További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Lucerna mint alternatív fehérjebomba
Debreceni Egyetem: Alternatív fehérjeforrás és takarmány előállítása, valamint újgenerációs technológiai eljárás kidolgozása volt a célja annak az ötéves kutatás-fejlesztési programnak, amelynek keretében a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakemberei a lucerna feldolgozásának új lehetőségeit kutatták.
A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)
Fotó: Debreceni Egyetem
– A most lezáruló Protemill-projekt a lucerna felhasználásának komplex vizsgálata. Mintaprogram, amely maximálisan támogatja a körforgásos agrárium megteremtését, a hatékonyabb alapanyag- és energiafelhasználás érdekében – mondta a hirek.unideb.hu-nak Fári Miklós, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője. Az innovatív feldolgozó eljárás során a lucerna zöld biomasszájából 15-55 százalékos fehérjetartalmú takarmánykoncentrátum állítható elő.
– A program keretében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ipari partnere, a Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. területén működtetett kísérleti üzem mellé egy ötszáz hektár lucerna feldolgozására alkalmas új kísérleti, demonstrációs alapanyag-feldolgozó épült. Az üzemben napi több tonna szójafehérjével egyenértékű levélfehérje-koncentrátum előállítására van lehetőség. A takarmánynövény feldolgozása során nem keletkezik hulladék – emelte ki Fári Miklós.
Fotó: Debreceni Egyetem
A projektvezetője hozzátette: az előállított mezőgazdasági melléktermékek mindegyike minősített agrárproduktum.– Az üzemben az úgynevezett „lucernatej” kiválasztása után keletkező rostanyag takarmányipari célokra használható, készülhet belőle pellet vagy lucernaliszt, de emberi fogyasztásra alkalmas táplálékkiegészítőként is felhasználható. A visszamaradt, bioaktív hatóanyagokban gazdag növényi levet tartósítják. A fermentált bio-juice, növényi lé egyedülálló biostimulátor, szerves tápoldat, amely keresett a mezőgazdasági piacon. Egy liter tápoldat 100 liter vízben oldva biológiai, öko-növénytápoldatként is használható. A fehérjementes léből olyan hasznos alapanyag is kinyerhető, mint a politejsav, ami a lebomló műanyag egyik alapanyaga – sorolta Fári Miklós.
Fotó: Debreceni Egyetem
A takarmányozás területén a másik meghatározó fehérjeforrás a szója. A hazai termés mellett ugyanakkor Magyarország jelentős szója importra szorul. A behozott takarmány-alapanyag azonban genetikailag módosított, ezért a Proteomill-projekt része volt a lucerna mellett a nagyobb zöld biomasszát termelő szójafajták tesztelése is.
– A lucerna évelő növény, ezért a termesztés inputanyag-szükséglete lényegesen kisebb a szójáénál. A területre vetített fehérjetermés-potenciálja pedig négyszererese. Hazánk a szójatermesztés északi határán fekszik és rendkívül érzékeny a légköri aszályra, ezért fontos a megfelelő fajta megválasztása. A nemesítéseknek köszönhetően a régi, úgynevezett zöldtakarmány-szójafajták visszahozásával és levélfehérjévé történő feldolgozásával az import, mag-eredetű GMO szójától való függés tovább csökkenthető. Ez utóbbi, szabadalommal is védett technológia számottevő nemzetközi érdeklődésre tarthat számon, akár a nagy szójaexportáló országok számára is, mint például Brazília – jelentette ki a DE MÉK Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára.
Fári Miklós kiemelte: a Proteomill-projekt keretében végzett kutatások fontosságát mutatják, hogy az eredmények túlmutatnak a mezőgazdasági felhasználáson, az állattenyésztés és a növénytermesztés területén, érintik az élelmiszeripart és a vegyipart is.
A kutatás a GINOP-2.2.1-15-2017-00051 azonosítási számú: „Proteomill-lucerna alapú fehérjetermékeket előállító termesztési és feldolgozási technológia, valamint mintaüzem kialakítása” elnevezésű projekt keretében, mintegy 1 281 071 millió forint pályázati forrásból valósult meg.
Forrás: Debreceni Egyetem
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Mezőgazdaság
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Jelöletlen tojások
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Fotó: NAV
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV
Mezőgazdaság5 óra
12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag
Természetvédelem5 óra
Öreg néne őzikéje
Természetvédelem6 óra
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Vadászat2 nap
Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél
Természetvédelem2 nap
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Mezőgazdaság2 nap
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Természetvédelem3 nap
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
Tudomány3 nap
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
Vadászat3 nap
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászat3 nap
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Vadászat3 hét
Farkas Imre a Bakony vadásza
Vadászat6 nap
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Vadászat3 nap
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászat2 hét
A születésnapi dámbikám
Vadászat3 hét
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
Vadászat2 hét
22 év után új magyar dámrekord született
Vadászat2 hét
A deteki bika
Vadászat3 nap
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Horgászat4 hét
Menyhal horgászata a Bodrogon
Vadászat3 hét