Mezőgazdaság
Április 10-én nyílik az egységes kérelem benyújtó felülete!
A mai napon megnyílt az egységes kérelem kitöltési felülete
Tájékoztatjuk a Tisztelt Termelőket, hogy 2024. április 10-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete, mely a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) e-ügyintézési felületén érhető el (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/index.xhtml). Az egységes kérelem továbbra is kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
A 2024. április 9-én megjelent az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV.9.) AM rendelet alapján idén 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési intézkedés esetében lehet az egységes kérelem keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon [pl. alapszintű-jövedelemtámogatás (BISS), Agro-ökológiai program (AÖP)] túl a kapcsolódó nemzeti támogatások (pl. átmeneti nemzeti anyatehén tartás támogatása), valamint a vidékfejlesztési program intézkedései (pl. agrár-környezetgazdálkodás, erdészeti intézkedések, állatjóléti intézkedések) esetében kell a felületet használni.
Fontos, hogy a 2023. évi működésnek megfelelően, az idei évben sem különböztetünk meg szankciómentes és szankciós benyújtási időszakot.
A 2024. évben az egységes kérelem beadásra a 2024. április 10. és 2024. június 10. közötti időszak áll rendelkezésre. A kérelmezési határidő jogvesztő, azaz ha a termelő a bejelentést elmulasztja, már nem lesz lehetősége a kérelem benyújtására.
A kérelembeadás folyamatának megkönnyítése érdekében a Kincstár a honlapján külön felhívja a figyelmet arra, hogy
- aki nem rendelkezik támogatási azonosítóval, igényelje meg mielőbb, hiszen ez a kérelem beadásához feltétlenül szükséges;
- aki nem önmaga kíván a kérelmezés során eljárni, de még nem rendelkezik az egységes kérelemre, vagy valamennyi hatósági eljárásban való teljes körű képviseletre érvényes meghatalmazással, nyújtsa be az arra vonatkozó kérelmét minél előbb! Új meghatalmazás kötéséhez jelszóra van szükség, ezért azon termelő, aki nem rendelkezik jelszóval (vagy elfelejtette jelszavát), minél hamarabb igényeljen jelszót az új meghatalmazás elektronikus úton történő benyújtásához (ügyfélkapuval rendelkező kedvezményezettek esetén erre elektronikus úton is van lehetőség).
Fontosabb változások:
- A tavalyi évhez képest az egységes kérelemben az alábbi támogatási formák megújulnak, hisz 2024-től már a KAP Stratégiai Terv keretében kerülnek meghirdetésre:
▪ KAP-RD23-1-24 Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések;
▪ KAP-RD34-1-24 Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések;
▪ KAP-RD41-2-24 Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása;
▪ KAP-RD16-1-24 Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR II. pillér): Díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás. - A 2023-as évtől az egységes kérelem és intézkedései esetén kötelezővé vált a teljes elektronikus kapcsolattartás: a kérelem benyújtásától az esetleges jogorvoslati kérelmek/fellebbezések/kifogások benyújtásáig kizárólag elektronikus úton lehet iratot benyújtani! A Kincstár a döntéseket, dokumentumokat, jegyzőkönyveket szintén elektronikus úton, a kedvezményezett ügyfélkapujára/cégkapujára/hivatali kapujára vagy meghatalmazottja ügyfélkapujára/ a NAK hivatali kapujára fogja megküldeni. Kérjük, hogy fokozottan ügyeljenek az elektronikus tárhelyre érkező értesítésekre, valamint javasoljuk, hogy ellenőrizzék a tárhely részére megadott e-mail cím megfelelőségét.
- A területalapú támogatások esetén már ismert megoldás, hogy azon kedvezményezettnek, aki már az előző évben is nyújtott be egységes kérelmet, a következő évi kérelme már ún. megszemélyesített adatokkal kerül feltöltésre. Ezen megszemélyesítés során a kedvezményezett láthatja az előző évi kérelmében igényelt adatokat, az esetleges helyszíni ellenőrzés eredményeit.
Ezen megszemélyesítés 2023-ban kiegészült a szarvasmarha, juh, illetve kecske ENAR, 2024-ben pedig a sertés ENAR adatokkal is. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy az ENAR adatok nem azonnal kerülnek a Kincstár részére átadásra, ezért javasoljuk, hogy az esetleges hibás vagy hiányos adatokat először az ENAR adatok bejelentésre/módosítására szolgáló felületén tegye meg a kedvezményezett, és az egységes kérelem benyújtás előtt ellenőrizze le, hogy az adatmódosítás az ENAR oldalán feldolgozásra került (ezt az egységes kérelem oldalán egy ún. ismételt megszemélyesítéssel is megteheti).
- 2023. január 1-től kezdődően felhasználásra kerülnek az Európai Űrügynökség által finanszírozott Sentinel műholdcsalád által készített nagyfelbontású műhold felvételek (továbbiakban: TMR adatok) a kérelmekben található potenciális meg nem felelések feltárása érdekében.
A feltárt potenciális meg nem felelésekről a kedvezményezettek a benyújtási időszak lezártától kezdődően értesítéseket fognak kapni, melyekre kérjük, hogy a döntésben foglalt határidőn belül válaszoljanak, ezzel is gyorsítva a kérelmek tartalmi feldolgozását.A Kincstár azon esetekben, amikor az űrfelvételek alapján kérdésessé válik például a kérelmezett terület hasznosítási kódjának megfelelősége, lehetőséget biztosít arra, hogy a kedvezményezett a kérelemben szerepeltetett adatait a mobilGAZDA applikáció segítségével, ún. georeferált fénykép benyújtásával igazolja. Fontos, hogy csak ezen az applikáción keresztül készített és beküldött fényképek kerülhetnek a későbbi ügyintézés során felhasználásra! A fénykép beküldése bár 2024-ben továbbra is önkéntes, de a beküldés hiánya – amennyiben a műholdas adatfeldolgozás továbbra is potenciális eltérést detektál – helyszíni ellenőrzést vonhat maga után.
- 2024-ben is meghatározásra kerül egy végdátum – szeptember 30- amíg a kedvezményezett még bizonyos feltételek mellett (pl.: a kedvezményezett kérelmének adatai még nem kerültek helyszíni ellenőrzés során ellenőrzésre) kijavíthatja a kérelmében foglaltakat. Ezen dátumot követően azonban már az agrotechnikai műveletek és másodvetésekkel kapcsolatos bejelentések kivételével nem lesz lehetőség a kérelmezett adatokban történő változások bejelentésére!
- Bizonyos állatalapú támogatások esetén, élve az közöségi jogban foglalt engedménnyel, amennyiben a kedvezményezett a tenyészetéből olyan módon jelent ki egy állategyedet, hogy az nem a kedvezményezett másik tenyészetébe kerül átjelentésre, ezen kijelentés automatikusan az egyed egységes kérelemből történő visszavonásának is minősül, anélkül, hogy azt a kedvezményezettnek a Kincsár felé külön jeleznie kellene. Az ilyen típusú visszavonásra 2024. szeptember 30-ig kerülhet sor, azon egyedek esetén, melyek a visszavonás napjáig megfeleltek a kérdéses jogcím előírásainak.
- Az újraelosztó (CRISS) támogatás az alaptámogatás (BISS) kiegészítéseként került bevezetésre, az aktív mezőgazdasági termelő csak akkor jogosult támogatásra, ha az adott kérelmezési év tekintetében az alaptámogatás vonatkozásában az ellenőrzések alapján megállapított legalább 1 hektár és legfeljebb 1 200 hektár támogatható területtel rendelkezik. Az alaptámogatásra jogosult mezőgazdasági termelő legfeljebb 10 hektárja után emelt összegű, míg a 10 hektár feletti, de 150 hektárt meg nem haladó része után csökkentett összegű újraelosztó támogatásra jogosult.
- A növénytermesztési ágazatban alkalmazandó közvetlen termeléshez kötött támogatások esetén a támogatás feltétele, hogy amennyiben a kedvezményezett a támogatás alapjául szolgáló területen öntözést folytat, akkor az öntözéssel kapcsolatosan rendelkezzen. A termeléshez kötött növénytermesztés támogatása igénylésekor, amennyiben öntözött a terület, akkor a kivételektől eltekintve (2024.01.01 előtt létesített ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági célú kút) csak vízjogi üzemeltetési-, fennmaradási engedéllyel vagy bejelentést követő engedéllyel lehetséges.
- Szintén az egységes kérelem benyújtó felületén kell bejelenteni az egységes kérelem alá tartozó intézkedések horizontális feltételrendszere, az ún. Feltételesség keretében a nem termelő tájképi elemek és területek (Non-Productive Landscape Features and Areas = NPLFA) minimális arányára vonatkozó előírás teljesítéséhez kapcsolódó nem termelő tájképi elemeket és területeket (védett és egyéb tájképi elemek, ökológiai jelentőségű másodvetések, nitrogénmegkötő növényekkel bevetett-, valamint a talajtakarásos parlag NPLFA területek). 2024-től a beadófelület lehetőséget biztosít az előző támogatási évben NPLFA-ként jelölt nem védett tájképi elemek és táblaszintű területek megszemélyesítésére is.
Fontos változás, hogy 2024-ben megszűntek a 2023. évben a vetésváltás (HMKÁ 7.) és a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó (HMKÁ 8.) előírások kapcsán alkalmazott jogszabályi engedmények!
A 2024. támogatási évben az NPLFA minimális arányára vonatkozó előírás (HMKÁ 8.) vonatkozásában van lehetőség könnyítésre. A nem termelő tájképi elemek és területek minimális aránya a szántóterületek 4%-a, amely az előzőekben felsorolt NPLFA-k bármelyikével, vagy azok kombinációjával is teljesíthető. A 2024. támogatási évre vonatkozóan az ökológiai jelentőségű másodvetés súlyozási tényezője 0,3-ról 1-re változott, így ezek a másodvetések is teljes területükkel elfogadott és figyelembe vett NPLFA-k az előírás teljesítéséhez. A fentiek szerint az eltérés lehetősége okán nincs szükség parlagoltatásra, a HMKÁ 8 előírás nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területekkel, vagy ökológiai jelentőségű másodvetéssel is teljesíthető.
Újdonságként kerül bevezetésre az 5 ha alatti földterülettel és a háztartási mennyiséget meg nem haladó állattartással rendelkező kedvezményezettek esetén az egyszerűsített ellenőrzési rendszer. Ennek keretében a feltételesség kapcsán ezen mezőgazdasági termelők esetén csak a HMKÁ előírásai kerülnek ellenőrzésre.
- Az AÖP keretében a kedvezményezett önkéntes vállalást (földhasználati kategóriánkként minimum 2 maximum 4 pont erejéig) tehet a gazdasága teljes területére, megkülönböztetve a szántó, gyep és ültetvény területeivel kapcsolatosan vállalásokat.
Fontosabb változások az AÖP intézkedésben:
i) Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a kedvezményezett vállalja az AÖP keretében alkalmazandó előírásokat, azt csak a gazdasága teljes területére teheti meg, és eleget kell tennie az Egységes kérelem rendelet 7. § (6) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének, azon kívül meghatározott vállalások esetén az elvégzett tevékenységeket az egységes kérelem benyújtó felületén is be kell jelentenie.
ii) A 2024. évben az AÖP keretében a korábbi ültetvény földhasználati kategória két kategóriára bomlik, ezáltal létrejött a különleges állandó kultúra földhasználati kategória, mely a Natura 2000 gyep földhasználati kategóriához hasonlóan méretkorlát nélkül mentesül a kötelezettségek vállalása alól.
iii) Az egyéb gyep és a Natura 2000 gyep földhasználati kategóriákban új gyakorlatok választhatók: az Őshonos állatokkal történő legeltetés és a Kaszálás során legalább 10 cm-es tarlómagasság meghagyása.
iv) Kibővítésre került a Biológiai ágensek alkalmazása állandó kultúrában gyakorlat, melynek keretében feromon légtértelítő eszköz használata is elfogadott.
v) Szintén bővült a korábbi kizárólag alternáló kasza használata gyakorlat, melynek keretében 2024. évtől már hátsó felfüggesztésű vagy vontatott, szársértő nélküli kasza használatával is lehet a gyakorlatot teljesíteni.
vi) Egyes gyakorlatok teljesítésében változás történt.
(1) A Nem termelő elemek és területek kijelölése gyakorlat keretében a nem termelő elemek és talajtakarásos parlag NPLFA kijelölési kötelezettség a korábbi 5%-ról a 2024. évben 1%-ra csökken.
(2) Táblaméret korlátozás esetén az egybeművelés elkerülése érdekében előírt 3 méteres elválasztó sáv 2 méterre csökken.
(3) A karbamid környezetbarát használata gyakorlatok keretében folyékony karbamid alkalmazása esetén nem feltétlenül szükséges inhibitor használata. Amennyiben nem juttatnak ki ureáz gátló készítményt, abban az esetben kötelező a karbamid bedolgozása, de inhibitor használata mellet nem kötelező a bedolgozás.
(4) Mikrobiológiai készítmények alkalmazása és talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatok keretében az álló- és folyóvizek partvonalától számított biztonsági sávban a készítmény kijuttatása nem lehetséges. Amennyiben ez a biztonsági sáv a tábla területének több mint 15%-át foglalják el, abban az esetben a gyakorlat nem vállalható a táblán.
(5) pásztoroló vagy szakaszos legeltetés gyakorlat vállalása esetén, amennyiben a mezőgazdasági termelő részt vesz a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatási intézkedésben, úgy az intézkedésben támogatható szarvasmarha fajták egyedei a gyakorlatban nem vehetők figyelembe a legeltethető állatállomány megállapítása során.
(6) További változás a legeltetéses gyakorlatok esetében, hogy a gyakorlat vállalásával érintett tábla területének legfeljebb 30 százalékát foglalhatja el nem termelő vagy egyéb tájképi elem.
(7) Extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat keretében legalább egy, a kaszálék begyűjtésével járó kaszálásának május 1. és szeptember 30. közötti időszakban meg kell valósulnia.
(8) Méhekre veszélyes szerek használatának tilalma állandó kultúrában, 12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúrák talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével gyakorlat valamint állandó kultúrák talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel gyakorlat vállalása nem lehetséges szőlőalany törzsültetvény, szőlőoltvány iskola és gyümölcsfaiskola hasznosítású táblán. - 2024. évtől a kedvezményezetteknek a képzettségi nyilvántartásban kell a képzettségüket bejelenteni. A képzettségi nyilvántartásról az alábbi linken található bővebb információ: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/17864782
- 2024. évtől a KAP-RD34-1-24 Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések intézkedésben azon erdőrészletek támogathatóak, amelyek a KAP törvény 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. Korm. rendelet) szerint és az Országos Erdőállomány Adattárban Natura 2000 területként lehatárolásra kerültek vagy a Tvt. alapján az Országos Erdőállomány Adattárban védett vagy fokozottan védett és az Evt. 7. § (1) bekezdés a) – d) pontjában foglalt természetességű erdőrészletként vannak lehatárolva.
- Újdonság! 2024. évtől a KAP-RD23-1-24 Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések intézkedést illetően változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a nem nyújtható támogatás a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján kijelölt olyan területekre, amelyek honvédelmi vagy vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésében állnak.
- A 2024. évben a felületen láthatóvá válik a nem támogatható érzékeny állandó gyepek fedvénye. Ez azon környezeti szempontból érzékeny állandó gyep területeket mutatja meg, melyek az elmúlt években nem támogatható területté váltak.
A 2024. évben nem tehető változásvezetési bejelentés védett tájképi elem vonatkozásában.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.