További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Az ember nélküli mezőgazdaság lehetősége izgalmas és kihívásokkal teli új korszakot hozhat
Az emberiség történetében a mezőgazdaság mindig is meghatározó szerepet játszott. Az első civilizációk a mezőgazdaság köré épültek, és napjainkban is az élelmiszertermelés az egyik legfontosabb gazdasági ágazat. Ugyanakkor a technológia rohamos fejlődése új korszakot hozhat a mezőgazdaságban. Egy olyan korszakot, amelyben az emberi munkaerőre egyre kevésbé van szükség, és a gépek, szenzorok, valamint a mesterséges intelligencia veszi át a helyét.
Technológia az ember nélküli mezőgazdaságban
Az ember nélküli mezőgazdaság lehetőségének megteremtésében az autonóm gépek és járművek játszanak központi szerepet. Ezek a gépek képesek önállóan művelni a földet, veteményezni és betakarítani, így csökkentve az emberi munkaerő szükségességét. Ezzel párhuzamosan a precíziós mezőgazdaság is hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi években, ahol már ma is szenzorok és mesterséges intelligenciák segítik az optimális művelési feltételek meghatározását. Ezen túlmenően, a drónoknak köszönhetően a termelési folyamatok monitorozása is sokkal hatékonyabbá vált.
Dilemma előtt állunk?
A technológiai fejlődésnek számos pozitív hozadéka van, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalmi és gazdasági kérdéseket sem. Az ember nélküli mezőgazdaság megjelenése a munkahelyek számának drasztikus csökkenéséhez vezethet, különösen azokban a régiókban, ahol a mezőgazdaság a fő foglalkoztatási terület. Emellett etikai kérdéseket is felvet, például, hogy ki felelős egy esetleges hiba esetén, amely emberi életeket veszélyeztet. Nem hagyható figyelmen kívül az a dilemma sem, hogy a gépek beszerzésének és fenntartásának magas költségei elérhetetlenné tehetik ezt a technológiát a kisebb gazdaságok számára, tovább növelve a szakadékot a nagy és a kis termelők között.
Az ember nélküli mezőgazdaság lehetősége izgalmas és kihívásokkal teli új korszakot tár elénk. A technológiai fejlődésnek köszönhetően sokkal hatékonyabb, fenntarthatóbb és környezetbarátabb termelési módszerek állhatnak rendelkezésre. A mezőgazdaság jövőjének alakítása közös felelősség, és minden érintettnek – gazdálkodóknak, kutatóknak, politikusoknak és a társadalomnak mint egésznek – részt kell vennie ebben a folyamatban, hogy megtaláljuk az etikus és fenntartható megoldásokat.
Forrás: KAVOSZ
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került
A Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.
A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.
A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.
A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH