A Nébih szakemberei újabb fejlesztésekkel támogatják a gazdálkodók adminisztrációs feladatainak gördülékenyebb ellátását. A módosítások nemcsak egyszerűbbé teszik a program használatát, hanem nagyobb rugalmasságot is biztosítanak. Új műveleti kódtár bevezetésére is sor kerül, amely tovább könnyíti a gazdálkodók mindennapi munkáját.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Újdonság, hogy szántó művelési ágban változik a termőhelyhez rendelt hasznosítási kód módosíthatósága. Korábban problémát okozott, hogy véglegesített hasznosítás esetén nem volt lehetőség a hasznosítás, vagyis a növénykultúra szerkesztésére. Ennek feloldására a hasznosítási kód már módosítható. Fontos azonban kiemelni, hogy mindez csak az alábbi, vetés típusú műveletek felvételéig tehető meg:

• felülvetés
• palántázás
• takarónövény vetése
• vetés (kivéve: direktvetés és zöltrágyázási célú vetés)
• direktvetés
• vetés, zöldtrágyázás céljából
• ültetés, telepítés

A „kaszálás (alternáló)” művelet módosítására is sor került: az alternáló jelző kikerült a megnevezésből, így már csak a kaszálás rögzíthető. Az alternáló kaszálás művelet elvégzése a termőhelyhez rögzített AÖP-ös B4-es „Kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata egyéb gyepen” vállalásból, valamint a kaszálás műveletének felvételéből teljesítettnek tekintendő, így az eGN-ben ennél több adat megadására nincs szükség.
A Nébih azonban felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy ettől a módosítástól függetlenül, a Magyar Államkincstár továbbra is kérheti egyéb dokumentációk benyújtását a vállalás teljesítésével kapcsolatban (pl. fényképek feltöltését).

A kaszálás művelete érintett egy másik módosítás kapcsán is: a továbbiakban már nem kell ennél a pontnál megadni a hozamot. Az adatszolgáltatás a „bálázás (széna)” művelet esetén kötelező, ugyanis ez az elem használandó abban az esetben, ha gyep területen történik a kaszálást követő bálázás. Például búza (szalma) esetén azonban egyszerűen a „bálázás” műveleti elemet kell választani.

Az elektronikus Gazdálkodási Napló műveleti kódtára is módosult a Magyar Államkincstárral, a Agrárgazdasági Kamarával, valamint az Agrárközgazdasági Intézettel való egyeztetést követően.  Az átalakítás fő szempontja az egyszerűsítés és egyértelműsítés volt, melynek eredményeképpen 157 db művelettípus törlése és 34 új elem felvétele valósult meg.
Sor került a MÁK által használt agrotechnikai műveletek elnevezéseinek szinkronizálására is (a zárójelben szereplő műveletek a biztosabb találati eredmény miatt olvashatók a művelet végén):

• ásóboronázás (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
• boronálás (lazítás utáni elmunkálás, magágyelőkészítés (vetés nélkül), mechanikai gyomirtás)
• grubberezés (lazítás)
• kombinátorozás (tömörítés, lazítás, magágyelőkészítés (vetés nélkül))
• kompaktorozás (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
• kultivátorozás tápanyag bedolgozással
• simítózás (tömörítés)
• ásógépezés
• forgóboronázás (lazítás, magágyelőkészítés (vetés nélkül))
• könnyűtárcsázás (lazítás, tarlóápolás, tarlóhántás, szármaradvány vagy egyéb melléktermék bedolgozás, zöldtrágya bedolgozás)
• multitillerezés (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
• melioratív meszezés
• meszezés
• rotátorozás
• tarlóhántás legfeljebb 10 cm mélyen
• kaszálás
• rendsodrás
• szénabehordás (ha nem báláznak)

Az új kódtár élesítésével egyúttal megszűntek a „betakarítás” művelet szinonimái. A „betakarítás silózás céljára” művelet kifejezetten silózásra szolgáló növények esetén használandó (silócirok, silókukorica), itt lehetőség nyílik a hozam megadására is. A „betakarítás silózás céljára (eredetileg nem silózásra szánt növényeknél)” az összes olyan növénynél használható, ahol a kedvezőtlen körülmények miatt kerül sor a siló céljára történő betakarításra. Ennél a műveletnél a hozamot nem kell megadni.
Forrás: NÉBIH

A hazánkban megtermelt kukorica java részének a betakarítása még hátravan, egyesek – feltehetően piaci érdekből – azonban már most az import szükségességét vetítik előre. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kéri a piaci szereplőket, hogy tartózkodjanak az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól, mert azok – főleg megalapozottságuk hiányában − erősen rombolják a piaci együttműködést és bizalmat. A három szervezet az Agrárminisztériummal egyetértve hangsúlyozza: a pánikkeltésnek nincs helye a piacon, azzal a felvásárlók nem érik el az ukrán importtilalom feloldását.

Fotó: NAK

Eddig a közel 900 ezer hektáros termőterület alig több mint feléről takarították be a termést, így nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az eddigi tapasztalatokból, és még nem is állnak rendelkezésre pontos adatok. Az eddig betakarított mennyiség és a termésbecslések alapján viszont kijelenthető, hogy biztosított a megfelelő mennyiségű és minőségű hazai kukoricaellátás, nincs szükség importra.

A három szervezet határozottan kéri a piaci szereplőket, hogy tartózkodjanak az ilyen és ehhez hasonló, piaci szempontból kifejezetten káros megnyilvánulásoktól, mert azok aláássák a termelők, felvásárlók és feldolgozók közötti bizalmat, és tovább súlyosbítják az aszállyal és a kedvezőtlen piaci viszonyokkal küzdő gazdálkodók helyzetét.

Ahogy minden esztendőben, úgy idén is lehetnek toxinnal szennyezett tételek. Ilyen esetben mind a termelőnek, mind a feldolgozónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen eljárásokkal csökkenthető az alapanyag fertőzöttsége, illetve a különböző mértékben szennyezett alapanyagok milyen feldolgozási célra alkalmasak. A forgalomba hozott feldolgozott termékeknek minden körülmények között meg kell felelnie a hatályos takarmányozási és élelmiszerlánc-biztonsági előírásoknak. A kölcsönös bizalom megőrzése ugyanis mindkét fél érdeke.

A gabona- és olajos mag tekintetében egyébként szigorú szabályok vonatkoznak az importra: tilalom alá esik az Ukrajnából történő beszállítás, a többi országból származó behozatalra pedig bejelentési kötelezettség áll fenn a Kormány döntése alapján.

Forrás: NAK