Tudomány
A mezőgazdaság makroökonómiai környezete 2030-ig
Az Európai Bizottság a makrogazdasági előrejelzéseket a következő kombinációk alapján állította össze: figyelembe vette a 2019-2021 közötti időszak, az IHS Markit5 hosszú távú makrogazdasági előrejelzéseit, további információkat szolgáltatott az OECD is. 2019. októberében workshopot tartottak Brüsszelben, ahol a szakértők elfogadták az előrejelzéseket.
Ábra 1: A gazdasági növekedés (GDP) feltételezései (%)
A kereskedelmi feszültségek az Egyesült Államok és partnerei között, leginkább az Egyesült Államok és Kína között, a világgazdaság legfontosabb problémáinak egyike. A globális gazdasági növekedés várhatóan 2,8% lesz 2030-ra, 4,3% Kínában, 2,1% az Egyesült Államokban és 1,4% az EU-ban. Az olajárak erőteljesen mozgatják a mezőgazdasági nyersanyagárak alakulását a termelési költségekkel (az energia költségeken keresztül, műtrágyák és egyéb anyagok révén), valamint a versenyképesség és a kereslet alakulását a bioüzemanyagoknál. Az EU alacsony gazdasági növekedése ellenére, a megújuló energia és a gáz felé történő elmozdulása következtében, az olaj iránti kereslet várhatóan mérsékelt marad, aminek az ára így csökkenhet.
A kínálati oldalon az olaj kitermelés várhatóan nem csökken 2040 előtt. A jelentés elkészítésekor a túlkínálat miatt az olaj ára az előrejelzések szerint 2020-ra 62 USD / hordóra esik. (Szerző: A koronavírus és a kitermelő országok olajháborúja miatt egy hordó nyersolaj ára 2020. márciusában 20,0 USD). Tekintettel az új információkra a termelő országok nehézségeiről, illetve hogy megegyezzenek a termelés korlátozásáról, a visszaesés még erősebb lehet. Hosszabb távon előrejelzik az olajárak emelkedését, ám ennek mértékében a szakértők nem értenek egyet. Ezért a jelentéshez egy olyan átlagot használtak, amelyet az OECD és az IHS Markit közölt. Az előrejelzések szerint 2030-ban 83 USD / hordó lenne a nyersolaj ára. Az árfolyamok befolyásolják az európai mezőgazdasági exportot, közvetlen hatással vannak a versenyképességre.
Mivel az olajárak gyorsan változnak, az árfolyamot nagyon nehéz megjósolni, a szakértők még az USD / EUR árfolyam ellentétes tendenciáit is előrevetítik. Ebben a kilátásban is egy átlagot használtak, amelyet az OECD és az IHS Markit előrejelzései között határoztak meg. Rövid távon a kedvező monetáris és fiskális politikák várhatóan támogatják az amerikai dollár árfolyamát. Hosszabb távon az euró előrejelzése szerint enyhén felértékelődik a 2019-es 1,12 USD / EUR-tól a 2030-ig 1,17 USD / EUR-ig. Az IHS Markit szerint ez a tendencia számolhat olyan scenárióval, mint például hogy az EU-ban nagyobb a kereskedelem nyitottsága, mint az Egyesült Államokban, az Európai Központi Banknál (EKB) nagyobb hangsúlyt kell fektetni az inflációra, mint az Egyesült Államok Szövetségi Tartalék Rendszere (FED). A válság után lassúbb volt a felépülés az EU-ban, mint az Egyesült Államokban.
Ábra 2: A népesség éves növekedési ütemének feltételezései (%)
Az előrejelzési időszakban világ népességének növekedése, mint a kereslet növekedésének egyik fő mozgatórugója, várhatóan évente 0,9% -ra lassul. A kilátások szerint a kínai népesség növekedése a 2010–2020 közötti 0,6% -ról 2020–2030-ban kevesebb, mint 0,2% -ra esik vissza, és az európai népesség 2030-ig stabilizálódik. Az afrikai népesség jelenleg a világ népességének 17% -át képviseli, 1,3 milliárd emberrel. Az előrejelzés szerint továbbra is viszonylag gyorsan, de lassuló ütemben növekszik: a 2010–2020 közötti időszakban átlagosan évi 2,5% -ról átlagosan 2,3% -ra 2020-2030 közötti években. 2025-ig felzárkózhat a kínai népességhez, és 2030-ban elérheti a 1,7 milliárd embert. Mivel az afrikai élelmiszertermelés valószínűleg nem tud lépést tartani a fellépő új igényekkel, a következő évtizedekben az afrikai élelmiszerek importja várhatóan továbbra is növekszik.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk elérhető az Európai Bizottság honlapján.
Borítókép: Kiöregedő lucerna a Homokhátságon Fotó: Agro Jager News
Tudomány
Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák
A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben
Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról
A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is. A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.
Fotó: Ynetnews
Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.
Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.
A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.
Fotó: Ynetnews
A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.
Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.
A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.
Forrás: Ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
A vadkárról kicsit másképp
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Új eGN napló, új műveleti kódtár
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
AM: Szerdától lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére
Végéhez közeledik a bivalyok és a szürkemarhák teleltetése
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian