1. Szarvasmarha koponya Chilében. 2070-re Dél-Amerika és más régiók nagyobb részeire a szélsőséges meleg alakulhat ki

A következő fél évszázadban az éghajlat tovább melegszik. A világ népességének akár egyharmada valószínűleg olyan területeken fog élni, amelyek az emberek számára alkalmatlanul meleg lehet – állítják a tudósok.

Jelenleg kevesebb mint 25 millió ember él a Föld legforróbb területein, elsősorban Afrika Szahara régiójában. Az éves középhőmérséklet körülbelül 84 Fahrenheit fok, vagy 29 Celsius fok felett van. A kutatók azt állítják, hogy 2070-ig, az ilyen szélsőséges meleg Afrika sokkal nagyobb területein is kialakulhat, valamint India, a Közel-Kelet, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Ausztrália egyes régióiban is forróság lesz.

Mivel a globális népesség 2070-re várhatóan 10 milliárdra növekszik, ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken akár 3,5 milliárd ember is élhet. Egy részük elvándorolhat a hidegebb területekre, de ez gazdasági és társadalmi zavarokkal járna.

2. Timothy A. Kohler régész

A világ azon részei, amelyek felforrósodhatnak épp azok a területek, ahol a leggyorsabban növekszik a népesség – mondta Timothy A. Kohler, a Washington Állami Egyetem régésze,  aki a megjelent tanulmányát a National Academy of Sciences folyóiratban publikálta. A 3,5 milliárd főnyi migráció becsült értéke jóval meghaladja a globális népesség legtöbb becslését, amely az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeként jelentkezik.  Egy 2018. évi Világbank-becslés szerint az éghajlatváltozás körülbelül 140 millió embert kényszerít Afrikában, Dél-Ázsiában, valamint Közép- és Dél-Amerikában saját határain belül migrációra 2050-re. 

3. Washington Állami Egyetem

Dr. Kohler és kollégái szerint a 3,5 milliárd főnyi migráció a legrosszabb szcenárió. A kalkulációhoz figyelembe vették az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét az elkövetkező évtizedekben, ami tovább növekszik. Szerintük a üvegházhatású gázok kibocsátások csökkenése és a felmelegedés lassulása esetén az érintett elvándorló emberek száma körülbelül egymilliárdra csökkenhet. 

4. Dr. Marten Scheffer, a Wageningeni Egyetem komplex rendszertudományok professzora

Legfontosabb eredményünk az, hogy az emberiség érzékeny a felmelegedésre – mondta a tanulmány másik szerzője, Marten Scheffer, a hollandiai Wageningeni Egyetem komplex rendszertudományok professzora. A kutatók megvizsgálták az emberiség éghajlati igényeit illetve a szükséges feltételeit.  Fókuszálva azokra a hőmérsékleti tartományokra, amelyeken a világ népessége élt eddigi történelme során. Azt vizsgálták, vajon az emberi települések milyen hőmérsékleti tartományba korlátozódva képesek megélni. Hasonlóan mint amikor más fajok élőhelyet választanak maguknak.

Nem gondoltuk, hogy kialakulhat ilyen helyzet – mondta Dr. Scheffer, mivel az emberek ruházattal és olyan technológiájával rendelkeznek, mint például a légkondicionálás és a fűtés. Ezen technológiai vívmányok az évszázadok során lehetővé tették számukra a sokkal szélesebb hőmérsékleti tartományú lakhelyek birtokbavételét is.

Néhány ember szélsőségesebb körülmények között él, azonban a kutatók megállapították, hogy a világ népességének nagy része szűk hőmérsékleti tartományú helyeken lakik. Évenkénti átlag hőmérséklet körülbelül 50–60 Fahrenheit (vagy 11–15 Celsius fok). Kevesebb ember él 68–77 Fahrenheit fok közötti (20–25 Celsius fok) hőmérsékletű területeken.

Az emberiség 6000 évvel ezelőtti településeire vonatkozó adatokat elemezve a kutatók megállapították, hogy a legtöbb ember azonos hőmérsékleti tartományban élt.

Kiderült, hogy az emberek preferenciája valóban következetes volt – mondta Dr. Scheffer. Az emberek túlnyomó többsége mindig az alacsony változékonyságú helyekre koncentrálódott.

A jövőre vetítve a kutatók azt állapították meg, hogy a melegedés miatt a világ néhány hidegebb része alkalmasabbá válhat az élethez. Azonban  nagy területek a kívánt hőmérsékleti tartományokat átlépve  túlmelegednek.

“Eleinte nem igazán hittünk az eredményeinkben” – mondta Dr. Scheffer, de sok szempontból elemeztük az adatainkat. 

A számításaink pontosak – tette hozzá. A vizsgálatokból kiderült az, ha az éghajlatváltozás a jelenlegi pályán mozog tovább, akkor az elkövetkező 50 évben sokkal több változás lesz, mint az elmúlt 6 ezer évben.

Ez egy no-go zóna féleség – a klimatikus migráció – mondta Dr. Scheffer. Ez annak a lehetősége, hogy több száz millió embert kénytelen elvándorolni a hűvösebb területekre. Ez azt jelenti, hogy a társadalomnak gondolkodnia kell arról, hogy képesek legyenek minél többet embert befogadni – fogalmazta meg álláspontját Dr. Scheffer.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.nytimes.com/2020/05/04/climate/heat-temperatures-climate-change.html

A cikket a The Washington Post közölte 2020. május 5-én

Képek megnevezése:

1. Szarvasmarha koponya Chilében. 2070-re  Dél-Amerika és más régiók nagyobb részeire a szélsőséges meleg alakulhat ki.
2. Timothy A. Kohler régész 
3. Washington Állami Egyetem 
4. Dr. Marten Scheffer, Wageningeni Egyetem komplex rendszertudományok professzora

Képek forrása:

1. Martin Bernetti/Agence France-Presse — Getty Images
2. https://www.santafe.edu/people/profile/tim-kohler
3. https://travel.sygic.com/hu/poi/washingtoni-egyetem-poi:2449936
4. https://valleyofthepossible.com/people/prof-dr-marten-scheffer