Tudomány
Egy új genetikai megoldásnak köszönhetően nem kell több hím kiscsibét elpusztítani
Egy új kutatási eredménynek köszönhetően tudósok áttörést értek el a hím ivarú tyúktojások kikelésének megakadályozásában, mellyel egy jelentős problémát szüntettek meg.
Egy új kutatási eredménynek köszönhetően tudósok áttörést értek el a hím ivarú tyúktojások kikelésének megakadályozásában, mellyel egy jelentős problémát szüntettek meg. Csökken az energia felhasználás és évente megközelítőleg 7 milliárd dollár megtakarítást eredményezhet.
Csibék egy tyúkólban (Fotó: Shutterstock)
Az Izraeli Agrárkutatási Szervezet (ARO) és az NRS baromfi fenntarthatósági és átalakítás -nevű szervezet közötti új együttműködésnek köszönhetően hamarosan évente több milliárd hím csibe menekül meg a pusztulástól.
Dr. Yuval Cinnamon, az ARO Volcani Center embriológusa (Fotó: agri.gov.il)
A globális tojásiparban évente több milliárd nem kívánt hím kiscsibe kel ki a tojásból, amelyet azonnal megsemmisítenek. Az új együttműködés genetikai szerkesztést biztosít a hím baromfitojások kialakulásának megakadályozásában.
Úgy döntöttem, hogy megpróbálunk megoldást találni erre a problémára” – mondta Dr. Yuval Cinnamon, az ARO Volcani Center embriológusa a laboratórium vezetője.
Miután elgondolkodtam azon, hogyan lehetne megoldani a problémát, egyértelmű volt számomra, hogy a baromfi nemi meghatározása genetikai hátterű, és ebben rejlik a “megoldás “- mondta Cinnamon. A megoldás, amelyen Cinnamon csapata az elmúlt négy évben dolgozott, magában foglalja a genetikai változást, amelynek eredményeként a tyúkok jövő nemzedékei csak olyat tojjanak, amelyek kelést követően csak női ivarúak lesznek.
A megoldás emellett kiküszöböli a hím csibék válogatásának és megsemmisítésének szükségességét, ami a piac egyik legnagyobb kihívást jelentő állatjóléti problémája napjainkban. A projektet az amerikai NRS vállalat fejlesztette ki, amely a táplálkozásbiztonságot és az állatjólétet kívánja javítani a mezőgazdaságban, valamint leányvállalata, az Izraelben működő NRS baromfi fenntarthatósági és átalakítás -nevű szervezet.
“Ez egy nagyon összetett folyamat, globális hatással. Az NRS az a partner, amely létrehozza az egész héjat, amely elősegíti a [mi] technológiai fejlődésünket, és előrelép a kereskedelem folyamatokban – mondta Cinnamon, aki azt jósolja, hogy két-három éven belül alkalmazni fogják a piacon az új technológiát.
Az állatjóléti morális kérdés megoldása mellett az új módszer éves szinten mintegy 7 milliárd dolláros megtakarítást eredményez az ipar számára. Várhatóan 50% -kal csökkenti az inkubációs folyamat energiafogyasztását, és feleslegessé teszi több millió tonna elhullott csibe ártalmatlanítását.
Eli Mor, az NRS Agro Innovation vezérigazgatója (Fotó: stufriedman.com)
Az a jövőképünk, hogy az emberiséget és a fenntarthatóságot a világ vezető fehérje forrásába is alkalmazzuk – mondta Eli Mor, az NRS Agro Innovation vezérigazgatója. “A világ lakossága évente 3 billió tojást fogyaszt el, ez a szám 2035-re elérné a 4,5 billiót.
A technológia világméretű alkalmazása az iparban megállítja a hím csibék milliárdjainak selejtezését, és mintegy 7 milliárd dollárt takarít meg az inkubáció és a nemi válogatás költségeinek csökkentésével. A megüresedett keltetőkben duplájára fokozható a termelési kapacitás.
További részleteket a projektről az NRS Poultry – cég weboldalán található meg.
A cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Forrás: ynetnews
Tudomány
Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák
A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben
Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról
A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is. A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.
Fotó: Ynetnews
Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.
Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.
A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.
Fotó: Ynetnews
A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.
Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.
A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.
Forrás: Ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben
NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra
AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása
KITEKINTŐ: Dúvadhajtás Szerbiában – GALÉRIÁVAL
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
KITEKINTŐ: Farkasok dúlják Kelet-Szerbiát
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian