otthont és a zavartalan tanulás feltételeit teremti meg, ezen túl kiváló lehetőséget biztosít a művelődéshez, a sportoláshoz, és a szabadidő tartalmas és kulturált eltöltéséhez, mindamellett, hogy ápolja és fejleszti a több mint fél évszázados megörökölt hagyományokat.
A Veres Péter Kollégium idén ünnepli 58. születésnapját. Az elmúlt több mint fél évszázad egyik legnagyobb eredménye, hogy a kollégium a debreceni agráros hallgatók otthonává vált, akik szerettek és szeretnek a falai között élni, akik számára a kollégium életforma, életminőség, kulturális tér, az egyetemi oktatás melletti önképzés, műhely munka színtere. A kollégiumban minden a mai napig őrzik a hagyományokat, fáradoznak a régi hírnév megtartásában, igyekeznek az agráros tudat, és az összetartozás lángjának megőrzésére.
Veres Péter Kollégium jelene
Dr. Csiszár Imre a Debreceni Egyetem Egyetemi Kollégiumi Igazgatóság Igazgatója érdeklődésemre elmondta, hogy 2011 és 2021 között több lépésben a Debreceni Egyetem saját forrásából a kollégium teljes egészében, kívülről-belülről megújult, modern, a kor igényeinek megfelelő körülményeket biztosít. Ennek keretében valamennyi külső és belső nyílászáró kicserélésre került korszerű, kiváló hőszigetelést és zajvédelmet kapott az épület. A kollégium minden helyiségben megtörtént a padlóburkolat cseréje könnyen tisztítható járólapra. Ez a fejlesztés valódi minőségi ugrást jelentett a bentlakók számára, ugyanis megszűnt a korábban itt lakott kollégisták számára emlékezetes jellegzetes szag, amelyet a kollégium építésekor lerakott linóleumpadló okozott. Természetesen sor került az elmúlt időszakban valamennyi szoba, konyha, folyosó, lépcsőház falburkolatának cseréjére, illetve a helyiségek teljes kifestésére is. Több emeleten megtörtént a bútorzat cseréje, a konyhákba is új berendezési tárgyak kerültek. Rendkívül fontos volt a kollégium életében a már elhasználódott gépészeti berendezéseinek, vezetékeinek felújítása, cseréje. Ennek keretében teljes egészében kicserélték az épület elektromos hálózatát, a víz- és szennyvízvezetékeket. Hosszú éveken át ugyanis komoly gondot jelentett, hogy az épületen belül levezetett esővíz a csatornák rosszabb állapota miatt nagyobb esőzéseknél jelentős beázásokat okozott. Így nagyon fontos lépés volt ezen csatornák cseréje – mesélte Dr. Csiszár Imre.
Igazgató Úr örömmel újságolta, hogy az elmúlt években lezajlott felújítási program keretében jelentősen javultak az épület energetikai mutatói is. A hőszigetelésen kívül beépítettek egy napkollektoros rendszert is, amely jelentős mértékben hozzájárul a használati-melegvíz termeléshez, a nyári hónapokban teljes egészében biztosítja is azt. A felújítás során ezen kívül a kollégium folyosóin, lépcsőházaiban mozgásérzékelőkkel vezérelt világítást építettek ki, amely szintén jelentős energia-megtakarítással jár. Így ma a Debreceni Egyetem kollégiumai közül a legkisebb „ökolábnyommal” rendelkező épület12.
A kollégium környezetére annak megépítése óta kifejezett figyelmet fordít mind az egyetem, mind az ott élő kollégisták. Igen örömteli a Veres Péter Kollégium életére nézve, hogy megújulhatott a kollégium főbejárata, főlépcsője és a kollégium előtti tér is. Az itt kialakított pihenőpadokon azóta is szívesen időznek a kollégisták, a rendezvények (pl. a főzőversenyek) lebonyolítását pedig új infrastruktúra segíti.
A kollégium több mint 60 évvel ezelőtt történt megtervezése során is kiemelt figyelmet fordítottak a hallgatók igényeinek a lehető legnagyobb mértékű kielégítésére, nincs ez ma sem másként. A múlt tanévtől kezdve megindult a saját vizesblokkal rendelkező szobák kialakítása a kollégium egy részén. Az első három szobát már birtokba is vehették a hallgatók!
Összefoglalva a jelenkori aktualitásokat nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a Debreceni Egyetem „Agrár” Campusának 58. születésnapját ünneplő Veres Péter Kollégiuma minden szempontból megszépülve, a hallgatói igényeket maximálisan figyelembe véve várja a beköltöző fiatalokat idén szeptemberében is!
Írta: Fekete István, Debreceni Egyetem MÉK
Felhasznált irodalom:
Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve 1953-1963, Budapest, 1969
Komoróczy György: A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve, Budapest, 1968
Kovács Istvánné (szerk): 150 éves a debreceni felsőfokú agrárképzés, Debrecen, 2018
Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.
Mezőgazdaság
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
Az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket
Minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak azon termelők, akik az ökológiai gazdálkodást választják. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében ugyanis új program indul támogatásukra, amelyre az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket – mondta Feldman Zsolt a XXXIV. Biokultúra Napján.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára közölte, hogy a Vidékfejlesztési Program által meghirdetetett ökológiai gazdálkodást támogató felhívások keretei között évente mintegy 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és csaknem 275 ezer hektár után igényelhettek támogatást a kedvezményezettek. Magyarországon 2023-ban az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen – elérte a 320 ezer hektárt.
A jövőt tekintve, Feldman Zsolt szerint a nemrég meghirdetett „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című felhívás jelentős segítséget nyújthat a továbblépésben. A felhívás a még konvencionális művelésű területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában.
Ismertette, hogy a támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-jén kezdődik, és 2029. december 31-én zárul. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy ezen idő alatt a támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény – az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.
A támogatás éves mértéke földhasználati kategóriánként változó, például átállás alatti intenzív gyümölcsültetvény esetében 1801, míg gyep esetében 225 euró/hektár – tette hozzá az államtitkár.
Előadásában megjegyezte, hogy a KAP Stratégiai Terv alapján az idei évben meghirdetett számos pályázati felhívásban – így az állattartási és a kertészeti beruházásokat segítő kiírásokban – jelentős előnyhöz jutnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. Az érintettek egyrészt 10 százalékkal megemelt támogatási intenzitást kapnak az alaptámogatáshoz képest, másrészt a tartalmi értékelési rendszerben is jelentős többletpontot szereznek.
A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
Forrás: AM