Természetvédelem
Növényi alapanyagból készült bankkártyát vezet be az OTP Private Banking
Az OTP Bank elsők között vezeti be új, növényi alapanyagú bankkártyáját a privát banki ügyfelei számára Magyarországon. Az új kártya gyártása lényegesen környezetbarátabb, mint a hagyományos műanyagból készült kártyáké, tartóssága viszont semmiben nem különbözik ezektől. Az OTP Bank célja a fejlesztéssel, hogy a fenntarthatóság elveit a mindennapok gyakorlatába is átültesse a privát banki szolgáltatások területén is. Az új, innovatív és környezetkímélő technológiával készülő bankkártya egy újabb lépés a zöldebb bankolás érdekében.
Az OTP Bank növényi alapanyagú bankkártyát vezetett be. (Kép: OTP Bank)
Budapest, május 17. – A kizárólag az OTP Banknál elérhető, Mastercard Word Elite Limited Edition kártya új generációja 84 százalékban PLA biopolimerből készül, ami teljesen természetes, növényi forrásból származó anyag. A kártya alapanyagát a kukoricakeményítő adja. Előállítása takarmánynövényből történik, így nem veszi el a kukoricát az emberek élelmiszer-ellátásából, sőt a gyártás során fennmaradó növényi fehérjét, az állatok takarmányozására továbbra is fel tudják használni.
Az új bankkártya élettartama megegyezik a hagyományos kártyáéval, emellett tulajdonságaiban, azaz kinézetében és tapintásában nem különbözik a hagyományos műanyagtól. Viszont előállítása lényegesen környezetkímélőbb: a gyártása harmadával kevesebb fosszilis energiaforrást igényel és mintegy 70 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. Összességében a kártya körülbelül 10 grammal kevesebb üvegházhatású gázt termel életciklusa során a PVC-kártyához képest.
A kártya alapját adó természetes növényi anyag megfelelő körülmények között mindössze 6 hónap alatt teljesen lebomlik, míg ehhez a „normál” műanyagoknak átlagosan 400 évre van szükségük.
„Az OTP Bank már sikeresen vezetett be környezetvédelmi szempontot előnybe részesítő megoldást – a Junior bankkártyáink immár újrahasznosított műanyagból készülnek – ugyanakkor ez az innováció a bank első növényi alapanyagú bankkártyája. Piacvezető privát banki szolgáltatóként kiemelt felelősségünk van abban, hogy a trendeknek elébe menve fejlesszük szolgáltatásainkat és termékeinket minden területen, igaz ez a fenntartható banki működés területén is. A növényi alapanyagból készült bankkártya bevezetése a jövőben összesen mintegy 24 ezer ügyfelünket érinti” – mondta el Bánfi Attila, az OTP Global Markets ügyvezető igazgatója.
Bővebb információ itt érhető el
Forrás: OTP Bank
Természetvédelem
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..
BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..
Fotó: Papp Ferenc természetvédelmi őr, Nógrádi Tájegység (BNPI)
A két Duna-ág átúszása után egy állattartótelep szélére kidobott, már oszlásnak indult két kecsketetemből evett. Március 20-án, egy éjjel alatt a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet központi tömbjéig jutott, valószínűleg sehol sem állt meg útközben. A Tepke-hegy erdeiben töltött rövid pihenő után északnyugatnak vette az irányt, és a Zagyva-völgyén kereste az átjárót.
A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)
Kisterenye település és a vadvédő kerítéssel lezárt 21-es főút állta útját, melyet így meg kellett kerülnie, majd a Mátraszele feletti erdőkben nappalozott. Szerdán – március 22-én – este a Bárna-patak völgyében már a helyi farkascsalád ismert csapáját követve eljutott Heves vármegyébe.
Mielőtt elhagyta volna Nógrádot, az Igazgatóságunk farkasok megfigyelésére telepített kamerái előtt is elhaladt. Az egyik vadkamerás felvételen az állatra helyezett nyakörves jeladó is egyértelműen azonosítható. A Svájcban jelölt farkas három éjszaka alatt átkelt Nógrádon. Légvonalban ez 69 km, ami a valóságban közel 100 km négy lábon. A terepen észlelt nyomok alapján a helyi farkasok által hagyott szagjelzéseknél meg-megállt, és egyértelmű lett számára, hogy lakott farkas territóriumba érkezett. Nógrád északkeleti felén, mozgása lelassult, de mégis követte a farkasok által használt csapákat.
Forrás: Bükki Nemzeti Park
Természetvédelem
Rétisast fényképeztek Nagykanizsán – Galériával
Nagykanizsa közigazgatási területén belül, Szabados István természetfotós rétisasokat fényképezett. Annak ellenére, hogy egy fokozottan védett fajról beszélünk, a rétisas is lassan, de elkezdett “városiasodni”.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
A város szomszédságában található erdőrészletben, egy véletlennek köszönhetően, évekkel ezelőtt figyelte meg az első párt. Akkor 14 éves, Championok Championját elnyert mudiját sétáltatta egy mezőn. Az idős kutya félig süketen, vakon az egerek után kutatott a magas fűben. Eközben magasan az égen három árnyék forgott körbe-körbe a kutya felett, úgy, hogy csak a kutya gazdája észlelte a fenyegetést.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Mivel a sasok az embertől mindig félnek, senkinek nem esett bántódása. Ezt követően, a fényképezőgéppel a kezében, tudatosan figyelte egyre gyakrabban sasokat. Kiismerte a madarak szokásait, revírjüket, sőt még a fészküket is megtalálta, ami egy úttól, megközelítőleg csak egy kilométerre helyezkedik el.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Ezeket a vadmadarakat érdemesebb télen, nagyobb hidegben megfigyelni, mert a madarak a minimális energia befektetésre törekednek. Előfordult olyan eset is a nagy hidegben, hogy a rétisas 20 méterre is engedte a fotóst. Nyáron erre esély sincs, mert a madarak azonnal elrebbennek, az esetek többségében 200 méter távolságot tartanak. A költési időszakban kifejezetten jól megfigyelhetőek ezek a nagytestű madarak. Ilyenkor egy bokor takarásában érdemes várakozni, a fészküktől nem messze, úgy, hogy egy millimétert sem szabad megmozdulni, mert a szülőpár a legkisebb mozgást is észreveszi. Emlékezetes élményei egyikét egy fiatal madárnak köszönheti. Miután kirepült a fészekből a fiatal rétisas, a közeli mezőn, alig pár méterre repült el tőle. Vélhetően a madár azért volt ennyire kíváncsi, mert ez volt az első eset, hogy embert látott.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Mivel a területen jelentős a dolmányosvarjú állománya, ezért nem ritka, amint a varjak bosszantják a jóval nagyobb testű ragadozómadarakat.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
A varjú-félék rendkívül okos, mindenevő madarak,mindig tudják hol a határ, és mikor kell visszavonulót fújni, mert ha hibáznak, a sas nem kegyelmez nekik. Nagykanizsa környékén a madárvilág fokozatosan egyre színesedik.
Fotó: Szabados István – Agro Jager News
Az elmúlt években feltűnt a pásztorgém, és egy kabasólyom pár is, amely vélhetően a közelben fészkel. A sólymok fészkét eddig még nem sikerült megtalálnia. Nagykanizsa melletti halastó szomszédságában a fekete gólyák is felbukkantak, szinte teljesen alkalmazkodva a 21. század körülményeihez. Többször az utak mellett bogarásznak – zárta beszámolóját Szabados István madarász, amatőr természetfotós.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek forrása: Szabados István madarász, amatőr természetfotós
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Nászruhát öltöttek a szürke gémek és a nagy kócsagok
A Csanádi puszták részterületén található Nagy-Zsombékban már nászruhát öltöttek a szürke gémek és a nagy kócsagok
A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén található Nagy-Zsombékban már nászruhát öltöttek a szürke gémek és a nagy kócsagok. Nemsokára a tojásrakás időszaka is megkezdődik.
Fotó: Balla Tihamér – Körös-Maros Nemzeti Park
Számos madárfajra jellemző, hogy a nászidőszakban másféle tollruhát viselnek, mint a nyugalmi időszakban. Ilyen például a nagy kócsag és szürke gém is. Mindkettő költ a Csanádi puszták egyik legfontosabb vizes élőhelyén, a Nagy-Zsombékban. A hímek és a tojók egyaránt március elején kezdtek nászruhát ölteni, mostanra pedig már teljes díszben pompáznak. Aki szeretne színes tollazatukban gyönyörködni, az megteheti ezt egy távcső segítségével, a KMNPI Montág-pusztai megfigyelőtornyából.
A nagy kócsagok a nászidőszakban hosszú, fátyolos, nagyon finom szálú szárnytollakat, dísztollakat növesztenek, szinte úgy néznek ki, mintha egy menyasszonyi ruha szoknyarészét viselnék. A lábuk felső része vörösessé válik, csőrük fekete lesz, a csőrük és a szemük közti csupasz bőrfelület pedig élénkzöld színűre változik. Körülbelül egy hónapon keresztül ilyen marad a megjelenésük. A nagy kócsagok a nádasokban költenek, de a Nagy-Zsombékba járnak táplálkozni.
A szürke gémek egyik ismert költőtelepe a Nagy-Zsombék melletti facsoportban van. Már kezdenek kialakulni a párok és foglalják a fészkeket. Ennél a fajnál is nászruhát öltenek a hímek és a tojók egyaránt. A tarkójukról kiinduló fekete bóbitatollak ilyenkor még hosszabbak lesznek, melltájékukról hosszú, szalagszerű, szürke dísztollak nőnek és csőrük élénk narancssárga színűre vált.
A párok kialakulásának időszakában gyakoriak a konfliktusok. Az egymással rivalizáló hímek gyakran verekednek. Igen látványos, ahogyan ezek a nászruhás, nagy madarak viaskodnak a szárazföldön, vagy a levegőben.
A KMNPI Makói Tájegységében összesen mintegy 50 pár szürke gém és 10 pár nagy kócsag költ.
Forrás:KMNPI
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Kapitális szürkeharcsákat fogtak a Lehőczi holtágon – Galériával
DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért
Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL
Vadászokra támadt
782 millió forint a vadgazdálkodás támogatására
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
Rétisast fényképeztek Nagykanizsán – Galériával
Megkezdődik a Natura 2000 gyepekhez kapcsolódó támogatás kifizetése
Egyre erősebbek az agrárkapcsolatok Georgia és hazánk között
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
Farkas támadt egy erdészre Csehországban
Farkas tűnt fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
Gímszarvasok Marcaliban + videó
Dámszarvasokat fényképeztek Nógrád vármegyében – Galériával
Nyestkutyát hoztak terítékre a Jászságban
Nyestkutyát hoztak terítékre Farmoson – GALÉRIÁVAL
Ragadozóvadászok találkoztak Somogytúron
JOG: A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés módosítása
