Természetvédelem
Nem mindennapi parlagi sas fészkelés a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben
Úgy tűnik, bizonyosságot nyert az a korábbi feltételezés, hogy egy parlagi sas pár költ a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára, ugyanakkor Albert András kollégánk 2021 óta rendszeresen figyelte meg a Körtvélyesi Holt-Tisza-parti fáiról felszálló öreg madarakat, valamint a nászrepülésük is látható volt a hullámtéri erdő fölött.
A tavalyi évben a körtvélyesi legelő gyepén, valamint a kissé délebbi Barci-rét kaszálóin is megfigyeltek földön ülő, frissen kirepült fiatal madarat, ugyanakkor a fészkükről nem volt egyértelmű információ.
Kollégánk és Ladancsik Balázs (egykori ifjú kócsagőrünk) a napokban egy nagyon látványos légi harcnak voltak szemtanúi: a holtág fölé hajló nyárfán lévő fészek fölött az öreg parlagi sas pár keményen támadott egy öreg rétisast, aki a 620 méterre lévő fészke felől igyekezett az elöntött hullámtéri legelő felé. Kicsivel később egy nyíltabb helyről sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast.
A megfigyelés azért is érdekes, mert a magyaroszági párok a középhegységi erdőkben, valamint az alföldi fasorokban, erdőfoltokban költenek.
Forrás: KNP
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai
Természetvédelem
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei magyar elnökség alatti utolsó ülésükön Raisz Anikó államtitkár elnökletével egyhangúlag fogadták el az Európai Unió Tanácsának közös álláspontját a műanyag pellet környezetbe jutásának megelőzéséről szóló rendelettel kapcsolatban.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei magyar elnökség alatti utolsó ülésükön Raisz Anikó államtitkár elnökletével egyhangúlag fogadták el az Európai Unió Tanácsának közös álláspontját a műanyag pellet környezetbe jutásának megelőzéséről szóló rendelettel kapcsolatban. A jogalkotási folyamat egy jelentős szakaszának lezárása a magyar elnökség kézzelfogható eredményeinek sorát gyarapítja. A Tanács soron következő elnöksége a most elfogadott tárgyalási álláspont mentén folytathatja majd le az intézményközi tárgyalásokat a rendelet társjogalkotók általi végső elfogadásának érdekében. A mikroműanyagok jelentette kockázat mielőbbi kiküszöbölése különlegesen fontos, hiszen azok nem csak a természetre, de azzal együtt az emberi egészségre is veszélyt jelentenek. A miniszterek megvitatták továbbá az elhasználódott járművekről szóló rendeletjavaslatot és az EU 2040-ig kitűzött éghajlati célkitűzéséről szóló közleményt is.
Az EU környezetvédelmi miniszterei úgynevezett általános megközelítésre jutottak a műanyag pellet – a műanyagtermékek gyártásához használt ipari alapanyag – környezetbe jutásának megakadályozásáról szóló rendelet tekintetében. Az új szabályok elősegítik az ellátási lánc egészében a műanyag pellet kezelésének javítását, valamint az EU-n belüli szállítást. Mindez akár 74%-kal is csökkentheti a műanyag pellet környezetbe jutását.
A műanyag pellet környezetbe kerülése a harmadik legnagyobb forrása az összes nem szándékos mikroműanyag kibocsátásnak. Az EU-ban a maguk nemében egyedülálló szabályok segítenek a vállalatoknak a műanyagpellet-veszteség minimalizálásában, hozzájárulva a határokat nem ismerő mikroműanyag-szennyezés elleni küzdelemhez.
emelte ki Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.
A Tanács általános megközelítése megfelelő egyensúlyt teremt a műanyagpellet-veszteség minimalizálására irányuló ambiciózus és hatékony intézkedések bevezetése és a szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése között. A szöveg emellett egyenlő versenyfeltételeket biztosít az uniós és nem uniós fuvarozók között, és kötelezettségeket vezet be a műanyag pelletet szállító tengerjáró hajókra vonatkozóan. A ma elfogadott általános megközelítés hivatalossá teszi a Tanács tárgyalási álláspontját. A rendelet végleges szövegéről várhatóan 2025. elején kezdődnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel.
A magyar elnökség által készített dokumentum alapján a miniszterek irányadó vitát folytattak a járműtervezés körkörösségi követelményeiről és az elhasználódott járművek kezeléséről szóló rendelettervezetről. A rendelet célja, hogy fokozza a fenntarthatóságot és a körforgást az autóiparban azáltal, hogy az új járművek tervezése során meg kell könnyíteni az alkatrészeik újrahasznosítását és újrafelhasználását. Az egyeztetések igazolták, hogy technikai szinten számos témában jelentős előrelépés történt a magyar elnökség alatt, beleértve a rendelet hatályát, a gyártók és hatóságok kötelezettségeit, valamint a felülvizsgálatra vonatkozó záró rendelkezéseket és a releváns jogszabályok szükséges módosításait.
A környezetvédelmi miniszterek eszmecserét folytattak a 2024. február 6-án közzétett, az EU 2040-ig szóló éghajlati célkitűzéséről kiadott bizottsági közleményről. A közlemény az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nettó 90%-os csökkentését javasolja 2040-re az 1990-es szinthez képest. A miniszterek megbeszélésük során az EU 2040-re kitűzött éghajlati célok irányába történő sikeres átmenet előfeltételeire összpontosítottak. A 2030-ig elfogadott keret teljes végrehajtását illetően a miniszterek egyetértettek abban, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyszerűsítésre van szükség.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hangsúlyozták azt is, hogy a stabil és kiszámítható szabályozási és beruházási keret kulcsfontosságú a versenyképesség biztosításához. A dekarbonizáció és az iparpolitika összehangolása, valamint a versenyképesebb energiaárak elérése szintén elengedhetetlen e tekintetben. A társadalmilag elfogadható és igazságos átmenet érdekében a miniszterek egyetértettek a polgárok és a vállalkozások bevonásának, valamint a munkavállalók át- és továbbképzésének jelentőségével.
A magyar elnökség a Bizottsággal közösen tájékoztatta a minisztereket a közelmúlt legfontosabb nemzetközi találkozóiról és azok eredményeiről. Hivatalos munkaebéd keretében a miniszterek megbeszélést folytattak Jessica Roswall és Wopke Hoekstra biztosokkal a Bizottság 2024–2029 közötti időszakra vonatkozó prioritásairól a környezetvédelmi és klímapolitika területén.
Magyar Elnökség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:
Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!
A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.
Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.
Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.
Forrás: MATE