Természetvédelem
Vissza a természetbe – egy védett vadmacska története
A Vadmacska Fajmegőrzési Program sikerei 2024-ben:
Tavaly nyár elején a Budakeszi Vadasparkhoz került egy néhány hetes nőstény vadmacska. A kölyköt egy farakás között találták a Börzsöny, Cserhát határán magányosan. Az állat a Szaffi nevet kapta és megkezdődött gondozása, hogy aztán visszaengedhető legyen természetes élőhelyére, az erdőbe. 2024. július 17-én, rengeteg felkészülést követően megtörtént a vadmacska szabadon engedése.
A Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. 2021 márciusában együttműködési megállapodást kötött, és ezzel elindította a Vadmacska Fajmegőrzési Programot, amely a „tisztavérű” vadmacskák fennmaradását kívánja elősegíteni a főváros térségében. A közös program célja a vadmacska, mint fokozottan védett állat védelmének biztosítása, valamint azon feltételek közös megteremtése, hogy a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység területén a vadmacska populáció elterjedése, genetikai tisztasága, állománynagysága feltérképezésre és bemutatásra kerüljön, ezzel is elősegítve a faj túlélését és hazánk biológiai sokszínűségének megőrzését.
A genetikai vizsgálat eredménye igazolta, hogy a 2023. május 5-én befogadott egyed valóban vadmacska, és az állat természetes – vad, emberkerülő – viselkedését figyelembe véve, megkezdődhetett a minimális emberi kontakttal történő felnevelése majd repatriációja, vagyis a természetbe való visszatelepítés. A puha elengedés módszerével, Szaffi egy külön kifutóban kezdte meg visszaszoktatást az elengedés helyszínén, folyamatos kontroll mellett (vadkamerás megfigyelés, etetés). A puha elengedés módszer lényege, hogy az épített kifutóból a nyitott ajtón keresztül az állatra bízzuk, hogy mikor távozik onnan és visszatér-e oda táplálékért még.
A repatriáció sikerességének követhetősége érdekében az egyedet nyomkövető nyakörvvel látták el a szakemberek, valamint részletes fényképes dokumentációt készítettek a bunda mintázatáról, amely lehetővé teszi, hogy az állat viselkedését és túlélési esélyeit folyamatosan monitorozzák.
Háttérinformáció:
A 2024-es év emlőse, a vadmacska Magyarországon 1974 óta védett, 2012 óta fokozottan védett őshonos macskaféle, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Európa-szerte őshonos kisragadozó. Meghatározó szerepet tölt be az erdei ökoszisztémában, valamint a rágcsálók elfogyasztásával közvetetten hozzájárul az erdők megújításához is. Fennmaradását egyrészt erdei élőhelyének szűkülése és feldarabolódása, továbbá a gépjárművek okozta gázolások veszélyeztetik, amit az erősödő városiasodás okoz. Másrészt a házi macskákkal való hibridizáció, vagyis keveredés, ami genetikai állományuk felhígulásához vezet. A házi macskák betegségeket adhatnak át a vadmacskáknak, valamint a két faj hasonló táplálékokat (kisrágcsálók, énekes madarak, nyulak) fogyaszt és élőhely használatuk is azonos (erdős területek mezőkkel szabdalva) – így egymás vetélytársai lesznek. A vadmacska nehezen tűri a zavarást, összefüggő, nyugodt, diverz (változatos) erdőkre van szüksége.
Az összefogásnak köszönhetően a Budakeszi Vadaspark vadmacska fajmegőrző programban elért eddigi eredményei:
– 8 kölyök egyed genetikai vizsgálata (3 házi macska, 5 vadmacska)
– 1 Börzsönyből mentett kandúr vadmacska felnevelése, tartása (2020)
– 1 Börzsöny, Cserhát határáról mentett nőstény vadmacska repatriálása (2023-2024)
– több ezer kameracsapdás felvétel a kutatási területről
– 18 macska tetem boncolása (5 házi macska, 13 vadmacska)
– folyamatos szemléletformálás a Budakeszi Vadaspark látogatói részére, oktatás az Állatorvosi Egyetem hallgatói részére
Forrás: Budakeszi Vadaspark
Természetvédelem
Beszámoló az odúimban idén költő madarakról: a szalakóta
Zsiros Sándor, a Madárles egyik oszlopos tagja osztotta meg a tapasztalatait a szalakóták idei fészkeléséről:
A szalakóta is azok közé a madarak közé tartozik, amelyik emberi védelem – költőodúk kihelyezése – nélkül a kipusztulás szélén lenne hazánkban. Mivel azonban sok helyen, sokan foglalkoznak a védelmükkel, több ezer pár költhet belőlük.
Amikor elkezdtem Tiszalök környékén odúkat kihelyezni, természetesen szerettem volna, ha szalakóták is költenek nálam. Néhány esetben költöttek is, de a rendkívül csapadékos 2010-es év után ők is eltűntek. Ezért elkezdtem a Hortobágy északi részén odúkat kihelyezni, mert ott költött néhány pár belőlük, és az állomány felduzzasztásával reméltem rávenni őket, hogy tovább terjedjenek észak-keleti irányba. Az elképzelés bevált, idén a működési területemen (lásd mellékelt térképen pirossal keretezve) 109 pár szalakótáról tudtam, szemben a 2011-es 4 párral.
Nagy örömömre idén ismerőseim Nyíregyháza környéki odúiban is megjelent 2 pár. A 109 pár szalakótából 102 pár költési eredményéről van biztos információm. 10 pár költése nem sikerült, a többi 92 pár 1-6 fiókát röptetett, összesen 343-at. Ez egy legjobb tudásom szerint becsült létszám, hiszen lehetetlen naprakésznek lenni ennyi odú esetében. És nincs is rá szükség, bőven elég az, hogy évről évre egyre több párról tudok, illetve az, hogy “rajtam” túllépve, egyre újabb területeket hódítanak meg-vagy hódítanak vissza. Az igazi persze az lenne, ha nem lenne szükség odúk kihelyezésére, mert lenne annyi öreg fa a legelőkön-kaszálókon, hogy a bennük természetes úton keletkező, vagy harkályok által vájt odúkban költhetnének. Ez sajnos csak egy álom.
Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles
Van egy érdekes madármegfigyelése?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Mezőgazdaság
Két déli vármegyében is elszaporodtak az olaszsáskák
Új sáskafaj jelent meg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.
Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.
A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.
Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.
Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.
Forrás: NÉBIH
Természetvédelem
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Tíz évente fordul elő, hogy ilyen időjárási körülményekkel találkoznak a vonuló fecskék Magyarországon. 2024. szeptemberében annyi fecske gyűlt össze a Dunántúlon, hogy a Fenék-pusztai Madármegfigyelő Állomás vezetője, Benke Szabolcs arról tájékoztatta Dr. Déri Jánost, a Hortobágyi Madárkórház igazgatóját, hogy már radarképen is látható a Kis-Balaton környékén megrekedt fecsketömeg, ami a szakemberek szerint milliós nagyságrendet jelent – tájékoztatta Dr. Déri János az Agro Jager Newst.
A Kárpát-medencébe hirtelen betörő hidegfront és a nagy mennyiségű csapadék rendkívül rossz ütemben érkezett, mert a Magyarországra érkező fecskék, amelyek Skandináviától, a Baltikumig át, továbbá Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából érkeztek hozzánk, most táplálék nélkül maradtak.
Az ország leghidegebb településén százezres mennyiségben rekedtek meg a fecskák. A Zabarért Egyesület videót és hasznos tanácsokat, továbbá a madármentő állomások címét is közzétette.
A folyamatos esőzés miatt nem repülnek a rovarok és az ilyenkor rajzó, nagy tömegű árvaszúnyog „felhőket” nem találják meg a madarak.
A szakember hozzátette, hogy vasárnap délelőtt kapott Kasza Edittől egy hírt, miszerint a 71-es főúton gyakorlatilag annyi fecskét elütöttek, hogy terítve volt az út az elgázolt madaraktól. Ennek az a magyarázata, hogy a meleg úttest felett némi rovar mennyiség repül, amit a fecskék igyekeznek elkapni, illetőleg az útszélen, az úttesten a földről szedik a rovart.
A madarászsok kérik a közlekedőket, hogy amennyiben madarakat látnak, lassítsanak, hogy a fecskék el tudják kerülni az ütközéseket. Hideg van, elgémberedtek a madarak, éhesek és a reakcióik lassabbak az átlagosnál.
A Mentsük meg a fecskéket Facebook csoportot itt érheti el!
Munkatársa – a Gádorosi Madármentőállomásról – Orbán Tamás további segítséget is adott az önkéntes madármentőknek, aki részletesen leírja, milyen táplálékot tudunk házilag készíteni a madaraknak addig, míg fel nem melegszik az idő.
A receptet és a Facebook bejegyzést itt érheti el!
Dr. Déri János hozzátette, hogy fecskéknek, ahhoz, hogy képesek legyenek Afrikáig elrepülni 18-22 grammos súlyt kell elérni. A vonuló madarak életében a vizes élőhelyek kiemelten fontosak, hiszen a nagytömegű rovarral csak ezeken a részeken találkozhatnak. A magyarországi élőhelyek védelme így nemcsak a hazai fauna, hanem a vonuló, telelő madárállomány miatt is kiemelkedően fontos.
Dr. Déri János kiemelte, hogy a védett, vagy fokozattan védett állatok tartásához engedélyek szükségesek, ezért a bajba jutott állatokat a lehető legrövidebb úton át kell adni. Az ilyen, havária jellegű eseménynél a mentett állatokat, ha pár napig magunknál is tartjuk, akkor be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalnál, de a lehető leggyorsabban szabadon kell bocsátani.
Dr. Déri János hangsúlyozta, hogy a fecskék otthoni etetése nagy gyakorlatot igényel. A madarakat ilyenkor tömni kell, de ha egy tálcába lisztkukacot szórunk, különféle magas fehérje tartalmú eleséggel (lásd fentebb a linkben található receptet!), akkor leszállnak és el fogják fogyasztani a száraz, vagy a darabolt eleséget is.
Ekkora, milliós nagyságrendű madármentésre a lakosság segítsége is szükséges. Ha látjuk, hogy egy-egy épületbe szívesen berepülnek, akkor hagyjuk nyitva estére az ajtókat, istállókat, hogy melegebb környezetben vészelhessék át a hideg éjjeleket a fecskék.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az épület belső részeiből a fecske könnyen kitalál, különösen a most bajba jutott, hosszú villás farkú, vörös torkú füsti fecskék. Ilyen esetben nem kell hajtani, kergetni, befogni a madarakat. Csak azokat vegyük kézbe, amelyek már hagyják magukat megfogni.
Lehetőségeink szerint pedig, igyekezzünk menteni a madarakat. A füsti fecske 3-4 évig él, de ismernek 10 éves példányt is. Fészkek kihelyezésével segítsük a madarak költését is, hiszen az emberi, épített környezetet elfogadó, választó, különleges légi akrobaták rövid életük miatt könnyen eltűnhetnek a környezetünkből, a mindennapi életünkből. Tegyünk értük!
Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Borítókép: Zabarért Egyesület
A Zabarért Egyesület Facebook oldalát itt érheti el!