Keressen minket

Természetvédelem

Élménybeszámoló a 2024-es Ifjú Kócsagőr programból

Közzétéve:

Az évről-évre egyre népszerűbb Ifjú Kócsagőr Program célja, hogy egy nemzeti park igazgatóságnál töltött szakmai gyakorlat keretében betekintést nyújtson a gyakorlati természetvédelem mindennapjaiba. A programra minden évben március 22-től április 22-ig – a Víz Világnapjától a Föld Napjáig – várják 18 és 24 év közötti fiatalok jelentkezését, akik három helyszínt (nemzeti parkot) is megjelölhetnek, ahol a 2 hetes terepi gyakorlatot el szeretnék tölteni – írja a magyar állami természetvédelm honlapján. Az idei résztvevők beszámolói sorra érkeznek és az alábbi Mikolacsek Réka tollából került az Ifjú Kócsagőr program Facebook oldalára.

Terepgyakorlaton a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Fotó: Mikolacsek Réka

Mikolacsek Réka 2024-es ifjú kócsagőr:
“Ezúton szeretném veletek megosztani a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál töltött gyakorlatom legérdekeseb eseményeit. Időm nagy részét A fonyódi Nagy-Berekben és a Déli-parti berkekben töltöttem Szász Bence természetvédelmi őrrel. Munkánk részben biotikai adatok gyűjtéséből (kormos csáté , buglyos szegfű, kosborfélék), más hatósági szervekkel (kormányhivatalok, vízügy) közös hatósági szemlékből állt.

Haris védőzóna kijelölés a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Fotó: Mikolacsek Réka

Gyakran részt vettem a Berek Világa látógatóközpontnál lévő túrák és természet iskolai foglalkozások lebonyolításában. Ezek mellett megtapasztalhattam azt is, milyen mikor a természetvédelem és a gazdálkodás találkozik több haris védőzóna kijelölés során, melyeknél a le nem kaszálandó területeket határoltuk le a tulajdonossal közösen, búvó- és fészkelőhelyet biztosítva a harisnak.

Öthetes réti sas fiókával Mikolacsek Réka.

Eljutottam a Kis-Balatonra is, ahol mocsári teknős költőhelyeket ellenőriztünk, vízimadár szinkron számlálást tartottunk és drón segítségével mértük fel a fészkelőhelyeket a nádasokban. Egyik éjszaka pedig haris felmérést tartottunk “hangcsali” segítségével, ami eredményesnek is bizonyult. Részt vettem rétisas gyűrűzésben a Nagy-Berekben, illetve az irmapusztai csér költőszigeten is gyűrűztünk danka sirályokat és küszvágó cséreket.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A fehér gólyák költésének nyomonkövetéséhez végigjártuk a Déli-part összes ismert és új gólyafészkét és adatokat felvételeztünk róluk. Az invazív fajok ellen is felvettük a harcot. A GRASSLAND-LIFE IP keretében kezelésre kijelölt területeket mértünk fel, ahol főleg zöld juhar és solidago fajok által benőtt legelő területek kerülnek helyreállításra.

Egy törött szárnyú erdei füles bagoly fióka. Fotó: Mikolacsek Réka

A kaszálási munkálatokat megkönnyítvén, Bencével karókkal jelöltünk ki olyan területeket, amiket a későbbiekben kaszálni és bálázni fognak. Mindennapi munkánkat kiegészítették a sérült állatokról érkező telefonhívások. Egy alkalommal több védett és fokozottan védett madárfajt szállítottunk a Sóstó Vadvédelmi Központba, ahol védett állatok kezelésébe és gondozásába is beleláthattam.

Sérült fehér gólyával Mikolacsek Réka az Ifjú Kócsagőr program keretein belül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén.

Kattints a képre és kövesd az Ifjú Kócsagőr programot a Facebookon is, vegyél részt 2025-ben te is ebben az egyedülálló programban!

Élménybeszámolóm végén szeretnék köszönetet mondani a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak a rengeteg élményért, amit átélhettem és a még több tudásért, amit elsajátíthattam.”

Írta és fényképezte: Mikolacsek Réka
Forrás: Ifjú Kócsagőr program

Természetvédelem

Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát

Published

on

A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.

Részletekért kattintson a feliratra!

Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.

A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.

Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.

Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla

Tovább olvasom

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban

Published

on

Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)

A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.

“A faj hazánkban fokozottan védett,

természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”

A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.

A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)

A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom