Természetvédelem
Vissza a természetbe – egy védett vadmacska története
A Vadmacska Fajmegőrzési Program sikerei 2024-ben:
Tavaly nyár elején a Budakeszi Vadasparkhoz került egy néhány hetes nőstény vadmacska. A kölyköt egy farakás között találták a Börzsöny, Cserhát határán magányosan. Az állat a Szaffi nevet kapta és megkezdődött gondozása, hogy aztán visszaengedhető legyen természetes élőhelyére, az erdőbe. 2024. július 17-én, rengeteg felkészülést követően megtörtént a vadmacska szabadon engedése.
A Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. 2021 márciusában együttműködési megállapodást kötött, és ezzel elindította a Vadmacska Fajmegőrzési Programot, amely a „tisztavérű” vadmacskák fennmaradását kívánja elősegíteni a főváros térségében. A közös program célja a vadmacska, mint fokozottan védett állat védelmének biztosítása, valamint azon feltételek közös megteremtése, hogy a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység területén a vadmacska populáció elterjedése, genetikai tisztasága, állománynagysága feltérképezésre és bemutatásra kerüljön, ezzel is elősegítve a faj túlélését és hazánk biológiai sokszínűségének megőrzését.
A genetikai vizsgálat eredménye igazolta, hogy a 2023. május 5-én befogadott egyed valóban vadmacska, és az állat természetes – vad, emberkerülő – viselkedését figyelembe véve, megkezdődhetett a minimális emberi kontakttal történő felnevelése majd repatriációja, vagyis a természetbe való visszatelepítés. A puha elengedés módszerével, Szaffi egy külön kifutóban kezdte meg visszaszoktatást az elengedés helyszínén, folyamatos kontroll mellett (vadkamerás megfigyelés, etetés). A puha elengedés módszer lényege, hogy az épített kifutóból a nyitott ajtón keresztül az állatra bízzuk, hogy mikor távozik onnan és visszatér-e oda táplálékért még.
A repatriáció sikerességének követhetősége érdekében az egyedet nyomkövető nyakörvvel látták el a szakemberek, valamint részletes fényképes dokumentációt készítettek a bunda mintázatáról, amely lehetővé teszi, hogy az állat viselkedését és túlélési esélyeit folyamatosan monitorozzák.
Háttérinformáció:
A 2024-es év emlőse, a vadmacska Magyarországon 1974 óta védett, 2012 óta fokozottan védett őshonos macskaféle, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Európa-szerte őshonos kisragadozó. Meghatározó szerepet tölt be az erdei ökoszisztémában, valamint a rágcsálók elfogyasztásával közvetetten hozzájárul az erdők megújításához is. Fennmaradását egyrészt erdei élőhelyének szűkülése és feldarabolódása, továbbá a gépjárművek okozta gázolások veszélyeztetik, amit az erősödő városiasodás okoz. Másrészt a házi macskákkal való hibridizáció, vagyis keveredés, ami genetikai állományuk felhígulásához vezet. A házi macskák betegségeket adhatnak át a vadmacskáknak, valamint a két faj hasonló táplálékokat (kisrágcsálók, énekes madarak, nyulak) fogyaszt és élőhely használatuk is azonos (erdős területek mezőkkel szabdalva) – így egymás vetélytársai lesznek. A vadmacska nehezen tűri a zavarást, összefüggő, nyugodt, diverz (változatos) erdőkre van szüksége.
Az összefogásnak köszönhetően a Budakeszi Vadaspark vadmacska fajmegőrző programban elért eddigi eredményei:
– 8 kölyök egyed genetikai vizsgálata (3 házi macska, 5 vadmacska)
– 1 Börzsönyből mentett kandúr vadmacska felnevelése, tartása (2020)
– 1 Börzsöny, Cserhát határáról mentett nőstény vadmacska repatriálása (2023-2024)
– több ezer kameracsapdás felvétel a kutatási területről
– 18 macska tetem boncolása (5 házi macska, 13 vadmacska)
– folyamatos szemléletformálás a Budakeszi Vadaspark látogatói részére, oktatás az Állatorvosi Egyetem hallgatói részére
Forrás: Budakeszi Vadaspark
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai