Természetvédelem
Az utódgondozás evolúciója a szalamandráknál
Debreceni Egyetem: A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar szakemberei mintegy 200 szalamandrafaj utódgondozási viselkedését tanulmányozták egy nemzetközi kutatásban. A vizsgálat eredményeit összefoglaló publikáció a napokban jelent meg egy rangos tudományos folyóiratban.
A nemzetközi kutatásban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és a Debreceni Egyetem szakemberei is részt vettek, Vági Balázs tudományos munkatárs mellett Székely Tamás, az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék professzora és Végvári Zsolt, a Vízi Ökológiai Intézet igazgatója, aki az egyetemen is oktat. A vizsgálat eredményeit ismertető cikk október 5-én jelent meg a Scientific Reports című nemzetközi tudományos folyóiratban.
– A kétéltűek közül valószínűleg mindenkinek a békák ugranak be elsőként, pedig a farkos kétéltűek, a gőték és a szalamandrák is ehhez az osztályhoz tartoznak. Mivel a gőte és a szalamandra elnevezés csak életmódbeli és nem rendszertani különbséget takar, vizsgálatunkban a szalamandra név alatt az összes farkos kétéltűt értjük. Bár fajszámuk csak mintegy tizede a békákénak, és viselkedésük is kevésbé változatos, pont ez az egyszerűség teszi őket jó modellcsoporttá, például az utódgondozás eredetének tanulmányozásához – ismertette Vági Balázs, a DE TTK Biológiai és Ökológiai Intézet Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék tudományos munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Két fajszegény evolúciós ágat kivéve, ahol kialakult az elevenszülés (egyikbe tartozik a Magyarországon is élő foltos szalamandra), a szalamandráknál a gondozás abban nyilvánul meg, hogy őrzik a petéket. A két fő kérdés, amire a kutatók kíváncsiak voltak, hogy milyen feltételek esetén és melyik szülő teszi ezt.
– Az utóbbi kérdésre egyszerű a válasz. A szalamandrák törzsfejlődése során a halakéhoz hasonló, külső megtermékenyítés átalakult belsővé: a hímek egy spermatokot raknak a talajra vagy a vízfenékre, amit a nőstény a kloákájával felszippant. A ma is élő ősibb, külső megtermékenyítésű családokban, ha van gondozás, akkor az apa őrzi a petéket, míg a szalamandrák nagyobb részét kitevő belső megtermékenyítésűeknél az anya. Valószínűleg azért alakult így, mert az őrző egyed biztosabb abban, hogy csakugyan szülője az utódoknak – mondta Vági Balázs.
Az őrző apák nagyok, erősek és sokszor területet védenek a vetélytársaktól, ahová több nőstény is lerakhatja petéit: így biztosítják, hogy minél több petét maguk termékenyítsenek meg, míg az őrző anyák a saját testükön belül biztosítják a megtermékenyülést. Eközben a másik szülő, mivel előbb szabadult meg az ivarsejtjeitől, továbbállhat, újabb párt kereshet. A belső megtermékenyülés még azzal az előnnyel is jár, hogy a nőstény a párzás helyétől távol is lerakhatja a petéket, akár szárazföldi környezetben is. Viszont a szárazföldön nagy szükség van a gondozásra: a nőstény szalamandrák csak ilyen módon tudják megóvni a petéket a ragadozóktól és a fertőzésektől. Ezért a szárazföldön petéző szalamandrák többnyire őrzik a fészekaljat, sőt maga a gondozás tette lehetővé a szárazföldre való petézést.
– Azt várnánk, hogy a gondozás akár a mostoha éghajlattól is véd, ez azonban nem így van: mivel az anyaállat maga is érzékeny a túlhevülésre és kiszáradásra, a szárazföldi petézés és gondozás csak olyan környezetben alakult ki, ami a szalamandrák igényeinek megfelelően hűvös és csapadékos. Ilyen helyeken viszont evolúciósan igen sikeres: a nagyrészt szárazföldön szaporodó tüdőtlenszalamandra-félék (Plethodontidae) teszik ki a jelenleg élő fajok több mint kétharmadát, és éppúgy meghódították Szardínia mészkőbarlangjait, mint az amazóniai esőerdő lombkoronáját – emelte ki Székely Tamás, az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék professzora.
A szalamandrák rejtetten élnek, ritkán láthatók és viselkedésük kevéssé ismert, ennek ellenére ökológiai és evolúciós szempontból jelentős csoportról van szó, melynek mindent meg kell tenni a megőrzéséért.
– A gerinces állatok törzsfejlődése az evolúció egyik nagy rejtélye. Hogyan lett egy vízhez kötött jószágból teljesen szárazföldi állat, amiből végeredményben az emberiség is származott. A cikkünk ennek megoldásához ad egy új támpontot azzal, hogy a belső megtermékenyítés es a nősténygondozás közötti kapcsolatot fedezett fel egy ősi gerinces állatcsoportban, a szalamandráknál – tette hozzá Székely Tamás.
Vági Balázs, Daniel Marsh, Katona Gergely, Végvári Zsolt, Robert P. Freckleton, Liker András, Székely Tamás: The evolution of parental care in salamanders című publikációja itt olvasható.
Forrás: Debreceni Egyetem
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai