Keressen minket

Vadászat

Kitekintés – Az aranysakál terjeszkedése és vadászata Izraelben

Print Friendly, PDF & Email

Az aranysakál invazív fajként jelent meg hazánkban, de a Balkánon óriási területeket hódított már meg. Ez a faj, az elmúlt évtizedekben ügyesen olyan országokban is feltűnt, ahol eddig nem ismerték, így tőlünk északabbra fekvő országokban is megismerkedtek már vele. Izraelben azonban már régóta jól ismerik, mégis az elmúlt időszakban a növekvő állománya egyre több problémát okoz. Izrael híres a természet- és a környezetvédelméről, melyre kiemelt figyelmet fordítanak.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az aranysakál invazív fajként jelent meg hazánkban, de a Balkánon óriási területeket hódított már meg. Ez a faj, az elmúlt évtizedekben ügyesen olyan országokban is feltűnt, ahol eddig nem ismerték, így tőlünk északabbra fekvő országokban is megismerkedtek már vele. Izraelben azonban már régóta jól ismerik, mégis az elmúlt időszakban a növekvő állománya egyre több problémát okoz. Izrael híres a természet- és a környezetvédelméről, melyre kiemelt figyelmet fordítanak. Eurázsiából Afrika felé és onnan vissza, a legnagyobb madárvonulási útvonalon fekszik. Eilaton, délen a nemzetközi madármegfigyelő központban, vagy a Hula-völgyében északon, 500 millió madár vonul át évente. Páratlan élményt kínálva az ideérkező ornitológusoknak. A legutolsó nagy vadászatot Izraelben, a Hula-völgyben, 70 éve még a britek rendezték meg, de napjainkban teljes vadászati tilalom van érvényben. Ez alól azonban kivételt képez az aranysakál vadászata. Izraelben a helyi gazdák és a természetvédelem megtapasztalta, mit jelent egy ilyen kivételes képességű ragadozóval együtt élni.

Az elmúlt időszakban közel két évet töltöttem Izraelben kutatóként és sikerült megismerkednem Castel C. Roberttel, aki magyar származású és igen szenvedélyes dúvadvadászként ismert a sivatagban. A koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt, az aranysakál még Tel-Avivban, a Hayarkon parkban is feltűnt, de a núbiai kőszáli kecskék gidáját is képes ellopni. A rókákkal együtt pedig, komoly problémát jelentenek a veszettség terjesztésében. Persze ennek a környező instabil politikai helyzet is kedvez. A farkasokkal kiegészülve az aranysakálok összességében olyan komplex problémát okoznak, amelyet már csak a vadászok képesek megoldani. Castel C. Roberttel az izraeli természetvédelemről, a vadászatról, a vadászati módokról és az ottani gazdák problémáiról beszélgettem:

Milyen problémákat okoz az aranysakál nálatok, Izraelben?

A jövő nem a majmoké, ahogy ezt a Majmok Bolygója szerzője sugallja, hanem meggyőződésem, hogy a kutya-féléké. Az aranysakál, éppen úgy, mint az amerikai rokona, a préri farkas, óriási népességrobbanását tapasztaljuk Izraelben. Ez a jelenség problémát jelent embernek és az állatoknak egyaránt. A túlszaporodó aranysakál sok helyen kipusztította a nyulakat, visszaszorította az antilopállományt és a földön fészkelő madarak állományait is. A rókákkal együtt még a tengeri teknősök állományaira is kedvezőtlenül kihatnak, mert a tojásaik elpusztításával egy-egy generációt veszítünk el. Az ember számára pedig a legnagyobb veszélyt a veszettség jelenti. A környező országokban uralkodó politikai káosz ugyanis meggyengítette a veszettség elleni védekezést is. Hiába hoztunk drákói intézkedéseket, a beteg állatok állandóan átszivárognak a szomszédos országokból és folyamatos kitöréseket okoznak.

A kihalástól fenyegetett akáciagazella az Arava-völgyben Fotó: Eran Hyams, Israel Nature and Parks Authority

Milyen hatással van az aranysakál a madár- és az emlősfaunára?

A már említett közvetlen károkon kívül a túlszaporodott aranysakálok, farkasok és az elvadult kutyák közvetett módon is károsítják a környezetüket. A vadkár miatt kárt szenvedett állattenyésztők – akiknek sokszor a megélhetését veszélyeztetik a ragadozók – néha mérgezéssel védekeznek. A másodlagos mérgezések aztán hatalmas kárt okoznak az ökoszisztémának és láncreakciót indítva veszélyeztetett fajokat sodornak a kipusztulás szélére. Így a keselyűket és egyéb ragadozó madarakat is közvetve elpusztítják. Nem tudunk mást tenni, fegyverrel kell visszaszorítsuk az elszaporodó aranysakálokat, amelyeket azonban a legnehezebb megvadászni.

Keselyűk Izraelben Forrás: The Jerusalem Post

Hogyan tudtok vadászni az aranysakálra?

A nálunk hosszú éveken át egyeduralkodó “dzsip túra-kézifényszóró-tolózáras Anschutz” triumvirátus ideje lejárt – Magyarországon úgy tudom, hogy ez az éjszakai keresőlámpás vadászat, külön engedélyhez kötött forma. Itt Izraelben a költségkeret a legsúlyosabb tétele a munkabér, s most a hatékonyság került előtérbe, mint alapkövetelmény. A maximális hatékonyság alapja a technológia és a folyamatos módszertani innováció, a személyes képességek fejlesztése, mert az aranysakál rendkívül okos és tanulékony ragadozó.

Az általunk kifejlesztett gyérítési módszer az izraeli kommandó-taktikák, továbbá az amerikai prérifarkas vadászat, az ausztrál és a délafrikai ötletek kombinációjaként született meg. Tudom, hogy egyes országok szokásaitól eltérhetnek ezek a formák, de mindent kipróbáltunk és az aranysakállal szemben nem maradt más lehetőség.

Az első lépés a megfelelő leshelyek kialakítása, kijelölése. Ezeknek, hogy sikeres lehessen a vadászat a követelmények egész sorát kell teljesítenie.

Éjszakai keresővadászat Izraelben Fotó: Castel C. Robert

Az első és legfontosabb feltétel, hogy a fegyverhasználat biztonságos legyen. Nyílt területen óvatosan kell eljárni, de szükséges ilyen helyeket választanunk, mert itt nem tud rejtetten cserkelni a sakál, vagy éppen a farkas. Fontos, hogy a leseket az uralkodó széliránynak megfelelően helyezzük ki, de a Nap és a Hold járását is figyelembe kell venni – de ebben biztos vagyok, hogy más vadászatok során is így járnak el Magyarországon. Mi itt Izraelben csalizhatjuk a sakált és szükséges is. Fontos azonban, hogy a sziklafalak, a dombok olyan visszhangot adjanak, ami kedvezhet a vadászoknak, hiszen aki farkasra, vagy éppen sakálra vadászik tudja, hogy a lövés után ezek a ragadozók pontosan felismerik, honnan érkezett a lövés és természetesen a szórókra jó rálátásnak kell lennie.

Núbiai kőszáli kecske a Negev sivatagban, Mitzpe Ramonnál Fotó: Dr. Szilágyi Gergely, Agro Jager News

A sakál vadászata külön tervezést igényel. A változó szélirányok a napnyugta és a holdkelték pontos ismerete nélkül nem jutunk sikerre. Leginkább azonban azt kell tudnia az itteni vadászoknak, hogy várhatóan merről érkeznek a sakálok. Persze erre a sakál és a farkas esetében nincs garancia, de itt Izraelben, a sivatag és a kőrengetegek miatt azért determinált minden élőlény mozgása. Azért nagyon érdekes, hogy annak ellenére, hogy nálunk igen különleges és igen változatos terepen lehet vadászni, mégis a sakál viselkedése sehol sem különböző. Északon megterem a cseresznye, délen pedig a datolyára vigyáznak a vadászok, hogy a dolmányos varjak ne tudják megdézsmálni a termést. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy minél aprólékosabb a tervezés, annál sikeresebb lehet a vadászat.

Ti milyen vadászati módot alkalmaztok Izraelben?

A sakál és a farkas orra kiváló. Ezt minden vadász egybehangzóan megerősíti, akár itt, akár a világ bármelyik országába utazunk el. A les megközelítése történhet gyalog, vagy éppen autóval, de a cél mindig ugyanaz. A lehető legkisebb feltűnéssel közelítsük meg. A vizuális álcázás nem, hogy megkerülhetetlen a sakál és a farkas vadászata során, hanem még nem is elegendő! A ragadozók szaglása és hallása rendkívüli. Fontos, hogy az uralkodó szélirányt ismerjük és azt is számba kell vennünk, hogy a zsákmányállatok, hogy viselkednek az adott területen. Minden vadászterületnek, vagy résznek, amit itt mi zónáknak hívunk, megvannak a maguk sajátosságai. A megközelítésük külön-külön változó. Mivel mind a sakál és a farkas éjszakai állat, így a vadászatuk alkonyatkor kezdődik.

A lesektől úgy 50-75 méterre találhatóak a szórók. Az USA-ban és Európában is egyre jobban terjed a távirányítással működő hangszóró és a távirányítóval ellátott mozgó csali. Mindkét berendezés Bluetooth-szal működik, vagy más rádiókapcsolattal lehet vezérelni. A hangszóró lehetővé teszi, hogy az állathangok mellett a vizuális mozgó csalival teljessé tehessük az illúziót. Egy-két vadászunk a csalikat különféle illatanyagokkal, nyúlprémmel, vagy mással is ellátja.

Egy 13-14 éves núbiai kőszáli kecske a Negev-sivatagban Fotó: Dr. Szilágyi Gergely. Agro Jager News

Nagyon alaposan készültök fel, de hogyan mentek ki a lesre?

Az egyik legfontosabb pont a lesek elfoglalása és az álcázás. Fontos megérteni a különbséget a dinamikus és a statikus álcázás között. A lesben ülve, a Ghillie álcázóruha tökéletes megoldás lehet. Viszont ugyanez a ruha egy öt kilométeres gyalogtúra után, 30 fokos melegben annyira megizzasztja a vadászt, hogy sok száz méterről megérzi a vad és úgy riasztja el a sakált, vagy a farkast, hogy nem is látjuk, nem is tudunk róla. A leseken szinte nem szabad mozogni, mert ugyan a sakálok nem rendelkeznek színlátással, de a mozgást azonnal észreveszik. S tudja minden vadász, hogy a mozgás zajkeltéssel is jár.

Én legszívesebben az AR-15 gépkarabélyommal vadászok sakálra. Nálunk lehet hangtompítót használni a dúvadra, ami nagyon nagy károkat okoz, továbbá ebben az esetben engedélyezett a hőtávcső is. Ilyenkor rendszeresen használom a háromlábú lőbotomat is. A sakál azonban ennél sokkal óvatosabb vadász. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb körülmények között sem lehet kiküszöbölni annak a lehetőségét, hogy a sakál ne a szél alól érkezzen. Gyakran meglep bennünket, mert oldalról és hátulról is közelít, így egy sörétes fegyvernek is lennie kell nálunk. Ezt a lesek alatt a lábunkra fektetve, az ölünkben tartjuk. Míg a távcsöves fegyverrel pásztázzuk a terepet.

A sakál ennyire óvatos?

A bevett szokás, hogy öt percenként szélmenti oldalra es hátrafelé is körülnézünk. Ha ekkor sakált látunk közeledni, akkor két lehetőségünk van: a távcsöves fegyverrel elejtjük, vagy, ha ez nem lehetséges a sörétes puskával bevárjuk. Mivel a sakál olyan ütemben terjed és olyan nagy károkat okoz, megengedett, hogy fejkosaras éjjellátó távcsövet is használhassunk és a sörétes fegyvereink infravörös lézerrel szereltek. Ennek ellenére, a hőtávcső és az éjjellátó kamerák adta lehetőségek s a két technika váltása miatt jelentkező problémák sem elegendőek ahhoz, hogy visszaszorítsuk a sakált. Nemhogy csökkenne, hanem még így is növekszik az állománya!

Melyik kaliber a legjobb a sakálra?

Az AR-15-ös gépkarabély 5.56X45 lőszere a legfontosabb számunkra. A vadászat dandárját ezzel végezzük itt Izraelben. Nagyon sok lőszertípushoz lehet hozzájutni, ez minden vadász egyéni döntése. Mindenkinek van kedvenc lőszere itt is. Fegyver és vadásza válogatja, ki, melyik kaliberrel, hogyan tud lőni? Mi itt a barátaimmal a 77 graines lőszert kedveljük, amely felveszi a versenyt a 7.62X51-es kaliberrel 200-300 méteres távon belül.

Nagyon fontos, hogy vannak csökkentett hatótávolságú lőszereink, amelyeket lakott területek közelében használunk, továbbá a természetvédelem és más szempontok miatt ólommentes és alacsony átütőerejű lövedékeket is használunk. A biztonság az első szempont!

AR-15-ös gépkarabély Fotó: Castel c. Robert

Nyilvánvaló, hogy akadnak kedvezőbb ballisztikájú lőszerek az 5.56X45-nél, de a választék kárpótol a kompromisszumért. Arról nem is beszélve, hogy senki sem garantálja azt, hogy például a 224 Valkyrie vagy a 6.5 Grendel a jövőben is könnyen beszerezhető lesz, vagy pedig, annyi más “csodalőszerhez” hasonlóan a technológiatörténet süllyesztőjébe kerül.

Amit pedig nem lehet megoldani a megfelelő lőszer kiválasztásával, az megoldható a fegyver átalakításával. Az Ar-15-ös néhány perc alatt átalakítható 0.22 LR lőszer használatára is, ha éppen erre van szükség. Amikor pedig, a követelmény az igazan csendes vadászat, akkor a felsőrész kicserélésével a fegyver képessé válik – a remekül hangtompítható – a 300 Blackout használatára is.

A sivatagi róka és az aranysakál állománya hogyan hat egymásra?

Nem vagyok biológus, és erre a kérdésre csak a személyes tapasztalatom alapján tudok válaszolni. A benyomásom viszont az, hogy a legdélibb országrészeken, a szélsőséges sivatagi körülmények között a sivatagi rókaállomány jóval gyorsabban növekszik, mint a sakáloké. Másrészt a mezőgazdaság térnyerésével olyan fajok jellennek meg a “messzi délen”, mint például a tarajos sül, ami ott betolakodó fajnak számít. Nem kizárt, hogy a mezőgazdaság térhódításával a “kemény” sivatagban el fognak szaporodni a rágcsálók és magukkal hozzák a ragadozóikat, köztük a sakálokat is.

Kifejezetten nehéz az aranyasakál vadászata Fotó: Castel C. Robert

A yael – a fokozottan védett núbiai kőszáli kecskék állományára hogy hat az aranysakál?

Ehhez csak általánosságban tudok hozzászólni, de az aranysakál a legkevésbé sem válogatós és mindent elfogyaszt, amivel meg tud birkózni. Sajnos ez alól a vadkecskék gidái sem jelentenek kivételt.

Ahol farkas él, ott az aranysakál hogy viselkedik?

Kutya-félékről beszélve, van még néhány faj, amit meg kell említenünk. A ragadozók között legalacsonyabb szinten, a hierarchia alján a különféle rókák állnak. Aztán következnek a sakálok, majd a farkas. Rajtuk kívül még két fajt kell megemlíteni. Az első a csíkos hiéna, ami a pöttyös afrikai rokonától eltérően 90%-ban dögevő. A másik pedig, az elvadult kutyák kérdése. A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy létezik valamelyest genetikai keveredés a kutyák és a sakálok, vagy a farkasok között.

A különböző fajok vadászterületei persze átfedik egymást, de a magasabb szinten álló ragadozók rosszul tűrik az alattuk állók jelenlétét. A farkas a klasszikus példa, de találtak már több sakálfejet hiéna gyomrokban is.

Azonban nagyon érdekes, hogy a versenyt mégsem a feltétlenül magasabb szinten álló ragadozók nyerik. A hiénák kiemelten védettek Izraelben és a számuk ennek ellenére sem növekszik drámaian. A farkasok, a közismerten hatalmas területigényükkel, csak egy relatíve kisszámú népességet, állományt képesek fenntartani, miközben állandó surlódásban vannak az állattenyésztőkkel, annak ellenére, hogy nincs hiány vaddisznókból sem.

Egy biztos, hogy ennek a darwini versenynek a sakál lesz a győztese.

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Borítókép: Sakálok a HaYarkon parkban, The Society Protection of Nature in Israel, Dov Greenblat

Képek: Castel C. Robert – Dr. Szilágyi Gergely

Vadászat

Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elkezdődött a borjazás a gemenci szarvasok életében – számolt be az Agro Jager News megkeresésére Retkes Tamás, szekszárdi természetfotós, aki a napokban fényképezett borjas gímszarvas teheneket. Hatalmas élmény volt találkozni ezekkel az állatokkkal, mesélte lapuknak, miután a legújabb fotótúrájáról is megkaptuk a beszámolóját.

Lencsevégen az idei első szarvasborjú. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Retkes Tamás élménybeszámolója

04:30-kor keltem, hogy napkelte előtt kiérjek. Még fent volt a hold, amit jól lehetett fotózni. Ködös-párás reggel fogadott, nagyon jó hangulatú fotókat lehetett készíteni reggel.

Irány Gemenc. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Beljebb érve az erdőbe, egy tisztáson legelésztek a szarvasok. Itt sokáig tudtam őket fotózni, amíg szépen átsétáltak előttem, beljebb a sűrűbe.

Vaddisznók a szórón. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Mentem tovább a megszokott utamon, benéztem egy másik tisztásra, ahol egy szóró is van, hogy esetleg van-e rajta valami. Pár disznó volt csak, én kismalacokat szerettem volna fotózni, de őket nem láttam, így lőttem pár képet a disznókról és mentem volna tovább, amikor egyszer csak, – ahogy a keresőben nézelődtem, – felbukkant egy kis fej.

Nyuszt szemez velem. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Először azt hittem kisróka, de mikor ráélesítettem, akkor láttam, hogy egy nyuszt néz velem szembe – kíváncsian.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Sikerült róla pár fotót készítenem. A reggeliző helyemre érve – ez egy olyan hely, ahol négy nyiladékot belátok, tulajdonképpen egy kereszteződés – a szembe lévő nyiladékon egy tarvad lépett ki elém.

Gímszarvas aranysakállal a Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Lőttem róla is pár fotót, aztán átváltott előttem. Jobbra fordulva láttam, hogy több tarvad legelészik, elkezdtem őket is fotózni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Több, mint egy órán át tudtam őket fotózni, nem vettek észre és a szelem is jó volt. Volt velük egy kis borjú is, nagyon szertelen volt, ahogy össze-vissza futkározott.

Az első szarvasvorjakat már vezetik a tehenek. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Sikerült olyan jelenetet fotóznom, ahogy kétlábra állnak.

Az idei első szarvasborjú Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Visszafordulva a szembe lévő nyiladékra, láttam, hogy a távolból egy aranysakál közeledik felém, de sajnos bal oldalról ismét szarvasok váltottak ki, így a sakál jobb oldalra távozott.

Magányos aranysakál Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Miközben fotóztam a szarvasokat, reménykedtem, hogy a sakál visszajön. Szerencsém volt ismét, mert visszajött a sakál, ha csak egy kis időre is, jobbról átment előttem a nyiladékon és baloldalt eltűnt a sűrűben. Utána még jött pár tarvad, átváltottak előttem. Őket is lefotóztam, aztán tovább indultam.

Szarvasok váltanak át a nyiladékon. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Felnézve az égre egy sast láttam, készítettem pár fotót róla, de nagyon magasan, messze volt. Már a visszafele vezető nyiladékon jöttem, amikor mellettem, egész közel kiugrott egy bika.

Barkás gímbika Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Egymásra néztünk, készítettem róla pár fotót és elinalt. Egy vizes rész mellett jöttem el, óvatosan kinéztem a vízre, de csak két hattyú úszott a vízen.

Rétisas köröz Gemenc felett. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

A további úton visszafelé sajnos már nem láttam semmit, sütött a nap, kezdett meleg lenni, 11:30 körül értem vissza az autómhoz. Örültem, hogy ilyen jó mozgás volt és hogy sok szép fotót készíthettem. Meg is köszöntem a Jóistennek!

Kattintson a képre és kövesse a természetfotóst a Facebookon is!

Hazaérve Nimród kisfiam nagy öleléssel, Kedvesem pedig egy csókkal és finom ebéddel várt.

Írta és fényképezte: Retkes Tamás

 

Tovább olvasom

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom