Mezőgazdaság
Meghosszabbításra került a lejáró földhasználat visszavonásának határideje!
Megjelent az EMVA Irányító Hatóság közleménye a VP4-10.1.1-21. kódszámú „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” és a VP4-11.1.1.-11.2.1.-21 kódszámú „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című felhívások 2023. évre vonatkozó visszavonási kérelmeinek benyújtási határidejét érintő módosításáról, így a lejáró földhasználati szerződések miatt benyújtott visszavonásokról.
Megjelent az EMVA Irányító Hatóság közleménye a VP4-10.1.1-21. kódszámú „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” és a VP4-11.1.1.-11.2.1.-21 kódszámú „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című felhívások 2023. évre vonatkozó visszavonási kérelmeinek benyújtási határidejét érintő módosításáról, így a lejáró földhasználati szerződések miatt benyújtott visszavonásokról.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)
A közlemény szerint a határidő 2023. január 15.-ről 2023. március 31.-re módosul annak érdekében, hogy a támogatást igénylők minél megalapozottabb döntést tudjanak hozni a lejáró földhasználati szerződéseik kapcsán. Fentiek szerint tehát, amennyiben a kötelezettségvállalási időszak közben, 2022. december 31. után lejár a támogatásba vont területre vonatkozó földhasználati szerződés és azt a gazdálkodó nem tudja meghosszabbítani, úgy a fenti módosított időpontig lehetőség van arra, hogy ezen területek szankció nélküli visszavonásra kerüljenek.
Fontos megjegyezni, hogy ha a támogatást igénylő a visszavonás iránti kérelmet a helyszíni ellenőrzésről történő értesítés napján, ennek hiányában a helyszíni ellenőrzés első napján vagy ezt követően nyújtotta be, akkor a visszavonás iránti kérelem csak a következő évre vonatkozóan fogadható el.
A szankciómentes visszavonást kizárólag a lejáró földhasználattal érintett földterületre (adott helyrajzi számú ingatlan) lehet kezdeményezni. Amennyiben a lejáró földhasználattal érintett terület nem a KET teljes területét érinti, úgy a KET egy részének visszavonása esetén el kell végezni a KET vonatkozásában visszamaradt terület felmérését, és a kérelem részeként, elektronikus úton kell benyújtani.
A visszavont területek támogatási jogosultsága megszűnik, azonban a lejáró földhasználati szerződések miatt visszavont területre kifizetett (vagy kifizetésre kerülő) támogatás nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, így visszafizetési kötelezettség nem keletkezik, amennyiben a visszavonási kérelem megfelelő módon beküldésre és jóváhagyásra kerül.
A lejáró földhasználattal érintett területek visszavonása esetén a lejáró földhasználat igazolására szolgáló dokumentumot (pl. haszonbérleti szerződést, megbízási szerződést, földhasználati lap másolatát) a Kincstár megkeresésére szükséges benyújtani. Az adott terület használatának tényét igazoló, jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány nem fogadható el a visszavonás feltételeként!
Amennyiben a lejáró földhasználattal érintett földterület vonatkozásában nem kerül benyújtásra visszavonási kérelem a megadott határidőn belül, akkor az érintett terület kizárásra kerül és a korábban kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.
A teljes közlemény az alábbi linken érhető el:
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra
Újabb rovarölő szer juttatható ki Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Így már két engedélyezett drónnal alkalmazható szer van jelen, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat.

Permeteződrón a levegőben. Forrás: Nébih
A drónra történő kiterjesztéshez a Coragen 20 SC rovarölő készítmény két szempontból is bizonyított. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást.
A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével.

Ez nem kacsa! Újabb növényvédő-szer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Amellett, hogy kizárólag engedélyezett szereket alkalmazzanak a gazdák, kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter.

Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §).
A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni:
„Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”
NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása
Év elejétől lehetővé vált a mezőgazdasági területek időszakos vízzel történő eláraszthatósága, az agrártárca kidolgozta és bevezette a szabályozásban az ökológiai célú vízpótlásra használt terület fogalmát – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Ez a lehetőség összhangban van és segíti a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba!” program végrehajtását is.

Egy fokozottan védett nagy póling, amelynek természetvédelmi értéke 500 000 Forint, táőlálékot keres a Begécsi-halastavak környékén, Zsadány, Fancsika-pusztán 2025. februáe 17-én. Háttérben a 186 méter magas Komádi TV torony. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Feldman Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendőtől a nem mezőgazdasági célra, ideiglenesen használt földterület egyik meghatározott lehetősége az ökológiai célú vízpótlás. Ez a mezőgazdasági területek vízjogi engedéllyel történő időszakos elárasztását jelenti. A folyamat a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosítása érdekében vízpótlás, beszivárogtatás céljából felszíni víztöbbletből vagy szabad vízkészletből (nem árvízi víz), gravitációs úton megvalósuló vízkivezetéssel mehet végbe.

Sűrű ráccsal engedik a vizeket az Agropoint Kft. átal kezelt biharugrai halastavakról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az államtitkár tájékoztatása szerint az ökológiai vízpótlásban érintett mezőgazdasági területek az agrártámogatási rendszerben támogathatók maradnak akkor is, ha arra átmenetileg vízpótlás, víz beszivárogtatás céljából vizet vezetnek annak révén, hogy a vízborítás ideje alatt az ún. minimumkövetelmények szerinti fenntartási szabályokat teljesítettnek kell tekinteni. Az új szabályozás az idei évre vonatkozó agrártámogatási rendeletcsomag keretei között jelenik majd meg. Az ökológiai célú vízpótlás fogalmát pedig a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet vezette be 2025. január 1-jével.

Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A szabályozás összhangban van a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba” kezdeményezéssel, amelynek keretében a vízügy várja azon gazdák jelentkezését, akik a területükön vizet szeretnének megtartani és az erre kialakított online felületen bejelentik az erre szánt területeiket – emelte ki Feldman Zsolt.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Jó hír a gazdáknak! Megkezdődött a közvetlen agrártámogatások végfizetése
Elkezdődött a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatások kifizetése:
2025. február 25-én, a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás jogcímmel megkezdte a Magyar Államkincstár a 2024. évi Egységes Kérelem keretében beadott támogatási kérelmek végkifizetését. Első körben az érintettek közel 90 százalékának, mintegy 2.900 állattartónak indult utalás, összesen mintegy 1,2 milliárd forint értékben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Március hónapban a többi terület- és állatalapú jogcímen is megindulnak a végfizetések. A cél, hogy a közvetlen támogatások jellemzően a 2025. évi kérelmezési időszakot megelőzően kifizetésre kerüljenek. A közvetlen támogatások keretében eddig 19 jogcímen, 147,6 ezer gazdálkodónak 407,4 milliárd forint kifizetés történt meg a tavalyi kérelmekhez kapcsolódóan, az érintettek 97 százaléka már részesült valamilyen kifizetésben. Az elkövetkező hónapokban ütemesen – a kifizetések teljesítéséhez szükséges ellenőrzési folyamatok folyamatos előrehaladása révén – még megközelítőleg 140 milliárd forint kifizetése várható ezeken a jogcímeken.
Az agrártámogatások a magas szintű uniós előírások kötöttségei és feltételei okozta gazdálkodói többletköltségeket és kisebb árbevételt hivatottak kompenzálni.
Forrás: AM