További információk e témában Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok.
Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok, amely összeget európai uniós támogatások és az ezekhez kapcsolódó, kiemelkedően magas, 80 százalékos hazai társfinanszírozás biztosított. Ezen támogatások az agrárium versenyképességének növelését, a fenntartható gazdálkodás elősegítését és a vidék fejlesztését szolgálják.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette, hogy a támogatási területek közül a legnagyobb kifizetett összeg a záruló Vidékfejlesztési Program agrárberuházási felhívásaihoz kapcsolódott, összesen 264 milliárd forintot meghaladóan. A legnagyobb mértékű forráslehívás állattartó telepek megújításához, élelmiszeripari üzemek fejlesztéséhez, precíziós gazdálkodáshoz és vízgazdálkodási projektekhez történt.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kifizetések második legnagyobb tétele olyan, a zöld fenntarthatóságot segítő mezőgazdasági programokhoz kapcsolódott, mint az agrár-környezetgazdálkodás, az ökológiai gazdálkodás támogatása vagy éppen a Natura 2000 gyepterületek utáni kompenzáció. 2024-ben ezek együttes összege több mint 214 milliárd forintot tett ki. 30 milliárd forint értékben jutottak forráshoz a vidékfejlesztési intézkedések kedvezményezettjei, elsősorban a vidéki önkormányzatok kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseit támogatva.
Az erdőgazdálkodók az erdészeti programoknak köszönhetően közel 28 milliárd forintot, míg az állattartók az egyes állatjóléti intézkedésekre 11,6 milliárd forintot igényeltek sikeresen. A vidéki közösségeket támogató LEADER programban pedig összesen 16,7 milliárd forint kifizetése történt meg. A fentiek mellett jelentős források jutottak tudásátadásra, együttműködésekre vagy éppen kockázatkezelési intézkedésekre – sorolta.
Magyarország kormánya stratégiai ágazatként tekint az agráriumra, a legkisebb gazdálkodóktól egészen a nemzetközi piacokon is eredményes vállalkozásokig. Bizalmat jelez a pályázók részéről az, hogy a tavalyi felhívásokra többszörös volt a túljelentkezés. Idén is folyamatosan nyílnak meg a támogatási lehetőségek, amelyek segítségével az agrárvállalkozások eredményesen alkalmazkodhatnak a megváltozott klimatikus és piaci környezethez, ezzel pedig nő hazánk élelmiszerszuverenitása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Fotó: AM
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,9 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. Oroszországban 9 százalékkal (16,9 millió tonna), Ukrajnában 16 százalékkal (12,5 millió tonna) kisebb termést arattak. Az Európai Unióban 12 százalékkal 8,7 millió tonnára csökkent a kibocsátás. Argentínában 9 százalékkal nagyobb termést (4,1 millió tonna) várnak. A globális felhasználás 55,6 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,8 millió tonna lehet.
Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 244,7 ezer forint/tonna (+77 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 210,6 ezer forint/tonna (+69 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők decemberben. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 215,5 ezer forint/tonna (+65 százalék) volt.
AZ AKI közleményt adott ki:
A nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya 3,5 százalékkal 12 741,0 milliárd forintra nőtt egy év alatt. Azon belül a devizaalapú hitelek értéke 12,6 százalékkal 6223,3 milliárd forintra növekedett, miközben a forintalapúaké 3,9 százalékkal 6517,7 milliárd forintra csökkent. Nemzetgazdasági szinten továbbra is az éven túli hitelek képezték a hitelek több mint háromnegyedét. A teljes hitelállományon belül a rövid lejáratú hitelek értéke 15,4 százalékkal 3216,7 milliárd forintra emelkedett, a hosszú lejáratúaké változatlan maradt (9524,3 milliárd forint).
A mezőgazdaság hitelállománya az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,5 százalékkal 1060,8 milliárd forintra mérséklődött, az élelmiszeriparé 4,9 százalékkal 721,1 milliárd forintra csökkent. Az agrárágazatok együttes hitelállományának aránya a nemzetgazdasági értékhez képest 14,0 százalék volt.
A mezőgazdaság hitelállományának több mint felét a társas vállalkozások tudhatták magukénak, ami 677,2 milliárd forintot jelentett. Az egyéni gazdaságok 36,2 százalékos részesedése 383,6 milliárd forintnak felelt meg. Az élelmiszeripari vállalkozások hitelállományának szinte teljes egésze (715,8 milliárd forint) a társas vállalkozásokat finanszírozta. Az egyéni vállalkozások 5,3 milliárd forintos hitelállománya a társas vállalkozásokéhoz képest elenyésző volt.
További információk e témában a Pénzügyi Hírlevél című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás.
Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás. Brandenburg tartományban három, szabadon tartott bivalyban mutatták ki a betegséget. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a Németországból érkező, fogékony állatfajok szállítmányainál fokozott figyelemmel kell eljárni.
A német hatóságok 2025. január 10-én a brandenburgi Märkisch-Oderland járásban egy 14 vízibivalyt tartó gazdaságban mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A telepen 3 állat betegedett meg és pusztult el.
A német állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, elrendelte az állomány felszámolását, valamint felállította a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet. Kiegészítő intézkedésként 72 óráig a párosujjú patás állatok mozgatásának teljes tilalmát is elrendelték.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást le kell ölni.
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a Németországból érkező fogékony fajok esetében fokozott figyelemmel kell eljárni. Bármilyen gyanú esetén azonnal értesíteni kell az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot!
Forrás: NÉBIH