Tudomány
Egy új genetikai megoldásnak köszönhetően nem kell több hím kiscsibét elpusztítani
Egy új kutatási eredménynek köszönhetően tudósok áttörést értek el a hím ivarú tyúktojások kikelésének megakadályozásában, mellyel egy jelentős problémát szüntettek meg.
Egy új kutatási eredménynek köszönhetően tudósok áttörést értek el a hím ivarú tyúktojások kikelésének megakadályozásában, mellyel egy jelentős problémát szüntettek meg. Csökken az energia felhasználás és évente megközelítőleg 7 milliárd dollár megtakarítást eredményezhet.
Az Izraeli Agrárkutatási Szervezet (ARO) és az NRS baromfi fenntarthatósági és átalakítás -nevű szervezet közötti új együttműködésnek köszönhetően hamarosan évente több milliárd hím csibe menekül meg a pusztulástól.
A globális tojásiparban évente több milliárd nem kívánt hím kiscsibe kel ki a tojásból, amelyet azonnal megsemmisítenek. Az új együttműködés genetikai szerkesztést biztosít a hím baromfitojások kialakulásának megakadályozásában.
Úgy döntöttem, hogy megpróbálunk megoldást találni erre a problémára” – mondta Dr. Yuval Cinnamon, az ARO Volcani Center embriológusa a laboratórium vezetője.
Miután elgondolkodtam azon, hogyan lehetne megoldani a problémát, egyértelmű volt számomra, hogy a baromfi nemi meghatározása genetikai hátterű, és ebben rejlik a “megoldás “- mondta Cinnamon. A megoldás, amelyen Cinnamon csapata az elmúlt négy évben dolgozott, magában foglalja a genetikai változást, amelynek eredményeként a tyúkok jövő nemzedékei csak olyat tojjanak, amelyek kelést követően csak női ivarúak lesznek.
A megoldás emellett kiküszöböli a hím csibék válogatásának és megsemmisítésének szükségességét, ami a piac egyik legnagyobb kihívást jelentő állatjóléti problémája napjainkban. A projektet az amerikai NRS vállalat fejlesztette ki, amely a táplálkozásbiztonságot és az állatjólétet kívánja javítani a mezőgazdaságban, valamint leányvállalata, az Izraelben működő NRS baromfi fenntarthatósági és átalakítás -nevű szervezet.
“Ez egy nagyon összetett folyamat, globális hatással. Az NRS az a partner, amely létrehozza az egész héjat, amely elősegíti a [mi] technológiai fejlődésünket, és előrelép a kereskedelem folyamatokban – mondta Cinnamon, aki azt jósolja, hogy két-három éven belül alkalmazni fogják a piacon az új technológiát.
Az állatjóléti morális kérdés megoldása mellett az új módszer éves szinten mintegy 7 milliárd dolláros megtakarítást eredményez az ipar számára. Várhatóan 50% -kal csökkenti az inkubációs folyamat energiafogyasztását, és feleslegessé teszi több millió tonna elhullott csibe ártalmatlanítását.
Az a jövőképünk, hogy az emberiséget és a fenntarthatóságot a világ vezető fehérje forrásába is alkalmazzuk – mondta Eli Mor, az NRS Agro Innovation vezérigazgatója. “A világ lakossága évente 3 billió tojást fogyaszt el, ez a szám 2035-re elérné a 4,5 billiót.
A technológia világméretű alkalmazása az iparban megállítja a hím csibék milliárdjainak selejtezését, és mintegy 7 milliárd dollárt takarít meg az inkubáció és a nemi válogatás költségeinek csökkentésével. A megüresedett keltetőkben duplájára fokozható a termelési kapacitás.
További részleteket a projektről az NRS Poultry – cég weboldalán található meg.
A cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Forrás: ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!