Keressen minket

Természetvédelem

Új invazív faj jelent meg a Fertő tónál

Múlt héten az Európa több országában is jelen lévő amerikai szürkemókusról tudhattatok meg többet. Az idei évet egy olyan fajjal zárjuk, ami a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén is előfordul, szerepel az Európai Unió által összeállított listán, és idén is számos megfigyelési adat érkezett róla az Igazgatóság területéről.

Közzétéve:

Múlt héten az Európa több országában is jelen lévő amerikai szürkemókusról tudhattatok meg többet. Az idei évet egy olyan fajjal zárjuk, ami a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén is előfordul, szerepel az Európai Unió által összeállított listán, és idén is számos megfigyelési adat érkezett róla az Igazgatóság területéről.

Nutria sajnos, mint új invazív faj megjelent a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság területén. A károk mértéke óriási lehet, ás, sokat eszik és betegségeket terjeszt. A vadászok szerepe vélhetően hamarosan fel fog értékelődni a faj visszaszorításában a védett természeti területeken. (Kép: Fertő-Hanság Nemzeti Park)

A Nutria bemutatása: 

????Elterjedése:
A nutria eredetileg Dél-Amerikából származik, Európába az 1880-as években telepítették be prémje, valamint húsa miatt. Mára számos európai országban elterjedt, köztük Magyarországon is. Hazai állományai a bezárt állattartó telepekről elengedett példányokból, valamint a szomszédos országokból bevándorló egyedekből alakultak ki.

????Élőhelye:
Elsősorban sík- és dombvidéki területeken fordul elő. Állandó vizű folyók, patakok, tavak, mocsarak lakója, leginkább a növényzettel sűrűn benőtt vizeket kedveli. A víztől csak 5-10 méterre távolodik el.

????Életmódja, szaporodása:
Kitűnő úszó, a szárazföldön igen esetlenül mozog, ezért ideje nagy részét a vízben tölti. A part közeli területet csak akkor hagyja el, ha a víz környékének más részeire szeretne áttelepedni. Territoriális állat, de alapvetően békés természetű, veszély esetén azonnal a vízbe veti magát. Növényevő, főként a vízi és vízparti növényzetet fogyasztja, télen fakéreggel, gyökerekkel táplálkozik.
3-4 hónapos korára válik ivaréretté, évente 1-2 almot nevel fel, egy-egy alkalommal akár 9 kölyköt is világra hozhat.

❗????Természetvédelmi hatásai:
Jelentős károkat okozhat a partfalak ásásával, különböző paraziták terjesztésével, valamint táplálkozása során. Naponta testtömege 25%-ának megfelelő tömegű növényi részt képes elfogyasztani, emellett táplálkozása közben a fennmaradó növényzetet is elpusztítja, komoly károkat okozva ezzel az őshonos növényközösségben.
Az alábbi képen látható két nutriát a Szigetközben sikerült lencsevégre kapni, december elején. A fotókat és az adatot ezúton is köszönjük!

További részletek a nutriáról itt érhető el.

Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park

Természetvédelem

Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát

Published

on

A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.

Részletekért kattintson a feliratra!

Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.

A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.

Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.

Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla

Tovább olvasom

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban

Published

on

Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)

A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.

“A faj hazánkban fokozottan védett,

természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”

A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.

A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)

A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom