Tudomány
A legeredményesebb őszibúza kutatási projektet díjazták az Egyesült Államokban
A Haifai Egyetem professzorait és a Kaliforniai Davis Egyetem munkatársait díjazta az Egyesült Államok-Izrael Binacionális Mezőgazdasági Kutatási és Fejlesztési Alap (BARD). Amely elismerte az élelmiszer-bizonytalanság elleni küzdelemben elért eredményeiket.
A Haifai Egyetem (Izrael) és a Californiai Davis Egyetem 20 éves kutatói munkáját ismerték el – tájékoztatott The Jerusalem Post.
1. kép: Vad tönke búza (Triticum dicoccum)
A tanulmány a marker-asszisztált tenyésztést (MAB) módszerét használta fel azért, hogy sikeresen azonosítsa a búzában azokat a géneket, amelyek növelhetik a szemfehérje-tartalmat, valamint ellenállhatnak a vörösrozsda néven ismert gombabetegségnek.
A Haifai Egyetem professzorait és a Kaliforniai Davis Egyetem munkatársait díjazta az Egyesült Államok-Izrael Binacionális Mezőgazdasági Kutatási és Fejlesztési Alap (BARD), amely elismerte az élelmiszer-bizonytalanság elleni küzdelemben elért eredményeiket.
2. kép: Tzion Fahima professzor (Haifai Egyetem)
Az elismerés azt a „kiemelkedő tudományos eredményt és kiválóságot” jelöli, amelyet Tzion Fahima professzor, a Haifai Egyetem Evolúciós Intézetének Növénygenomikai és Betegségellenállási Laboratóriumának vezetője, valamint a Kalifornai Davis Egyetem professzora, két évtizedes együttműködésükért ért el. A 20 éves tanulmány során Fahima és Dubcovsky marker-asszisztált nemesítés (MAB) használva, sikeresen azonosította azokat a géneket, amelyek növelhetik a szemfehérje-tartalmat, valamint ellenállhatnak a vörösrozsda néven ismert gombabetegségnek.
3. kép: Jorge Dubcovsky professzor (Kaliforniai Davis Egyetem)
A tanulmány eredményeként a búzaszemek fehérjében és más ásványi anyagokban gazdagabbá tehetők, táplálóbbá téve őket. Ezenkívül ellenállóbbá teszi őket a gombabetegségekkel szemben, lehetővé téve a nagyobb terméshozamot és dollármilliók megtakarítását a világgazdaság számára.
A BARD a 40 éves története során lezajlott 1330 különböző program közül a három legfontosabb sikeres projekt egyikeként ismerte el a tanulmányt.
4. kép: BARD logója
Nemrég befejeztük a BARD 40 éves kutatási hatásvizsgálatát. Az értékelési folyamatot felügyelő külső felülvizsgálati bizottságot mélyen lenyűgözte a kutatási megközelítés, valamint a vadon élő tönke búzának a sikeres genetikai feltérképezése, és a klónozásával elért kivételes eredmények ”- írta Yoram Kapulnik, a BARD ügyvezető igazgatója a Fahimának címzett levelében.
Ez nagy megtiszteltetés számomra és minden hallgatóm számára, akik közül néhányan már az akadémia vezető tisztségét töltik be Izraelben és számos kutatóintézetben az egész világon ”- mondta Fahima a hír hallatára a nyilatkozatában.
Kétségtelen, hogy ez az eredmény a tudósoké – és ez a két ország kiváló tudományos együttműködésének a bizonyítéka – tette hozzá Kapulnik.
Mivel az élelmezésbiztonságot világszerte tesztelik, rendkívül fontos támogatni az ilyen jellegű kezdeményezéseket, és tovább kell fejleszteni azokat a tudásokat, kutatásokat és technológiákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy mindenki hozzáférhessen egészséges, tápláló ételekhez. Ezek a típusú kezdeményezések segíthetnek ennek a megvalósításában.
Forrás: The Jerusalem Post
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Képek megnevezése és forrása
- kép: Vad tönke búza – interomics.eu
- kép: Tzion Fahima professzor (Haifai Egyetem) – deeb.haifa.ac
- kép: Jorge Dubcovsky professzor (Kaliforniai Davis Egyetem) – pnas.com
- kép: BARD logója – Facebook
Tudomány
Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák
A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben
Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról
A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is. A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.
Fotó: Ynetnews
Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.
Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.
A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.
Fotó: Ynetnews
A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.
Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.
A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.
Forrás: Ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
AM: Szerdától lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére
Végéhez közeledik a bivalyok és a szürkemarhák teleltetése
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben
NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra
AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian