Tudomány
Hogyan vethetünk véget a járványoknak?
A jövő járványai gyakrabban fognak kitörni, gyorsabban fognak terjedni, több gazdasági kárt és halálesetet fognak okozni, mint a Covid–19, ha nem történik alapvető, gondolkozásmódbeli változás a felbukkanó kórokozók globális megítélésében – erre figyelmeztet a 22 tagú nemzetközi szakértői csoport által készített pandémiás jelentés.
A jövő járványai gyakrabban fognak kitörni, gyorsabban fognak terjedni, több gazdasági kárt és halálesetet fognak okozni, mint a Covid–19, ha nem történik alapvető, gondolkozásmódbeli változás a felbukkanó kórokozók globális megítélésében – erre figyelmeztet a 22 tagú nemzetközi szakértői csoport által készített pandémiás jelentés.
A kutatói csapatnak két magyar tagja, dr. Török Katalin (a multidiszciplináris panel tagjaként) és dr. Földvári Gábor (szakértőként), az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Az IPBES (a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform) által szervezett virtuális tudományos találkozón a természet pusztítása és a világjárványok közötti kapcsolatot vizsgálták, és arra jutottak, hogy a jövő járványainak megelőzéséért sokat tehetünk, amennyiben sikerül az utólagos intézkedések helyett preventív üzemmódba kapcsolni.
A jövő járványai súlyosabbak lesznek mint a Covid-19, ha nem változtat az emberiség a szokásain
A csaknem 700 tudományos szakcikket felhasználó elemzésben a kutatók rámutatnak arra, hogy a klímaváltozást és a biodiverzitás csökkenését ugyanazok az emberi tevekénységek idézik elő, mint a pandémiát. A természetes élőhelyek bolygatása és pusztítása, a mezőgazdaság terjeszkedése, a kereskedelem, a termelés és a fogyasztás nem fenntartható jellege úgy avatkozik a természetbe, hogy megnő a vadon élő állatok, a háziállatok, az ember és a kórokozók találkozási esélye, ez pedig a járványok mind gyakoribb kitöréséhez vezet. A Covid–19 pandémiát, mint az eddigi globális járványokat is, állatból emberbe jutó kórokozó idézte elő, és mint a korábbiaknál is, teljes mértékben az emberi tevékenységnek köszönhető a kitörése – állítja a jelentés.
A nemzetközi szakértői csapat meggyőző tudományos érvek alapján arra a pozitív következtetése jutott, hogy egyre nagyobb tudásunk és eszköztárunk van ahhoz, hogy járványokat előzzünk meg. Ehhez azonban a jelenlegi utólagos kárenyhítés (vakcina, gyógykezelés) helyett preventív módon kell cselekednünk. Először is szükség lenne a még a tudomány számára teljesen ismeretlen, a természetben óriási számban megtalálható kórokozó feltérképezésére. A kutatók 540–850 ezerre becsülik azon vírusok számát, melyeknek esélye van állatról emberre átterjedni. A pandémiák megelőzése érdekében jelentősen változtatnunk kell azokon az emberi tevékenységeken, amelyek a biodiverzitást akadályozzák (pl. erdőirtás, vadkereskedelem), és komolyabb védelmet kell adni a nagy fajgazdagságú élőhelyeknek. Ez csökkenti a vadonélő állatok, a háziállatok és az ember találkozási esélyeit, és így kisebb lesz az új betegségek emberre való átterjedésének valószínűsége is – írja a jelentés. A megelőzés mint stratégia amellett, hogy életeket ment, komoly gazdasági ösztönző is lehet: a kutatók rámutatnak arra is, hogy egy pandémia gazdasági kára a százszorosa a megelőzés költségeinek.
A jelentés készítői konkrét javaslatokat is tesznek arra vonatkozóan, hogy egyéni, közösségi és globális szinten mit tehetünk a megelőzés érdekében. A kutatók egyetértenek abban, hogy a megszokott problémamegoldásaink nem fognak működni, és alapvető, a gondolkozásmódunkat érintő változtatásokra van szükség a jövő járványainak elkerülése érdekében.
Bővebben angolul: https://ipbes.net/pandemics
Forrás: Ökológiai Kutatóközpont
Képek forrása: Pixabay
Tudomány
Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák
A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben
Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról
A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is. A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.
Fotó: Ynetnews
Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.
Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.
A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.
Fotó: Ynetnews
A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.
Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.
A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.
Forrás: Ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
A vadkárról kicsit másképp
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Új eGN napló, új műveleti kódtár
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
AM: Szerdától lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére
Végéhez közeledik a bivalyok és a szürkemarhák teleltetése
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian