Keressen minket

Tudomány

Az emberek milliárdjai élhetnek extrém meleg zónákban évtizedeken belül

0

A következő fél évszázadban az éghajlat tovább melegszik. A világ népességének akár egyharmada valószínűleg olyan területeken fog élni, amelyek az emberek számára alkalmatlanul meleg lehet – állítják a tudósok.

0

Közzétéve:

0

1. Szarvasmarha koponya Chilében. 2070-re Dél-Amerika és más régiók nagyobb részeire a szélsőséges meleg alakulhat ki

A következő fél évszázadban az éghajlat tovább melegszik. A világ népességének akár egyharmada valószínűleg olyan területeken fog élni, amelyek az emberek számára alkalmatlanul meleg lehet – állítják a tudósok.

Jelenleg kevesebb mint 25 millió ember él a Föld legforróbb területein, elsősorban Afrika Szahara régiójában. Az éves középhőmérséklet körülbelül 84 Fahrenheit fok, vagy 29 Celsius fok felett van. A kutatók azt állítják, hogy 2070-ig, az ilyen szélsőséges meleg Afrika sokkal nagyobb területein is kialakulhat, valamint India, a Közel-Kelet, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Ausztrália egyes régióiban is forróság lesz.

Mivel a globális népesség 2070-re várhatóan 10 milliárdra növekszik, ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken akár 3,5 milliárd ember is élhet. Egy részük elvándorolhat a hidegebb területekre, de ez gazdasági és társadalmi zavarokkal járna.

2. Timothy A. Kohler régész

A világ azon részei, amelyek felforrósodhatnak épp azok a területek, ahol a leggyorsabban növekszik a népesség – mondta Timothy A. Kohler, a Washington Állami Egyetem régésze,  aki a megjelent tanulmányát a National Academy of Sciences folyóiratban publikálta. A 3,5 milliárd főnyi migráció becsült értéke jóval meghaladja a globális népesség legtöbb becslését, amely az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeként jelentkezik.  Egy 2018. évi Világbank-becslés szerint az éghajlatváltozás körülbelül 140 millió embert kényszerít Afrikában, Dél-Ázsiában, valamint Közép- és Dél-Amerikában saját határain belül migrációra 2050-re. 

3. Washington Állami Egyetem

Dr. Kohler és kollégái szerint a 3,5 milliárd főnyi migráció a legrosszabb szcenárió. A kalkulációhoz figyelembe vették az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét az elkövetkező évtizedekben, ami tovább növekszik. Szerintük a üvegházhatású gázok kibocsátások csökkenése és a felmelegedés lassulása esetén az érintett elvándorló emberek száma körülbelül egymilliárdra csökkenhet. 

4. Dr. Marten Scheffer, a Wageningeni Egyetem komplex rendszertudományok professzora

Legfontosabb eredményünk az, hogy az emberiség érzékeny a felmelegedésre – mondta a tanulmány másik szerzője, Marten Scheffer, a hollandiai Wageningeni Egyetem komplex rendszertudományok professzora. A kutatók megvizsgálták az emberiség éghajlati igényeit illetve a szükséges feltételeit.  Fókuszálva azokra a hőmérsékleti tartományokra, amelyeken a világ népessége élt eddigi történelme során. Azt vizsgálták, vajon az emberi települések milyen hőmérsékleti tartományba korlátozódva képesek megélni. Hasonlóan mint amikor más fajok élőhelyet választanak maguknak.

Nem gondoltuk, hogy kialakulhat ilyen helyzet – mondta Dr. Scheffer, mivel az emberek ruházattal és olyan technológiájával rendelkeznek, mint például a légkondicionálás és a fűtés. Ezen technológiai vívmányok az évszázadok során lehetővé tették számukra a sokkal szélesebb hőmérsékleti tartományú lakhelyek birtokbavételét is.

Néhány ember szélsőségesebb körülmények között él, azonban a kutatók megállapították, hogy a világ népességének nagy része szűk hőmérsékleti tartományú helyeken lakik. Évenkénti átlag hőmérséklet körülbelül 50–60 Fahrenheit (vagy 11–15 Celsius fok). Kevesebb ember él 68–77 Fahrenheit fok közötti (20–25 Celsius fok) hőmérsékletű területeken.

Az emberiség 6000 évvel ezelőtti településeire vonatkozó adatokat elemezve a kutatók megállapították, hogy a legtöbb ember azonos hőmérsékleti tartományban élt.

Kiderült, hogy az emberek preferenciája valóban következetes volt – mondta Dr. Scheffer. Az emberek túlnyomó többsége mindig az alacsony változékonyságú helyekre koncentrálódott.

A jövőre vetítve a kutatók azt állapították meg, hogy a melegedés miatt a világ néhány hidegebb része alkalmasabbá válhat az élethez. Azonban  nagy területek a kívánt hőmérsékleti tartományokat átlépve  túlmelegednek.

“Eleinte nem igazán hittünk az eredményeinkben” – mondta Dr. Scheffer, de sok szempontból elemeztük az adatainkat. 

A számításaink pontosak – tette hozzá. A vizsgálatokból kiderült az, ha az éghajlatváltozás a jelenlegi pályán mozog tovább, akkor az elkövetkező 50 évben sokkal több változás lesz, mint az elmúlt 6 ezer évben.

Ez egy no-go zóna féleség – a klimatikus migráció – mondta Dr. Scheffer. Ez annak a lehetősége, hogy több száz millió embert kénytelen elvándorolni a hűvösebb területekre. Ez azt jelenti, hogy a társadalomnak gondolkodnia kell arról, hogy képesek legyenek minél többet embert befogadni – fogalmazta meg álláspontját Dr. Scheffer.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.nytimes.com/2020/05/04/climate/heat-temperatures-climate-change.html

A cikket a The Washington Post közölte 2020. május 5-én

Képek megnevezése:

  1. Szarvasmarha koponya Chilében. 2070-re  Dél-Amerika és más régiók nagyobb részeire a szélsőséges meleg alakulhat ki.
  2. Timothy A. Kohler régész 
  3. Washington Állami Egyetem 
  4. Dr. Marten Scheffer, Wageningeni Egyetem komplex rendszertudományok professzora

Képek forrása:

  1. Martin Bernetti/Agence France-Presse — Getty Images
  2. https://www.santafe.edu/people/profile/tim-kohler
  3. https://travel.sygic.com/hu/poi/washingtoni-egyetem-poi:2449936
  4. https://valleyofthepossible.com/people/prof-dr-marten-scheffer
0

Tudomány

Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák

+1

A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben

+1

Published

on

+1

Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról

A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is.  A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.

Fotó: Ynetnews

Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.

A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.

Fotó: Ynetnews

A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.

Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.

A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.

Forrás: Ynetnews

+1
Tovább olvasom

Tudomány

A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.

0

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.

0

Published

on

0

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.

Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.

Bakonyerdő Zrt.

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

+1

Published

on

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

+1
Tovább olvasom