Keressen minket

Mezőgazdaság

FAO: Az egészségtelen étrend évi 8 billió dollárral növeli az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit

+1

Globálisan a rejtett költségek 70%-a az egészségügyi hatásokhoz köthető

+1

Közzétéve:

+1

Globálisan a rejtett költségek 70%-a az egészségügyi hatásokhoz (mint a nem fertőző betegségek) köthető, főleg az iparosodott országokban.

Róma, 2024. november 8. – Tovább elemezte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit, ami a 156 vizsgált országban összesen eléri a 12 billió dollárt. Az összeg mintegy 70%-a (8,1 billió dollár) az egészségtelen étrendből fakad, ami összefüggésben van a nem fertőző betegségek (mint a szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz) terjedésével, kisebb részét pedig a természeti károk és a társadalmi egyenlőtlenségek okozzák.

© FAO/Alessia Pierdomenico

Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2024-ben globális FAO jelentés az előző évi kiadványra épít és azon túlmenve az élelmiszertermelés, -elosztás és -fogyasztás során keletkezett rejtett költségek és előnyök számtalan formáját tárja föl részletesen, melyek sokszor a végfelhasználói árba nem is kerülnek beépítésre. Az idei elemzés pontosabb adatokkal szolgál, az agrár-élelmezési rendszer típusai szerint lebontva, továbbá ajánlásokkal az agrár-élelmezési rendszerek átalakításához.

A kiadványban kifejtésre kerül, hogy ezen rejtett költségek nagy része az iparosodottabb agrár-élelmezési rendszerekkel rendelkező közepes és magas jövedelmű országokban az egészséggel kapcsolatosak, másodsorban a környezettel.

Az egészségügyi hatásokat tekintve a jelentés 13 étrendi rizikófaktort azonosít, többek között az elégtelen mennyiségű bevitel a teljeskiőrlésű gabonákból, gyümölcsökből és zöldségekből; túlzott sófogyasztás; a vörös és feldolgozott húsok nagy aránya az étrendben és más problémák – agrár-élelmezési rendszertől függően.

Történelmileg, ahogy az agrár-élelmezési rendszerek elmozdulnak a hagyományostól az iparosodottabb megoldások felé, a rejtett költségek is úgy változtak. Ezért a FAO elemzés megvizsgálta, hogy a különböző típusú agrár-élelmezési rendszerekben milyen rejtett költségek jelennek meg.

A vizsgálódást elősegítendő, a kutatás új tipológiát vezet be, ami hat csoportba osztja az agrár-élelmezési rendszereket: elhúzódó válság, hagyományos, bővülő, diverzifikáló, formalizáló és ipari. Ez a keretrendszer lehetővé teszi egy-egy rendszerhez kapcsolódó sajátságos kihívások és lehetőségek jobb megértését és ezáltal a célzott szakpolitikák és lépések kialakítását.

Például a teljeskiőrlésű gabonák elégtelen bevitele vezető táplálkozási rizikó az összes agrár-élelmezési rendszerben, míg az elhúzódó válságok (ahol hosszabb ideje fennáll konfliktus, instabilitás, és sokaknál élelmezési problémák) és hagyományos megoldások (alacsony termelékenység és gépesítés, rövid értékláncok) jellemezte rendszerekben a fő hiányosság a gyümölcsök és zöldségek elégtelen fogyasztása.

A magas sóbevitel egy további jelentős és növekvő probléma, ahogy a hagyományos agrár-élelmezési rendszerek átalakulnak, miközben az iparosodott rendszerekben ez csökkeni látszik. A feldolgozott és vörös húsok fogyasztása azonban végig stabil növekedést mutat a hagyományos rendszerek iparosodásának folyamata során, hogy aztán a top 3 étkezési rizikó közé kerüljön.

A táplálkozási rizikók mellett a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok környezeti hatása is jelentősen hozzájárul a rejtett költségekhez. Az üveghatású gázok kibocsátásából, a nitrogén szivárgásból, a földhasználat változásából és a vízszennyezésből járó költségek különösen magasak azon országokban, ahol az agrár-élelmezési rendszerek diverzifikálása megy végbe – vagyis ahol a gyors gazdasági növekedés változó fogyasztási és termelési mintákkal párosul – meghaladva a 720 milliárd dollárt. A stabilizálódó és iparosodott agrár-élelmezési rendszerek szintén jelentős környezeti kiadásokat kénytelen elviselni. Azonban a válságok sújtotta rendszereknél a legnagyobb a relatív környezeti kiadás, ami eléri a GDP 20%-át is.

A társadalmi problémák, mint a szegénység és alultápláltság, a hagyományos és konfliktus sújtotta agrár-élelmezési rendszerekben a legelterjedtebbek. A társadalmi költségek a GDP 8 és 18%-a közé esnek, kiemelve a jobb megélhetés és az integrált humanitárius, fejlesztési és béketeremtési törekvések sürgős voltát.

Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2024-ben elemzés kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megoldások a helyi adottságokhoz és szereplőkhöz igazodjanak. Ez számos, különböző ország és agrár-élelmezési típust felvonultató esettanulmánnyal illusztrálja a kötet, mint például Ausztrália, Brazília, az Egyesült Királyság, Etiópia, India és Kolumbia.

Forrás: FAO

+1

Mezőgazdaság

Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei

+1

A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről

+1

Published

on

+1

A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH

Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.

A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.

Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.

A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.

Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.

Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.

A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.

Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom

Horgászat

AM: Kiemelt támogatáshoz jutnak a halastavak

Published

on

0

A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 darab halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint, a következő hetekben további döntések várhatók.

Tarsoly Károly halászmester Biharugrán, az Agropoint Kft. halászatán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra. Összesen 90 darab pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.

A támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!

A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása, és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre. Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

Sirályok a halágy felett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Agrárminisztérium

Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb pályázati felhívás érhető el a kertészeti termelés fejlesztésére

Published

on

0

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Meghatározó jelentősége van a korszerű termesztéstechnológiák, gépek, eszközök használatának a kertészeti ágazatban, ezért az agrártárca egy 25 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdet meg az érintettek számára – jelentette be Nagy István agrárminiszter. A támogatási kérelmek benyújtása 2025. április 2-án nyílik meg.

Tavaszi dömping a szegedi Mars téren. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A tárcavezető kiemelte, hogy a kertészeti ágazatban is nélkülözhetetlenek és fontosak a fejlesztések, ugyanis azoknak köszönhetően erősödik a gazdaságok jövedelembiztonsága és növekszik a hazai termelésű kertészeti termékek mennyisége, minősége. Ezen felül az új környezetbarát, energiatakarékos gépek termelésbe állításával a kertészek jobban megfelelhetnek a piaci és éghajlati kihívásoknak, eredményesebb gazdálkodást végezhetnek – tette hozzá.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!

Az előző támogatási ciklusban kertészeti géptámogatásra a korábbi Vidékfejlesztési Program keretéből csaknem 41,5 milliárd forint támogatási összeg odaítéléséről döntöttek, több mint 4100 kérelmező részére. A mostani európai uniós társfinanszírozásból megvalósuló Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP ST) keretei között megjelent – „Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása” című pályázati felhívás ennek a programnak a folytatása. A kiírás a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek, valamint a tavaszi fagykár megelőzését szolgáló technológiák beszerzésére irányul, és elsősorban a kisebb üzemmérettel rendelkező gazdaságok fejlesztését szolgálja – mondta.

A termelés számára meghatározó, hogy mit keres a piac. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A felhívás keretében a beruházásokhoz kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, ugyanakkor ez fiatal mezőgazdasági termelők, ökológiai gazdálkodást folytatók, gazdaságátadásban érdekeltek és kollektív beruházás esetén tovább növelhető azzal, hogy a támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg a 65 százalékot, és egy kérelemben legfeljebb 35 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A felhívásban meghatározott tartalmi értékelési rendszer alapján elsősorban azok a projektek számíthatnak a fejlesztési forrás elnyerésére, melyeknél igazolt azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó tartós üzleti kapcsolatokat tart fenn partnereivel – ismertette a miniszter.

A felhívás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.

Agrárminisztérium

Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom