Keressen minket

Tudomány

Az emberek milliárdjai élhetnek extrém meleg zónákban évtizedeken belül

A következő fél évszázadban az éghajlat tovább melegszik. A világ népességének akár egyharmada valószínűleg olyan területeken fog élni, amelyek az emberek számára alkalmatlanul meleg lehet – állítják a tudósok.

Közzétéve:

1. Szarvasmarha koponya Chilében. 2070-re Dél-Amerika és más régiók nagyobb részeire a szélsőséges meleg alakulhat ki

A következő fél évszázadban az éghajlat tovább melegszik. A világ népességének akár egyharmada valószínűleg olyan területeken fog élni, amelyek az emberek számára alkalmatlanul meleg lehet – állítják a tudósok.

Jelenleg kevesebb mint 25 millió ember él a Föld legforróbb területein, elsősorban Afrika Szahara régiójában. Az éves középhőmérséklet körülbelül 84 Fahrenheit fok, vagy 29 Celsius fok felett van. A kutatók azt állítják, hogy 2070-ig, az ilyen szélsőséges meleg Afrika sokkal nagyobb területein is kialakulhat, valamint India, a Közel-Kelet, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Ausztrália egyes régióiban is forróság lesz.

Mivel a globális népesség 2070-re várhatóan 10 milliárdra növekszik, ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken akár 3,5 milliárd ember is élhet. Egy részük elvándorolhat a hidegebb területekre, de ez gazdasági és társadalmi zavarokkal járna.

2. Timothy A. Kohler régész

A világ azon részei, amelyek felforrósodhatnak épp azok a területek, ahol a leggyorsabban növekszik a népesség – mondta Timothy A. Kohler, a Washington Állami Egyetem régésze,  aki a megjelent tanulmányát a National Academy of Sciences folyóiratban publikálta. A 3,5 milliárd főnyi migráció becsült értéke jóval meghaladja a globális népesség legtöbb becslését, amely az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeként jelentkezik.  Egy 2018. évi Világbank-becslés szerint az éghajlatváltozás körülbelül 140 millió embert kényszerít Afrikában, Dél-Ázsiában, valamint Közép- és Dél-Amerikában saját határain belül migrációra 2050-re. 

3. Washington Állami Egyetem

Dr. Kohler és kollégái szerint a 3,5 milliárd főnyi migráció a legrosszabb szcenárió. A kalkulációhoz figyelembe vették az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét az elkövetkező évtizedekben, ami tovább növekszik. Szerintük a üvegházhatású gázok kibocsátások csökkenése és a felmelegedés lassulása esetén az érintett elvándorló emberek száma körülbelül egymilliárdra csökkenhet. 

4. Dr. Marten Scheffer, a Wageningeni Egyetem komplex rendszertudományok professzora

Legfontosabb eredményünk az, hogy az emberiség érzékeny a felmelegedésre – mondta a tanulmány másik szerzője, Marten Scheffer, a hollandiai Wageningeni Egyetem komplex rendszertudományok professzora. A kutatók megvizsgálták az emberiség éghajlati igényeit illetve a szükséges feltételeit.  Fókuszálva azokra a hőmérsékleti tartományokra, amelyeken a világ népessége élt eddigi történelme során. Azt vizsgálták, vajon az emberi települések milyen hőmérsékleti tartományba korlátozódva képesek megélni. Hasonlóan mint amikor más fajok élőhelyet választanak maguknak.

Nem gondoltuk, hogy kialakulhat ilyen helyzet – mondta Dr. Scheffer, mivel az emberek ruházattal és olyan technológiájával rendelkeznek, mint például a légkondicionálás és a fűtés. Ezen technológiai vívmányok az évszázadok során lehetővé tették számukra a sokkal szélesebb hőmérsékleti tartományú lakhelyek birtokbavételét is.

Néhány ember szélsőségesebb körülmények között él, azonban a kutatók megállapították, hogy a világ népességének nagy része szűk hőmérsékleti tartományú helyeken lakik. Évenkénti átlag hőmérséklet körülbelül 50–60 Fahrenheit (vagy 11–15 Celsius fok). Kevesebb ember él 68–77 Fahrenheit fok közötti (20–25 Celsius fok) hőmérsékletű területeken.

Az emberiség 6000 évvel ezelőtti településeire vonatkozó adatokat elemezve a kutatók megállapították, hogy a legtöbb ember azonos hőmérsékleti tartományban élt.

Kiderült, hogy az emberek preferenciája valóban következetes volt – mondta Dr. Scheffer. Az emberek túlnyomó többsége mindig az alacsony változékonyságú helyekre koncentrálódott.

A jövőre vetítve a kutatók azt állapították meg, hogy a melegedés miatt a világ néhány hidegebb része alkalmasabbá válhat az élethez. Azonban  nagy területek a kívánt hőmérsékleti tartományokat átlépve  túlmelegednek.

“Eleinte nem igazán hittünk az eredményeinkben” – mondta Dr. Scheffer, de sok szempontból elemeztük az adatainkat. 

A számításaink pontosak – tette hozzá. A vizsgálatokból kiderült az, ha az éghajlatváltozás a jelenlegi pályán mozog tovább, akkor az elkövetkező 50 évben sokkal több változás lesz, mint az elmúlt 6 ezer évben.

Ez egy no-go zóna féleség – a klimatikus migráció – mondta Dr. Scheffer. Ez annak a lehetősége, hogy több száz millió embert kénytelen elvándorolni a hűvösebb területekre. Ez azt jelenti, hogy a társadalomnak gondolkodnia kell arról, hogy képesek legyenek minél többet embert befogadni – fogalmazta meg álláspontját Dr. Scheffer.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.nytimes.com/2020/05/04/climate/heat-temperatures-climate-change.html

A cikket a The Washington Post közölte 2020. május 5-én

Képek megnevezése:

  1. Szarvasmarha koponya Chilében. 2070-re  Dél-Amerika és más régiók nagyobb részeire a szélsőséges meleg alakulhat ki.
  2. Timothy A. Kohler régész 
  3. Washington Állami Egyetem 
  4. Dr. Marten Scheffer, Wageningeni Egyetem komplex rendszertudományok professzora

Képek forrása:

  1. Martin Bernetti/Agence France-Presse — Getty Images
  2. https://www.santafe.edu/people/profile/tim-kohler
  3. https://travel.sygic.com/hu/poi/washingtoni-egyetem-poi:2449936
  4. https://valleyofthepossible.com/people/prof-dr-marten-scheffer

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Víztudománnyal foglalkozó szakemberek tanácskoztak Baján – GALÉRIA

Published

on

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Projektkoordinációs Főosztálya által koordinált LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében 2024. október 13-18. között került sor nyári egyetem megrendezésére, amely október 14-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán ünnepélyes nyitórendezvénnyel vette kezdetét. Az eseményt Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár és Dr. Deli Gergely rektor nyitották meg. A nyári egyetem a projekt megvalósítási időszaka alatt már második alkalommal került megrendezésre, melynek keretében széleskörű nemzetközi érdeklődésre számot tartó elméleti és gyakorlati kurzus valósult meg a természetalapú megoldások, különös tekintettel a természetes vízmegtartó megoldások témáját érintően.

Baján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara adott otthont a LIFE LOGOS 4 WATERS projektnek. Fotó: © Hungarian presidency

Elsőként Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte, hogy korunk legnagyobb természeti kihívásai részben a vízhez, a vízgazdálkodáshoz kötődnek, amelynek rendkívüli aktualitását és fontosságát mutatta az elmúlt hetek megfeszített küzdelme a dunai árvízzel szemben. Hangsúlyozta, hogy az egyetemen folytatott oktatás kiemelt prioritása olyan szakemberek képzése, akik megfelelő szaktudással és gyakorlati felkészültséggel tudnak szembenézni a klímaváltozás negatív hatásaival. Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár köszöntőjében kiemelte az alkalmazkodás meghatározó szerepét, amelynek egyik lényeges szegmense a természetes vízmegtartó megoldások előtérbe helyezése, amely minden értékével apró, de annál jelentősebb lépésekkel járul hozzá a fenntartható jövő megteremtéséhez.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

Az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek egyre sürgetőbb nemzetközi fellépést igényelnek, amelyben az oktatás meghatározó jelentőséggel bír, ugyanis a hosszú távon fenntartható vízgazdálkodás sikeres jövője a következő generációk szakembereinek felkészültségén, tudásán és kreativitásán alapul. Hangsúlyozta, hogy mindezen képzési szempontokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem úttörő szerepet játszik, a kitűzött célok elérésének egyik hatékony lépcsőfoka a nyári egyetem megszervezése is. Baja Megyei Jogú Város polgármestere, Dr. Bari Bernadett köszöntőjében hangsúlyozta a cselekvés, az összefogás fontosságát, amely Baja esetében különösen is meghatározó volt az árhullám levonulásának koordinációjában. A víz egy megőrzendő érték, amelyre mint erőforrás is támaszkodnunk kell, de meg is kell védeni, mert csak így lehet hosszú távon is fenntartható környezetet teremteni és biztosítani.

A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt résztvevői Baján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán. © Hungarian presidency

A megnyitót követően szakmai előadások hangoztak el. Dr. Szatzker Petra, a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt szakmai vezetője ismertette a projekt célkitűzéseit, legfontosabb feladatait, amelyek a hazai önkormányzatok klímaváltozással szembeni küzdelmeinek támogatását hivatottak elősegíteni. A projekt keretében megvalósításra kerülő természetes vízmegtartó megoldások egyik beavatkozási helyszíne a Bátya és környéke által alkotott demonstrációs terület, ahol a tájléptékű vízvisszatartó megoldások alkalmazási jellemzőiről és várható hatásairól Fekete Csaba, Bátya Község polgármestere tájékoztatta a résztvevőket. A rendezvény zárásaként a nyári egyetem céljáról, programtervéről, a gyakorlati munka helyszínének bemutatásáról, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara és az Eszéki Egyetem együttműködéséről, közös kutatási és hallgatói gyakorlati tapasztalatairól Dr. Tamás Enikő Anna egyetemi docens és Dr. Tadić Lidija egyetemi tanár számoltak be előadásaikban.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aggodalomra adhat okot az ázsiai lódarázs felbukkanása Szlovákiában

Ázsiai lódarázs fészket lokalizálták Szlovákiában

Published

on

A MATE kutatói által kifejlesztett telemetriai nyomkövetés segített a fészek lokalizálásában

Gödöllő, 2024. október 17. – Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) inváziója Európában egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hiszen ez a faj komoly veszélyt jelent a méhállományokra, a biológiai sokféleségre és közvetlenül akár a lakosságra is. A 2004-es franciaországi megjelenése óta folyamatosan terjeszkedik, és mára már számos európai országban megvetette a lábát. Legutóbb Szlovákiában bukkant fel, ahol a gyors beavatkozás érdekében a MATE szakemberei a szlovák kollégák hívására azonnal a helyszínre utazva megkezdték a munkát. 

Fotó: Kolics Gergely – MATE

A szlovákiai felfedezés

Az első szlovákiai jelzésre idén szeptember 28-án került sor a magyar határtól mintegy 45km-re fekvő Palárikovóban (Tótmegyer). Az észlelés egy helyi botanikus és zoológus házaspárhoz kötődik. A botanikusként dolgozó Dr. Dušan Senko a kertjében található banánfa nedvével táplálkozó ázsiai lódarázs egyedekre lett figyelmes. Erről értesítette a hatóságokat, illetve a besztercebányai méhésziskolában (Stredná Odborná Škola) az invazív lódarázs irtásával és biológiájával kapcsolatos oktatás vezetőjét Helena Prokovát. További egyedeket észleltek 400 méterrel távolabb, ahol ázsiai lódarazsak borostyánon vadásztak rovarokra. Miután bizonyítást nyert, hogy folyamatosan visszatérő egyedekről van szó, a MATE kutatói – Dr. Kolics Balázs és Kolics-Horváth Éva – a szlovák kollégákkal együtt (Helena Proková, Richard Schnieder és Dr. Dušan Senko) két helyszínen megkezdték a fészek rádiótelemetriás keresését, valamint mintát vettek a molekuláris vizsgálatokhoz, hogy a morfológiai azonosítást genetikai adatokkal is megerősítsék. A felfedezés komoly aggodalomra ad okot, hiszen Szlovákia éghajlata és élőhelyei kedvezőek az ázsiai lódarázs számára, így fennáll a veszélye a gyors elszaporodásnak. Emellett nagy esélye van további még nem észlelt populációk előfordulásának is, Szlovákiában és Magyarországon egyaránt.

A telemetria fontossága a fészek felkutatásában  

A fészek mielőbbi megtalálása kulcsfontosságú az invazív lódarázspopuláció megfékezéséhez a terjedés lassításához. A szlovák szakemberek a helyszínen először hagyományos, háromszögelléses módszerrel kísérelték meg a fészkek helyét megtalálni, ám ez a módszer nem vezetett eredményre. Ezért rádiótelemetriában tapasztalatot szerzett és több ilyen eszközparkkal rendelkező magyar kollégáik (MATE, Georgikon Campus) segítségét kérték.

Október 2-án a banánfánál befogott lódarázsra rögzítették az első jeladót. A jelölt példány elengedése után az adó által kibocsátott rádiójelek segítségével követték nyomon a rovar repülési irányát. Ezt az egyedet nem sokkal egy magánház udvarán lévő borostyánbokron táplálkozva találták meg, majd újbóli elengedését követően folytatták a nyomon követést, de sajnos a lakott településen a magántulajdoni akadályok miatt nem sikerült pontosabban megközelíteni a fészek feltételezett helyét.

Fotó: Kolics Gergely – MATE

Egy további egyedet is befogtak a másik lelőhelyen, ezt a példányt is felszerelték jeladóval. Ez az egyed viszont ellentétes irányba indult el. A jeladó jelét követve sikerült 5-10 méteres pontossággal, két irányból is meghatározni a fészek várható helyét. A nyomkövetést korábbi munkákhoz használt Yupiteru MVT 7100, valamint iCOM R20 típusú vevőkkel és 150MHz tartományra készített Yagi antennákkal végezték. A telemetriás lokalizáció alapján a fészket végül a szlovák kutatóknak sikerült a jelzett területen, egy fa 20 méteres magasságban megtalálniuk másnap, melyhez egy hőkamerával felszerelt drónt vetettek be. A drón 360 fokos szkenneléssel azonosította a fészket a 2,5 °C-os hőmérsékletkülönbség alapján. A fészek a lomb takarása miatt csak mintegy 5 fokos szögben volt látható, amelyhez szerencsés időjárási körülmények (nagy hőmérsékletkülönbség) nagyban hozzájárultak. A fészket a kirendelt tűzoltók távolították el. Sajnos, mivel a két befogott és adóval felszerelt darázs ellentétes irányba repült, feltételezhető az is, hogy akár több fészek is lehet már az érintett területen.

Fotó: Kolics Gergely – MATE

A gyors beavatkozás jelentősége

Az ázsiai lódarázs védekezésben kulcsfontosságú a korai felismerés és a gyors reagálás. A rádiótelemetria ezúttal is hatékony eszköznek bizonyult a fészek felkutatásában. Kiegészítő eszközök használata, mint a hőkamera segítheti a keresést, de csak ideális környezeti tényezők mellett. A telemetriát illetően további fejlesztésekre van szükség a hatékonyság növelése, és a gyors detektálás érdekében. Fontos a megfelelő jogi keretek kidolgozása is, melyek lehetővé teszik az akadálymentes fészekkeresést (pl. drónnal) az invazív ázsiai lódarázs ellen, különösen lakott területen.

Hazai helyzet

Magyarországon 2023 augusztusában észlelték először az ázsiai lódarazsat, jelenleg nincs megerősített információnk újabb megjelenésről. A MATE és a BME kutatói intenzíven dolgoznak a rádiótelemetriás eszközök, különösképp a jeladó fejlesztésén. Ezek az eszközök a fészekkeresést jelentősen felgyorsíthatják, és hozzájárulhatnak az invazív faj terjedésének lassításához a megtelepedés korai időszakában. Emellett a MATE és partnerszervezete, a Magyar Krajnai Egyesület által létrehozott önkéntes fészekkereső csoportok segítik az invazív lódarázs felkutatását.

Az ázsiai lódarázs terjedése komoly kihívást jelent Európa számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen a lakosság tájékoztatása, a folyamatos monitoring, a gyors beavatkozás, és a nemzetközi együttműködés.

A lakossági bejelentéseket a velutina.hu oldalon keresztül várják a szakemberek.

Forrás: MATE

Tovább olvasom