További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A mai napon megnyílt az egységes kérelem kitöltési felülete
Tájékoztatjuk a Tisztelt Termelőket, hogy 2024. április 10-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete, mely a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) e-ügyintézési felületén érhető el (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/index.xhtml). Az egységes kérelem továbbra is kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
A 2024. április 9-én megjelent az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV.9.) AM rendelet alapján idén 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési intézkedés esetében lehet az egységes kérelem keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon [pl. alapszintű-jövedelemtámogatás (BISS), Agro-ökológiai program (AÖP)] túl a kapcsolódó nemzeti támogatások (pl. átmeneti nemzeti anyatehén tartás támogatása), valamint a vidékfejlesztési program intézkedései (pl. agrár-környezetgazdálkodás, erdészeti intézkedések, állatjóléti intézkedések) esetében kell a felületet használni.
Fontos, hogy a 2023. évi működésnek megfelelően, az idei évben sem különböztetünk meg szankciómentes és szankciós benyújtási időszakot.
A 2024. évben az egységes kérelem beadásra a 2024. április 10. és 2024. június 10. közötti időszak áll rendelkezésre. A kérelmezési határidő jogvesztő, azaz ha a termelő a bejelentést elmulasztja, már nem lesz lehetősége a kérelem benyújtására.
A kérelembeadás folyamatának megkönnyítése érdekében a Kincstár a honlapján külön felhívja a figyelmet arra, hogy
▪ KAP-RD23-1-24 Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések;
▪ KAP-RD34-1-24 Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések;
▪ KAP-RD41-2-24 Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása;
▪ KAP-RD16-1-24 Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR II. pillér): Díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás.
Ezen megszemélyesítés 2023-ban kiegészült a szarvasmarha, juh, illetve kecske ENAR, 2024-ben pedig a sertés ENAR adatokkal is. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy az ENAR adatok nem azonnal kerülnek a Kincstár részére átadásra, ezért javasoljuk, hogy az esetleges hibás vagy hiányos adatokat először az ENAR adatok bejelentésre/módosítására szolgáló felületén tegye meg a kedvezményezett, és az egységes kérelem benyújtás előtt ellenőrizze le, hogy az adatmódosítás az ENAR oldalán feldolgozásra került (ezt az egységes kérelem oldalán egy ún. ismételt megszemélyesítéssel is megteheti).
A Kincstár azon esetekben, amikor az űrfelvételek alapján kérdésessé válik például a kérelmezett terület hasznosítási kódjának megfelelősége, lehetőséget biztosít arra, hogy a kedvezményezett a kérelemben szerepeltetett adatait a mobilGAZDA applikáció segítségével, ún. georeferált fénykép benyújtásával igazolja. Fontos, hogy csak ezen az applikáción keresztül készített és beküldött fényképek kerülhetnek a későbbi ügyintézés során felhasználásra! A fénykép beküldése bár 2024-ben továbbra is önkéntes, de a beküldés hiánya – amennyiben a műholdas adatfeldolgozás továbbra is potenciális eltérést detektál – helyszíni ellenőrzést vonhat maga után.
Fontos változás, hogy 2024-ben megszűntek a 2023. évben a vetésváltás (HMKÁ 7.) és a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó (HMKÁ 8.) előírások kapcsán alkalmazott jogszabályi engedmények!
A 2024. támogatási évben az NPLFA minimális arányára vonatkozó előírás (HMKÁ 8.) vonatkozásában van lehetőség könnyítésre. A nem termelő tájképi elemek és területek minimális aránya a szántóterületek 4%-a, amely az előzőekben felsorolt NPLFA-k bármelyikével, vagy azok kombinációjával is teljesíthető. A 2024. támogatási évre vonatkozóan az ökológiai jelentőségű másodvetés súlyozási tényezője 0,3-ról 1-re változott, így ezek a másodvetések is teljes területükkel elfogadott és figyelembe vett NPLFA-k az előírás teljesítéséhez. A fentiek szerint az eltérés lehetősége okán nincs szükség parlagoltatásra, a HMKÁ 8 előírás nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területekkel, vagy ökológiai jelentőségű másodvetéssel is teljesíthető.
Újdonságként kerül bevezetésre az 5 ha alatti földterülettel és a háztartási mennyiséget meg nem haladó állattartással rendelkező kedvezményezettek esetén az egyszerűsített ellenőrzési rendszer. Ennek keretében a feltételesség kapcsán ezen mezőgazdasági termelők esetén csak a HMKÁ előírásai kerülnek ellenőrzésre.
Fontosabb változások az AÖP intézkedésben:
i) Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a kedvezményezett vállalja az AÖP keretében alkalmazandó előírásokat, azt csak a gazdasága teljes területére teheti meg, és eleget kell tennie az Egységes kérelem rendelet 7. § (6) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének, azon kívül meghatározott vállalások esetén az elvégzett tevékenységeket az egységes kérelem benyújtó felületén is be kell jelentenie.
ii) A 2024. évben az AÖP keretében a korábbi ültetvény földhasználati kategória két kategóriára bomlik, ezáltal létrejött a különleges állandó kultúra földhasználati kategória, mely a Natura 2000 gyep földhasználati kategóriához hasonlóan méretkorlát nélkül mentesül a kötelezettségek vállalása alól.
iii) Az egyéb gyep és a Natura 2000 gyep földhasználati kategóriákban új gyakorlatok választhatók: az Őshonos állatokkal történő legeltetés és a Kaszálás során legalább 10 cm-es tarlómagasság meghagyása.
iv) Kibővítésre került a Biológiai ágensek alkalmazása állandó kultúrában gyakorlat, melynek keretében feromon légtértelítő eszköz használata is elfogadott.
v) Szintén bővült a korábbi kizárólag alternáló kasza használata gyakorlat, melynek keretében 2024. évtől már hátsó felfüggesztésű vagy vontatott, szársértő nélküli kasza használatával is lehet a gyakorlatot teljesíteni.
vi) Egyes gyakorlatok teljesítésében változás történt.
(1) A Nem termelő elemek és területek kijelölése gyakorlat keretében a nem termelő elemek és talajtakarásos parlag NPLFA kijelölési kötelezettség a korábbi 5%-ról a 2024. évben 1%-ra csökken.
(2) Táblaméret korlátozás esetén az egybeművelés elkerülése érdekében előírt 3 méteres elválasztó sáv 2 méterre csökken.
(3) A karbamid környezetbarát használata gyakorlatok keretében folyékony karbamid alkalmazása esetén nem feltétlenül szükséges inhibitor használata. Amennyiben nem juttatnak ki ureáz gátló készítményt, abban az esetben kötelező a karbamid bedolgozása, de inhibitor használata mellet nem kötelező a bedolgozás.
(4) Mikrobiológiai készítmények alkalmazása és talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatok keretében az álló- és folyóvizek partvonalától számított biztonsági sávban a készítmény kijuttatása nem lehetséges. Amennyiben ez a biztonsági sáv a tábla területének több mint 15%-át foglalják el, abban az esetben a gyakorlat nem vállalható a táblán.
(5) pásztoroló vagy szakaszos legeltetés gyakorlat vállalása esetén, amennyiben a mezőgazdasági termelő részt vesz a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatási intézkedésben, úgy az intézkedésben támogatható szarvasmarha fajták egyedei a gyakorlatban nem vehetők figyelembe a legeltethető állatállomány megállapítása során.
(6) További változás a legeltetéses gyakorlatok esetében, hogy a gyakorlat vállalásával érintett tábla területének legfeljebb 30 százalékát foglalhatja el nem termelő vagy egyéb tájképi elem.
(7) Extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat keretében legalább egy, a kaszálék begyűjtésével járó kaszálásának május 1. és szeptember 30. közötti időszakban meg kell valósulnia.
(8) Méhekre veszélyes szerek használatának tilalma állandó kultúrában, 12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúrák talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével gyakorlat valamint állandó kultúrák talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel gyakorlat vállalása nem lehetséges szőlőalany törzsültetvény, szőlőoltvány iskola és gyümölcsfaiskola hasznosítású táblán.
A 2024. évben nem tehető változásvezetési bejelentés védett tájképi elem vonatkozásában.
Forrás: MVH
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV