Természetvédelem
Sikeresen újraegyesítették a csatornával kettévágott szikes tavat a Kiskunságban
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Több mint egy évtizedes előkészítés és kivitelezés eredményeként sikeresen újraegyesítették a Böddi-szék csatornával kettévágott medrét – jelentette be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Akasztón december 5-én. A projektnek köszönhetően a központi meder és az öblözetek ismét összekapcsolódtak, ezáltal az egységes tómeder felülete 180 hektárról mintegy 400 hektárra nőtt – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Pak.
A projekt költségeinek 75%-át az EU természetvédelmi kerete, a LIFE Nature Alap finanszírozta.
Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a térség legnagyobb élőhely-rehabilitációs programjának projektzáró rendezvényén arról beszélt, hogy a természetvédelmi szempontból különösen értékes vizes élőhely helyreállítását a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az Európai Unió LIFE Nature alapja és a kormány támogatásával valósította meg.
Mint elmondta: a több mint 30 éve, 1992-ben elindított LIFE-program szinte az egyetlen kifejezetten természetvédelemre fordítható közvetlen forrás az Európai Unióban.
Emlékeztetett, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta a program révén eddig mintegy 43 projektet valósítottak meg nagyjából 117 millió euró összegben.
„Az idei év pedig igazán sikeres a LIFE-programok tekintetében, hiszen négy magyar projekt is támogatást nyert, ráadásul a Kiskunsági Nemzeti Park mind a négyben érintett” – jelentette be.
Bíbicek. Fotó: KNPI
A szikes sztyeppék és mocsarak csupán néhány országban fordulnak elő Európában, de a legnagyobb kiterjedésben Magyarországon találhatók. Sok tekintetben különlegesek, hiszen ezek tengerpartokhoz hasonló élőhelyek a szárazföld belsejében. A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi szikes tavak között igen jelentős, a nyílt vízfelszínű szikes tavak 18%-át teszi ki. Része a Natura 2000 hálózatnak, és a szomszédos Kelemen-székkel együtt a vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény is védi.
A Böddi-szék medrét az 1950-es években a Sós-éri főcsatornával kettévágták, ami komoly hatással volt a tájra és az élővilágra. A csatorna hosszú távon akadályozta a természetes vízmozgást, édesvízzel hígította a tó vizét, és hozzájárult a meder elnádasodásához, feltöltődéséhez. Ezeket a kedvezőtlen folyamatokat a klímaváltozás hatásai még jobban felgyorsították, így veszélybe került a Böddi-széki szikes élővilág ökológiai rendszere.
A vadkamerák bütykös ásóludakat is fotóztak. Fotó: KNPI
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szakemberei ezért kidolgozták, hogyan lehetne ismét egységesíteni a medret és kiterjeszteni a sekély vizekkel borított területet, amelyek a legértékesebb élőhelyek.
A most záruló, 2014 és 2025 között megvalósult LIFE-projekt keretében:
– 6 km hosszan áthelyezték az V. csatornát (Sós-éri főcsatorna), amelynek új nyomvonala elkerüli a medret.
– 4 zsilip és 3 áteresz épült, hogy biztosítsák a megfelelő vízkormányzást és a terület megközelíthetőségét.
– 800 hektáron indult meg a változatos élővilággal rendelkező szikes gyepek helyreállítása. Több mint 400 hektár földterület állami tulajdonba került, további területeken pedig megállapodtak a földhasználókkal, hogy természetvédelmi célú kezelést folytassanak.
– A szikes réteket és mocsarakat őshonos magyar háziállatokkal legeltetik: magyar szürkemarha, magyar tarka üszők, merinó juhok, parlagi szamarak, házi bivalyok segítik az élőhelyek helyreállítását. A bivalyok különösen hatékonyak a záródott nádasok megnyitásában dagonyázásukkal és taposásukkal.
– Az állattartás kapcsán pásztorszállást, nyári és téli szállásokat, karámrendszereket, utakat, itatókat alakítottak ki, mellettük pedig tíz gémeskutat is felújítottak.
A Böddi-szék a medret még kettévágó csatornával. Fotó: KNPI
A kutatók a munkálatok során folyamatosan vizsgálták az élővilág állapotát, és már menet közben is számos biztató eredményt regisztráltak. A szikes tavak jelzőfaja, a sziki lebegőkandics több helyen tömegesen jelent meg, ami kulcsfontosságú a vonuló madarak táplálékellátásában. A helyreállított vízjárás pedig kedvezően hatott a szikesekhez kötődő ritka madárfajokra, például a széki lilére, a gulipánokra, a gólyatöcsre, a piroslábú cankóra és a bíbicekre.
A projekt során nagy hangsúlyt fektettek a szemléletformálásra és a lakosság bevonására is. Elkészült a 4 km hosszú, 16 állomásból álló Sóballa tanösvény, több új madármegfigyelő toronnyal, és itt készült el az első hazai természetvédelmi területet bemutató virtuális térkép is, amely a Google Street View-hoz hasonló, de ezzel nem városi helyszínekre, hanem a szikes puszta különlegességeire lehet ráközelíteni.
V. számú csatorna betemetése. Fotó: Deák Dávid
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a zárórendezvényen hangsúlyozta: a program során számos kivitelező és projektpartner dolgozott együtt, akik mind hozzátették saját tudásukat és munkájukat a Böddi-szék korábban kettévágott medrének egyesítéséhez, az eredeti vízviszonyok és természetes élőhelyek helyreállításához. Kiemelte, hogy a LIFE-program révén a projektre az elmúlt mintegy másfél évtized alatt nagyjából 7,2 millió eurót fordítottak.
A Böddi-székre ősszel rengeteg parti- és gázlómadár, valamint darvak, több ezer vadlúd – főleg nyári ludak és nagy lilikek – érkeznek, de időnként felbukkan a ritka és veszélyeztetett vörösnyakú lúd is. A récék közül előfordul itt a kanalas, a nyílfarkú és a kendermagos réce, a parton pedig fürge, kistermetű partimadarak – havasi partfutó, parti lile vagy akár ezüstlile – is megfigyelhetők.
Betemetett csatorna. Fotó: Deák Dávid
A Böddi-széket minden évszakban jó szívvel ajánljuk a természetkedvelő kirándulóknak, hiszen kis területen nagyon sok ritka állat- és növényfajjal lehet megismerkedni, gyakran szinte karnyújtásnyi távolságból.
Az új, megkerülő csatorna áteresszel. Fotó: KNPI
A projekt alapadatai:
Címe: Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Főkedvezményezett: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Projektpartnerek: Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány, Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület
Társfinanszírozó: Agrárminisztérium
A projekt időtartama: 2013. október 1. – 2025. december 31.
A projekt összköltsége: 7 199 323 euró
A projekt költségeinek 75%-át az EU természetvédelmi kerete, a LIFE Nature Alap finanszírozta, a fennmaradó 25%-ot pedig az Agrárminisztérium és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biztosította.
Kiskunsági Nemzeti Park
Természetvédelem
Új kutatás: a borzok jelentős ragadozói a vörös listás parti madaraknak
Egy új kutatás szerint a borzok az egyik legjelentősebb veszélyt jelentik a földön fészkelő parti madarakra.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy új kutatás szerint a borzok az egyik legjelentősebb veszélyt jelentik a vörös listán szereplő, földön fészkelő parti madarak – köztük a bíbic és a nagy goda – fennmaradására. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a fészkek kifosztásának kockázata hideg vagy száraz időjárás idején nő meg, amikor a borzok fő táplálékát jelentő giliszták nehezebben érhetők el a talaj felszínén.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az egyik tanulmány – amely az Egyesült Királyság területéről származó kameracsapdás adatok átfogó elemzésén alapul – eddig a legvilágosabb képet adja arról, mely állatfajok felelősek a madárfészkek pusztulásáért Nagy-Britanniában.
A vizsgálatban 2 088 fészket elemeztek, ezek 29,2%-át ragadozók pusztították el. A parti madarak fészkeit leggyakrabban emlősök fosztották ki. A pusztítás 41,7%-áért a borzok, míg 23%-áért a rókák voltak felelősek.
Andrew Hoodless, a GWCT (Game & Wildlife Conservation Trust) kutatási igazgatója – amely szervezet többek között az RSPB, az Essex Wildlife Trust és a Wildfowl and Wetlands Trust mellett adatokat szolgáltatott a tanulmányhoz – így fogalmazott:
„Az élőhelyek folyamatos javítása és helyreállítása kulcsfontosságú a parti madarak védelmében, de ragadozószabályozás nélkül ez gyakran hiábavaló. Ez a tanulmány értékes képet ad a fészkelőhelyeket érő ragadozói nyomás mértékéről és jellegéről, és segíthet a földön fészkelő fajok védelmét célzó kezelési stratégiák kialakításában.
Ugyanakkor kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogyan kezeljük a védett ragadozók – például a borz – jelentette veszélyt. A nem halálos módszerek, mint például a fészkek ideiglenes elektromos kerítéssel való védelme, hatékonyak lehetnek, de nem minden esetben kivitelezhetők.”
Hoodless hozzátette:
„A bíbic állománya az 1990-es évek közepe óta 53%-kal csökkent, ami mintegy 110 000 pár eltűnését jelenti az Egyesült Királyságban. A Birminghamtől délre fekvő területeken pedig mindössze 300–450 költő nagy godapár maradt. Mindkét faj esetében helyi kihalás veszélye áll fenn, miközben az általános táplálkozású ragadozók állományai növekedtek, és sok más európai országhoz képest magas szinten vannak.
Ha meg akarjuk menteni ikonikus madarainkat, a jövőben nehéz döntéseket kell hozni, akár egyes fajok célzott, engedélyezett szabályozásáról is, hogy másokat megvédhessünk – mielőtt túl késő lenne.”
A GWCT által a tanulmányhoz benyújtott adatok egy hatéves vizsgálatból származnak, amelyet a szervezet korábbi bemutató gazdaságában, Auchnerranben (Aberdeenshire) végeztek bíbicfészkekkel kapcsolatban. Az eredmények szerint minden negyedik fészekpusztítást borzok követtek el.
A 372 vizsgált fészekből 90-et ragadozók pusztítottak el, ezek közül 23-at borzok. A kutatás rámutatott arra is, hogy az időjárás kulcsszerepet játszik: hideg vagy száraz időszakokban a borzok nagyobb valószínűséggel fogyasztották el a bíbic tojásait, mivel ilyenkor a giliszták kevésbé elérhetők.
Ezért a száraz vagy hideg tavaszok további nyomást gyakorolhatnak az amúgy is csökkenő parti madárállományokra, különösen ott, ahol borzok és parti madarak ugyanazokat a gyepeket használják.
Nick Hesford, a GWCT skót igazgatója így értékelte az eredményeket:
„Ez a hosszú távú vizsgálat azt mutatja, hogy bár országos szinten továbbra is a rókák és a varjúfélék a leggyakoribb fészekragadozók, gyepterületeken a borzok ragadozása komoly korlátozó tényezője lehet a bíbic állományának regenerálódásában, különösen hideg tavaszokon és a borzvárak közelében.
Az eredmények arra utalnak, hogy az időjárás-előrejelzések felhasználhatók lennének célzott, megelőző ragadozókezelési intézkedésekhez, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megállítsuk – és visszafordítsuk – a bíbic állományának további csökkenését Skóciában.”
***
A Game & Wildlife Conservation Trust (GWCT) kutatásalapú természetvédelmi munkát végez egy élettel teli, fenntartható vidéki környezet érdekében.
A GWCT egy független természetvédelmi jótékonysági szervezet, amely az 1930-as évek óta folytat tudományos kutatásokat Nagy-Britannia vad- és élővilágával kapcsolatban.
A szervezet gazdálkodóknak és földtulajdonosoknak nyújt szakmai tanácsadást a vadon élő állatok élőhelyeinek javítása érdekében. Több mint 60 posztdoktori kutatót és más kutatási szakembert foglalkoztat, akik olyan szakterületeken rendelkeznek tapasztalattal, mint a madártan, rovartan, emlőskutatás, mezőgazdaság, halbiológia és statisztika.
A Trust saját kutatásokat is végez, emellett kormányzati és magánszervezetek által finanszírozott, szerződéses és pályázati projektekben is részt vesz.
A GWCT emellett különálló, professzionális tanácsadó szolgálattal is rendelkezik annak érdekében, hogy kutatási eredményei közérthető és gyakorlatban alkalmazható formában jussanak el a gazdálkodókhoz, földtulajdonosokhoz, vadőrökhöz, vadgazdálkodókhoz és mindazokhoz, akik a természetvédelmi gyakorlat megvalósításában szerepet vállalnak.
Forrás: GWCT
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Megérkeztek a vándorsólymok Dévaványa térségébe
A hideg idő beálltával a vándorsólymok is megjelentek a Körös–Maros Nemzeti Park területén.
A hideg idő beálltával a vándorsólymok is megjelentek a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén. A korábbi évekhez hasonlóan idén is mintegy tíz példány tölti a telet a térségben.
A fotó illusztráció, készítette Czifrák Gábor
A vándorsólymok alapvetően nem költőző madarak, de télen ők is elkóborolnak élelem után kutatva. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon igen jó környezeti adottságok vannak telelésükhöz. Az itteni nagy, nyílt puszták, a sok apróvad és a Hortobágy-Berettyó folyón időző aprótestű barát- és csörgő récék vonzóak a vándorsólymok számára. Esetenként még akár a nagyobb testű tőkés récéket is zsákmányul ejtik.
Az ártéri magasabb fákon ülve éles szemmel kifigyelik a megsebzett, gyengébb récéket és gyorsan lecsapnak rájuk. Zuhanórepülés közben akár a 360 km/órás sebességet is elérhetik. Az orrukban lévő speciális nyúlvány (orrcsap) megóvja őket attól, hogy nagy sebességnél a légnyomás kárt tegyen a tüdejükben. Vadászat közben arra is figyelnek, hogy a parlagi sasok ne vegyék őket észre, mert akkor könnyen elkobozzák tőlük a megszerzett zsákmányt.
Telente általában 5-10, maximum 15 példány telel Dévaványa térségében. November végén, december végén érkeznek az orosz tundrákról, illetve Svédországból és Norvégiából. Február elején már mennek is vissza költőhelyükre, ahol megkezdik a területfoglalást.
Érdekesség, hogy időnként a városok belterületén is megfigyelünk vándorsólymokat, amelyek magas épületek tetejéről lesnek a galambokra. Orosházán, a víztorony tetején és Békéscsabán a református templom tetején is láttunk már vándorsólymot.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
POLICE: Orvvadász rendőrkézen
Feljelentést tett a Hortobágyi Nemzeti Park a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, az ügyben nyomozás indult.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Védett madarakat fogott el tiltott módon egy szolnoki férfi, majd ismeretségi körében értékesítette őket. A Hortobágyi Nemzeti Park tett feljelentést a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, mivel információik alapján egy szolnoki lakos engedély nélkül védett madarakat tart, illetve azokkal kereskedik. A nyomozók ellenőrizték a férfi Facebook-profilját, és a madarak tartására, eladására utaló fotókat, bejegyzéseket találtak.
Fotó: Rendőrség
A rendőrök december 4-én kutattak az 54 éves gyanúsított ingatlanjában, és hatósági engedélyek nélkül, illegálisan tartott 12 tengelicet, 15 csízt, három-három csicsörkét, kenderikét, zöldikét, valamint egy karvalyt halva találtak, illetve foglaltak le. A nyomozók lefoglaltak továbbá három, a madarak befogásához használt, fa- és fémkeretes, élve befogó kalitkát, valamint hat lépvesszőt a hozzá tartozó léptáskával.
Előállították az orvvadászt a rendőrkapitányságra, majd kétrendbeli természetkárosítás bűntett és orvvadászat bűntett gyanúja miatt hallgatták ki.
Átadták a közel 1 millió forint eszmei értékű védett egyedeket a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak, akik gondoskodtak a természetes közegükbe történő visszahelyezésről.
Forrás: Rendőrség
POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!
Megemlékezés Fekete István házasságkötésére Bakócán
POLICE: Lekapcsolták őket
Remegő kezek…
Őzet mentettek a veszprémi zsaruk
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
